hehe, divatból menni egy olyan eseményre mint Csíksomlyó:)
inkább ma már senki nem néz ferde szemmel arra aki megy

viszont sztem a fiúk nem bűnösök az apák vétkeiért, ezért schiffert-akinek ott az arcán a hasonlóság szakasitsal nem lehet elítélni, a rokonságról senki nem tehet, bár nem lehet véletlen hogy egy párt élén áll ő is most-hátszél volt ott is biztos

@Bloodscalp: csak az a baj, hogy siffer ugyanazt az evolúciós vonalat követi, mint elődei, a kommunisták.

persze, normális esetben nem tehet a fiú az apja bűneiről.

de ha már védi az apját...
vagy megtagadja a bűnöket,

ugye azt nem gondoljuk, h pető és bauer nem húzott hasznot az apjuk karrierrbéből, az apjuk kegyetlen kínásaimból

legyél Fiú, a tanácsokat
fogadd és bólogass sokat
fogd a maszkot, köss nyakkendőt
menj a bálba, liberálba

amúgy hogy jött ez most fel? mi kapcsán?

@tesz-vesz:
Rettentő primitív a kritikád. A te drágalátos JOBBIK pártod meg imrédysta húrokat penget, miközben te meg lebolsevikozol és leliberálisozol mindenkit, aki nem ért egyet veled. (Biztos vagyok abban, hogy a fogalmak jelentésével sem vagy tisztában.) Vagyis a saját portádon kellene söprögetned.

Az, hogy kinek mi volt a felmenője, felesleges szőrszálhasogatás. Apák bűneiért ne a fiúk bűnhődjenek! Ennyi erővel Mussolini gyerekeit is kivégezhették volna a világháború után.

Az LMP nem neoliberális párt, hanem ökopolitikai párt. Természetesen rengeteg probléma van az ökopolitikai elképzeléseikkel. Ha igazi rendszerkritikus lennél, nem pedig a JOBBIK engedelmes csicskása, akkor a zöld kapitalizmus nevezetű konstrukciót és az ökopolitikai eszméket vennéd bírálat alá, de mivel az érvkészleted nulla, ezért maradnak a "jól bevált" (amúgy szart sem érő) "érvek":

BOLSEVIK, LIBERÁLBOLSEVIK, JUDEOCIONISTA, ZSIDÓK, ZSIDÓBARÁTOK... IZÉ, MEGÜTÖTTÉK A KUTYÁMAT... UFÓK...!
(utcagyerek tempó, ahogy azt Szász Péter kollégám mondaná)

Valószínűleg Erstey Katalin nagyobb keresztény és magyar, mint te. Egy szeretetteljes gondolatodat nem olvastam, csak gyűlöletet. Csak tudnám, miből fakad ez az egész világ elleni határtalan gyűlölet, amivel nekiugrasz a neked nem szimpatikus embereknek?

A JOBBIK divatmagyarok és divatkeresztények gyülekezete. Oda való vagy te is, te trendmagyar! :)

Erstey Katalin gondolatai mellesleg nagyon szépek, nagyon keresztények, nagyon hazafiasak.
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet, bemásoltad az oldaladra, és ezáltal lehetővé tetted, hogy elolvassam! Köszönöm, drága barátom! :)

@Frederick: a fogalmakkal nagyon is tisztában vagyok, te viszont az értelmezésekkel nem vagy tisztában

"Az, hogy kinek mi volt a felmenője, felesleges szőrszálhasogatás. Apák bűneiért ne a fiúk bűnhődjenek! Ennyi erővel Mussolini gyerekeit is kivégezhették volna a világháború után."

látom nem értetted ezt:

>persze, normális esetben nem tehet a fiú az apja bűneiről.

de ha már védi az apját...
vagy megtagadja a bűnöket,

ugye azt nem gondoljuk, h pető és bauer nem húzott hasznot az apjuk karrierrjéből, az apjuk kegyetlen kínzásaimból<

"Az LMP nem neoliberális párt, hanem ökopolitikai párt. "

tévedsz, gyöngyöspata és számos más etnikai kérdés megmuatja hogy ostoba neolibsi párt az lmp, egy az egyben szdsz. persze kicsit tanultak az esetből, de ugyanaz a bolsevik származás.
hoyg zöld lenne, nevetséges feltételezés, azt elfogadom, hogy zöldnek akar látszani,

kkbk.blog.hu/2010/10/20/ivady_az_lmp_rol
kkbk.blog.hu/2011/05/06/az_lmp_stafetaja

de amúgy is:
kkbk.blog.hu/tags/lmp

ahogy a fidesz meg nemzetinek, az mszp meg szocialistának akar látszani, az mdf konzervatívnak, de egyik se az mint ami a sajtóban, látszani akar, a felszínes kissé buta (ehhez buta, hozzánemértő) emberek pedig akár el is hihetik nekik, hogy azok, amiknek állítják magukat. a kdnp kereszténynemzetinek mondja magát, szocialistának indult, valószínű, hogy ők is hazudtak, a bankok egyoldalú szerződésmódosítása; a carry trade, ellen nem emeltek szót, milyen keresztényszocialista az ilyen?

nem vagyok a jobbik csicskása, mintha ezt te is állítottad volna a novák előd a pokémon kapcsán, te agyhalott

"Valószínűleg Erstey Katalin nagyobb keresztény és magyar, mint te."

szerintem felszínes buta, aki nem igazi keresztény, csak amolyan díszféle az lmp-ben.

"Egy szeretetteljes gondolatodat nem olvastam, csak gyűlöletet. "

kkbk.blog.hu/2011/03/28/toth_zoltan_jozsef_harca_es_jutalma
kkbk.blog.hu/2011/06/07/drabik_boros_lorant
csak pár a sok közül.

"Csak tudnám, miből fakad ez az egész világ elleni határtalan gyűlölet, amivel nekiugrasz a neked nem szimpatikus embereknek?"

az igazságérzetből és becsületből? merem remélni, hogy gerincességből, bár nem vagyok olyan gerinces, mint amilyen lenni szeretnék, de ez más történet.

