Lányok tánca
Tündérlányok, Vérző szívek Táncolnak. Testüket adják, Meg sosem állnak, Hosszú hajukból Csapzott fürtöt Tépnek a nagy fák, Tépnek az ágak. Táncot járnak az Újholdnak. „Hol van az otthon, a gyermeki álom?” „Nem keresem, hiszen úgyse találom.” Karcsú a derekuk, vékony a lábuk. Éhes szemmel néznek utánuk. „Jöjj a karomba, hosszú az éjjel, Légy az enyém, ne törődj a reménnyel, Otthonodat már úgyse találod!” „Nem megyek én!” Ez az első válasz. Mégis kell az a külső támasz, Hogyha a belső összetörött. Megtörik ám az a büszke varázslat, S otthon, az ágyban fekve, ha fáznak, Férfiak adnak bús örömöt. |
Utolsó írka