KáKánBéKa
„…ha az antiszemitizmus nagy bűn, mert az,
akkor az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás ugyanakkora bűn,
és ugyanolyan ítélet alá kell, hogy essék.”
a kép forrása: Bambagyár
"Az önök nyilatkozatából egyértelmûen kiderül, hogy Göncz Árpád addig akadályozta a végrehajtó hatalom alkotmányos mûködését, amíg a felháborodott - úgymond - nép kénytelen volt fasiszta egyenruhát és jelvényeket ölteni, hogy e feletti felháborodását kifejezze. (Derültség. Taps a bal oldalon.) Egy pillanatra elállt a lélegzetünk akkor is - be kell hogy valljam önöknek -, amikor a Szocialista Párt egyik vezetõ képviselõje ugyancsak Göncz Árpád magatartásával, ügyefogyottságával magyarázta a történteket. (Egy hang: Szûrös!) Hölgyeim és Uraim! Komolyra fordítva a szót, úgy ítéljük meg, hogy a szóban forgó üggyel kapcsolatos felelõsséget egyértelmûen szét kell választani jogi és politikai felelõsségre. Ami a jogi felelõsséget illeti, úgy gondoljuk, hogy a Kormány akkor járt volna el helyesen, hogyha rendõrsége azt teszi, amit tett 1991. március 15-én, amikor a Kormányt gyalázó röpiratot, illetve transzparenst határozottan, fél perc alatt eltávolította. (Dr. Salamon László: Nem igaz!) Hozzá szeretném tenni, hogy nem igaz a miniszterelnök úrnak azon kijelentése, mintha az ellenzék ez után az akció után támadta volna a rendõrséget; a FIDESZ részérõl ilyen nem történt. (Zaj.) Álláspontunk szerint a rendõrségnek fel kellett volna lépnie a Kossuth téren. Még ha nagyon szigorúan értelmezzük a jogszabályokat, az esetben is egyértelmûen megáll a garázdaság szabálysértése, amelyet az követ el, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ez kétséget kizáróan megtörtént. (Dr. Surján László: Elmegy az Operából!) A rendõrségnek nem csupán bûncselekmény gyanúja esetén kell fellépnie, hanem a szabálysértések megelõzése és megbüntetése érdekében is."
Orbán Viktor, ma miniszterelnök, 1992.10.26
1988. március 30-án 37 egyetemista fiatal új szervezetet alakított a Bibó Szakkollégiumban.
"Nagyon érdekelne Pál József véleménye arról, hogy mit gondol a taxációról, mit gondol a kisebbségek országos önkormányzatainak a létrehozási módjáról, amelyet ez a törvény megfogalmaz; mi a véleménye a helyi kisebbségi önkormányzatok létrehozásáról; meg van-e elégedve azokkal a hatáskörökkel, amelyek telepítve vannak a helyi kisebbségi önkormányzatokhoz, vagy pedig csak azt tudhatjuk meg tõle, hogy a magyarság Európa legnagyobb kisebbsége - holott nem a magyarság, hanem a cigányság Európa legnagyobb kisebbsége. Szeretném, ha ezekrõl a kérdésekrõl is hallhatnánk a kormánypárti padsorokból az elkövetkezõ idõkben. Köszönöm figyelmüket. (Taps a FIDESZ soraiban.)"
Németh Zsolt, ma külügyminisztériumi államtitkár, 1992.10.12
"Kimondva, azzal nincs bajuk, hogy Csurka István írásán átsüt az antiszemitizmus, a demokratikus pepecselés iránti mély megvetés, a kizárólagos hatalomra törés, az állami erõszakszervezetek politikai megfontolásból történõ alkalmazásának szándéka, a politikai ellenfelek ellenségnek bélyegzése, azok kizárása a nemzetbõl, akik az ország érdekeit másként látják szolgálandónak. Nem azzal a fajelméleti kirekesztéssel van bajuk, amelynek konkrét tárgyát egyelõre még Csurka sem nevezi néven, csak sejtetni engedi. Nem azzal, hogy felmentést ad a másokat bõrszínük, származásuk miatt rugdosó köztörvényes bûnözõknek. Nem azzal, hogy a "kulturális bûnözés" (ld. szellemi kútmérgezők, álértelmiség, intellektuális hazaárulók, besúgók, farizeusok - tesz-vesz) fogalmának bevezetésétõl már csak egy lépés az orwelli gondolat-rendõrség felállításának követelése. Nem azzal van bajuk, hogy az új magyar élettér megteremtésére tett - homályosnak tetszõ - célzásait nagyon is világosan értik Csurka úr szerb és román kollégái, a karadzsicsok, funárok. Nem, nekik - önöknek - csak azzal volt bajuk - õszinte tisztelet a kivételnek -, hogy úgymond az írás idõzítése nem volt megfelelõ, vagy hogy nem kellett volna a miniszterelnök úr betegsége kapcsán az utódlás kérdését feszegetni. Ez az egyetlen, amely tételét Csurka úr visszavonta. Ennyi. A többi rendben van. A többi "figyelemre méltó gondolat", hasznosítani fogják az MDF új programjának kialakításakor.