"A JOBBIK divatmagyarok és divatkeresztények gyülekezete. Oda való vagy te is, te trendmagyar! :) "

hogy divatkeresztények, az lehet. dehogy ők itt jelenleg az igazi magyar nemzeti párt, az csak azok számára kétséges, akik nem ismerik a magyar történelmet.

@Frederick: @tesz-vesz: ...és nem ismerik a magyar nemzetet

@tesz-vesz:

Azért nevezlek a JOBBIK csicskásának, mert sok helyen egyfajta szócsőként visszhangzod a párt vezetésének gondolatait, véleményeit. Te magad mondtad, hogy nem Novák Előd és Vona Gábor, hanem Balczó Zoltán a favoritod. Amit itt pedig romakérdésben, külpolitikai és belpolitikai témákban kifejtesz, visszatükrözi, igaz, kicsit barbár formában, Balczó nézeteit. Így a kijelentésem, miszerint a JOBBIK csicskása vagy, helytáll, legfeljebb annyiban módosul, hogy a JOBBIK-on belül Balczó Zoltán csicskása. Novák Előd kigúnyolása vicces dolog, de a szellemi függetlenség bizonyítására érdeskevés. Te agyhalott. :)

Olvastam a kommentjeid között, hogy a fiúk nem mindenben felelősek az apjuk bűnéért, viszont szinte állandóan ezzel (vagyis a kommented ellentétével) hozakodol elő, ha az LMP-ről és Schifferről van szó. Schiffer nem az apja bolsevik nézeteit vallja, hanem ökopolitikai eszméket. Felesleges egyenlőségjelet tenni. Az meg, hogy kinek a vagyonát használja fel Schiffer, csak azt tudom mondani, hogy akkor kapargassuk meg a JOBBIK-ot is. Mellesleg az LMP az egyetlen párt, aki üvegzsebet alkalmaz magával szemben, vagyis láthatod, hogyan kezeli a párt a saját pénzét.

Amit LMP Gyöngyöspatán csinált, az nem neoliberális lépés. A neoliberalizmus egy pártnál a gazdasági és társadalommérnöki tevékenységében érhető tetten. Az LMP Gyöngyöspatán egyrészt tényleg az SZDSZ jogvédői attitűdjét másolta, másrészt tükörképét adta a JOBBIK-nak. A JOBBIK kizárólag a roma szélsőségesekre hívta fel a figyelmet, egyáltalán nem foglalkozva a magyar szélsőségesekkel (szánalmas, milyen nehezen ment neki a Betyársereg és a Véderő elítélése, s amikor megtörtént, azt is sunyin és hiteltelenül csinálta). Az LMP kizárólag a magyar szélsőségekre hívta fel a figyelmet, egyáltalán nem foglalkozva a roma szélsőségekkel. Az LMP és a JOBBIK reagált egymásra - ugyanolyan béna párt mindkettő, vagyis olyan, amilyet ez az ország megérdemel.

"hogy divatkeresztények, az lehet. dehogy ők itt jelenleg az igazi magyar nemzeti párt, az csak azok számára kétséges, akik nem ismerik a magyar történelmet."

Különös egy olyan ember sorait olvasni az objektív történelemírásról, aki erőteljesen szubjektív módon értékeli a történelmet. A te történelemképed erősen érzelemorientált, s híján van az árnyalt szemléletnek.

Mellesleg ez a legócskább duma: "a JOBBIK ismeri a magyar történelmet és a magyar nemzetet". Olyan szöveg, amely mögé érvelés nélkül el lehet bújni, s amivel látszólag ki lehet ütni az ellenfél kezéből a fegyvert. A JOBBIK kizárólag a magyar középosztály érdekeit képviseli, a nacionalizmusa is a magyar középosztály nacionalizmusa, csak ezt a rájuk szavazó megtévesztett munkásosztálybeliek és alsó-középosztálybeliek nem veszik észre. Vagyis a JOBBIK nemzetieskedése is erőltetett póz, nyúlékony máz, maszlag, kenyőcs (Hamvas). Ugyanolyan becsapás, mint a többi párt.

Nem érdekem az LMP-t védeni, tervezek velük kapcsolatban egy hosszabb kritikai esszét, de mivel nagyon kiprovokálód, a következő kommentben beszélek egy kicsit róluk. Nagyon kicsit.

Legfőbb problémám az LMP-vel, hogy nem rendszerkritikus mozgalom és valójában a neoliberális kapitalizmust akarja leváltani a zöld kapitalizmusra. Míg mások úgy isszák Schiffer András szavait, mint a bort, én gyanakodva ízlelgettem az olyan szavakat, mint a "liberális jogrend", a "zöld kapitalizmus", a "kapitalista demokrácia". A liberális jogrend és a szociáldemokrata állam megbukott, a kapitalista demokrácia deficitjét többször megtapasztaltuk, és kételkedem abban, hogy a zöldre festett kapitalizmus (amit amúgy Obama is a zászlójára tűzött) meg tudja állítani a globális szinten zajló környezetszennyezést és a nemzetállamok romlását.

A szociálkonzervatív eszme egyaránt fontosnak tartja a család, a nemzet, a vallás, a természet, a szociális intézmények és az emberi jogok védelmét, ezért is választottam magamnak. Jó lenne, ha az LMP szociálkonzervatív párttá alakulna... majd meglátom, mi lesz belőle.

Az LMP egy embrionális állapotban leledző párt, ami még nem alakult ki teljesen. Megtalálhatóak benne liberálisok, konzervatívok, szocialisták, zöldek - nagy ott a katyvasz. Én reménykedem benne, hogy egy szociálkonzervatív párttá alakul, mivel ilyen még nincs Magyarországon. (A FIDESZ az ellenzékben eljátszotta a szociálkonzervatívot, de mihelyt hatalomba jutott, abbahagyta a színjátékot.) Sólyom László és tanítványai, Schiffer András és Török Gábor a liberális jogállam hívei - egy olyan államformának, aminek szerintem lejárt az ideje. Az igazi probléma az, hogy a parlamentben olyan pártok vannak, akik nem akarnak radikálisan és drasztikusan hozzányúlni a kapitalizmushoz. Az olyan rendszerkritikusnak látszó pártok is, mint az LMP és JOBBIK, csak toldozgatni-foltozgatni akarja a kapitalizmust, "javítani", "reformálni". Igazából a demokratikus pártok piacán egyik párt sem képviseli a valódi megoldást. Erőteljesen kiábrándultam a kapitalista demokráciából. Nem vagyok hajlandó asszisztálni a kapitalizmus semelyik formájához sem, legyen az államkapitalizmus, feudálkapitalizmus vagy "szabadversenyes" kapitalizmus.

