Küldön Nektek ezt a dalt. Az újrakezdés dalát. Amikor semmi nem számít: a múlt elmúlt. A ma van és a holnap, amikor újrakezdünk mindent. Az utolsó percünkig újrakezdünk mindent...

Hallgassátok szeretettel Edith Piaf híres Non, rien de rien (non, je ne regrette de rien... - Nem bánok semmit sem) c. dalát:
 

A Wikipédiából másoltam ki az életére vonatkozó adatokat. Több filmet is forgattak nem mindennapi életéról, pályájáról. Sőt színdarabor is írtak róla.

Egész magánéletében a szeretetet, szermelmet kereste. Pedig egy világ hevert a lábai előtt, de a szíve melegségre vágyott, mindenek fölött.

Edith Piaf (eredeti nevén: Édith Giovanna Gassion, Párizs, 1915. december 19. – Grasse, 1963. október 11.) francia sanzonénekesnő.

Nevének eredete 

• Piaf a francia argóban verebet jelent (nyilvánvaló utalás vékony testalkatára – Edith alig 150 cm magas, 40 kg súlyú volt). Művésznevét felfedezője, Louis Leplée adta neki, aki azt mondta, hogy olyan, mint egy "veréb" "la môme".

Élete 

Anyja, Annetta Giovanna Maillard (művésznevén Line Marsa), bárénekesnő volt. Énekelni ment Konstantinápolyba, ezért a kis Edith-et rábízta anyjára, majd apai nagyanyjához került, aki egy bordélyház mádámja volt Normandiában. Apja, Louis Gassion, aki cirkuszi artistaként próbált megélni, magához vette a lányát. Ezt követően Edith utcai mutatványosként szerepelt. Ilyen irányú pályafutása hamar véget ért vékony testalkata miatt, énekhangjának köszönhetően azonban továbbra is pénzt tudott keresni apja mutatványai mellett: a kígyóember-mutatványa után Edith dalai következtek.

1919-ben szaruhártya-gyulladás (keratitisz) következtében megvakult, látását csak hétévesen nyerte vissza, elmondása szerint a Szent Terézhez intézett imádságoknak köszönhetően.

1932-ben megszületett első gyermeke: Marcellina. Edith ekkor 17 éves, a gyerek apja, Louis Dupont pedig 18. A gyerek azonban kétéves korában agyhártyagyulladás következtében meghalt.

Az utcai éneklés közben figyeltek fel tehetségére, és Louis Leplée, a Gerny’s kabaré igazgatója, a kávéház-tulajdonos indította el pályáján. Ő adta neki a „Piaf” nevet is.

1935-ben, húszévesen énekelt először színpadon. Első fellépésén maga kötötte pulóverben jelent meg, melynek egyik ujjával nem készült el, s a hiányt egy fehér selyemkendővel palástolta.

1936 áprilisában Louis Lepléet meggyilkolták, a gyanúsítottak között Edith is szerepelt. A botrány következtében újra utcára került volna, ha Raymond Asso költő fel nem karolja. Három évig tanította, szép sanzonokat írt neki és kiharcolta első revüszínházi fellépését. Bemutatta Marguerite Monnot-nak, aki aztán olyan örökzöld Piaf-slágereket szerzett, mint a Mylord.

1940-ben megismerte Jean Cocteau-t, aki neki írta A közönyös szépfiú című darabját.

1941-ben filmszerepet kapott, Párizs német megszállása idején pedig rendszeresen énekelt a katonáknak. A hadifoglyok árváinak megsegítésére gálaestet szervezett. A műsor után az elegáns nézők nercbundáit és ékszereit elárverezték, hogy pénzt gyűjtsenek.

1947 novemberében lépett fel először New Yorkban, azonban nem aratott sikert az amerikai közönség előtt. Későbbi fellépései azonban már itt is nagyon sikeresek. Ugyanebben az évben ismerte meg nagy szerelmét, Marcel Cerdan bokszvilágbajnokot.

1949 októberében Marcel Cerdan repülőgép-szerencsétlenségben meghalt, miközben Edith New York-i fellépésére repült. Ennek következtében Edith alkoholista lett, amitől élete végéig nem tudott szabadulni. Nemsokára a morfiumra is rászokott, amit először egy kórházban kapott fájdalmai enyhítésére, ugyanis közben autóbalesetet szenvedett.

1952-ben feleségül ment Jacques Pills sanzonénekeshez. Esküvői tanúja Marlene Dietrich volt. Nászútjuk egyetlen óriási turné volt: New York, Hollywood, San Francisco, Las Vegas, Miami. Négy évvel később azonban elváltak.

Édith Piaf sírja a párizsi Père Lachaise temetőben

Az 50-es évek közepére Piaf egészsége megrendült, de ő orvosai tiltása ellenére újra és újra színpadra lépett. Fellépett a a New York-i Carnegie Hallban és a Waldorf Astoriában épp oly sikert aratva, mint a párizsi Olympia színpadán vagy Stockholm legnagyobb zenés színházában. Előfordult, hogy éneklés közben többször összeesett.

1962-ben a görög származású, alig 27 éves Thépohanis Lamboukashoz ment feleségül, akivel együtt többször is fellépett. Híres slágerük A szerelem mire jó? című sanzon.

1963 októberében indult utolsó koncertkörútjára, amit „öngyilkos turnénak” is szoktak nevezni. Sorozatos rosszullétei miatt kórházba került, ahol áttétes rákot diagnosztizáltak nála. 1963. október 10-én halt meg Plascassierben, Grasse külvárosában.

Slágerei 

• "Tu Es Partout" (1943)
• "La Vie en rose" (1945)
• "Les Trois Cloches" (1945)
• "Autumn Leaves" (1948)
• "Hymne à l'amour" (1949)
• "Padam… Padam…" (1951)
• "Sous le ciel de Paris" (1954)
• "Miséricorde (Heaven Have Mercy)" (1955)
• "Les Amants d'un jour" (1956)
• "La Foule" (1957)
• "Milord" (1959)
• "Non, je ne regrette rien" (1960)
• "Mon Légionnaire"

Filmszerepek [szerkesztés]

La garçonne (1936), Jean de Limur

• Montmartre-sur-Seine (1941), Georges Lacombe
• Etoile sans lumière (1946), Marcel Blistène
• Paris chante toujours (1951), Pierre Montazel
• Boum sur Paris (1953), Maurice de Canonge
• Si Versailles m'était conté (1954), Sacha Guitry
• French cancan (1954), Jean Renoir

Emléke 

• Piaf (La Môme) (2007) életéről szóló film, főszerepét Marion Cotillard alakítja, aki a 2008-as Oscar-gálán a legjobb női főszereplő kategóriában nyerte el az alakításáért az aranyszobrot.
• Bibi Canta Piaf (2004) film, melyben Bibi Ferreira brazil énekesnő énekli dalait
• Edith és Marcel (Édith et Marcel) (1983) Evelyne Bouix alakításával Piaf és Marcel Cerdan kapcsolata a film témája
• Edith Piaf (Piaf) (1974) az énekesnő halálának 10. évfordulójára készült film, Brigitte Ariel főszereplésével