Kultúra, poetapolitika, vers, vita, igazság, szociális érzékenység, Nemzet, forradalom, meg amit akartok.
Sok helyről jöhetünk, de csak egyfelé tarthatunk, ha valóban értelmesek vagyunk és tisztességesek:
Ez az irány pedig a "nemzeti" szociáldemokrácia, a jóléti állam, ahol minden jóravaló csoport és gondolat képviseltetheti magát, és ahol elég gazdag az alsó középosztály is, hogy vállalkozni tudjon az új ötleteivel és jó iskoláival.
Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a szegény ember gyereke is tudós lehessen; a tehetségtelen gazdagokat pedig el kell zavarni a krumpliföldekre.
Minden adófizető polgár szociáldemokráciában és jogállamban akar élni - csak nem tud róla.
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond:
"Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba" Holt Vidék KáKánBéKa
start
Máté, 7. fejezet
15 Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok. 16 Gyümölcseikről ismeritek meg őket. 17 Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. 18 Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt. 19 Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik
A bölcsesség alapja a kétkedés. de csak a gonoszok tartanak mindenkit gonosznak.
A hír (a tény) szent, a vélemény szabad - Pulitzer József
Ha van egy minőségi írása közéleti témában, versmegzenésítése, jó témája, filmje, ötlete, linkje, híre, információja küldje el nekünk, feldogozzuk egyszer talán, és le is közölhetjük kkbkorkukacgmail.com vagy írja be a kommentekbe, csomót nem kérünk. az értelmes kommentekre igyekszünk válaszolni, mert fontos a párbeszéd, főként félreértések esetén. Ezen oldal semmilyen komment- és posztíró véleményével nem azonosul, így kívánja megőrizni saját függetlenségét, elvét, illetve a szólás- és véleményszabadságot.
Az aktaszerű posztok folyamatosan frissülhetnek, a fontos témákban frissülnek is.
"megvetem az ön nézeteit, de az életemet adnám azért, hogy kifejtehesse"
Voltaire, a liberalizmus atyja
"Megtörtént. Mélységesen megalázott bennünket a magyar országgyűlés. Parlamenti képviselőink – a szocialista párt vezetésével, a Fidesz asszisztálásával - tegnap sárba tiporták emberi méltóságunkat, megkérdőjelezték kulturális identitásunkat, megfosztottak legfontosabb jogaink egyikétől, kiskorúnak, éretlennek, felelőtlennek minősítettek minket, s kirekesztettek bennünket a társadalomról folyó vitából.
2010. február 22-én fordulóponthoz érkezett az alig húsz éves magyar demokrácia, és végletesen rossz irányba kanyarodott. 2010. február 22-én elkezdődött a magyar demokrácia végjátéka. Országgyűlési képviselőink szűkkeblű pártérdekektől vezettetve véglegesen elárulták mindazt, amiért Európa legjobbjai évszázadokon át küzdöttek, ami a felvilágosodás kora óta Európát és az európaiságot jelenti. 2010. február 22-én véget ért egy évszázados álom: az emberi szabadságba és felelősségtudatba vetett hit kora. 2010. február 22-én új elnyomás, új középkor, új inkvizíció korszaka köszöntött Magyarországra.
Vajon megállítható-e még ez az őrült ámokfutás, vagy végleg le kell mondanunk a gondolkodás, a véleményalkotás szabadságáról? Vajon van-e még józan polgári közélet Magyarországon, amelyre támaszkodva visszautasíthatjuk a gondolatbűn ötletét, amelynek bázisán megvédhetjük szabadságunkat, jogainkat, felnőtt létünket, emberi mivoltunkat, kulturális azonosságunkat? Vajon akad-e olyan fórum, vagy intézmény Magyarországon, amely kiáll a szabadság alapvető értékei mellett és a leghatározottabban visszautasítja a szólásszabadság korlátozását?
Akarom, hogy legyen! Azt akarom, hogy fékezzük meg az inkvizíció eszméjének visszatérését! Azt akarom, hogy ne legyenek boszorkányperek, holokauszttagadó-perek Magyarországon! Azt akarom, hogy találjuk meg egymást, mi, akik szabadon akarunk vitázni a társadalom egyes kérdéseiről, akik nem vagyunk hajlandók szájkosarat viselni, akik nem akarunk bekötött szemmel járni! Ezért született ez a bejegyzés.
Tudnod kell neked is, bármiképpen is vélekedj a holokausztról, hogy ez a törvény nem a zsidó áldozatokról szól. Ez a törvény vízválasztót jelent a szabad véleményalkotás és a dogmák feltétlen tisztelete között. El kell döntened, hogy hol állsz! Akarsz-e olyan országban élni, amelyben a hatalom szabja meg, miről és miképpen gondolkozhatsz, a miniszter dönti el, hogy mi helyes és mi helytelen, kormány határozza meg, hogyan élj, és mit kerülj? Ha ezt választod, egyszerű dolgod lesz. Világos szabályok szerint élhetsz. Lesz jó és rossz, és mindig lesz kiket felakasztani.
De vigyázz! Bármikor azok közé kerülhetsz, akiket meghurcolnak. Ma még csak azért, mert kételkedsz a holokausztban, holnap a kommunista áldozatok előtt kell majd tisztelegned, holnapután a párt vezető szerepét kell elismerned, és nincs olyan messze az idő, amikor életmódod mikéntjét is számon kérhetik rajtad. Vannak országok, ahol megkövezik a hűtlen asszonyt, ahol halálos bűn az istentagadás, ahol a burka viselése kötelező…
Remélem, te nem ilyen országban akarsz élni! De tudnod kell, hogy, ha elutasítod a hatalom gyámkodását, akkor tisztelned kell a másik embert, tolerálnod kell véleményét, el kell fogadnod másságát. És legfőképpen ki kell állnod mellette, ha szabadságát, felnőtt döntéseit, emberi méltóságát, kulturális identitását védi! Ki kell állnod mellette akkor is, ha egy szavával sem értesz egyet!
Becsületes demokrata ugyanis mindig azokkal tart, akiket üldöznek. Azokkal, akiket azért üldöznek, mert az általános emberi értéknek elismert, legalapvetőbb európai eszmék hívei. Becsületes demokrata számára semmi nem kérdőjelezheti meg azok igazát, akik a szabad gondolat, a szabad lelkiismeret, a szabad véleménynyilvánítás oldalán állnak. A legfontosabb értékeink ezek, jelentőségük semmilyen módon nem kérdőjelezhető meg. Együtt képviselik az európai szabadságeszme sarokpilléreit. Nem lehet sem a vallás, sem a lelkiismeret, sem a szólás sem, az életmód megválasztásának szabadságát korlátozni. Semmilyen érv, semmilyen megfontolás alapján.
Becsületes demokrata ateista, ha vallásos dogmákat akarnak a társadalomra kényszeríteni, és hívő, ha a keresztényeket éri támadás. Becsületes demokrata zsidó, ha a zsidókat üldözik, és holokauszttagadó, amikor a holokauszt tagadását akarják tiltani.
Védd meg a szabadságunkat, védd meg az emberi méltóságunkat! Ne hagyd, hogy kiskorúnak minősítsenek, ne hagyd, hogy kirekesszenek a társadalmi vitából! Lépj föl te is a szájkosár-törvény ellen!"
"Az egyetemes emberi jogok korában könnyű azt hinni, hogy a szabadságjogok elvont elméleti konstrukciók: az egyénektől és az utca porától elszakadva az emberi jogok belépnek az egyetemes eszmék birodalmába. ... [azonban] a méltóságukban és embersé...
@sztrugackij: "Tudjátok én Romániában születtem..."
Aha. Magyarul beszélsz és írsz, és véletlenül se írnád le, hogy Erdélyben születtem.
",...ott szégyenteljes lenne az ilyesmi,"
Persze. Azért bozgorozzák állandóan a magyarokat. Azért keresnek dicső dák múltat, míg nálunk a halszagú finnugor hülyeséget nyomják 150 éve. Mert mi képzeljük magunkat felsőbbrendűnek.
"... Kissé összement a hazátok a nagy fröcsögés közepette..."
Szóval ez nem a te hazád. Látod, az ilyen emberek miatt ment össze. Károlyi és a többi hazátlan eszmetársai vagytok.
@Zabalint: A kérdésemre nem válaszoltál.Nehéz kérdést tettem fel?
Pedig csak VÉLEMÉNYEDRE voltam kíváncsi,hogy miért a jobboldal skandálja pont ezt a baromságot,erre te azt írod,hogy"nem mindegy?"Többet vártam volna tőled de ez van.
MOst már mennem kell,próbálj meg magadnak válaszolni,hátha új értelmezést találsz.
@sztrugackij:
Ki az a TI? Vagy te engem szélsőjobbernek nézel vagy legalábbis jobbernek?