Az útkeresésem szabad, kötöttségektől mentes és bármikor kész vagyok elhagyni egy szerveződést, ha azt látom, hogy árt az országnak, a nemzetnek, az embereknek. Egyedül a 11 éve alakult Védegylet felé van szilárd kötődésem, amit tízszer tisztességesebb és eredményesebb mozgalomnak tartok, mint az LMP-t. Természetesen ők szigorúan környezetvédő szervezet, amely nem akar politikai hatalomra szert tenni - vagyis a politika terén nem releváns.

@Frederick: "mert sok helyen egyfajta szócsőként visszhangzod a párt vezetésének gondolatait, véleményeit."

jópár dolgokban egyetértek velük, ez igaz. de legtöbbször, én úgy vettem észre, én előbb mondom, és ők időben utánam mondják ugyanazokat, vagy hasonlókat, legalábbis én úgy észlelem, hogy utánam mondják.

" Így a kijelentésem, miszerint a JOBBIK csicskása vagy, helytáll, legfeljebb annyiban módosul, hogy a JOBBIK-on belül Balczó Zoltán csicskása."

Hát, hogyha nagy tisztelője vagyok Balczónak, akkor te azt mondanád, hogy a csicskása vagyok? mert egyetértek vele?
ez így erős ferdítés. vele is tudnék vitatkozni gondolom.

" Novák Előd kigúnyolása vicces dolog, de a szellemi függetlenség bizonyítására érdeskevés."

szerintem nem. nézd meg a jobbikos újságokat, vagy a magyar nemzetet. és látod, hogy pont elég. de nézd meg a masszi péter ügyét is akár.

" az LMP az egyetlen párt, aki üvegzsebet alkalmaz magával szemben, vagyis láthatod, hogyan kezeli a párt a saját pénzét."

látom. külföldi cigányok és zsidók pénzelik. amúgy nem hiszem, hogy teljes lenne az üvegzseb, de lehet.

"amit LMP Gyöngyöspatán csinált, az nem neoliberális lépés. A neoliberalizmus egy pártnál a gazdasági és társadalommérnöki tevékenységében érhető tetten."

a neoliberalizmus, a globalizmus, mind pártolja a vegyesházasságot, vagy ugyanezt házasság néklkül, mind a melgeket, a nemzeti kultúra és érzés megszüntetését, stb.

"Az LMP Gyöngyöspatán egyrészt tényleg az SZDSZ jogvédői attitűdjét másolta"

erről beszélek. ez már elég is arra, hogy a magyarok kiutasítsák őket az országból. menjenek indiába, izraelbe

"A JOBBIK kizárólag a roma szélsőségesekre hívta fel a figyelmet, egyáltalán nem foglalkozva a magyar szélsőségesekkel "

amik nem is voltak gyöngyöspatán csak cigány szélsőségesek, akik oly mértékben vannak jelen, hogy nyilatkozhatunk ott rájuk cigány többségként,

és a cigány kisebbség hozzájuk képest szélsőség: a becsületes, békét akaró, értelmes cigány

"(szánalmas, milyen nehezen ment neki a Betyársereg és a Véderő elítélése, s amikor megtörtént, azt is sunyin és hiteltelenül csinálta)."

én nem ítélem el őket a mai napig, ők a fehérvérsejtek.

"Az LMP kizárólag a magyar szélsőségekre hívta fel a figyelmet, egyáltalán nem foglalkozva a roma szélsőségekkel. Az LMP és a JOBBIK reagált egymásra - ugyanolyan béna párt mindkettő, vagyis olyan, amilyet ez az ország megérdemel."

egyet-kettőt elfelejtesz:
1 az igazság a magyarok oldalán állt. nem ők vegzálják a cigányokat
2 ez az ország magyar-ország, nem cigányország

ezért az lmp nem magyar párt, ennélfogva létezése nemhogy szükségtelen, se elítélendő, megszüntetendő is.

a történelemszemléletem pontos, logikus, és nacionalista.
miért is vagyok én rossz történelemszemléletű? példákat kérnék

a jobbik valóban nemzeti, és elakarja vinni a károlyi szobrot, porrá akarja zúzni a köztársaságtér vörös csillagot, meg akarja büntetni a kommunistákat, akik népirtóak, idegenszívűek, és árulóak.

@Frederick: az lmp neoliberális, tehát neki az olyan gazdaság a fontos, amit az mszp űz: mindent a bankoknak.

egy nagy nulla párt.

@tesz-vesz:

"én nem ítélem el őket a mai napig, ők a fehérvérsejtek."

Fehérvérsejt, értem.
Amikor Eszes Tamás megverte Juhász Oszkár JOBBIK-képviselőt, akkor valószínűleg fehérvérsejt-kötelességét teljesítette.
Amúgy azóta "megmagyarázta" a karate-leckét:
www.bombahir.hu/hirek/eszes-tamas-szerint-juhasz-oszkar-hazug-lejaratokampanyt-inditott-ellene
Ehhez mit szólsz?

A cigánygyilkosságok (ahol pont dolgozó, a társadalomba beintegrálódni kívánó cigányokat sikerült lemészárolni) eszmei indítékával is ilyen alapon egyetértesz?
(S még ezt is milyen nehezen, sunyin és hiteltelenül ítélte el a JOBBIK - még a végén szavazatokat veszít.)

"a jobbik valóban nemzeti, és elakarja vinni a károlyi szobrot, porrá akarja zúzni a köztársaságtér vörös csillagot, meg akarja büntetni a kommunistákat, akik népirtóak, idegenszívűek, és árulóak."

