ÖVÖN ALUL
A szorítóban
övön alul ütött a másik.
Tíz másodperc - csak ennyi
maradt a föltámadásig.
Hát megkóstoltam a halált.
Tisztességtelen volt a harc.
Mert ott sosem akarhatod,
amit akarsz.
Énnekem nem kell jutalom
(nem mintha kapnék valahol) -:
csak annyi, hogy fölmentsetek
a MÁSOK bűnei alól.
Szilágyi Domokos (forrás: wikipédia)(Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.
Július 2-án lenne hetvekét éves Szilágyi Domokos költő, író, az erdélyi magyar avantgárd irodalom kiemelkedő tehetségű alakja. Életének történéseiről nagyon kevés adat áll rendelkezésre, igazi élete, igazi arca műveiben tükröződik.
Élete
Nyolcgyermekes családban nőtt fel. Szilágyi Domokos első verse 1956-ban az Utunkban jelent meg. Kolozsvárott a Bolyai Egyetemen 1960-ban magyar szakon végzett. 1961-ben feleségül vette Hervay Gizella költőt. Az első verseskötetét az "Álom a repülőtéren"-t 1962-ben nyomtatták ki. Az Igaz Szó és az Előre munkatársa volt. Betegnyugdíjat kapott 1970-ben. Az 1970-es évek elején bejárta Németországot és Skandináviát. Utolsó éveiben Kolozsvárott élt. Súlyos betegen saját kezével véget vetett az életének. Fia, Kobak, az 1977-es bukaresti földrengésben halt meg. Közös sírban nyugszanak a kolozsvári házsongárdi temetőben: Szilágyi Domokos, Hervay Gizella és a gyermekük, Szilágyi Attila.
Kötetei:
- 1962 – Álom a repülőtéren (versek)
- 1965 – Szerelmek tánca (versek)
- 1965 – Utan, Tiberiu: Hószínű ég (versfordítások)
- 1966 – Mese a vadászó királyfiról
- 1967 – A láz enciklopédiája (versek)
- 1967 – Garabonciás (versek)
- 1967 – Történetek húszéven felülieknek
- 1969 – Búcsú a trópusoktól (hat vers)
- 1969 – Kortársunk, Arany János (kismonográfia)
- 1970 – Erdei iskola (versek)
- 1971 – Fagyöngy (Palocsay Zsigmonddal)
- 1972 – Sajtóértekezlet (válogatott versek)
- 1974 – Felezőidő (versek)
- 1976 – Öregek könyve (Plugor Sándorral)
- 1978 – Tengerparti lakodalom (hátrahagyott versek)
Utolsó írka