Egyébként nyilvánvaló, hogy miért a szélsőjobb tagadja a holokausztot, hisz az ő elveiket valló elődeik követték el, ezért próbálják magukat mosdatni. Ezzel a törvénnyel még lovat is kapnak maguk alá, hiszen egy csomó ember szemében gyanússá válik az a történelmi tény, aminek a tagadását tiltják. Éppen ezért nyilvánvaló tények tagadását tiltani éppen olyan hülyeség, mint maga a tagadása.
Akkor még egyszer:
A Holokausztot nem tagadják az Emberek,hanem hánynak tőle.
Senkinek nincs joga mások szenvedése fölé emelni a sajátját és főleg ebből még hasznot is húzni.
@Antifaszok Réme: Ismersz olyan országot,hogy"Erdély".Mindenesetre azt az atlasz eldobhatod.
Tényleg egy román kell továbbképzést tartson nektek magyaroknak történelemből,földrajzból,szemantikából?
Még annyit sem tudsz,hogy mindenkinek az a hazája ahol felnőtt,ahol a szülői háza van és ahol a gyermekkorát töltötte és nekem ez történetesen Románia.
Csak szólok,hogy a "halszagú finnugor hülyeség" c. megjegyzésed éppenséggel nem cáfolja hanem megerősíti a felsőbbrendűségről alkotott rátok vonatkozó véleményemet.Valami okos ember olvassa el az írásodat küldés előtt,mert összezavarodsz.
@smartdrive:
"a véleménynyilvánítás korlátozása egy csöppet régebbi találmány, mint a fasizmus"
Pontosan értetted miről beszélek, de ha ennyire precízkedő vagy, akkor annyi erővel beszélhetünk arról is, hogy a nácik meg a hungaroristák nem is fasiszták, mert a fasiszták olasz szélsőségesek voltak.
Egyszerűen arról van szó, hogy fasiszta módszernek nevezem a szabad véleménynyilvánítás korlátozását, és nem azért mert az ókorban már nem lett volna ilyen, vagy mert Sztálin nem élt volna a módszerrel, hanem egyszerűen azért, mert a fasiszták IS megmondták, hoghy mit szabad mondani, és te is meg akarod mondani, hogy mit szabad mondani. Persze bele lehet kötni ebbe, de te is pontosan értetted miről beszélek, csak érvek híján a részletekbe kapaszkodsz.
@sztrugackij:
Ja, hogy te román szélsőjobber vagy(abból ítélve, hogy egy kaptafára veszed az összes magyar állmpolgárt)? Akkor abbahagyom a vitát, majd a hozzád hasonlóan agyatlan hazai szélsőjobbosainkkal anyázzátok egymást.
@sztrugackij:
egy szoval se mondtam h felsöbbrendűnek vélem a magyarokat v bárkit. inkabb neked kéne észrevenni pajtás, hogy te teszel különbséget a holokauszt és az összes többi népírtás között, mintha az különb lenne bármi másnál. pedig, ha a te elveid szerint gondolkozunk, mert én igen, akkor nem nagyobb bűntett a holokauszt, mint a gulág, vagy az atombomba, vagy az örmények és bármilyen más nép kiírtása. seggfej.
@smartdrive:
na es mi lenne a különbseg? (amiert a holokausztrol emleknap, kártérítés, világnap stb stb stb kell, de a többiről nem. se kártérítés, csak kuss. mondd el, miért különb?)
@smartdrive:
jo kitérő, de nekem van egy jobb: rendeznek is, de a média csak egyről számol be, csak azzal foglalkoznak még manapság is eléggé rendszeresen, csak a holokausztot tilos tagadni, stb stb. ezt az egypólúságot nem szeretem. és elég egyértelmű okai vannak;)
@sztrugackij: "Még annyit sem tudsz,hogy mindenkinek az a hazája ahol felnőtt,ahol a szülői háza van és ahol a gyermekkorát töltötte és nekem ez történetesen Románia."
Kisgyerek voltam, mikor először találkoztam az érzéssel, hogy kiválasztott vagyok.
Pisikáltunk az óvodában, mikor a többiek kinevettek, hogy hiányzik a fitymám.Akkor még nem tudtam, hogyan vesztettem el..
Nagyapó pajeszével játszadozva a hintaszékben sokat mesélt nekem arról, hogy keltünk át száraz lábbal a Vörös tengeren és érkeztünk el a Vörös hadsereg egyik országába, ahol vagy mindenki utál engem, vagy hasonlít kicsit hozzám- kissé görbe az orra és nagyobb mint egy sósuborka, vagy kicsi kerek sapkája van, vagy pájesze. Azt, hogy nekik sincs fitymájuk azt csak később tapasztaltam meg.Mély behatások közepette, persze...
Aztán felnőttem. Sikerült minden gójt becsapni, jól meggazdagodni bőrükön, de hogy miért utálnak engem, nem értem. Azt is mondják, csípős, büdös a bőröm... A fokhagyma is büdös, meg a pálpusztai is, mégis szeretik... nem értem ezeket...
Aztán gondoltam egyet... lehet a vallásommal, származásommal van bajuk. Kikeresztelkedtem!!
Következő péntek este mégis megjelentem a Dohány utcai zsinagógában, és leültem megszokott helyemre, Grün mellett. Grün nem érti a dolgot, és megkérdezte
- Ne haragudj, mit keresel te itt? Ha jól tudom, a héten kitértél?
- Te jó Isten, egészen elfelejtettem — csaptam homlokomra.
Mire Grün magától értetődően hozzátette:
- Na látod, ilyen buta csak egy gój lehet…
- Elfelejtettem volna azt a 6,000,000 ártatlant???"
@smartdrive:
na megvagy okostojás:D 6 millió zsidó halála versus 60 millió különféle nemzetiségű és etnikumú ember halála a gulágon! (köztük félmillió magyaréval). "az áldozatok számával arányos a médiavisszhang." Erről beszélek te értetlen kretén, hogy nincs arányosság! ezzel van bajom. nem tagadom h megtörtént, az a gond, h még arányosság sincs.
@smartdrive:
látszik h erre nem tudsz érdemben mit reagálni csk ferdíteni. úgy dumálsz h lófaszt nem vágsz a történelemből. a szovjetunió nemcsak faj alapján, hanem kb mindenkit elvitt oda aki életképes volt: német, lengyel, magyar, román, amerikai, stb stb, a fél világ ott dolgozott és halt meg nekik... még hogy csk az orosz meg ukrán médiában kéne szerepelnie:D úristen
@Cuppanj a végére!: Ide is posztolgatsz pöcsike? Ejnye-ejnye...megint mozgolódik mindkét idegsejtecskéd, írogatni kel mindeféle szamárságokat? Menjél inkább, például olvasgass!
A megkerülhetetlen holokauszt kapcsán egy adalék a(nemzeti-szocialista)morál genealógiájához:különlegesen aljas módszere volt a zsidóság módszereses megsemmisitésének
a munkatáborok felállitása.
A tömeges sokk kiváltása révén történő elhalálozásra gondolok a fürdés és a munka (a zsidóság számára teljességgel szokatlan)kötelezettségével.
Ui.: személyes elvárasáimat illetően szeretném kifejezni abbéli reményemet ,miszerint már nem várat sokat magára valami (hasonlóan módfelett üdvös )végső megoldásféle erre az újfent aktuálissá vált problémahalmazra.
@sztrugackij: Utolsó kérdésem:Szerinted a holokauszttagadók miért kizárólag a szélsőjobb táborból kerülnek ki?
És egyáltalán miért tagadják és hangoztatják? Mi a szándékuk ezzel?
Ismeretterjesztés a tudatlanoknak? Miért nem tagadják mondjuk a Sztálini népírtást?
azért tagadják, mert utálják azokat, akik érzékenyek rá, és tudják hogy ezzel tudják a legjobban felbosszantani őket. ha attól durranna el az agyuk, hogy azt hallják "NI", akkor azt hajtogatnák.
két ovis csoport szintje kb.
@Antifaszok Réme: Erre teljesen egyedül jöttél rá? Persze ,hogy román vagyok.Igazság szerint bármi lennék csak ne olyan magyar mint te.Ezt is veheted nyugodtan sértésnek.
@wrong: Te szövegértési problémákkal küszködsz?Hol olvastad tőlem,hogy különbséget kellene tenni a népírtások között?
Éppen emiatt vetettem fel mennyire hiányolom a jobboldalról a Sztálini népírtás tagadását.Ja,hogy az nem alkalmas egy kisebbség elleni gyűlöletkeltésre mint a holokauszttagadás?
