The Scent of a Woman - biztosan sokan láttátok a filmet és emlékeztek még Al Pacinora a híres tangós jelenetben.
Egy kis klippet tudok idemásolni a filmből, hátha kedvetek lesz újból megnézni, ha már láttátok, vagy hátha kedvet kaptok megnézni, ha még nem néztétek meg.
Latin táncokat keresgéltem a neten - szeretem nézni a gyönyőrű testek mozgását és hallgatni a zenét. Keresgélés közben itt ragadtam, ennél a filmjelenetnél.
Megnéztem többször is a klippet, és először nem is értettem, miért jó újra és újra megnéznem? Aztán rájöttem: egy olyan világot vetít nekünk, amely eltünt. Eltünt az a finomság, ami összeköt nőt, férfit és táncot. A szentimentalizmus nélküli gyengédség, az elegancia, a jó modor. Ez erotika. Amely az érosz szóbol ered, és amelyet Venusz testesített meg. A delejes testi vonzás, amely mégis túllép nagy pillanatokban a testen, miközben a test marad a kifejező eszköze. De ez az eszköz nem durva ösztön-eszköz, hanem tiszta és emberi. Méltó az isten-alkotta emberpárhoz.
A tangó valamikor nem fényes parketteken kezdte pályafutását, meglehet a fizetett szerelmet (is) szolgálta, és egyszer csak képessé vált arra, hogy átlépjen minden brutalitást, közönségességet és szemet-gyönyörködtető művészetté vált. A múlandó, romlandó, ösztönökkel megvert vagy megáldott testiséget pedig lerázta magáról, éppen csak felhasználja azon ritka pillanatokban, amikor a férfi és a nő tökéletes harmóniájában van együtt.
A tangó lett Latin-Amerika legismertebb testi költészete. Aztán meghódított bennünket is.
Élvezzük és gyönyörködjünk a látványban!
Utolsó írka