"Mi a vörös terror? A hatalomra jutott proletárosztály el­szánt, erőszakra is kész akaratának intézményes formája avégből, hogy a szocializmushoz vezető út akadályait (ellenforradalom, szabotázs, korrupció, lánckereskedés stb.) eltaka­rítsa a maga útjából. A proletárdiktatúra igazi célja az építés. Az erőszak alkalmazása, a terror, csak védelmi eszköz ebben a küzdelemben. Éspedig éppen azért védekező jellegű a prole­tárdiktatúra erőszakgyakorlása, mert a proletariátus most van a kapitalizmus ellen indított végső offenzívájának derekán. A proletárdiktatúra éppen építő és szervező munkájával méri az igazán halálos csapásokat a kapitalizmusra, általa szünteti meg a kapitalizmus társadalmi létalapjait. Az erőszak elkerülhetet­len, de alárendelt eszköz ebben a küzdelemben, melyet tehát a proletariátus csak abban az arányban alkalmaz, amennyiben a volt uralkodó osztályok aktív vagy passzív ellenállása ön­fenntartás okából erre kényszeríti. Sőt a vezetésre hivatott osz­tály természetes nagylelkűségével a proletariátus igen gyakran meg ott sem alkalmazza a terror eszközét, ahol erre igazán múlhatatlanul szükség volna; kegyelmet gyakorol saját bizton­ságának és fejlődésének rovására. És mivel a társadalom ter­mészetes fejlődése, ha nehéz harcok árán is, a szocializmus felé vezet, bizonyos, hogy a természetes fejlődés folyamán gyen­gülni fog az ellenforradalom ellenállása, és ezzel szükségszerű összefüggésben a vele szemben alkalmazott terror is. A dikta­túrának kétségkívül kell hogy legyenek szakaszai, amikor a proletariátus elemi létfenntartása a terror kíméletlen alkalma­zását követeli meg."

Lukács György: A fehérterror társadalmi hinterlandja

"Lukács György Az absztrakt művészet magyar elméletei című 1947-es bírálatában azokat a nézeteket utasította el, amelyeket Kállai Ernő A természet rejtett arca, illetve Hamvas Béla és Kemény Katalin Forradalom a művészetben című munkája képviselt. Következetes elemző munkával mutatott rá az avantgárd elméletíróinak irracionális idealizmusára, az elméleti koncepciók bírálatával együtt azonban rendkívül mereven utasította el a modern művészeti irányzatokat, s türelmetlenül politikailag károsnak minősítette a könyvek szerzőit, illetőleg kétségbe vonta politikai tisztességüket."
A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1945-1975

"Élet és mű belső koherenciájának manapság igencsak ritka személyes programja nyilván a filozófusi indíttatás következménye - a gondolkodás megélésének, praktikus konzekvenciái vállalásának ama szigorú normájából ered, amelyet Radnóti - immár talán egyetlenként - egykori mestere, Lukács György szellemi és morális örökségéből ma is érvényesnek tekinthet."

Rényi András Radnóti Sándorról

"Végezetül még egy szót a Nyíri Kristóffal készült interjúról. Döbbenettel hallottam, hogy riporter és riportalany szerint az 1973-as filozófusper „nettó eredménye“ az volt, hogy a politikai okokból megtámadott, félreállított és meghurcolt Heller Ágnes és társainak egy része végül is „nyugati álláshoz jutott”. Úgy érzem, Magyarországon sokan nem is érzékelik már, milyen felháborító, amit tesznek, mondanak és gondolnak. Ezért csupán arra a ténymegállapításra szorítkozom, hogy nyugati egyetemek senkinek sem kínálnak katedrát azért, mert politikai üldöztetésben van része, hanem csupán azért, mert szakmai teljesítményével kiérdemelte."
Tengelyi László, Népszabadság