Ezek nagyobbrészt a jobboldali szubkultúrát kielégítő tettek, melyek az égvilágon semmit nem változtatnak a gazdaságon. Az emberek hülyeségét bizonyítja, hogy ilyen másodrendű szarságokkal be tudták őket terelni a JOBBIK szavazótáborába - mint az engedelmes, ostoba birkákat az akolba. A JOBBIK ilyen nemzetet akar: engedelmes birkanyájat, ami arra megy, amerre a JOBBIK vezeti. Te is ilyen nemzetet akarsz: olyat, amelyik gyenge és kiszolgáltatott, s rá van szorulva a JOBBIK atyai védelmére. A te frazeológiádat használva azt is mondhatnám: HAZAÁRULÓ vagy, aki érdekelt egy etnikai konfliktus és egy polgárháború kirobbantásában. Te a JOBBIK-ot szolgálod, nem pedig a nemzetet. A kettő véletlenül sem ugyanaz.

Mellesleg bizonyos érveimet óvatosan kikerülöd. S mivel továbbra is címkékkel és leegyszerűsített frázisokkal jössz érvelés helyett, én is befejeztem részemről az érvek felsorolását. Felesleges.

Apropó bolsevik vonások:
"A párt képviseli a társadalmat. A bolsevik párt a dolgozó nép ökle." Valami ilyesmit szajkózott Lenin, valami ilyesmit handabandáztak az utána jövő bolsevikok.

"A JOBBIK képviseli a magyar nemzetett. A Jobbik a magyar nép ökle."

"Aki kételkedik a bolsevik pártban, elárulja a munkásosztályt"

"Aki kételkedik a JOBBIK-ban, elárulja a nemzetet"

Jé, látom, te is viselsz bolsevik vonásokat, tesz-vesz haver! :) Bolsevik vagy? :)

@Frederick: Ezek nagyobbrészt a jobboldali szubkultúrát kielégítő tettek"

tehát a baloldaliak cinkosak a gyilkosságokban. falaznak a gyilkosnak, milyen erkölcsös tett, tudod, csak érdekes módon én azt akarom, hogy aki ártatlan embert öl, az bűnhődjék. teljesen mindegy milyen oldalon áll, ezzel is különb vagyok a nálad és tudatlanságodnál.

szedd pontokba az "érveidet", kérdéseidet, hogy könnyebb legyen rá válaszolni. nem kerülöm őket, csak nem látom.

fogalmad sincs az ideológiákról, nézd meg a képet
kkbk.blog.hu/2010/12/26/keresztenyszocialista_konzervativ

@tesz-vesz: Kiváncsi voltál az LMP-ről való kritikámra. Most bevágok egy részletet egy nemrégiben elkészült, hosszabb írásomból, nagyesszémből. Ez a "zöld gondolat", vagyis az ökopolitikai mozgalom anarcho-kommunista kritikája. Nem osztom az anarcho-kommunisták világmegváltó elveit, de az LMP-ről való kritikus megjegyzéseik megilletek engem, használhatóak:

ÍDÉZET ELEJE

"Egy alapvető érzést köszönhetek az anarcho-kommunista tradíciónak: a kiábrándulást. Kiábrándulást a kapitalizmusból, a demokráciából, a szociáldemokráciából, a liberalizmusból, a konzervativizmusból, az LMP-ből. Ah, a Lehet Más…! Egyszer egy ultraliberális ismerősöm kifejtette nekem, miszerint ő gyáva embereknek tartja azokat az állampolgárokat, akik nem mennek el szavazni, mivel a szavazáskor magáról az ország sorsáról döntünk. Mindegyik párt kapitalista, vagyis kizsákmányoláspárti – vagyis az ember a négyévente megrendezett szavazáson legitimálhatja a kapitalizmust. Gyáva, ha nem megy el szavazni – gyáva, ha nem legitimálja a kapitalizmust. Az ultraliberális toleranciabajnok akkoriban „bátran” rászavazott az SZDSZ-re – amit már egy éve felváltott az LMP. Az ígéretük, hogy lehet más… Lehet más a politika! Lehet más a kapitalizmus! Lehet más a kizsákmányolás! Lehet más az elidegenedés! Lehet más az osztályharc! Lehet más, ha pofán basznak az utcán! Kifejtem most az LMP anarcho-kommunista kritikáját (nem az enyémet, hanem a partizánokét), mert tanulságos.

Az ökopolitikai mozgalom a szabadversenyes piacgazdaságra alapozott liberális demokrácia egyik arca. Ami a politikai életben sokszínűség, az nem más, mint a kapitalista rend tucatnyi arculata. A bájos és a kegyetlen arculat ugyanaz a kizsákmányolás. Minden kapitalista áramlat része a kapitalista rendnek. Az áramlat egészen addig nem antikapitalista, ameddig nem akarja eltörölni a kapitalizmust. Ahol a rendszer csirájában megmarad, a kapitalizmus újratermeli önmagát. Mindezen eszmék nemhogy forradalmiak, hanem a kíméletlen kritika minden erejével támadandóak. Az, aki szimpatizánsként támogat és segít egy pártot, az engedelmes szolgája egy üzlettevékenységnek, melyet segítenek a hatalmas tőkeérdekek más tőkés csoportosulásokkal szemben. Mindegyik párt hatalmas kizsákmányolt-tábort sorakoztat fel maga mellé – ők a szavazók, ugye, milyen bájos?!

