KáKánBéKa
ne gondolja senki hogy beteg lennék, egyszerűen véletlenül egyszerre indítottam el a videót és a verset még régen, és nagyon nagy hatással volt rám.
"
Radnóti Miklós: Mint a bika
Úgy éltem életem mostanig, mint fiatal bika,
aki esett tehenek közt unja magát a déli
melegben és erejét hirdetni körberohangat
s játéka mellé nyálából ereszt habos lobogót.
És rázza fejét s fordul, szarván a sűrű,
Repedő levegővel és dobbantása nyomán
Gyötrött fű s föld fröccsen a rémült legelőn szét.
S úgy élek mostan is, mint a bika, de mint
bika, aki megtorpan a tücskös rét közepén
és fölszagol a levegőbe. Érzi, hogy hegyi erdőkön
az őzbak megáll; fülel és elpattan a széllel,
mely farkascsorda szagát hozza sziszegve, -
fölszagol s nem menekül, mint menekülnek
az őzek; elgondolja, ha megjön az óra, küzd
és elesik s csontjait széthordja a tájon a horda –
és lassan, szomorúan bőg a kövér levegőben.
Így küzdök én is és így esem el majd,
S okulásul késő koroknak, csontjaim őrzi a táj.
/1933. augusztus 22./
emiatt a vers, és a Nem tudhatom című vers miatt költőzseni Radnóti a szememben.
és emiatt nem is kell sajnálni?
ő bika, bika akar lenni
a bika erejét mutatja nekem a videó, (és a vers is), erről szól a vers.
férfias vers.
és ez az erő tiszteletet ad a bikának, és így a versnek is. ld: a komolytalan tanulók befogják a szájukat, kis "sokkot" kapnak tanórán, és így figyelni tudnak a versre. sokkal jobban megértik a bika erejét