Ne maszatoljunk,a holokauszttagadás, beleértve az áldozatok számának relativizálását,megfejelve azzal a baromsággal,hogy összehasonlítjuk más népírtásokban elpusztult emberek számaival,a zsidózás egyfajta formája.Ez pedig régi szép hagyomány Magyarországon.Kár,hogy nem szalonképes Európában és lejáratja az országot,de ez soha nem zavarta a hozzád hasonlókat.
Csak egy gondolat, kerdes:
Miert olvasom mindenhol csak a jogok es a szabadsag vedelmenek hangsulyozasat? Miert nem lehet sehol olvasni a kotelessegek es a szabalyok betartasanak szuksegessegerol? Miert nem jar kez a kezben a jog es a kotelesseg?
En olyan orszagban akarok elni, ahol ez a ketto kez a kezben egyutt jar. Ahol nem a dolgozo reteg fele tartja el a nem dolgozokat, a dolgozo de nem adozo es az allam penzet herdalo korrupt reteget. Ahol van jogom, de kotelessegem is es nem er hatrany abbol, hogy a jogaim mellett a kotelessegemet is ugyanolyan modon hangsulyosnak erzem...
Ahol nincs az egyiknek (aki nevleg hatranyosabb helyzetben van) tobb joga mint a masiknak... Ahol nincsenek emberek akik barmit megengedhetnek maguknak...
"az a 60 millió elég nagyvonalú becslés, de ez mindegy is..."
Ugye tudod, hogy egy ilyen kijelentéssel nagyon vékony jégen táncolsz? Én a helyedben eltávolíttatnám, mielőtt feljelentenek: 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gondolom nem óhajtod vitatni, hogy az Internet nagy nyilvánosság. A "60 millió elég nagyvonalú becslés, de MINDEGY IS..." pedig jelentéktelen színben feltüntető, ráadásul eléggé dehonesztáló is.
Tényleg a saját érdekedben írom, gondolom nem akarsz évekig bíróságra mászkálni ilyenek miatt. Gondolj bele, még ha fel is mentenek mennyi idő, költség... Vannak olyan rasszisták, akik megteszik veled, és utána még ők akarnak majd jófiúnak látszani.
Szóval szerintem keresd meg az első moderátort, és töröltesd ezzel együtt.
@sztrugackij:
Nevadod forog a sirjaban,ostoba marhaja.Csak hogy tudd: a nemzsido zsidot jobban ruhellem mint a meteltfarkuakat.
A korporalis megnyilvanulas sikjan a zsidosag mint szellemi-moralis minoseg(nem a faj,nem a nemzet)altal megnyilvanulo letrontas ellen harcolnek,ha lennenek fegyverek a kezemben,de nincsenek.
Hatekonysaguk titka,hogy a nemzsidot is elzsidositottak.Minden modern demokraciaban a nemzsido zsido plebs tobzodasa a moral insanityben -ez sikeruk kulcsa.
@Shopping: A törököktől megtanultunk fürödni,kényeztették a bujdosó fejedelmet...! Csak tartozik nekik a magyarság!
Mondjuk összetartani nem sikerült megtanulni....
@Zabalint: Hát persze, hogy ki nevez egy bizottságot. Mert nem tudja, mi a hazugság, hiszen még sohasem hazudott. És amikor ezt mondta, nem röhögte el magát. Nagyot nőtt a szemembe!
@Antifaszok Réme: Már elnézést, ha Romániában született, miért ne mondhatná, hogy ott született. Tetszik, nem tetszik, Erdély Romániához tartozik.
@Shopping: Még nem pereltük be Törökországot a 150 éves uralomért? Remélem, hogy pártunk és kormányunk nem feledkezik meg erről!
Egyetértek veled, ugyanakkor némi megértést kérnék tőled.
20 éve tanuljuk a demokráciát, tehát a társadalom többsége a "radikális-rendeleti" módszertan hatása alatt áll. Értem ezalatt akár a holokauszt-törvényt. El kell, hogy teljen legalább még 50 év, hogy ez ügyben normalizálódás történjen. Még most is élnek túlélők, akik érzelmi alapon viszonyulnak a holokauszthoz. Jöhetsz te nekik a te demokráciáddal, ha nem láttad saját anyád, apád, testvéred, rokonod halálát a gázkamrában.
Az európai kormányok félnek szavazóik elvesztésétől, hiszen ez az érzelmi hullám nemcsak a túlélőket, hanem az egész társadalmat érintette. A magyarok pedig a háború után megkapták az "utolsó csatlós" és a "10 millió fasiszta" címkéket is.
Mértékadó történelemtanítás, a dokumentálható történelmi ismeretek széleskörű terjesztésével ezt a képet kell revideálni, az érzelmi hullámot reális szintre mérsékelni.
Az ideális szint számomra az lenne, ha a sajtóban, médiában felbukkanna egy ilyen holokauszt-tagadó "jelenség", akkor mellette megjelenne egy történész véleménye is, aki tételesen, dokumentumokkal alátámasztva "bonyolítaná" a tagadó által vázolt gyakran primitíven egyszerű állításokat. Az olvasó/néző így minden oldalt láthatja, utánanézhet.
Ez lenne a summum bonum számunkra és más demokráciák számára is.
Seggfej vagy kedves szerző, de erről nem te tehetsz. Sokkal inkább az a két emlős aki kufircolt egy nagyot annak érdekében, hogy a sejtjeikből valami emberszerű képződmény keletkezzen.
imádom az emberek és az ő elveik játékot.
például amikor az az elv, hogy akárki akármit mond, az mind mind csudijó, védjük aztot szívvel-lélekkel.
ha azt mondja valaki, hogy nem szereti a mákostésztát vagy a szentkoronát, az ugyanolyan mondat, mint hogy a holokamut a zsidrákok fabrikálták, vagy hogy a finnugorság az csak elmélet.
igazi nyelvész vagy te posztoló, nyilván a tartalom értékfüggetlen és értelemfüggetlen, hogy következményekről ne is ábrándozzunk, ideológiákat meg csak a gonosz médiákok bujtogatnak és keltegetnek, semmi pánik kérem, az önmagát reguláló józan ész és belátás majd rendet tesz, addig is simogassuk meg a nemnácikat, ők is Emberek, csak hadoválnak na.
hülye demokrata.
@bm613: mert a német népet már nem a németek irányítják.
viszont a holokauszt kérdésében elég sok a kérdőjel. a legelső az, hogy a szovjetek foglaltál el a konctábort. nem bízhatunk feltétlen az állításaikban.
@bm613: nem mi írtuk, az "itt volt pár szerencsétlen megjegyzés" ezért nem helytálló. a a név és link alatti blog a tulajdonosa. forrásmegjelölés van. használd
Demokrata nem fél, tehát holokauszttagad és zsidkázik. Csinál még sok minden mást is, de demokratai minőségében főleg ezt teszi.
Volt értelme fölszedni a vasfüggönyt, csak még nem jöttem rá, hogy a t. kommentelő közvélemény számára valójában mi. Végül is a nagy többségnek mindegy. Ül a számítógépe előtt és arra számít, hogy előbb utóbb úgyis boldog leszen. Vagy úgy, mint a blogger, vagy mint axispolaris kamerád, vagy... ööö nyer a lottón akár. Mindig van remény.
Hogy én mit keresek itt? Az égvilágon semmit. Húzok napnyugatnak, mint minden normális ember aki itt felébred. Szabadon gondolkodó ember ott is van dögivel, még több mint itt. Szerencsére alig értem amit beszélnek és ez kurvára megnyugtat. A vasfüggönyt pedig tök fölösleges leengedni újra. Vannak emberizinkek, egész népek akik mentálisan föl tudják állítani maguknak és ez így nagyon rendben van.
Hajrá!...hajrá!...
"Kedves "demokrata" barátaim! Mikor értitek már meg végre ,hogy a holokauszttagadás nem egyfajta nézet amit a demokráciában tilos korlátozni."
tény, h nem ideológia a holotagaás, csak éppen a szabad véleményalkotás egy barbár törvény által, amit az mszp a "kisebbségnek" szánt, csorbul. mert pl a mi vitánk se jöhetne létre most, ha jönne egy gondolatrendőrség mindjárt és engem elvinne csak azért, mert próbálok józanul és logikusan gondolkozni.
én nem vagyok holotagadó, de beismerem, fogalmam sincs hogy az oroszok csak felépítették újra a gázkamrákat, vagy teljesen felépítették.
nem tudom. tudod miért? mert nem voltam ott, és nem láttam.
és mivel én senkinek se hiszek, mert ez a dolog a templomba való, próbálok észérveket találni. de a törvényetek által lehetetlen a nyilvános kommunikáció.
