Krieger Sámuel (1746–1781) a Balaton hullámzó vize helyett buja búzatáblákat álmodott az 1770-es évek végén készített tervén. A Sió és a Kapos szabályozási feladatával megbízott mérnök „magánszorgalomból” előterjesztést állított össze a Balaton lecsapolására. A víz leeresztését három ütemben, egy (1,9 m), kettő (3,8 m) majd három öl és két láb (6,3 m) szintcsökkentéssel javasolta. Számításai szerint a 129 738 hold termőterületet lehetett volna 494 301 forint ráfordítással és évi 5424 200 forint becsült haszonnal nyerni.

A terv Mária Terézia tetszését megnyerte, s 1776. május 2-án további intézkedésre visszaadta a Kancelláriának. A tihanyi gyűlésen az érintett megyék képviselői két hónap múlva szintén elfogadták a tervet. A végrehajtást a Kapos, a Sárvíz és a Sió szabályozási munkálatainak befejezéséig azonban felfüggesztették.

A Balaton lecsapolása F. J. Maire mérnök csatornaterveiben, Beszédes József elképzeléseiben is szerepelt. Még szerencse, hogy Széchenyi gróf balatoni gőzhajózási fáradozásaival az ilyen jellegű – mai értelemben vett – lázálmok elmúltak.

A termőterület-növelési célú lecsapolás a Velence-tavat sem kímélte. 1791-ben lecsapolására szintén terv született. A XIX. század végén pedig a tó kiszáradása okozott válságos helyzetet.

A Balaton Krieger-féle tervezett kiszárításához hasonló drasztikus beavatkozás volt a lápok, a vízborította térségek (Ecsedi, Sárrét, Rétköz, Kis-Balaton, Hanság, Rába–Rábcaköz, Sárköz) lecsapolása. A Balaton, a Fertő-tó, a Velencei-tó azonban üdülő tájjá fejlődött, ezért ma megbotránkozunk a kiszárítási terveken. A lecsapolások helyein kialakult mai agrártérségek egykori vízháztartási jelentőségéről azonban megfeledkezünk. Ne feledjük, ma is születnek az ökológiai, a táji adottságokat nélkülöző kriegeri gondolatok. A maiaknak azonban lényegesen magasabb a száma, és meg is valósulnak, mégpedig engedélyezett építési tervek alapján …

A Balaton kiszárításai terve Krieger javaslata szerint (Papp-Váry-Hrenkó, 1989. p.108)

A hidroprojektek megvalósulása évtizedekig, sőt évszázadokig is elhúzódhat az első kezdeményezésektől az átadásig. A külföldi példaként a Duna–Rajna összekapcsolása már ismertetésre került. Egy-egy régóta dédelgetett hazai álom bemutatása is most sorra került.