A jelenlegi gazdasági helyzet sokkal rosszabb, mint 20 évvel ezelőtt volt, hiszen nemzeti vagyonunk nagy részét az elmúlt két évtizedben elvesztettük, oktatásunk, kutatás–fejlesztési kapacitásaink mélypontra kerültek, a hazai vállalkozások tőkehiánya romlott, piacaink túlnyomó többsége külföldiek kezében van. Az itthon megtermelt eredmény, valamint a piaci haszon jelentős mértékben külföldre vándorol.

A külföldi cégek kiszorítják a hazai vállalkozásokat. Szükségünk van nemzetközi együttműködésre, azonban nem lehet a továbbiakban megengedni a hazai gazdaság és nemzeti értékek gátlástalan kiszolgáltatását.

Az utóbbi időben rendszeresen elmaradtak a hatástanulmányok, elemzések
A magyar vállalkozói gazdaság általános gyengéje a tőkehiány, holott a bankok feltőkésítése és konszolidálása hatalmas összegben és hazai forrásból megtörtént. A bankok pedig - döntő hányadában külföldi kézbe kerülve – a keservesen kiizzadt forrásainkat, nemzeti vagyonunk mélyen a valós értéke alatt történt értékesítése miatt kiszivattyúzták.

Miért csak a bankokat konszolidáltuk? A gazdaságunkat miért nem? Miért nem szabtunk és szabunk a bankoknak feltételeket a magyar gazdaság érdekeit is figyelembe vevő működésére? A bankok nálunk rendszeresen kétszeres kamat marzsokat alkalmaznak, mint nyugaton, ezzel gátolják a magyar vállalkozások versenyképességét, továbbá az így megszerzett extraprofitot kivonják a gazdaságból. Gyakorlatilag nincs hazai kockázati tőke! Vagy ami van, ahhoz a hozzájutás nagyon nehéz, vagy szelektált. Még a normál hitelhez is nehéz hozzájutni. Pedig a gazdaság fellendülésének alapvető feltétele a gyors és olcsó hitel.

Mindezek figyelembe vételével egy merőben új gazdaságpolitikát, egy magyar „New Deal”-t szükséges kialakítani. Ebben egyszerre kell a magyar gazdaságra, s azon belül is a hazai kisvállalkozásokra, valamint a lakosság állapotára figyelemmel lenni.

Arra nincs módunk és nem is célszerű, hogy minden gazdasági ágazatot egyenlő mértékben fejlesszünk. Ki kell tehát választani azokat a területeket, húzó ágazatokat, amelyekkel akár nemzetközi vonatkozásban is versenyképesek lehetünk. Ugyancsak ki kell választani a (szűkebb- és tágabb) belső piac szempontjából fontos szakterületeket. Minden más területet bízzunk a piaci mechanizmusokra, de az általános működési feltételeket, ezekhez kapcsolódó preferenciákat minden vállalkozás részére biztosítani kell. Ilyen például a munkahelyteremtés, a szakképzés, a hulladékfeldolgozás, mint másodlagos nyersanyag felhasználás, környezetvédelem, a gazdaságos export támogatása. A gazdaság fejlesztést tehát egyik oldalról általános működési feltételeiben, másrészt pedig szakmai ágak szerint kell figyelemmel kísérni és támogatni.

A gazdasági program különbözik a szokványostól, mivel figyelembe veszi a lakosság anyagi állapotát is. Az ésszerűtlen, távlati hatásaiban káros megszorításokat fel kell számolni. Ugyanakkor a pazarlásokat meg kell állítani, a szükséges átszervezéseket – alapos előkészítés és ellenőrzés mellett – el kell végezni. Megfelelő jövedelmeket kell biztosítani és a lakosságnál hagyni, így a vásárlóerő – a hazai termelés, szolgáltatás növekedése – a megtakarítások, a fejlesztések egészséges kölcsönhatása belendítheti a gazdaságot és jövőképet, biztonságot ad a lakosságnak is. Ezért kell a programban a lakosságra kiemelt hangsúlyt fektetni.