Az LMP-t sokan tartják szociáldemokrata pártnak, de nem az. Az LMP ökopolitikai párt. A szociáldemokraták és a konzervatívok az immár használhatatlan gazdasági fogalmakat (mint például „jólét”) használja más paraméterekkel, más redisztribúciókkal, más szabályokkal. A zöld egalitáriusok olyan fogalmakban gondolkoznak, mint „környezeti igazságosság”, „mentális higiénia” és „fenntartható fejlődés”. A JOBBIK és a FIDESZ semmivel sem képvisel „kapitalistább” programot, mint az LMP. A Zöld élénkítés c. program arról szól, hogyan tegyük hosszútávon túlélhetővé a kapitalizmust. Még a radikális jobboldalon is elájulnak egyesek az LMP környezetvédelmi koncepciójától – köztük a Pax Hungarica Mozgalom olyan két (szűk körben) ismert személye, mint Szász Péter Domonkos és Németberta Péter; hogy ne is beszéljünk a Schiffer Andrással kezet fogó Vona Gáborról! Bocsánat, de ebből akkor sem kérek, ha a csomagolása környezetbarát! A neoliberalizmus kínkeserves kimúlása után az ökológiai programok lesznek az új gazdasági túlélés receptjei.

(Természetesen sem az érdeklődésért, sem az elismerésért nem hibáztathatóak. Németberta Péternek és Szász Péternek tökéletesen igazuk van abban, hogy az LMP az egyetlen olyan parlamenti párt, amely rendelkezik részletesen kidolgozott környezetvédelmi programmal. Tovább megyek: a Védegylet az egyetlen olyan civil szervezet, ami rendelkezik mindenre kiterjedő tervvel a környezetvédelemmel kapcsolatban. Schiffer András a Védegyletből jött – és hozta magával az ott megszerzett ökológiai tudást. A magyar szélsőjobb nem tud mit kezdeni a környezetvédelmi problémákkal, ezért a zöld mozgalmak és zöld pártok iránti érdeklődése érthető. Mindenesetre számomra részleges eredményeket ígér ez a kapitalizmuson belüli környezetvédelem, és nem hozza meg azokat a radikális változásokat, amelyek szükségesek az emberiség, önmagában az emberi faj életben maradásához.)

Miért nem kérek belőle?

A szolidáris közösség kialakításához semmi köze nincs az ökológiai reformnak, még akkor sem, ha némileg és átmenetileg enyhülnek a jelenleg sürgető anomáliák. A válságmenedzsment tiszta célja a társadalom stabilizálása. A zöld humanizmussal nem kerülünk közelebb ahhoz az életmódhoz, ahol nincs szükség a zöld humanizmusra, vagy arra a vérből és gennyből épített tákolmányra, melyet úgy nevezünk, hogy „civilizáció”. Az LMP mostani vészmadárkodása az ökológiai katasztrófával, a zöld technológia bevezetésének életmentő szükségességével és az antifasizmussal semmi másról nem szól, mint a liberális demokrácia hiábavaló megmentéséről.

Az LMP irányvonala rendszerbarát. Racionális üzleti alapokra helyezve hamar kibukik az ideig-óráig tartó gazdaságélénkítő következménye. Az öko-gazdaság meggyökerezésével felszabadul egy hatalmas munkaerő az olajtársaságok kútjairól, finomítóiról, töltőállomásairól, vegyi üzemeiről. Sőt, itt még csak nem is az olajtársaságokról van szó szigorúan, mivel az olajtársaságok fenntartanak egy gazdasági hálózatot, melyben megtalálhatóak egyéb üzemek és gyárak is. Mindezt a hatalmas munkanélküli tömeget nem tudják felszívni majd az újonnan megjelent bioüzemek. A félresiklott ideológiának köszönhetően ötszörösére fog ugrani a mostani munkanélküliségi ráta. Az elképzelhetetlen munkanélküliségnek köszönhetően zuhanni fog a fogyasztás. A rendszert nem a termelés, hanem a fogyasztás tartja fenn. Akár bekövetkezhet egy hatalmas éhínség is, de nem baj, mivel egészségesebben halhatunk éhen! Az élelmiszergyártás nem elegendő ilyen irdatlan embertömeg ellátására.

Schiffer András bűne nemcsak az, hogy a kapitalizmust legitimáló ideológiák egyikévé tette a zöld irányvonalat. Schiffer emberek ezreivel hitette el, hogy „lehet más” – és akik hittek a legkisebb változásban is, vak hittel csapódtak mögéjük. A zöld szimpatizánsok jól irányított gépek, akik nem kételkednek és nem gondolkodnak – a rendszer tökéletes katonái. Az emberi fejlődés eredményezi az emberi sokszínűséget, mely egyben az anarchizmus alapja is. A kreativitást középpontba helyező és a képességek, igények, szükségletek szerinti sokszínűséget maga alá gyúrja ez a rideg rend, azzal, hogy a profitmaximalizálásért generálja az ál-igényeket és az ál-szükségleteket. A rendszer figyelmen kívül hagyva a képességeket megvásárolja és lealacsonyítja a kreativitást. A zöld kapitalizmusban ugyanúgy megmarad a dekadencia. Az öko-üzemben ugyanúgy robotolnak a droidok, és az öko-étteremben ugyanúgy fogyasztanak a droidok. A szép zöld környezetben is dolgozol, hogy élhess, és élsz, hogy dolgozz! A zöld kapitalizmusban nemhogy megszűnik, de egyenesen fennmarad egy kizsákmányoló elit. És ami az egészben a legrosszabb: még így se fogjuk elkerülni a Földbolygó pusztulását. A kapitalizmus továbbra is pusztítani fogja a körülöttünk élő természeti környezetet."

ÍDÉZET VÉGE

Már elnézést, hogy hosszú! :)
A teljes mű, ha valakit érdekel, itt olvasható:
nagyessze.blogspot.com/

@Frederick: aha

@tesz-vesz: Gondolom, semmit sem értettél meg belőle. Végül is én vagyok a hibás. Sokáig gondolkodtam azon, hogy megfogalmazzam a mondanivalómat az Ablak-Zsiráf szintjén, esetleg lesüllyedjek Tormay Cécile gügyögős szintjére, hátha akkor tudod dekódolni az üzenetet. Mégsem tettem, és most valószínűleg nem tudod feldolgozni az információt. Ha az ember egy tipikus JOBBIK-szavazóval kommunikál, számítania kell értelmezési nehézségekkel. Legközelebb majd babanyelven közlöm veled a mondandóm. Jó lesz?