"ezzel szemben ti egy bizonyított történelmi tényt tagadtok ,(ami még nem lenne baj hiszen ostobák és félműveltek mindenütt vannak ,főleg a szélsőjobb táborban),"
akkor miért nem ülnek le a holokauszttagadó ill holorevizionista történészek, történetkutatók és a "tényeket" tehát az erősen kommunista történetírásnak helytadó adatokat képviselő történészek és vitatják meg mi is az igazság.
azért mert pl a hazai történészek is csak levélben kapták meg pl az áldozatok számát, és ők nem is kutattak semmit. magyarán fogalmuk se lenne hozzászólni a témához, csak éppen kiderülne, hogy a holorevizionisták bizony erős érveket tudnak felhozni.
érdekes lenne névlegesen is megszámolni országonként, hogy hány ember ment izraelbe 45 után. (és ebből mennyit lőttek ki az angolok a tengeren)
"de ti ezt meghatározott céllal teszitek egy kisebbség sérelmére."
milyen sérelem is éri a síp utcában lakókat, és milyen sérelem az izraeli állam vezetőségét?
vagy fordítsuk meg a kérdést: milyen előnyhöz jutottak a kisebbség tagja a holokauszt révén. érdemes-e kisebbségnek nevezni azt a réteget, mely jelentősen felülreprezentált volt a 45 utáni korszakban? mely döntéshozó szervezetbe került, mely képes akkora erővel rendelkezni, amely egy ilyen törvényt is el tud fogadtattatni egy állítólagos magyar parlamentben. attól tartok a zsidóságot ne nevezzük többé kisebbségnek, és nem azért, mert ez a szó a zsidóságot zavarja, hanem azért mert nem lenne a realitásokat tükröző tett.
és még a globális viszonyokról nem is beszéltünk.
"Ezt ismerték fel a világ műveltebbik felén és ezért tiltották be"
a világ egyes nyugati részein azért tiltották be mert nagyon erős ott a cionista lobbi.
azért álljunk már két lábbal a földön.
a vitát folytathatjuk, de csak akkor ha hajlandó vagy alászállni a pokol legmélyebb vermeibe és megtekinteni ezt a videót:
hozzáteszem, én ismerek olyat aki gyerekként holokauszttörténeteket írt, és felnőttként megnézve ezt avideót erpsen kétkedővé vált, és magam is rengeteg holotúlélő könyvét olvastam, de egyikbe se állt, hogy volt úszómedence ausviccban
@sztrugackij: nézd azért abba megegyezhetünk h nőket gyerekeket ölni barbárság.
a katona más mégha nem is önként vonult be.
tény h a japánok támadtak először, de kollektív bűn nicnsen. én nem tehetek arról h elhurcolták innen a zsidókat. ergó az atomtámadás népirtás.
persze, szebb, mintha táborban rohad el az ember, de mi a lényegi különbség?
rosevelt is antiszemita volt állítólag. amúgy az usa is csinált konctáborokat, ahova be kellett vonulni minden japánnak, de ez nincs nagy dobra verve. mondjuk nem is volt ott gázkamra, meghát mégiscsak ők nyertek. ők nyerték a történetírást is
@Antifaszok Réme: Nem bírom megállni hogy ne faszozzalak le barát...:)
Szerinted a románok a dicső dák múltat kergetik, a magyaroknak meg a halszagú finnugor hülyeséget nyomják...
Én kérek elnézést mindenkitől aki hozzád hasonló útlevéllel de egy kicsit magasabb szellemi szinvonallal mászkál a világban, merthogy a te butaságod lesz a mérőfoka a magyarságnak.
De a lényegre térve: mondd drágám, neked a finnugor nyelvi gyökér az mióta történelem és nem nyelvészet?
Sosem hallottam hogy a mai skandináv területen pecáztak volna dicső elődeink, de ettől még a magyar nyelv többezer évvel ezelőtti közös gyökere nyilván lehet az a nyelvcsalád.
Vagy az nem méltó a magyarsághoz?
Mi lenne méltó? Ez így működik nálad? Keressünk egyet, ami nagyobbá tesz minket?
Vajon szerinted mi kellene legyen a helyes nyelvgyökér? És itt nem rád gondolok ezzel a szóval, pedig illene...
Nem igazán értem hogy ilyen IQ mellett szavazati jogra vagy jogosult, de a demokrácia márcsak ilyen intézmény. De az biztos, hogy a magyar oktatás szinvonala valóban nagyon lecsúszott ha csak ennyit sikerült felszedned az alapfoku oktatás még alapabb részében...
Hogy lehet összekavarni ezt a ketőt és még nagymagyarként hivatkozni is rá?
Tudom, miniszteri szintre emelték a butaságot, de attól hogy egy pár orbán barát nem volt történelem órán, te még megtanulhattad volna, hogy a nyelvészet és történelem nem azonos még érintőlegesen sem, és annak forrása sohasem a pártprogramban keresendő.
Javaslom, az erpszakosan elkövettett kommentelés mellett fordíts némi időt az elméd pallérozására is.
Hidd el, kinyílik a világ és sokmindent tisztábban látsz majd, segít eligazodni az élet nagyon bonyolult kérdéseiben is.
Olyanokban is mint a történelem vs. nyelvészet kérdése.
Sok sikert, de aztén jelentkezz majd.
PS: nem vagyok sem zsidó, sem pedig Biszku Béla szellemi rokona, mielőtt erre a kérdéskörre kanyarodnál. Csak nem szeretem ha valaki buta és úgy osztja az észt. Ez nem politikai irányultság kérdése.
@smartdrive: "valami kevésbé didaktikus nincs? így kénytelen leszek kételkedni a zsebnácik humorában"
Ebben mi volt neked oktató hatású ? Ha nem érted, az a te bajod, zseb-libsi.
@herut: Ezzel milyen műveltségi fölényt kívántál bizonyítani ? Bárki tud idézni olyat, amire a másik kapásból nem tudja a választ.
Ezt pl. ki írta ? Netet használni nem ér.
"A világ jelszavakat ordított
és fogadásokat kötött:
– Én arra a vörösre fogadok!
– Enyém a zöldinges legény!
– Szorítsd, te Árpád-címeres!
– A gatyás paraszt az enyém!
S a magyarok csak ölték egymást.
Tombolt a halál-zenekar.
S Európa cirkusz-porondján
fogyott, fogyott a magyar. "
@sztrugackij: Legyél bocskoros oláh, vagy transzvesztita néger, vagy ami akarsz, csak hagyjál már békén...
@vakvarju: "Már elnézést, ha Romániában született, miért ne mondhatná, hogy ott született. Tetszik, nem tetszik, Erdély Romániához tartozik."
Már pedig nem tetszik. Aki magyar, annak szívében él Erdély:
"Felhangzott a szó, zeng az induló,
Győztesek megint, régi zászlaink.
Nézd a gúnyhatárt, széttiporva már,
Várnak újra mind, ősi bérceink.
Édes Erdély itt vagyunk, érted élünk és halunk,
Győz a szittya fergeteg, a rohanó sereg!
Lépteink nyomán, fenn a Hargitán,
Völgyeinkben lenn, tornyok hangja zeng.
Már semerre sincs átkozott bilincs,
Énekeljetek, völgyek és hegyek!
Édes Erdély itt vagyunk, érted élünk és halunk,
Győz a szittya fergeteg, a rohanó sereg!"
@tesz-vesz: Jawohl, mein Obersturmbannführer !
@Rob67: "De a lényegre térve: mondd drágám, neked a finnugor nyelvi gyökér az mióta történelem és nem nyelvészet?
Sosem hallottam hogy a mai skandináv területen pecáztak volna dicső elődeink, de ettől még a magyar nyelv többezer évvel ezelőtti közös gyökere nyilván lehet az a nyelvcsalád.
Vagy az nem méltó a magyarsághoz?
Mi lenne méltó? Ez így működik nálad? Keressünk egyet, ami nagyobbá tesz minket?
Vajon szerinted mi kellene legyen a helyes nyelvgyökér? És itt nem rád gondolok ezzel a szóval, pedig illene..."
Nézz utána drágám, mikortól nyomja a magyar tudományos élet a finnugor sz@rságot: erre utalt a kb. 150 év. Kulcsszavak: MTA, Trefort Ágoston, mondd neked valamit ? Segítek:
Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter 1877-ben így nyilatkozott:
,,...én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. a kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát."
+ Hogy mi felel meg nekem ? Kb: A Szíriuszról származó intelligens lények a Kárpát-medencébe hozták el az Életet, innen ered minden... Még a sumérok is innen vándoroltak Mezopotámiába...
Hamvas Béla: Titkos jegyzőkönyv, Arlequin, részlet
"4.
