Julius Evola olasz filozófus. Témái a civilizáció története, buddhizmus, hegymászás, a szent grál és hasonló dolgok. Munkáját az ősi tradíciók fenntartása eszközének tartotta a süllyedés és degeneráció idején.

Julius Evola vagy Evola báró (Giulio Cesare Andrea Evola 1898, május 19, + 1974 június 11, Rómában született egy nemes szicíliai család fiaként. Az első világháború alatt olasz katonaként harcolt, azonban az Osztrák-Magyar monarchiával szimpatizált.

Támogatta a fasizmust, mint a hagyományos értékek őrzőjét, de a katolista fasiszták nem kedvelték "Imperialismo pagano" (pogány imperializmus) c. könyve megjelenése után, melyben azt mondta, hogy a fasizmusnak vissza kellene térni a római Birodalomhoz, szakítani a kereszténységhez, és arisztokratikusabbá és kevésbé demokratikussá kellene válnia.

Barátja volt Roberto Farinacci, a fasiszta rendszer újság vezetője. Evola, noha nem volt zsidóellenes, kidolgozta a szellemi rasszizmus alapjait. Ezekben az években ismerte meg a román Corneliu Zelea Codreanut. 1943-ban, a fasiszta rendszer összeomlásakor Bécsbe költözött, és az SS Ahnenerbe-nek dolgozott és a szabadkőművességet kutatta. Üdvözölte a nemzeti szocialista rendszer arisztokratikus jellemzőit, különösen Himmler SS-éét. Bécsben komolyan megsebesült egy bombatámadás során.

1946-ban visszatért Olaszországba, de lábai megbénultak. Olaszországban ő lett a fő neofasiszta értelmiségi. A fővonalbeloi politikusok bojkottálták radikális gondolatai miatt, és mert nem egyezett ki az állammal és a Vatikánnal. 51-ben perbefogták neofasiszta gondolkodása miatt, de felmentették a vád alól.

Rómában halt meg 1964 június 11-én. Sok támogatója volt, és az ultrajobboldal legfontosabb gondolkodója világszerte.

"nem csupán általános rassztudatra van szükségünk, hanem nagyon határozott rasszeszményre is; nem elméletileg, hanem megélt és őszinte törekvés tárgyaként - olyan törekvés tárgyaként, amely a nép egyre több tagját hatja át. Hogy ehhez eljussunk, módszeres, türelmes nevelő munkára lesz szükség, amelynek természetesen a fiatalokra kell hatnia, és amelynek a cél eléréséhez szükséges minden eszközt be kell vetnie: a múltbeli modelleket, különleges irodalmat, még a mozit is, hiszen ismerjük azokat a hatásokat, amelyeket például az a bizonyos amerikai filmgyártás gyakorol a tömegekre, amikor meghatározott típusú színészeket és színésznőket tesz népszerű nemzetközi "bálványokká" - noha rassz-szempontból nem mindig "rendben levő" módon. Hasonlóképpen el kellene jutnunk oda, hogy a népben olyan emberi eszményképet építsünk fel, amely a benne jelen lévő magasabb rassznak felel meg. És ha ennek a típusnak a "hatása" összekapcsolódik a rasszöntudattal, és a benső méltóságnak és felelősségnek azzal az érzésével, amelyről ismételten szóltunk, már jelen lennének azok a feltételek, amelyek lényegesek a nemzet rasszának benső kiválasztásához és megerősítéséhez."

Írásai (fehér betűkkel)

könyvei

JULIUS EVOLA A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL

Tormay állítólag meghívta előadást tartani Budapestre