@Frederick: ébredj fel, te egy ostoba senki vagy

@Frederick:

"anarcho-kommunisták világmegváltó elveit"

egy anarcho-kommunistának nincsenek világmegváltó elvei...

effélék mindössze egy messianisztikus kommunistának lehetnek

BTW

ha "anarcho-kommunista" alatt a zeitgeist féle neo-marxista (messianisztikus kommunista) csoporta gondolsz, akkor ajánlom az alábbi videót:

Zeitgeist: Moving Forward - The Freedomain Radio Review
www.youtube.com/watch?v=Pg5K07c72Tw&feature=player_detailpage

@Frederick:

Érdekesnek tűnő esszé…

Abban a szerzőnek kétségkívül igaza van, hogy nincsenek „vegytiszta” megoldások

De

Van ebben a tekintetben egy hatalmas különbség

A kvázi-anarcho-kommunizmus „modellkísérletei” meglehetősen sikertelenek voltak (néhány vallásos kommuna ma is követ efféle ideálokat a gyakorlatban)

Míg a kvázi anarcho-kapitalizmus (kvázi laissez faire környezet) pl. a XIX. század második felében az USÁ-ban – rendkívül sikeres volt

+ az is óriási különbség, hogy a kapitalista termelési mód decentralizációról szól (minél nagyobb a kapitalista termelési mód szerepe annál decentralizáltabb a rendszer)

ezzel szemben a szocialista/kommunista termelési mód koncentrációról szól

ergo

a kapitalista termelési mód demokratikus

a szocialista/kommunista termelési mód diktatórikus

a kapitalista termelési mód hatékony

a szocialista/kommunista termelési mód pazarló

a kapitalista termelési mód egyéni felelősségről és érdekeltségről szól

a szocialista/kommunista termelési mód az egyéni felelősség és érdekeltség hiányáról szól

Ajánlom az alábbi rövid cikket:

Piacgazdaság vs. parancsgazdaság
hocinesze.blog.hu/2011/07/28/piacgazdasag_vs_parancsgazdasag

@Frederick:

az LMP masszívan szocialista

@Frederick:

a szocializmus masszívan elitista... a szocialista termelési mód pazarló ergo masszívan környezetpusztító (pl. KGST gazdaság...)

@tesz-vesz:

„az lmp neoliberális, tehát neki az olyan gazdaság a fontos, amit az mszp űz: mindent a bankoknak.”

Pl. Drábik se akar mást:)

A „gondolatait” már nagyon rég kipróbálták a gyakorlatban…

Pl. 1690-től az észak-amerikai gyarmatokon vagy a XIII.században Kínában (jüan dinasztia)

Mindig összeomlással végződött a történet

Némi MAGYAR NYELVŰ infó az egyik illusztris példa – John Law állami bankrendszere – kapcsán:

„Law rendszere két alapelvre épült:
1. A bankok számára lehetségesnek tartotta a hitelexpanziós politikát, azaz olyan mértékű hitelnyújtást, amely többszörösen meghaladja a bankban őrzött fémpénztartalék mennyiségét. (részleges tartalék elve)
2. Azt követelte, hogy a BANK LEGYEN ÁLLAMI, és valósítsa meg az ÁLLAM GAZDASÁGPOLITIKÁJÁT. Law tehát látta a hitel előnyeit, de nem akarta látni a veszélyeket.

A HATALMAS KRACH

[szerkesztés]A Társaság a részvények eladásából befolyt pénzt elenyésző részben hajókba és árukba fektette, a döntő részét azonban államadósság-papírokba. Gyakorlatilag MAGÁRA VÁLLALTA AZ EGÉSZ ÁLLAMADÓSSÁGOT, megvásárolva az értékpapírokat a tulajdonosaiktól. A Társaság újabb részvényeinek megvásárlásához a KIRÁLYI BANK nyújtott hitelt újabb és újabb bankjegyek kibocsátásával. A távolabbra látó spekulánsok igyekeztek megszabadulni a bankjegyektől is és a részvényektől is. 1720 őszére a bankjegyek INFLÁCIÓS PAPÍRPÉNZZÉ váltak.”

hu.wikipedia.org/wiki/John_Law#P.C3.A9nz.C3.BCgyi_rendszere

egy kissé bővebben

A pénzember, aki egy nemzetet forgatott ki vagyonából
hvg.hu/gazdasag/20090511_law_szedelges_penzugyi_vaslsag_krach
hvg.hu/gazdasag/20090511_law_szedelges_penzugyi_vaslsag_krach/2
hvg.hu/gazdasag/20090511_law_szedelges_penzugyi_vaslsag_krach/3

Pikler J. Gyula: VALÓDI PÉNZ ÉS ÁLPÉNZ

epa.oszk.hu/00000/00022/00308/09349.htm

bár a Drábik-Bogár féle bankbarát idill inkább vmi ilyenről szólna:

hu.wikipedia.org/wiki/Assignat

efféle rusztikus megoldás jobban illik hozzájuk:)

(a magyar wiki szócikknél jobb az angol)

@kronstadt:

alaposabban beletekintve pikler gyula irományába kételyeim támadtak azzal kapcsolatban, hogy belinkeltem...

vmi magyar nyelvűt akartam, de egyre inkább úgy látom, hogy magyarul nem nagyon van jó online anyag...

a pénz témakörben maradjunk inkább az alábbi könyvnél

The Ethics of
Money Production
mises.org/books/moneyproduction.pdf

magyar verzió sajnos nincs

@tesz-vesz: Hogy én ezen a kijelentésen mennyit nevettem. Ezért szeretlek téged, tesz-vesz, mert olyan humoros csávó vagy! :)

@kronstadt: Na, anarcho-kapitalizmus! Örülök, hogy van kivel beszélgetnem a témáról! :)

Az anarcho-kapitalizmus az anarchista filozófia kisebbségi irányzata. Az anarcho-kapitalizmus Max Stirner individualista anarchizmusából táplálkozva frontálisan ütközik a baloldali anarchisták szocialisztikus elképzeléseivel. Elméleti előfutára Benjamin Tucker, Lysander Spooner és Josiah Warren. Alapelvük szerint a személy élvezheti azt a maximális szabadságot, amely összeegyeztethető mások egyenlő szabadságával. A maximális szabadságba beletartozik az a jog is, hogy mindenki korlátlan mennyiségben szerezhet és bírhat piaci javakat. A szabad egyén és a szabad társadalom legfőbb ellensége a központi állam. Kizárólag önkéntes, szerződéses alapon, alulról szerveződő szabad szövetségekben jöhet létre a társadalom. Alapvető jelentőséggel bír egy ilyen ideális társadalomban a magántulajdon elismerése és az egyén szabad vállalkozáshoz fűződő jogának korlátlansága. A politikai szabadság alapja az egyén saját tulajdonához való joga, éppen ezért a gazdasági és politikai szabadság egymástól elválaszthatatlan. Az anarcho-kapitalista dogmák finomodtak az idők során.