A hatalmi ösztön azt hiszi, hogy a világ tetején a Mindenható trónusa áll és ebbe bele akar ülni. Az idióta. Miért vigyorog a bolond? Mert tudja, hogy Isten nem ül a trónuson. A trónus megvan. A hagyomány azt mondja, hogy Isten a trónust a teremtés legelső napján az Araboth-ban, a legfelsőbb mennyben megteremtette. De sohasem ült bele. Maga helyett a hetedik napon a Sabbath-ot, az ünnepet ültette. Az egész földkerekségén ezt csak a bolond tudja. A hülye becsvágy azt hiszi, hogy Isten palásttal és kormánypálcával ott ül és parancsol, abban a hiszemben, hogy Befehlen ist Seligkeit. Csak a nagyravágyás hiszi, hogy parancsolni a földön a legnagyobb gyönyör. A bolond vigyorog és nem győz rajta viccelni. Ha a bolondnak a trónust felajánlanák, fejére csörgősapkát tenne, hahotázna és a trónus támláján tótágast állna és hosszú orrot mutatna. Micsoda hallatlan mulatság látni a loholókat, amint nyelvük kilóg és tülekednek és egymást tapossák, az árulókat és az orgyilkosokat és akik csontjukig sárgák az irigységtől és forrnak a bosszútól, pokoli mulatság az egész úgynevezett történet, eszeveszett és bomlott őrjöngésével a trónusért, vagyis a hatalomért. A világhatalom nem Isten, hanem a bálvány. Trónus! Hatalom! Talán egyszer Isten megteszi, a maga mulatságára, hogy valakit a trónusba ültet. Lehet, hogy erre a szerepre az Antikrisztust jelölte ki. Pokolian komikus lesz, nevethetünk rajta, csak kibírjuk. A bolond nevet. Mind a trónusra akar ülni, mind, mind, azt hiszi, diktátor lehet és parancsolhat. Befehlen ist Seligkeit.
A bolond a becsvágyon kívül áll. Megtanulta Timontól az átkot, hogy ezen a világon minden görbe, csak a gazság egyenes. De a bolond nem toporzékol. A bolond a hatalmi őrületen kívül áll. A történeten kívül. Pótolhatatlan ember. Páratlan ember. Az öreg Lear tudja, és egy percig se tudna meglenni nélküle. Amikor nincs ott, azonnal felkiált: Hol a bolondom? Hol az én legénykém? Hej, mintha aludna a világ! Az öreg Lear tudja, hogy nincs nagyobb biztosság, mint olyan ember közelében lenni, aki nemcsak hogy nem akar a trónusra ülni, hanem hahotázik azokon, akik a trónus felé loholnak. "Itt a bohóc, itt a kincs", mondja Goethe. Itt a nagy rejtett kincs, a bálványon való nevetés és a bálványimádókon. Itt a nagy és édes nevetés azon az őrjítő semmin, ami a hatalmi ösztön. Ez a bolond. "Nem ritka fickó ez, uram? He is as good as anything and yet a fool." A világ legritkább fickója és az emberi élet egyik főalakja. Pont olyan, mint a többi és még hozzá bolond.
5.
Arlequin egyik szülője, az anyja, az örvény mámora. Csak akkor kezdődik az élet, ha az ember nem tudja, hogy mi lesz. Arlequin másik szülője, az apja, a hatalmi ösztönön való nevetés. Sokáig őrült, most bolond.
Arlequin úgy beszél, mint Rómeó, miután Júliát megismerte, mint Hamlet, miután apja szellemével találkozott. Létezésének összefüggései megváltoztak. Szójátékokat gyárt és különös szavakat használ még különösebb értelmezésben és nyelvet öltöget és hosszú orrot mutat és sapkáját csörgeti. Pont olyan, mint a többi és még hozzá bolond. "Milyen kár, hogy a bolond egy okos szót se mondhat, mikor az okosok oly bolondok."
Elég. Most már ideje a dolog lényegére térni. Arlequin az emberi lét egyik főalakja. És a világ egyik legritkább fickója. Miért? Mert Arlequin paradox? Nem. Ez így teljesen rossz. Arlequin nyelvének logikája paradox. Miért? Mert paradox? Ez viszont kevés. Tény: Arlequin megismerte, hogy a létezés logikája paradox.
Mindenekelőtt a harci szituációt feladta. A hatalomért való küzdelemben nem vesz részt. A nevetés ezzel a világgal való együtt nem működésének éppen olyan jele, mint a csörgősapka és a vicc és a tótágas. Arlequin nem ambiciózus. Neki az egészből csak annyi kell, amennyi éppen eléje hull. Arlequin nem kötelezi magát le se vagyonnak, se rangnak, sem elméletnek, sem az evésnek, sem az ivásnak, sem valamilyen mesterségnek, sem a tudásnak. Nem hódol meg senkinek. Arlequin szabad. Ezért a lét egyik főalakja és ezért ritka. A nevetés ennek a szabadságnak éppen olyan jele, mint a szójáték és a bukfenc és a hahota.
Az olyan ember, aki a harci szituációt feladta, s aki a zsibvásár közepén leül és a feneketlen loholás közepette szundikál, az olyan ember paradox helyzetben van. Tibetben azt mondják, hogy a szellem olyan, mint a teve. Ha meg akarják fékezni, egyszerre tíz irányba tör ki, de ha békében hagyják, meg se mozdul. A szellem logikája paradox, mert a létezés logikája paradox.
Senki se mer egyedül élni. A legtöbb ezért nekiáll, érthetővé teszi magát, hízeleg, magyaráz, megalkuszik, hazudik, vagyis partikularizálja és szekularizálja magát. A közösséget nem a társas ösztön teremtette, az egyének teremtették, az egyedülléttől való félelmükben.
Senki se mer egyedül élni. Fantasztikusan bonyodalmas trükköket eszelnek ki, hogy egymáshoz valami közük legyen. Tíz körmükkel egymásba kapaszkodnak s ennek arányában egymástól csillagászati sebességgel távolodnak. Nem különös? Ha mindenki azt mondaná, hogy egyedül van, abban a pillanatban a félelem elmúlna s abban a percben a nagy közösségben mindenki találkozna. Miért? Mert a közösség logikája paradox, ahogy a magány logikája paradox és a nyelv logikája paradox, mert a létezés logikája paradox.
A lélek is paradox, mert a legmélyén nem a bestia él, hanem a tiszta égi tűz. A történet is paradox, mert a kezdetek kezdetén nem a vadember és a gorilla áll, hanem a magas szellemű lény. Az emberi lét és a lény elemei intakt tisztaságok, mint a legelső értelem és a lelkiismeret és a szeretet.
Ha természeted ellen erőszakot követsz el, a természet bosszút fog állni. A megalázott természet minden esetben bosszút áll. Ha szellemed ellen erőszakot követsz el, nem fog bosszút állni. A megalázott szellem hallgat, mélyen hallgat, meg se mozdul, nem felel, nem szól, nem ad jelt és nem áll bosszút. Ez a bosszúja. Miért? Mert a szellem logikája paradox.
Arlequin ebben a paradoxonban él. A történeten kívül, vagyis annak középpontjában. Szokatlanul, vagy ami aparadox logika értelmében ugyanaz, minden elképzelhető sorsban egyszerre. Nincs karmája, vagyis minden elképzelhető karma számára kinyílt. Prepared for all events – minden eshetőségre készen. A nullponton, vagyis a forrponton. Miért? Mert a létezés logikája paradox.
Az emberek, ha valaki egészséges, vidám, gondtalan, meg vannak ijedve. Meg vannak ijedve, ha nevet és bolondozik és nagyokat eszik és alszik. Azt hiszik, ha valaki jól él, nekik már nem jut belőle. Azt hiszik, ha valaki intenzívebben él, nekik kevesebb jut és az életet valaki elől úgy elélhetem, ahogy a kenyeret előle elehetem. S .ezért azt hiszik, hogy az ilyen embert irigyelni kell és el kell pusztítani. Mert száz másik életét éli el. Ennek természetesen éppen ellenkezője. Ha valaki intenzívebben él, oly erőket szabadít fel, amelyek az én életemet is elmélyítik és fölemelik. Az élet nem fogy el. Az életet nem lehet más elől elélni. Az élet abban az arányban gazdagszik, amilyen arányban elszórják. Minél intenzívebben élek, annál több ember számára annál intenzívebb életet teszek lehetővé, annál több ember lehet egészséges és gondtalan és vidám. Az élet logikája paradox, mert a nyelv és a magány és a közösség és a sors és a szellem logikája paradox.
