A WikiLeaks egy nemzetközi nonprofit szervezet, amely kiszivárogtatott kormányzati és egyéb dokumentumokat publikál az Interneten, miközben forrásainak névtelenséget biztosít. A weboldal 2006-ban indult, a The Sunshine Press működteti.[1] A szervezet azt állítja, hogy kínai disszidensek, újságírók, matematikusok és új alapítású cégek szakemberei alapították, akik az Egyesült Államokból, Európából, Tajvanról, Ausztráliából és Dél-Afrikából származnak. Eredetileg Svédországban alapították,[2] Nyilvános arca Julian Assange ausztrál ex-hacker.

Az oldal adatbázisa egy évvel az indulása után, a munkatársak szerint 1,2 millió dokumentumot tartalmazott. Az eddig legnagyobb visszhangot keltett kiszivárogtatott anyagok a csaknem 92 000 katonai- és egyéb titkos dokumentum az afganisztáni háborúval kapcsolatban,[3] a „Collateral Murder” videofelvétel a közel 400 ezer titkos katonai jelentés, amely az iraki háború során keletkezett,[6] és a 250 000 amerikai diplomaták által küldött üzenet.

Julian Paul Assange (Townsville, 1971. július 3.) ausztrál újságíró, kiadó, internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként ismert. Korábban programozóként dolgozott. Számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról.

Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantanamo Bay-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról (Kaupthing, Julius Baer).[10] 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé.[11] A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte.[12]

A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta az Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján.

2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára,[13] nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendőrségen. Az ellene felhozott vádakat tagadja.

Állítólag arról van szó, hogy az aktusokba magukba a partnerek beleegyeztek...

Assange a kezdettől tagadta a vádat, és az ellene folyó politikai alapú lejáratókampány részének tekinti a nemi erőszakról szóló állításokat.

Assange óvadékára a pénzt olyan közéleti személyiségek adták össze, mint Bianca Jagger, a Rolling Stones frontemberének, Mick Jaggernek az első felesége, valamint Ken Loach brit filmrendező és John Pilger közismert ausztrál publicista, egykori haditudósító.

A diplomáciai üzenetek kiszivárogtatása után az amerikai kormány hajtóvadászatot indított a WikiLeaks ellen, és a Visa, a Mastercard és a PayPal megtagadta a nekik szánt adományok továbbítását; ugyanebben az időben állítólagos szexuális bűncselekmények miatt a svéd ügyészség nemzetközi körözést adott ki Assange ellen.

Jelentősebb kiszivárogtatások

 Állítólagos szomáliai gyilkosságok megrendelése
Daniel arap Moi családjához köthető korrupció
Afganisztáni dokumentumok
Collateral Murder - bagdadi helikopteres videó
Insurance File

2010. július 30-án a médiában elkezdtek beszámolni arról, hogy a Wikileaks egy titkosított fájlt is nyilvánosságra hozott az afganisztáni dokumentumokkal kapcsolatban. Az „insurance file” 1,4 GB és AES-256-titkosított, az SHA1 ellenőrzőösszege cce54d3a8af370213d23fcbfe8cddc8619a0734c.[7]

Széles körben elterjedt az a feltételezés[8][9][10] a fő médiacsatornákon, hogy nagy mennyiségű további dokumentumokat tartalmaz, amelyeket az Egyesült Államok kormánya nem szeretne a nyilvánossággal ismertetni. Feltételezik, hogy a portál ezzel szeretné megelőzni az amerikai kormány vele szembeni esetleges támadásait, ugyanis a jelszó nyilvánosságra hozatala esetén bárki hozzáfér majd a dokumentumokhoz, aki letöltötte a fájlt.