1. Gazdaságfejlesztés

Magyarországon 1990 után az állami vagyon 90%-a leépült, ebből 30% eltűnt, 10%-át felszámolták. A jelenlegi összes nemzeti vagyon kb. 40%-a az 1990-es értéknek. A nyertesek a hazai gazdaságvezető réteg és a külföldi érdekeltségek. Mindketten olcsón vásároltak, miközben megszűntettek 1,5 millió munkahelyet. A hazai tőkeszféra jelenleg kb. 20-30 Mrd $ értékű, ami jórészt kiszorított a külföldi tőke által a piacról. Így ma a gazdaságban a tulajdon 70 a termelési érték 80, a profitérték 90%-a van külföldiek kezében. Összesen 100 Mrd euro értékű tőke jött be, míg külföldi cégek által kivitt profit évente kb. 3000 Mrd Ft, ami az elmúlt egy-másfél évtizedre összesen 100 Mrd US dollár. Közben az államadósság is kb. 70 Mrd $ veszteséget okozott. Emiatt adták el az értékesebb állami tulajdonok nagy részét 1/3 áron. Családokra vetítve ezzel – a 90 előtti törlesztéssel együtt – már egy lakás ára kár keletkezett és a fennálló adósság miatt még ugyanennyi keletkezni fog. A fekete gazdaság aránya 1990 óta megduplázódott, ma a GDP 25%-a. Ebben az eltitkolt adó nagysága kb. 10000 Mrd Ft. Ezzel egy belső és külső kifosztás tapasztalható Magyarországon. Emiatt a lakosság teljesítményéhez mérten 64%-kal rosszabbul keres, mint a szocializmusban, s így 4,5 évi bérelmaradása van, ami 11,2 millió Ft/család (kétkeresős).

A kivezető út első lépése a válságkezelés, a második pedig egy radikális reform.

Rövid távú válságkezelés

Legfőbb lépés a költségvetés kiadásainak jelentős csökkentése.

Az államadósság felülvizsgálata, ami ma kb. 19200 Mrd Ft. Ezt mielőbb – az 1993/94-es lengyel/bolgár példa szerint – kb. 35%-ára kell mérsékelni, ami kb. 700 Mrd Ft-tal csökkenti a költségvetés kiadását. Későbbiekben pedig az állami hitelfelvételt társadalmi ellenőrzés alá kell helyezni.

A korrupció felszámolása. Egyik terület a fekete gazdaság visszaszorítása. Ehhez az eddig elcsalt pénz- és vagyonértéket vissza kell venni, ami kb. 12000-15000 Mrd Ft bevétel lehet. Radikális törvényeket kell hozni (főleg az ÁFA-csalásokkal szemben) és vissza kell állítani az Adónyomozó Hivatalt. Ezen túl meg kell akadályozni - akár elrettentő ítéletekkel - a közpénzek csalárd módú elsikkasztását, s így a pályázati rendszert is szigorúbban ellenőrizni kell.

A külföldi cégek erőszakos bér-és adózási politikájának visszaszorítása, a pozitív diszkrimináció megszüntetése.
A fenti irányokba tett lépések eredményét a lakosságnak, s azon belül az alkalmazotti tömegeknek és kis és középvállalkozóknak kell a megerősödésükhöz megkapniuk. (adómérsékléssel, részvényhez jutással)

Azonnali feladatok: felül kell vizsgálni a gigantikus állami beruházásokat (pl. a 4-es metrót) és ki kell belőlük vonni a költségvetés támogatását. Az így megtakarított kb. 150-200 Mrd Ft-os összeggel a leszakadó vidéket és az aktuálisan törlesztési krízisbe kerülő devizahiteleseket kell támogatni. A nemzet természeti kincseit szigorított védelem alá kell helyezni. Legelső a termőföld idegen kézbe jutásának a megakadályozása, de ugyanilyen fontos a vízbázis (édesvíz és hőforrások) és a meglévő ásványkincsek védelme (ld. kőolaj, főleg gáz és érckészlet) Az e téren kijátszással született szerződések semmisek.

Reformlépések: Két területben gondolkodva a gazdaságot és a lakosságot kell anyagi vonatkozásban megerősíteni. 10-15 év alatt a nemzeti tőkét másfélszeresére kell fejleszteni, és a társadalom foglalkoztatottságát növelve vissza kell állítani 1,5 millió munkahelyet. Ehhez magyar többségű gazdaságot kell létre hozni, és az eddigi idegen monopolkapitalizmusról egy környezetorientált, humánus gazdasági rendszerre kell áttérni.