A költő mámora az élet természetes állapota? Igen. A szerelem szenvedélye az élet természetes állapota? Igen. Az enthuziazmus az élet természetes állapota? Igen. Miért? Mert a létezés logikája paradox. A bolond bölcs? A bölcs bolond? Igen. Milyen kár, hogy a bolond egy okos szót sem mondhat, mikor az okosak olyan bolondok. Nincs okosabb lény, mint a bolond. Az élet normál állapota az őrület. A kristály örvénylik. Tulajdonképpen csak az beszél helyesen, aki félrebeszél. Ezért van, hogy akit a hatalmi ösztön elkap és az életre veti magát, az egészet elveszti. S ezért van, hogy aki leül az országút szélére és szundikál, az egészet megnyeri. Csak akkor kezdődik az élet, ha az ember nem tudja, mi lesz. A létezés nem hat megnyugtatóan. Ezért Isten megalkotta trónusát, de eszeágában sincs beleülni. Ezért Arlequin az egész világkomédián vigyorog. A létezés, amilyen arányban valaki le akarja igázni, kezéből elpárolog. És ha szétszórja, egész gazdagságában eléje dől. A világ ezt nem tudja: Ezért mondja Goethe: die Welt ein einzig grosser Tor – a világ egyetlen nagy bolond. Foolery does walk about the orb, like the sun, it shines everywhere – a bolondság szabadon sétál a világban, s mint a nap, mindenütt világít. Arlequin pedig az egyetlen józan ember.
6.
Persze, ahol az ilyen ember megjelenik, azonnal kész a skandalum. A világnak a lét paradox voltáról sejtelme sincs. Mindössze kényes pontokon olyasvalamit érez, mintha valami nem lenne egészen rendben. Azt hiszi például, hogy az az erős, ami sok, vagyis nem tudja, hogy minél több van valamiből, annál gyengébb. A világ azt hiszi, ha valamit sokan mondanak, az igaz. Például, ha mindenki őrült, azt hiszi, hogy aki józan, olyan bolond, hogy meg kell verni. A világnak sejtelme sincs arról, hogy Arlequinhez képest éppen úgy nemlétezésben van, mint a dráma többi szereplője Rómeóhoz és Hamlethez képest.
Arlequin a létező, a többi hozzá képest nemlétező. A peloponnesosi háború kitörésekor Athénban nagy készülődés indult meg. Az emberek ide ügettek, oda loholtak, cipeltek, rejtegettek, fegyverkeztek, hurcolkodtak, búcsúztak, kiabáltak. Diogenész, az öreg Arlequin ezt látva, hordóját a főutcán elkezdte gurigázni. Tíz lépés oda, tíz lépés vissza. Rendkívüli buzgalommal és sürgősen. Mit csinálsz bolond? kérdezték. Látom, felelte Arlequin, hogy mindenki szorgalmasan készülődik, én se akarok lemaradni.
A létezés logikája paradox. Amikor Isten az embert megteremtette, maga is elcsodálkozott. Azt mondta: úgy alkottam, hogy testében is szellemi legyen s íme testivé lett szellemében is (Bossuet). A létezés önmagának egyszerre alanya és tárgya. Ezért paradox. Az a mozzanat, amellyel az ember önmaga személyét önmaga tárgyává teheti, a nyelv. Ezért paradox a nyelv. Ezért paradox az én. Én magam nevében vagyok, de nem magamért. Helyettesíthetetlen vagyok és pótolhatatlan. Bárki bármit megtehet helyettem, de senki sem létezhet helyettem és az én nevemben nem mondhatja, hogy én vagyok. De ha magamat önmagamnak tartom meg, magamat elvesztem és létem is elvész. S ha önmagamat eleresztem, megnyerem és létem gazdagsággal telik meg.
Kínosabb skandalum el sem képzelhető, mint hogy a becsvágy világába, az orgyilkosok és az árulók ünnepélyes hazugságainak kellős közepébe Arlequin belép. Az összes III. Richárdok és Macbethek és Caesarok és Antoniusok meghökkennek. Íme itt jön az az ember, akinek nincsenek elvei és nincs úgynevezett életcélja és nem óhajt tisztes polgár lenni és fütyül a morálra és nem tiszteli sem a gazdagokat, sem a hatalmasokat. Furcsa ember! Till Ulenspiegel, amikor a hegyről lefelé ment, sírt, mert arra gondolt, hogy fölfelé kell menni s amikor fölfelé ment, nevetett, mert arra gondolt, hogy lefelé fog menni. Mit lehet az ilyen bolonddal kezdeni? Nagy Sándor a sütkérező Diogenészhez lépett és azt mondta: Kívánj valamit, teljesítem. Az öreg Arlequin azt válaszolta: Menj félre, ne álld el a napot.
Kidobják? Nevet. Nem adnak neki enni? Nevet. Kicsúfolják? Nevet. Megverik? Még jobban nevet. Bezárják? Akkor nevet csak igazán. Mi az, hogy tőlem olyan sok ember fél? Az egész város, az egész ország tőlem fél. A királyok és a nagyszakállú tanácsosok és a katonaság és a rendőrség és a gazdagok, mind félnek. A mamák gyorsan eldugják leányaikat. A fiúkat a kamrába parancsolják. A tudósok feszengenek, a papok elfordulnak. Kész a skandalum. Miért?
7.
Európa két nagy Arlequinje Shakespeare és Rabelais. Az öreg Powys a jelenkorban az emberi tudás nagymestere, akinél többet a létezés paradox és mágikus természetéről ma senki sem tud, Rabelais-ról hatalmas könyvet írt. Arlequin, mondja, tulajdonképpen a kozmikus csecsemő, kicsiny, újszülött gyermek, mint a kis Heraklész, aki semmit sem tud és nem akar tudni a becsvágy-vi1ág kényszerzubbony-logikájáról. Akinek egyetlen fontos dolog van, hogy abban a mámorító tündöklésben, ami az élet, gyönyörködjék és azt élvezze. Minden fenntartás, minden gátlás és zavar és bonyodalom és szégyen nélkül. Élvezze és ne hagyja magát ebben az élvezetben megzavarni. A kis gyermek titka, hogy a világ misztériumát pontosan annak látja, ami, s ez számára teljesen fölöslegessé tesz minden úgynevezett filozófiát, amelyet kinevet és úgynevezett vallást, amelyet őrültségnek tart. Ez a pantagrueli élet megalosaurusi ereje és szépsége. Ez Rabelais szakrális obszcenitása és mennyei profanitása. Az étvágynak ez az enthuziazmusa és az ivásnak ez a szaturnáliája. Ez az ártatlan gyönyörvágy, mert az élet édes és gyönyörű. Ez az, amit Shakespeare midsummer madness-nek hív, ez a szentivánéji őrület. Ez az, amiért nekünk annyira kell a jó étel és ital és a csók és a szerelem és a jó alvás és a meleg és a virág és a séta és a napfény, s amiért nem kell, egyáltalában nem kell a loholás, a munkában való meggörbülés, a hazugság, a fontoskodás, a nagyszakállú tudomány és a pergamentsárga vallás. Ezért kell nekünk mindenekelőtt a béke, a nagylelkűség, a derű, a nevetés, az előítélettelenség s ezért nem kell nekünk a zsivaj, a tülekedés, a háború, a komiszság, az elv és az erőszak.
8.
Az archaikus Egyiptomból különös emlékünk maradt fenn. Huszonkét kép; amelyet ma is kártyajáték huszonkét lapjaként használnak, huszonegy darab betűvel megjelölve és megszámozva egytől huszonegyig. A huszonkét kép, a tarot, a régi egyiptomi beavatás huszonkét fokozatát jelenti. Ilyen képek ezek: a király (hatalom-vaulting ambition), a kerék (a sors kereke), a szerencse (a körforgás), az áldozat, a nagy küszöb átlépése (a halál). A képsorozatban az utolsó, betű és szám nélkül, a bolond. A bolond, igen, betű és szám nélkül, ahogy ez az igazi bolondhoz illik, az utolsó, mint aki a játékon kívül áll, aki nem számít, csak éppen úgy meg kellett említeni, a teljesség kedvéért, mert itt van, letagadhatatlanul itt van. Az Arlequin. Még szép, hogy tudomást vettek róla. Egyiptomban még komolyan vették.
A beavatás tudása az, hogy az emberi lélek, amikor a sors összes lehetséges birodalmainak útját végigjárta, megérkezik a nullához, a betű- és a számnélküliséghez, a játékon kívüli ponthoz, ahhoz, akinek az egészhez csak annyi köze van, hogy nevet rajta. Akinek az egész létezése midsummer madness. Talán csíny. Mindenesetre hallatlan tiszteletlenséggel viselkedik és képes megfricskázni a királyokat és gorombáskodni velük. Amikor Sztavrogin a tábornokkal beszélget, egyszerre csak feláll, odamegy, és ok és előzmény nélkül a fülébe harap. Amikor nagy bölcsességeket mondanak neki, a sapkáját csörgeti s amikor azt mondják neki, bármit kívánsz, teljesítem, azt válaszolja, eredj félre, ne álld el a napot.
9.