A, Radikális anarcho-kapitalizmus: A radikálisok kizárólag önkéntes magánszerződésekben bíznak. Keményen szemben állnak mindenfajta monopóliummal, különösen az állami monopóliummal. Határozottan elvetik a polgárokat védő és közfeladatokra ellátó „éjjeliőr-államot”, más néven minimális államot is. Álláspontjuk szerint minden közfeladatot rá lehet bízni egy civil szervezetre vagy egy magántársaságra és minden közszolgálatot lehet privatizálni, legyen az hadsereg, rendőrség, bíróság, szociális ellátórendszerek, egészségügy. Mivel az elképzelések nagyobb részt veszélyes fantazmagóriák, a radikális válfaja nem nyert népszerűséget a rendszerkritikus mozgalmakban.

B, Mérsékelt anarcho-kapitalizmus: A mérsékeltek célja egy erős civil társadalom, amely egyaránt ellenőrzi az állami és a céges szférát. Egyaránt elvetik a totális állami kontrollt és a cégek korlátlan uralmát, mondhatni ellenállnak mind az orwelli utópiának (totális állam), mind a cyberpunk utópiának (totális céguralom). Fontosnak tartják a polgárokat védő és közfeladatokra ellátó „éjjeliőr-államot”, más néven minimális államot. Álláspontjuk szerint a közfeladatok ellátásába az államnak kötelessége belevonnia a civil társadalmat képviselő civil szervezeteket. Határozottan tiltják a közszolgálatok privatizációját.

C, Közösségszempontú anarcho-kapitalizmus: Egy még szűkebb csoport teljesen szkeptikus az állammal szemben, és ezért az állam likvidálásával a közösség kezébe kívánja adni az olyan területeket, mint a hadsereg, rendőrség, bíróság, szociális ellátórendszerek, egészségügy. E szűk csoport csak azért nem anarcho-kommunista, mivel bár megszűntetné az államot, de meghagyná a cégeket, mint a civil társadalom részeit. Ez az alig látható politikai kisebbség úgy kívánja megteremteni a szolidáris közösséget, hogy közben nem hajlandó elvetni a piacgazdaságot.

Közösségszempontú anarcho-kapitalizmus? A béna elnevezés tőlem származik; egyszerűen nem találtam jobb nevet a harmadik csoportnak. Az anarcho-kommunizmus és az anarcho-kapitalizmus között könnyedén elmosódnak a határok. Minden esély megvan arra, hogy a magyar társadalom a gyenge állam, az erős civil közösség és a tucatnyi cég hálózatából álljon össze a közeljövőben. Az anarcho-kapitalizmus, mint korszellem benne van a levegőben, bár senki nem vállalja fel nyíltan. „Nem lesz mindig kapitalizmus” – mondja egyre többször Tamás Gáspár Miklós, és jól mondja. Az anarcho-kapitalista rendszer nem a kapitalizmus koronája, hanem végső stádiuma. Az anarcho-kapitalizmus mindenképpen egy átmeneti stádium, ami akár vezethet egy anarcho-kommunizmusba is. Esetleg egy szolidáris nemzetközösségbe. – Mindez a szófosás csak egy rövidke megkérdőjelezhető eszmefuttatás, egy nem túlságosan komolyan vehető aprócska futurológia.

Mint írtam, az anarcho-kapitalista dogmák finomodtak az idők során, nem véletlenül. Az anarcho-kapitalizmus megvalósíthatatlan a maga vegytiszta formájában. A kapitalizmus rendelkezik egy bizonyos intézményrendszerrel, aminek részei a piac és a polgári jog, s amely erőszakszervezetek által tartja fenn magát. A 17. századtól ismert, hogy a tulajdonjogok védelmére hozták létre a modern államot. A hatalmi intézmények szükséges feltételei a kapitalista szisztéma fenntartásához. Az államnak a kapitalizmus fenntartásán túli szolgáltatásainak lebontása és a kapitalista infrastruktúra fenntartójává változtatása kiélesítené a kapitalizmus visszáságait, s elindítaná a konzervatív-etatista és szociáldemokrata politikákat magában foglaló ellenmozgást. Az egész 19-20. századon végigvonul ez a folyamat. Egyes tényezők szeretnének a piac ellenőrzése alá vonni minél több területet, és a tevékenységük által veszélyeztetett csoportok kifejtenek egyfajta ellenhatást. Eme fejlődési folyamat eredményeképpen a 20. században állandóan nőtt az állami újraelosztás GDP-hez viszonyított aránya, és ma körülbelül 40 % körül alakul a fejlett országokban. Az 1960-as években dívat volt az állam duzzasztása, és a 2000-es években dívat volt az állam csökkentése. A 100 éves távlatban gyakorlatilag folyamatosan mindenhol jelenlévő etatizmus tapasztalata az, hogy a kapitalizmus vegytiszta formája annyira elviselhetetlen, hogy ahol még létezik a demokrácia, meglehetősen távolságot tartanak az anarcho-kapitalista elképzelésektől. Az anarcho-kapitalizmus ígérete egy olyan társadalom, ahol kizárólag üzleti intézmények léteznek, és nincs állam. Az anarcho-kapitalizmus ígérete egyelőre nem csábító a széles tömegeknek.