Siettek leszögezni, hogy Csurka Istvánnak helye van az MDF-ben. Fõ a sokszínûség, a barna eddig még úgysem látszott elég tisztán. Csurka persze már nem sietett annyira leszögezni, hogy azoknak is helye lenne a pártjában, akik mindezt nem így gondolják. Csurka István azt mondja, hogy nem szabad tovább mellébeszélni. Valóban: én is azt hiszem, hogy elérkezett a pillanat, amikor már nem lehet tovább mellébeszélni, amikor állást kell foglalnunk. Ki az, aki komolyan gondolja, hogy Magyarországon társadalmi békének és demokráciának kell lennie, s ki az, aki számára ennek feláldozása sem nagy ár, lila ködökben gomolygó, homályos, nemzetinek hazudott célokért. A Csurka-írás nem MDF-belügy, s a legnagyobb kormányzópárt alelnökének politikai megnyilatkozása, pláne, ha a következõ nap még mindig alelnök, nem magánvélemény. Amit pedig a Kormány és az MDF-elnökség tett, az nem más, mint hogy szánalmas, lapos, a lényeget elkerülõ nyilatkozataikkal gyakorlatilag legitimálták, a parlamenti politizálás szintjére emelték, tehát szalonképessé tették a náci nézeteket - s az már tulajdonképpen tökéletesen mindegy, hogy azt milyen megfontolásból tették. (Közbeszólások, felzúdulás a jobb oldalon. - Taps a bal oldalon.)"
Kövér László, ma az országgyűlés elnöke, 1992.08.31
"Önök is tudják, hogy Budapesten a forradalom évfordulójának napján történt skinheadek általi kopjafaállítás, amit MDF- csoport finanszírozott. (Zaj. - Közbeszólás a jobb oldalról: Hol? Mi közöd hozzá?) (lásd: pl itt, de ma már tény, hogy a kommunista Stazi éjjelente tényleg horogkereszteket festett a falakra, hogy nappal riogathassa vele az embereket, miért ne tették volna ezt itthon is az elvtársak? és tették is, a komcsi apa lánya: bácskfi diána? vagy a 90-en évek eleji szkinheadmozgalmakban is úgy emlékszem benne volt a keze a bolsevikoknak - tesz-vesz)
Azt is tudják,+(Zaj.)+ azt is tudják, hogy a skinheadek a forradalom napján, tisztázatlan körülmények között, de nagygyûlést tarthattak az +56-osok székházában. Ezeket a tényeket önök mind tudhatják. Ezek nem titkos tények, nem most beszélünk errõl elõször, én magam is beszéltem errõl a Parlamentben két nappal ezelõtt. A belügyminiszter úrnak arra a kérdésére azonban kell néhány szót vesztegetnünk - megítélésem szerint -, hogy mit is várhatunk el mi a rendõrségtõl. Belügyminiszter Úr, kérem, mi a rendõrségtõl azt várjuk el, hogy egyenlõ mércével mérjen. Erõs legyen, határozott legyen és egyenlõ mércével mérjen. Úgy ítéljük meg, hogyha a garázdaság tényállása felmerül egy tüntetésen, mint történt +91 ön által történt eseményén, s ez megtörténik más esetben, akár szabálysértési alakzatban is - efelõl szerintem vita nem lehet -, akkor a rendõrség egyenlõ mércével mérve lépjen fel akkor is, ha 6-8 emberrõl van szó, mint ahogy tette 15-én, március 15-én, amikor 3-4 emberrõl volt szó."
Orbán Viktor, ma miniszterelnök, 1992.10.28
"Lantos Tamás magyar származású amerikai demokrata párti politikus volt, holokauszt-túlélő, aki magyarnak tartotta magát, nem gyűlölte a magyarságot. Figyelt a magyar ügyekre, a határon túli magyarság érdekében is sokszor fellépett. A Lantos Intézettel olyan nemzetközi emberi jogi szervezet alakul, amely a közép-európai emberi és kisebbségi jogokért akar tevékenykedni. Nem 3 milliárd, hanem 100 millió forinttal támogattuk az intézetet."
Németh Zsolt külügyi államtitkár, 2011. 05. 03.
"határon túli magyarság érdekében is sokszor fellépett"
Végül is igaz. II. Szulejmán is fellépett a magyar középkori állam tárgyában, Haynau érdeklődött a magyar szabadság ügye iránt, Clemenceau-t pedig nagyon érdekelte a történelmi Magyarország kérdésköre.
Tom Lantos, amikor Ceausescu vendége volt, tökéletesnek minősítette a román nemzetiségi /kisebbségi/ politikát. Gyengébbek kedvéért, ez a falurombolás időszakában volt. E zek után Ő a mi családunk köreiben -akár csak említés szintjén is- nemkívánatos személy. Ezen az sem változtat, hogy Ő személy szerint túlélő. Sőt!
Várom a Benes, Ceausescu, Ribbentrop intézetek megalakítását is.
Miért is ne?
Remek üzenete van annak, hogy aki belénk rúg minimum egy rahedli kitüntetést, és elismerést kap...
Utolsó írka