Arlequin tudásáról nemcsak az egyiptomi beavatás beszél. Az evangélium lelki szegénynek nevezi őt. Boldogok a lelki szegények, hoi ptochoi to pneumati, vagyis anijé haroach. Miért áll a tarot-beavatás csúcsán a bolond? Miért nincs jele, nincs száma, nincs betűje? Miért áll játékon kívül és mégis, mégis, miért a legerősebb, erősebb, mint a király, vagy a sors, vagy a halál? Mert a beavatásnak bolond-fokát, a huszonkettediket, csak az az ember éri el, aki nem fél többé. Attól sem, hogy éhen hal, attól sem, hogy elhagyják, vagy megalázzák, vagy kinevetik, vagy kínozzák, vagy bezárják, vagy agyonütik. Semmi tisztelet nincsen benne a talárok és az érdemrendek és a sok pénz iránt. A bolond nem fél a szidástól és az álmoktól, a kísértetektől és a falragaszoktól és a töltött fegyverektől és nem fél attól, hogy korábban fog meghalni, mint amikor annak ideje amúgy is elkövetkezik. A tarot-beavatás legfelsőbb foka az a bolond, akit nem lehet többé semmivel megijeszteni. És Arlequin azért nem fél, mert, mint Powys mondja, a pantagrueli gyermek, aki az élet édes mámorát szégyen és reszketés nélkül élvezi, abban nem hagyja magát megzavarni. Ennek a megalosaurusi gyermeknek nincs igénye úgynevezett tudományra és bölcsességre. Boldogok a szellemben szegények. Boldogok, akik szegények s ezért igényük van a szellemre, akik éhezik és szomjazzák a szellemet. Nem a tudományt és nem a bölcsességet, hanem közvetlenül és tisztán a szellemet. Azt a valamit, amiből élnek. Ami nekik adja erejét, könnyűségét, világosságát, derűjét, hevét, szenvedélyét. A szellem nem filozófia és nem elmélet. A szellem nem tudás és nem bölcsesség. A szellem a világ világossága, az a világosság, amely úgy nyilatkozik meg, mint félelemtelenség, mint gondtalanság, mint bizalom, mint szeretet, mint gyermeki kedély.
Ha valaki a szellemben szegényet, vagyis az intenzív szellemigényben élő embert látni kívánja, nézze meg Velázquez Pablillos de Valladolidját, vagy a Don Juan d' Austria-t, vagy a hallecasi gyermeket, vagy a Geografust. Érdemes. Ezen az arcon fel fogja ismerni Lear bolondját és Shakespeare összes bolondját, Touchstone-ig bezárólag, Pantagruelt és Diogenészt és Till Ulenspiegelt és Hodzsa Naszreddint, sőt el fogja ismerni Rómeó és Hamlet őrületét és az Athéni Timont és meg fogja érteni a létezés paradox logikáját, de azt is, hogy miért boldogok, akik intenzív szellemigényben élnek.
Ha valaki a félelmetlenséget elérte, vagyis akit többé semmivel sem lehet megijeszteni, egymagában elég ahhoz, hogy boldog legyen. Micsoda szabadság! Micsoda gondtalanság! Nem reszketni és nem aggódni, nem vacogni sem az erőszaktól, sem a fegyvertől. Ez azonban nem az egész. Arlequin nem fél, de ezenkívül állandó szellemigényben él és titkos forrásból szüntelenül kapja a gondtalanságot és a bizalmat és a derűt és a kedélyt, vagyis a szellemet. Az ilyen ember a hatalmi őrület számára tökéletesen használhatatlan. Bármit mond és tesz, abból csak skandalum lesz; ahogy skandalum az, amit Hamlet és Rómeó és Timon és Pantagruel és Touchstone és Till Ulenspiegel tesz. Mindenki kínos feszélyben van. Mit kezdjen vele? Megvesse? Nevet. Megverje? Nevet. Börtönbe zárja? Nevet. Nem fél. Nem tartja be a játékszabályokat. Hogy ilyenkor reszketni illik? Játékon kívül áll, sem betű, sem szám nem jelöli. Nem ingadozik, mert lába alól minden talajt elrúgott. Teljesen átadta magát a bizonytalannak, vagy ami a lét paradox logikája szerint ugyanaz, a sziklaszilárd fundamentumon áll. Az ember csak akkor hatalom, ha semmi. Átkozott helyzet. Persze, nem Arlequin, hanem a világ számára. Szörnyűség így élni, hogy valaki minden pillanatban felállhat, ok és előzmény nélkül a főtanácsos úr fülébe haraphat. Sőt, még a püspök úr fülébe is. Szörnyű a létezésnek ez a mágikus paradoxiája. Bolond. Olyan, mint a hülye, legalábbis arcáról ez látszik. Ez a szellemben szegény. De mindig nevet és gondtalan és van valami legyőzhetetlen ereje. Hülye és mégsem az. Ő a szellemben szegény és az övé a mennyeknek országa.
10.
Kínai és japán tusrajzokon és fametszeteken is találkozhatni vele. Néha ott ül egyedül, mint Pablo de Valladolid és maga elé kuncog. Biztos, valamelyik magas állami, vagy egyházi méltóságra gondol és pokoli módon mulat. Néha csak úgy szundikál és ezzel azt mutatja, hogy az egész neki még vigyorgásnyit sem ér. Van úgy, hogy többen vannak együtt, kócosak és rongyosak, fejüket összedugják és hahotáznak. Az egyik a többit biztosan arra akarja rábeszélni, hogy indítsanak rohamot a trónus ellen, törjenek előre, hatoljanak egészen az Arabothig, Istent űzzék el, a világhatalmat szerezzék meg, szerezzenek mérhetetlen vagyont, állítsanak fel legyőzhetetlen hadsereget és igázzák le a csillagokat. Mialatt az egyik nagy buzgalommal e pompázatos hatalom előnyeit méltatja, a másik kettő majd megpukkad. Az egyik végre meghajlik a másik előtt és ezt mondja: Főigazgató úr! Vagy azt mondja: Elnök úr! Csak ez kellett! Homéri nevetésben törnek ki. Főméltóságú hercegséged! Hogy vagy? Hogy vagy, király úr? Isten úr, hogy vagy? A hahotától fuldoklanak.
Szerényebb alakban és közelebb itt van Assisi Ferenc, a gyermek-Arlequin tündöklő csodája. Európában nem élt ember, aki a félelelmtől alaposabban megszabadult volna. Soha nem volt senki, akiben mélyebben élt volna a bizalom és a gyengédség és a szellemigény és a gondtalanság és kevésbé félt volna a szegénységtől, akár a szükségtől, vagy a haláltól. Szent Ferenc szellemigényben élő ember, aki mosolyog és a madarak nyelvét érti és a halaknak prédikál. Mit prédikál? El lehet gondolni. A lelki szegénységet. A tarot huszonkettedik fokának titkát, hogy ne legyetek számok és betűk, hanem legyetek nullák és a sorsból lépjetek ki, mert akkor vagytok erősek. Mint Sophoklész mondja: csak akkor vagyok hatalom, ha nem vagyok semmi. Ne legyen sorsotok. Sors annyi, mint ütközni. Annyi, mint súrlódni és küzdeni és fájni és haragudni és gyűlölni és akarni és ez a trónusért való harchoz vezet. Aki pedig a hatalmi őrületbe esett, az elveszett. Szent Ferenc a halaknak Touchstone és Pantagruel filozófiáját tanítja. Mi ez a filozófia? Ha a sors megbotoz, tűrd nyugodtan és nevess. Tartsd a hátadat és mondd, haramabb fogsz elfáradni a verésben, mint én a tűrésben. Csak üss. Amíg a sors dühében felkiált, királyokat győztem le, s ezzel a bolonddal nem bírok.
11.
A művészet néhány nagy műve Arlequint úgy ábrázolja, mint Picasso, vagy Schumann, vagy Sztravinszkij, vagy egy-két helyen Velazquez. A bohóc egyedül van és csaknem üresen néz. Ez a tárgytalan nézés, ami a melankóliára oly jellemző, nem lát semmit, vagyis éppen a semmit látja. Nem fél. Ahhoz túlságosan bolond, vagyis lelki szegény. Más szóval gondtalan és nulla. Nincs mitől félni. A melankólia mégis ott van benne, mint nevetésének paradox ellenpontja. Picasso ezt a semmibe való belemeredést több helyen megfestette, főként a Bohóc a vörösben, a Két Arlequin-ben és a Három muzsikus-ban. De csaknem minden igazi festő ragaszkodik a cirkuszhoz, ahogy Shakespeare és Molière és Arisztophanész és a többi Arlequin a színházhoz. Sztravinszkij a Petruskában írja meg ezt a melankóliával mélyen aláfestett bohócnevetést, Velazquez bolondjaiban fest néhányat, Schumann a Karneval-ban és a Papillons-ban, de a Kreisleriana-ban, főként azonban a Novellettekben beszél róla. Schumannnak egyébként is volt valamilyen elmélete arról, hogy benne a bolond és a melankolikus együtt lakik, a két lényt magában Eusebius-nak és Florestan-nak nevezte el.