Az anarcho-kapitalista kísérlet helyszíne volt Szomália középső része, amíg nem alakultak ott államok. A gyenge közbiztonság és az emberi jogok felemás helyzete ellenére sikerült részsikereket elérni az oktatás területén és a mobiltarifák terén. Az anarcho-kapitalisták tevékenységének köszönhetően több egyetem nyílt, míg az állami uralom idején működött egy egyetem. Alacsonyak voltak a mobiltarifák, és sok magán légitársaság működött kis repülőgépekkel. A harmadik világbeli, zsarnok állam megszűnésével olajozottan működtek a szolgáltatások. Az állami korrupció felemésztette a közvagyont, így a társadalmi elégedetlenség még inkább kedvezett az anarcho-kapitalista alternatívának. Könnyű céget létrehozni egy olyan országban, ahol hiányzik az állam, mivel nincs bejegyeztetés, adó és engedély. A legrosszabb államoknál jobb, ha nincs állam, ami elvenné a vagyon felét és odaadná a dúsgazdag hivatalnokoknak. A hatékonyabb államokra viszont igénye van a társadalomnak. Az országok többségében a választásokat a szociáldemokrata, konzervatív és balliberális pártok nyerik meg, míg az anarcho-kapitalisták és a libertáriánusok csupán jelentéktelen piaci fundamentalisták. Szomáliában sem tartott hosszú ideig az anarcho-kapitalista álom.

Az anarcho-kapitalizmus tévedése, hogy nem ismeri fel a piacgazdaság, a magántulajdon, a cégek és a pénzrendszer intézményes és történeti jellegét. Természetesnek állítják be mindezeket, mert hisznek abban, hogy mindenféle kényszer nélkül is megtartaná ezeket az emberiség. Történeti szempontból az anarcho-kapitalista dogmák nem tarthatóak. A kapitalista rendszer nem önkéntelen természeti képződmény. Hatalmi erőszak és állami beavatkozások igénybevételével alakult ki a tőkés rendszer. A tőke természetéhez tartozik a koncentráció és a centralizáció, a monopóliumok és oligopóliumok kiépülése. Fúziók és felvásárlások útján létrejönnek a minél nagyobb nagyvállalatok. Ezzel párhuzamosan egyre növekszik a munkások és a kisvállalkozók kiszolgáltatottsága. Egyedül az állam ellensúlyozhatja és korlátozhatja a nagyvállalatok növekedését a kizsákmányoláson alapuló társadalom hosszútávú fennmaradása érdekében. Az állami beavatkozás nélkül a mamutvállalatok hamar kiépítenék diktatórikus, államszerű intézményeiket, amelyen belül keményen ellenőrizhetnék és megrendszabályozhatnák az alájuk rendelt alkalmazottakat. A cégeken belül most is zajlik egyfajta centralizált tervgazdálkodás. Az államnélküli kapitalizmusban kegyetlen dzsungelharc folyna a különböző méretű cégek között. A magántulajdon és a piac csupán a klasszikus polgári gazdaságtanban és a kontraktualista társadalomelméletben természetes, magától értetődő, történetfeletti jelenség. Jórészt spekulációra épültek a klasszikus polgári gazdaságtan elméletei. A gazdasági antropológusok Marx nyomán azóta a gyökereinél dekonstruálták ezeket a spekulációkat. Mindez marxista nézőpont, ami viszont jóval haladottabb és felvilágosultabb nézőpont, mint amit gyakorolnak a libertáriánusok.

Minden eszme fejleszthető, még az anarcho-kapitalizmus is. Az anarcho-kapitalizmus pozitívuma a LINUX-rendszer propagálása, a szabad szoftverek terjesztése, az internetes szabadság bővítése, az alacsony mobiltarifák, a rengeteg magánegyetem, a rengeteg magán légitársaság, a szabad cégalapítás – már ahol ennek teret engedtek. De a legfőbb erénye, hogy szándékai ellenére megkérdőjelezte a kapitalizmust.

Az anarcho-kapitalista modell működhet kicsiben, de nagyban, országos szinten nem igazán. Egyelőre. Mindenesetre az eszmerendszerben találhatók megfontolásra és továbbgondolásra alkalmas gondolatok. Tervezek egy másik nagyesszét az anarcho-kapitalizmus által felvetett kérdésekről is, melyben fontos szerepe van Hans-Hermann Hoppe Demokrácia, a bukott bálvány c. könyvének.

@kronstadt:

"bár a Drábik-Bogár féle bankbarát idill inkább vmi ilyenről szólna:
hu.wikipedia.org/wiki/Assignat"

Hmm, jó szöveg, bemásolom

"Az assignat [a.si.ɲa] francia papírpénz a francia forradalom idejéből, neve a francia l’assignation (utalvány) szóból származik.

1790-re az állam fizetésképtelenné vált, ezért az Alkotmányozó Nemzetgyűlés utalványok kibocsátása mellett döntött, melyek fedezetéül az elkobzott egyházi vagyon (biens nationaux, azaz „nemzeti javak”) szolgált. Sikeresen használták a közkiadások fedezésére, mert a hazai és külföldi hitelezők is elfogadták. Bár kibocsátásuk alapján kötvénynek minősülnek, fokozatosan törvényes fizetőeszközként használt pénzzé váltak. Kibocsátásuk kontroll nélkül történt, 1792-re névértékük már meghaladta a fedezetükre szánt vagyon értékét, a további kibocsátás pedig hiperinflációhoz vezetett. A gondokat tetézte az élelmiszerhiány, valamint a háborúk – mindez megakadályozta a pénzpolitika rendbetételét. 1793-ban törvényben maximálták az árakat (loi du maximum général), ezt azonban a Direktórium 1795-ben felfüggesztette, így az árak ismét elszabadultak. Az inflációnak Napóleon vetett véget, mikor 1803-ban bevezette a frankot. Az assignat-k addigra gyakorlatilag teljes értéküket elvesztették."

Tömör, érdekes...

"(a magyar wiki szócikknél jobb az angol)"

... de valószínűleg jobb az angol wiki szócikk. A külföldi wikik (főleg a német és az angol) messze verik a magyar. Hej, verik a magyart, hallod, tesz-vesz!? :(