Az Európai Unió szerepe a hazai tőke növelésében: Látható lett, hogy az Európai Unió - a nyugati uniós multinacionális cégek árnyékában - nem járult hozzá és nem is fog jelentősen hozzájárulni az ország gazdaságának növeléséhez.

A hazai állami tőke elvárt nagysága: Magyarországon az állami tőke 30-40%-os részarányára kell törekedni, mert külföldi példák szerint állami részaránya biztosítja gazdaság stabilitást.

A meglévő hazai természeti kincsekre történő alapozás: A meglévő szén, urán, gáz és bauxit (kevés rézérc) kitermelését egy kedvező üzleti-technológiai helyzet eljövetelével újra kell indítatni, és erre új technológiákat kell kidolgozni, vagy vásárolni. A hazai vízkészletből az idegen érdekeltséget ki kell zárni, és azt a helyi közösségi, vagy állami tulajdonban kell tartani. Újra kell indítani a Vásárhelyi-tervet, a Duna és a Tisza-völgy rehabilitációját árvíztározók építésével. A közszolgáltatások privatizálását fel kell mondani, a privatizáció azonnali leállítása mellett. A hőforrásokra valóságos gyógyhálózatot kell kiépíteni.

Önszerveződések a gazdaság megerősítésében: E téren főszereplő lehetnek állam és a vidéki önkormányzatok. Ehhez támogatni kell a vidéki gazdálkodást, az új vállalkozásokat, a szövetkezést, a családi adózást. Önálló lakóhelyi, jórészt alternatív energiarendszereket kell kiépíteni. Minden nagyobb vidéki városnak a hazai termékek árusításához hálózatot kell kialakítaniuk. Az önkormányzatok a saját erejükből is vásárolhatnak, építhetnek termelő, illetve szolgáltató (pl. vasúti szállító) egységeket. Ezzel az önkormányzatok meghatározó támaszai lehetnek a magyar gazdaság újjáélesztésének.

Új gazdasági külpolitika: A hazai tőkenövekedéshez un. komparatív előnyökre kell építeni és a célkitűzéseket összhangba kell hozni az ország nemzetközi kapcsolatrendszerével is.

Kapcsolat az Európai Unióval -- Az Unión belül újra kell tárgyalni Vidékfejlesztési Program forráselosztási arányait és pályázati kritériumokat, megszűntetve a kisebb gazdálkodók diszkriminációját. Törekedni kell a mezőgazdasági oktatási, tanácsadó és tájékoztatási rendszer állami kialakítására. A válság fokozódásakor meg kell akadályozni a nyugati cégek korlátlan profit-kivitelét. Korlátozni kell a kartelleket, főleg az építőiparban (ld. nyugati államok)

Kapcsolat az Unión kívül – A magyar mezőgazdaságnak jelentős nyereségtartalékai vannak, de ehhez szükséges megteremteni feldolgozóipart, akár állami beruházással, vagy vissza kell vásárolni a külföldiektől. Ehhez a közép-ázsiai és az arab-iráni térséggel a gazdasági kapcsolatokat – a terméket-energiáért - ki kell szélesíteni. A másik irány Dél-Amerika, ott energetikai és mezőgazdasági termékekkel lehet a gazdasági sikert elérni. Magyarországnak vissza kell szereznie a külföldi kapcsolatait. Mivel Lengyelország és Bosznia alkotta térségben is jelentős nyersanyagkészletek vannak, ezért itt - Magyarország még meglévő bauxitkincsével - egy új nehézipari térség jöhet létre, melybe lépve a hazai tőke kibújhat a mostani külföldi cégfölény alól. Ki kell szorítani a külföldi tőke nagy részét az országból, mert túl nagy az aránya a túlprivatizálás miatt.

Lehetőségek az energiaügyben: A világ energiakészlete egyre szűkül, ezért új forrásként szóba jöhet az alternatív energia, de támaszkodni lehet az „alvó” szénkészletre is. Gondolni kell a szél-, szoláris és vízenergia helyi, pl. önkormányzati használatára. Alapozni kell a mezőgazdasági bioforrásokra és a geotermikus hőforrások használata is.