Arlequin évszaka a farsang. Karneval herceg, vagy aki ugyanaz, Dionysos ünnepe, az évnek ez a mágikus és paradox ideje, amikor az emberek bolondnak öltöznek és táncolnak és nevetnek és nagyokat esznek és isznak. Ez az a bizonyos lelket felizgató karnevál és dionysosi enthuziazmus, amikor a létezésnek mágikus paradoxiája fellobban, és az utcára rohan, és az emberekből elemi módon kitör és amikor meg van engedve, hogy minden ok és előzmény nélkül egymás fülébe haraphassunk. A jelszó Arlequin jelszava: God is in his heaven – all right with the world. Míg Isten fenn él az égben, a világon nincsen semmi baj. De álarcban. Szépen leálcázva, hogy senki se lássa. S az álarc alatt ott van a melankólia, ahogy Eusebius alatt ott van Florestan és ahogy Sztravinszkij és Velazquez és Picasso bolondjainak arcán ott van a dermedt mosolytalanság. A létezés logikája paradox s ezért a nevetés mögött ott van a szomorúság, amelyből él és a pojáca mögött ott van a melankólia, mint a derű tüze és tápláléka. A melankólia nem félelem és nem reszketés és nem aggodalom és nem szorongás. A melankólia melankólia. Semmivel össze nem téveszthető és nincs tovább, mint titkos és kimondhatatlan név. A melankólia a bolond misztériuma. Aki nem szomorú, nem igazi bolond. Nem tud elég édes lenni és elég könnyű. Nem tud olyan lenni, mint Assisi Ferenc, vagy a kínai bolond és Pantagruel és Till Ulenspiegel. Milyen nagyszerű ez, hogy mind a kettő úgy együtt van a paradoxia varázslatában, egyszerre hahota és mély-mély szomorúság. Aki nem ismeri a melankóliát, nem lehet gondtalan, nem ugrálhat és nem gyárthat szójátékot és a hülye királyokkal nem gorombáskodhat. A melankólia teszi őt porhanyóvá. Ez teszi őt félelemnélkülivé. Ez teszi nullává. Mert csak akkor vagyok hatalom, ha nem vagyok semmi. A melankólia teszi vidámmá és gyermekké és lelki szegénnyé.
A világ legnagyobb csodája a derű. Ennél csak az a nagyobb csoda, hogy a derű a melankóliából él. Ez a létezés legelragadóbb paradoxona. Ez Arlequin legmagasabb tudása.
12.
A tarot huszonkettedik fokának, a csörgősapkás bolondnak titkát nem lehet megtanulni. A legmagasabb fokot elérte, felszabadult és félelemtelen. Arlequin misztériuma nem adható át, mindenkinek magának kell megszereznie, ha hozzá elég ereje és bátorsága van. S ha a szellemre elég éhes és szomjas. Sem Pantagruel, sem Till Ulenspiegel, sem Hodzsa Naszreddin, sem Diogenész, sem Szent Ferenc tudását nem lehet tanítani. Miért? Mert ez a világ itt teljes egészében a hatalmi ösztön s így a birtoklás körében van. Szent Ferenc és Touchstone pedig a létezés körében él. Ez az egész világ itt III. Richárddal és az összes királyokkal és püspökkel és tanácsosokkal együtt azért él, hogy valamije legyen, kalapja, vagy sok pénze, vagy orrában karikája. Filozófusok is, művészek is, hétérák is, leányok is. Hatalom, rang, hír, vagyon, ház, pénz, ékszer, tudás, ruha. Ezért, ha el is érnek valamit, a birtoklásban lesznek nagyok és minden birtoklás a világtrónus hatalmában való részesedés. Ezek mind a birtoklás zsenijei. Arlequin pedig köp a zsenire. Ha valaki azt mondaná, hogy Arlequin ezzel szemben a létezés zsenije, ostobaságot mondana. A létezésnek nincs zsenije. Ez megkülönböztetés. Arlequin pedig köp a megkülönböztetésre. A létezés egésze mindenki számára állandóan és tökéletesen nyílt és mindenki annyit él belőle, amennyit akar. Itt nincs értelme annak, hogy nekem több van. Mindenkinek ugyanannyija van és annyit szerez, amennyit akar. Az életet nem lehet más elől elélni. Sőt, minél intenzívebben élek, az intenzív életet más számára annál hozzáférhetőbbé teszem. A lét logikája ilyen paradox. Arlequin azonnal és mindig felismerhető arról, hogy a birtoklással szemben biztos magatartása van. A magántulajdon iránt semmi érzéke sincs. Arlequin szegény. Indiában sannyaszinnak mondják. Egy szál zsákrongy van rajta, övében egyetlen evőcsésze. Ezért nem lehet megijeszteni s ezért a sors hiába püföli, csak nevet. Semmit sem lehet elvenni tőle, mert őt magát nem lehet elvenni. A létezés más elől nem vehető el és nem rabolható el. Arlequin egészen nyugodt, mert semmije sincs, amit elveszthet. Szent Ferenc misztikus házasságra lépett a szegénységgel. A világ a magántulajdont őrültségének felsőfokán találta ki. A kínai és a japán bolondok kócosak és rongyosak, mint Diogenész és Touchstone. Soha még gazdag és hatalmas Arlequin nem volt és nem is lesz, mert aki gazdag és hatalmas, az állandóan reszket. Nincs mulatságosabb bolond, mint az ilyen reszkető, aki zsebéből mikor egy darab fémet kivesznek, tombolni kezd és a rendőrségért kiált. Mind a birtoklás körében él, nem pedig, mint a tarot mondja, a nulla körében. Csak akkor vagyok hatalmas, ha nem vagyok semmi. A létezés ilyen paradox valami. A bolondé a tudás és a lelki szegényé a mennyek országa. A sannyaszin, a rongyos és kócos koldus, a gondtalan és vidám bolond, akinek semmi igénye azokra a birtokokra, amelyek a többieket csábítják. Amikor Szokratész-Arlequin az athéni bazárban sétált és a sok ételt, ruhát, ékszert, selymet látta, így szólt: mennyi minden, amire nekem nincs szükségem. Jób tragédiája, hogy nem tudott Arlequin lenni, mikor mindene elveszett, és az országúton fütyörészve elindulni. Arlequin nem zseni. Nem az uralom és a tudás és a művészet zsenijei mellett a létezés zsenije. A legtöbbször művészet zsenijei mellett a létezés zsenije. A legtöbbször azt se tudja, mi a zseni, mint Don Juan d'Austria, csak bámul és nem érti, hogy a szavakkal miért komédiáznak. Ha megérti, mint Szent Ferenc, leül és mosolyog és elkezd szundikálni. Vagy ha találkozik két hozzá hasonlóval, fejét összedugja és hahotázik. Zseni! Pont olyan szó, király. Vagy püspök. Isten úr őméltósága. Az ilyen szavaktól az ember félni kezd. Akkor már mégis csak jobb rongyokban élni és koldulni. Míg Isten fenn él az égben, a világon nincsen semmi baj."
@arlequin: Tehozzád ódát zengtek:)))))
(alias Antifák Réme - aki nyilván hermafordita:), mint a nemi paradoxon egyedüli feloldási lehetősége)
Ha 100x születnék meg, akkor se tudnám mindezt leírni:(
Te tudod jól, Bolondom, a sárga irigység beszél belőlem, színtiszta gyermeki önzéssel párosulva:(
Nagy magyarázó-tehetség, aki írta, a forrásokat kikutatta, lényed mibenlétének megállapítása céljából.
Együgyű szavaim hallgatássá némulnak ekkora elokvencia és művelt, stílusos, filozófiai odaadás olvastán.
Azzé', ha nem ragadott el nagyon a gőg démona, néha írnék hozzád, óh Bolondok Bolondja, Világok Fényessége, Teremtésnek Társa! (itt beájulok az elragadtatástól;-)
Csak mert 2010 január 4-e óta nyilvánvaló, hogy beájulok tőled;-D
Mindezek után csodálkozol;-DDDDD ?????
kedves vagy ;-D
valóban 'innen' származik rémes nevem véres valósága.
szép napot, de tényleg!
@Donna (Cara)mba: neked meg áldott vasárnapot!
teljességgel szerénytelenül hadd jegyezzem meg, hogy abszolúte méltatlan vagyok az ily fokú odaadásra, s mégha király uram is rámszól, annak nem lesz jó vége. hihihi
Az utolsó 100 komment: