kattintva nagyobb

Keresztényszocializmus, a társadalmi mozgalom ker. valláserkölcsi alapon álló iránya; részben a gazdasági liberalizmus, részben a forradalmi szocializmus ellenhatásaként jött létre a XIX. sz. második felében.

Nagy hatása volt keletkezésére Wilhelm Emánuel Ketteler, mainzi püspök Arbeiterfrage und Christentum 1864-ben, megjelent könyvének, mely a munkáskérdést mint vallási kérdést tárgyalta és azzal vádolta a kapitalizmust, hogy a munkást testileg-lelkileg tönkreteszi és elnyomja. Kettelerre erősen hatott Lassalle, akinek "Ehernes Lohngesetz" néven ismert elméletét magáévá tette, (l. Lassalle). Franciaországban először Lamennais abbé követelte keresztény vallási alapon a munkásosztály védelmét. A K. nagyhatású szószólója volt még Franciaországban Albert de Mun. aki III. Napóleon bukása után lépett fel és a munkásságnak szintén keresztény alapon való megszervezését követelte.

Le Play, a kiváló szociológus, akinek Magyarországon gr. Károlyi Sándor mozgalmára volt hatása, a családi élet tisztaságára fektette a fősúlyt, erőteljes családvédelmet sürgetett és patriarkális viszonyt a munkás és munkaadó között Angolországban már 1850 körül alakult meg az első prot. színezetű keresztényszocialista egyesület A Brotherhoods nevű szervezetnek közvetlen 1914 előtt egymillió tagja volt. Németországban Stöcker és Todt lelkészek voltak a keresztényszocializmus prot. irányának legfőbb szószólói. Igen erőteljes a mozgalom Belgiumban, ahol Freppel püspök állott a munkásság kat. szellemű megszervezésének élére. A mozgalomnak XIII. Leo pápa Rerum Novarum c. enciklikája adott határozottabb irányt és pozitív tartalmat, (1891). A pápa ebben a korszakos jelentőségű írásában azt vázolja, milyen legyen a keresztény állam, hogy a földön isteni rendeltetését betöltse. Kötelességévé tette a papságnak, hogy a társadalmi kérdés rendezésében részt vegyen és a munkások számára bérminimumot követelt. Hasonló elveket tartalmaz XI. Piusnak a Rerum Novarum negyvenedik évfordulóján megjelent Quadragesimo Anno c. enciklikája.

Magyarországon

A keresztényszocialista mozgalom Magyarországon 1894-ben a Kat. Néppárttal kezdődött, amelynek Zichy Nándor gr. volt a megalapítója és vezére. 1905-ben Huszár Károly, Ernszt Sándor és Glesswein Sándor kezdeményezésére a párt a Keresztény Szocialista Néppárt nevet vette föl Főbb programpontjai a következők voltak: a kat. érdekeket szolgáló politika, általános titkos választójog, keresztény szellemben való földreform és a keresztény demokrácia elvének megvalósítása. A párt 1919-ben a Friedrich párttal fúzióra lépett és megalakították a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját. Nemsokára két csoportra, a Wolff Zichy-csoportra és a Huszár-Ernszt-csoportra bomlott fel. Ez a két csoport 1923-ban Keresztény Gazdasági Párt néven újból egyesült, a régi keresztényszocialista program alapján. A pártot a kormányban Vass József, később Ernszt Sándor képviselte. A párt azóta a kormány pártjának egyik csoportja.

A konzervatív ember