Hazai termékek külföldi sikerének elősegítése: Ezt nagyban segítheti az innováció, az újítás, a kutatás-fejlesztés. Ma magyar állam kutatásra 20%-át költi az 1990 előtti értéknek. Ezen mielőbb változtatni kell! Kutatásnak a magyar termék előállítására kell irányulnia. A beszállító-iparban 4-5% nemzetgazdasági haszon keletkezik. Ha a termékben a fejlesztés, az alapanyag, a gyártás és a kereskedelem hazai kézben összpontosul, úgy a nemzetgazdasági haszon eléri a 60- 70%-ot.

2. Belső piacfejlesztés

A jelenlegi gazdasági válságból való kilábalás fontos lépése a helyi termelés és gazdasági működés erősítése a nemzetközivel szemben. A helyben előállított javakra szervezett termelési és ellátási rendszer a helyi közösségek számára több előnnyel is jár:

- csökkenti az egyén és a közösség gazdasági kiszolgáltatottságát és függőséget
- érték létrehozásával olyan munkát teremt, amire valóban szükség van
- a jobb minőség előállításával, a munka értékét, ezzel együtt annak elvégzőjét is a megfelelő szintre emeli
- az egyén, a családok és a közösség által megtermelt javak helyben maradnak nem szükséges ezeket pénzért máshonnan megvásárolni, a közösség vagyona ( a megtermelt javakkal és a megmaradt pénzzel együtt) nagyobb lesz
- a kisebb szállítási távolságok miatt kevesebb az energiafelhasználás
- a piaci igények állandósága, kiszámíthatósága növeli a termelési biztonságot, csökkenti a fajlagos költségeket.

Az ipari termelés esetében törekedni kell a magas színvonalú, fejlett technológiát és szaktudást igénylő képviselő árucikkek előállításának megkezdésére, vagy újrakezdésére, az olcsó munkaerőt használó tömegcikkeket gyártó globális vállalatokkal és az ő termelési adottságaival nem érdemes versenyezni.

3. Kis- és középvállalkozások

A magyar nemzet megmaradásának és felemelkedésének a kulcsa a mikro és kisvállalkozások kezében van. Biztosítani kell számukra a hatékony működéshez szükséges feltételeket. A magyar államnak a külföldi tulajdonú bankok és multinacionális cégek támogatása helyett a pénzt a kis és középvállalkozások támogatására kell fordítania. Forgótőke, kockázati tőke, hitel biztosításával, piacvédelemmel, a biztonság megteremtésével, olcsóbb energia biztosításával, áttekinthető, igazságos adóztatással kell a vállalkozókat helyzetbe hozni.

A kisvállalkozók szempontjából elvárjuk az államtól, hogy
- kevesebb legyen az adó
- áttekinthető, ésszerű legyen az adózás rendszere
- minden vállalkozás egyformán adózzon, ne legyenek kivételek
- legyen alacsony az energia ára
- a magyar föld maradjon magyar kézben
- a kisvállalkozókat sújtó bürokráciát mérsékeljék
- legyen állami kockázati tőke, állami hitelfedezeti rendszer a forgótőkéhez
- biztosítsák a magyar áruk védelmét
- az állam által is támogatott EU-s pénzekhez csak 100%-ban magyar tulajdonú ,Magyarországon működő vállalkozások pályázhassanak átlátható módon
- sem külföldi, sem off-shore cégek ne kaphassanak támogatást a magyar államtól
- a magyar állam által fenntartott TV, rádió és újság legyen kötelezve arra, hogy objektív tájékoztatást adjon az országban történt fontos eseményekről!

4. Kutatás-fejlesztés

Innováció….ez a nem túl magyarosan hangzó szó a szellemi tudás hasznosítását jelenti, általa új erőre kaphat a gazdaság. Magyar megfelelője az újítás, a kutatás-fejlesztés és ezek hasznosítása.
A Nemzetgazdaság egyik fontos pillére lehet, nemzetünk talán legnagyobb tartaléka. Az „Innováció” területén vissza kell állítani az állam erőteljes szerepvállalását, védnökségét és képviseletét. Szükség van egy állami intézetre, ahol a szellemi tudást komoly műszaki háttér szolgálja ki a találmányok , újítások megvalósulása érdekében, ahol az állam ösztönzi a gazdaság szereplőit, de ha kell meg is védi őket.

5. Energiaellátás

Energiaellátási szempontból kiszolgáltatottak vagyunk, az atomerőmű üzemanyagát, olajat, földgázt az Orosz Köztársaságtól vesszük, szükségletünk 80%-át. A maradék 20 %-ban számítunk a visontai lignitre, és természetesen víz, nap, szél, földhő, biomassza energiákra. Ezeket az energiahordozókat közlekedésnél, fűtésnél használjuk, de villamos energiát is termelnek. Erőműveinket Paks kivételével eladtuk, a tulajdonosok nem sokat törődnek ezekkel az olcsón vett üzemekkel. Mi sem vagyunk jobbak, mert az el nem adott villamos elosztó hálózatok és csővezetékek az eladottakkal együtt várják a felújítást.

Rendszerváltás óta politikai vezetőink az energiakérdéssel nem sokat foglalkoztak, mentségükre EU-nak sincs energiapolitikája. Kötelezően bevezettük a liberalizált gáz és villamos energia piacot, de ez a piac nem igazi, pl. nem tudunk részt venni az európai rendszerek kölcsönös energiaszállításaiban. Az energiánál a pénzügyi válsághoz hasonlóan szintén bizalmi válság van, nem lehetünk biztosak, hogy mindig kapunk energiát. Mit tehet ilyenkor a kis fogyasztó, a család: megpróbál saját lábon megélni. Ne csodálkozzunk azon, hogy igyekszik kiépíteni biztonságos ellátását azokra az energiákra, amik a közelében vannak. Beszerzi a vegyes tüzelésű kazánokat, a hőszivattyúkat, napkollektort, szélkereket, biogázt.

Mit csinálhatna a „gondoskodó állam”? Ugyanazt, amit kicsiben a család: Takarékoskodik a meglévő erőforrásokkal, és felkészül a jövőben várható energetikai és ebből adódó regionális és világpolitikai helyzetre:
- Energiatakarékossági program beindítására van szükség,
- A kiszolgáltatottságot csökkenteni kell, lehetőség szerint kisközösségi (települési, járási) szintű erőművek létesítésével.
- Fel kell tárni az eddig ki nem használt energiabázisokat. (szén, olaj, gáz, urán készletek, vízi, geotermikus, nap, szél, stb.)

6. Közlekedés

Széchenyi közlekedési terve alapján indult meg az országban a tudatos közlekedésfejlesztés. A reformkor néhány évtizedében kiépült a mai vasúti és közúti hálózat gerince, és az alapvető vízi beruházások is. Azóta hálózati szinten jelentős változások nem történtek. A Trianon utáni időben csökkenteni kellett a vasutat, viszont bővült a közúti hálózat, hogy minden kistelepülés jól ellátott (posta, korház, iskola stb.) lehessen. A szocialista idők minőségi fejlődést hoztak a közlekedés minden ágában, tehát a hálózat korszerűsítésben és a járműgyártásban is. A vízi közlekedés elvesztette a kezdeti lendületét, viszont a légi szállítás új jelenségként került a köztudatba.

A rendszerváltás után eluralkodott pénzügyi szemlélet ágazatonként, sőt a közlekedésen belül is elkülönítve vasúti és közúti vonatkozásban méri a gazdaságosságot. Ennek következtében a „fejlesztési” tervek a kisebb települések bekötő útjait, kistérségek vasútvonalait szüntetik meg. A nagy spórolás másik oldala a magánvagyont növelő felelőtlen költekezés. Az EU is beavatkozott a közút/vasút környezetvédelmi vitájába, a rossz oldalon. Nagy pénzekkel támogatja az úthálózat fejlesztését (a burkolat szélesítése, és a hidak megerősítése), hogy a jelenleg vasútra kényszerülő 10 tonna helyett 11,5 tonna lehessen a közúton maradó terhelés.

Egy új nemzeti célú közlekedésfejlesztési tervhez előbb meg kell fogalmazni a nemzeti célokat, a mezőgazdasági termelés jellegét, és földolgozás helyeit, a kül- és belkereskedelem mértékét, meghatározni a birtokméretet, az ideális település méret sorozatot, és azok térbeli elhelyezkedését. Addig is törekvés lehet a nemzetközi forgalom vasútra terelése, vontatásban a járműgyártás újraindítása, és a megújuló energiák elterjesztése. További forgalomcsillapítási lehetőség az elővárosok városi életmódra berendezkedett, de naponta kétszer közlekedő lakosságának visszacsalogatása egy élhető nagyvárosba, és ott a közösségi közlekedés elsőbbségének feltétlen biztosítása. Igény a városközpontok (a város/kerület terület belső 10-15 %-nak) autómentes övezetté tétele, az üzletek éjszakai árufeltöltése stb. Megoldandó a kerékpárút probléma.

7. Vendégforgalom

A vendégforgalomban dolgozó szakemberek és számos vendég alapélménye, hogy az ország adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználása esetleges, évtizedes rossz beidegződésektől terhes, ezért elsősorban nem a fennálló turisztikai igények felmérése és "kielégítése" az elsődleges cél, hanem a lehetséges, valós kínálati elemek feltárása, megerősítése, köztudatba emelése és népszerűsítése.

A program ennek megfelelően három alappillérre épül:
- vonzerőfelmérés
- vendégforgalmi fejlesztés
- országimázs erősítés

A fejlesztéseket decentralizált rendszerben lehet megvalósítani, központi egységes keretrendszer támogató segítségével. A helyben megtalálható történelmi, kulturális, természeti, épített környezeti vonzerő minél egyszerűbb, tiszteletteljes, nem erőszakos és minden elemében építő jellegű hasznosítási lehetőségeinek felmérése, tudatosítása mind a helyi lakosokban, mind a látogatókban. A vendégek fogadásához elengedhetetlen infrastruktúra, szálláshelyek fejlesztése, üzemeltetése, valamint a személyi feltételek biztosítása, fejlesztése.

8.) Távközlés

A telekommunikációs piac Internet, telefon és tv (és rádió) szolgáltatásra oszlik fel, egy másik felosztás szerint a szolgáltatók mobil és vezetékes jeltovábbítás. Jövő az Internet és a mobil hírközlés irányába mutat. A piac erősen monopolizált ezért érdemes megemlíteni a nagy cégeket, kezdjük a kábel szolgáltatók (3 az egyben tv,internet,telefon): UPC, T- com, Digitv (új szereplő), Invitel (Euroweb, Pantel beleolvadt).

Lehetőségek:

A helyi közösségekben kialakított nagy sebességű hálózatok, amelyek alkalmasak tv, internet, telefonszolgáltatásra egy vonalon. Mindezt a közösség saját magának kialakítva munkahelyeket hozhat létre. A még magán tulajdonban lévő kábel tv társaságok jó kiinduló pontjai lehetnek egy ilyen vállalkozásnak, mivel az infrastruktúrájuk már részben meg van egy ilyen hálózat kialakításához. Jó példa erre Bóly városban kialakított üvegszál hálózat.

A frekvenciák felosztásának újragondolása: A helyi közösségek (falu, városrész, területi egység) önállóan vagy összefogva más területi egységekkel közösen adják ki a frekvencia koncessziókat a mobil cégeknek és a televízióknak.

A hazai informatikai piac tekintetében a hardver kereskedelem néhány nagykereskedő cég kezében összpontosul. A hazai hardvergyártás teljesen megszűnt.

A szoftver piacon elsődlegesen a nyílt forráskódú szoftverekre kellene építeni a közigazgatásban. Létrejött Európában egy kezdeményezés, ahol az önkormányzatok számára készítenek szoftvereket. Ezen a területei a szegedi önkormányzatnál vannak tapasztalatok.
Magyarország nagy lehetősége a szoftver ipar kihasználása. Erős magyar vállalatokkal jelentős export valósítható meg. Jelenleg a jó képességű szakemberek külföldi tulajdonú cégeknek dolgoznak.

9.) Hulladékgazdálkodás

Az államnak és az önkormányzatoknak azokat a feladatokat kell ellátnia, amelyre az egyének nem képesek, vagy nem hajlandóak – akár gazdasági, akár más megfontolásból. A hulladékgazdálkodás tipikusan ilyen terület, ráadásul mind környezetvédelmi, mind közegészségügyi szempontból kritikus tevékenység. Éppen ezért nem csak a jogalkotásban kell az országnak szigorú szabályokat bevezetni, hanem a rendszerek működtetése során is következetesen, az egészséges emberi élettér megőrzését szem előtt tartva kell eljárniuk mind a hatóságoknak, mind a vállalkozásoknak.

2009-ben égető problémákat kell megoldani mindamellett, hogy a beruházások tervezése során évtizedekre előre is kell gondolkozni: jelenleg a települési szilárd hulladékok és a szippantott szennyvizek elhelyezésében mutatkoznak katasztrofális hiányosságok. Nem áll rendelkezésre ugyanis elegendő kapacitású és kellő földrajzi közelségben elhelyezkedő hulladéklerakó ill. szennyvíz-ürítőhely.

A szennyeződés-terjedés miatt egyrészt a hulladékgazdálkodás minden szereplőjével szemben meg kell követelni a környezetvédelmi előírások betartását, másrészt pedig országos és regionális szinten kell szabályozni és megtervezni a hulladékgazdálkodási infrastruktúrát. A szippantott szennyvizet szállító vállalkozótól is csak akkor követelhetjük meg a jogkövető magatartást, ha annak feltételeit is biztosítjuk.

A települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése terén jelenleg a vállalkozások piaci „területhódításának” megfelelően csatlakoznak az egyes települések az egyik, vagy másik regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez, figyelmen kívül hagyva a lerakó-kapacitások, a lélekszám és a szállítási távolságok által diktált ésszerű és gazdaságos eloszlást.

Hosszú távon – 5-10 éven belül – a hulladékkeletkezés visszaszorítása a cél Magyarországon is, mivel a meg nem termelt hulladék szennyezi a legkevésbé a környezetet.

A hulladékgazdálkodás egyes területei olyan közszolgáltatás takarnak, amelyeknél nem létezik „helyettesítő termék”, ráadásul a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele is kötelező, nincs értelme a szabadpiacnak. A hulladékgyűjtés, a szállítás, kezelés, lerakás területén megvalósítható a közösségi kontroll, itt a multinacionális vállalkozásoktól a ma még érvényes szerződés lejártával vissza lehet venni a tevékenységet és önkormányzati tulajdonú, elsősorban közérdeket szolgáló vállalkozások kezébe lehet helyezni a szolgáltatást. (Erre van már példa a volt NDK területén, ahol egy nagyvárosban és környékén évi kb. 1 millió Euró megtakarítást értek el ezzel a lépéssel)

10.) Fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelem követelményszintje-, mint minden más védelem (környezetvédelem, árvízvédelem, honvédelem stb.) esetében önmagában viszonylagos, csak a kivédeni kívánt hatás ismeretével együtt értelmezhető. A fogyasztóvédelem viszonyítási alapja a termelés: az élelmiszer- és ipari termelés, valamint a szolgáltatások. Napjainkra a tejjel mézzel folyó Kánaán, az ígéret földjét jelentő fogyasztói társadalom két változást hozott. A bonyolult technológiákkal előállított összetett termékeket a fogyasztó „érzékszeri” vizsgálati módszerrel képtelen minősíteni. A másik egy törvényi bizonyosság, miszerint hazugságon alapul az egész rendszer. Az EU alkotmány 106 cikkely (2) bekezdése alapján: a speciális jövedelemtermelő multinacionális vállalkozások nem tartoznak a jelen törvények, különösen nem a versenytörvények hatálya alá. A multik kivételes helyzetének törvényre emelése egyúttal érvényteleníti a fogyasztóvédelem minden érdemi törekvését.

Amennyiben az EU alkotmány és benne a 106 cikkely érvényét veszti akkor a monopol piacok megszűnnek és csak a termelési technológia bonyolultsága miatti helyzetet kell kezelni. Erre a célra egy olyan nemzeti fogyasztóvédelmi szervezet a megfelelő, amelyik nem a kész termékek áradata ellen védekezik, hanem megelőző védelmi jelleggel dönt a termelés indításának engedélyezéséről. Meg kell szüntetni a piac termelés általi vezérlését, miszerint bárki bármit a piacra vihet elvet.

A véleményeket, hozzászólásokat az msz.gazdasag@gmail.com email címre várjuk!