"Mert ahogy te szeretsz, úgy szeretnek mások,
      Úgy lesz ellenséged, s úgy lesz jó barátod"

Eljön a napja meglásd, tán észre sem veszed,
csak sokkal szebben süt rád, csak mindenki szeret.
Nem tudod mitől van, egyszer csak énekelsz,
s nevetsz mert a dallam arról szól, hogy szeretsz.
Sétafikálsz az utcán, s mindig jön egy barát,
és ha a kedved fogytán, ő énekel tovább.
Szomorú vagy, magad vagy, és úgy érzed, dől a ház,
egyszer csak kopogtatnak, s ott áll, akire vársz.
A boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat,
Csak mozdulj meg, csak szólj már, csak el ne hagyd magad!

 1997 körül

ez a vers a magyar kultúra része, valami elképesztően gyönyörű szövegű vers, gyönyörű lelkivilággal és valami elképesztően gyönyörű zenével!

Bertók László Somogy megyei paraszti családban született 1935-ben Bertók István és Papp Zsófia gyermekeként. 1942-től 1947-ig a vései evangélikus elemi iskola tanulója volt. 1947-ben különbözeti vizsgát tett az ötödik osztályról, majd az 1947-48-as tanévben a Csurgói Református Kollégium Általános Iskolájának hatodik osztályos diákja lett. Az első félévben magántanuló volt, a második félévben vonattal járt be Csurgóra, mivel rokonoknál lakott Somogyszobon. Az iskolák államosítását követően az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát szülőfalujában, Vésén végezte el.

1954-ben érettségizett Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Általános Gimnáziumban. 1952 tavaszán öt diáktársával megalakította az Arany János Irodalmi Kört. Első versei 1953-ban jelentek meg nyomtatásban a Dunántúl című pécsi folyóiratban.

1955-ben postai tisztviselőként kezdett dolgozni Marcaliban. Az érettségi utáni évben, 1955-ben néhány verséért „államrend elleni izgatás” vádjával nyolc hónapi börtönre ítélte a kaposvári megyei bíróság (s ennek dokumentációját később Priusz (1994) c. prózai művében adta közre), ezért szeptember 6-án törölték a főiskolára felvettek sorából. Miután kiengedték a börtönből, először fogatosként, majd könyvelőként dolgozott.

1956. július 19-én katonai szolgálatra hívták be, december 4-én szerelték le. Ezután szülei gazdaságában dolgozott, illetve alkalmi napszámos munkákból élt Vésén. 1958 szeptemberétől jelentek meg újra versei a Somogyi Néplapban.

1959-1965 között segédkönyvtárosként dolgozott a Nagyatádi Járási Könyvtárban, majd 1965-1996 között könyvtárosként Pécsett.

1959. szeptemberében vették fel a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatára, magyar-történelem szakra.

1963-ban diplomázott, ősszel néhány hétig helyettesítőként magyart tanított a nagyatádi gimnáziumban.

1963-ban feleségül vette Vágner Erzsébet óvónőt. Egy fiuk született, Attila, 1966-ban. 1965-ben költözött a család Nagyatádról Pécsre. 1973-ban járt először külföldön, a jugoszláv tengerparton nyaralt feleségével.

1964-ben jelent meg Lengő fényhidak című verseskötete Pécsett, a Jelenkor-Magvető Kiadónál.

1965. június 1-től a Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárában dolgozott.

1970 és 1973 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtár kiegészítő szakos, levelező tagozatos hallgatója volt.

1971-ben A magunk kenyerén című antológiában huszonnégy verssel szerepelt. Első verseskönyve, a Fák felvonulása 1972-ben látott napvilágot, melyért 1973-ban Radnóti-díjjal tüntették ki.

1973-ban jelent meg Így élt Csokonai Vitéz Mihály című életrajzi prózakötete.

1975-től a Jelenkor szerkesztőségének tagja, majd 1999-től főmunkatársa volt.

1977-ben jelent meg Így élt Vörösmarty Mihály című életrajzi prózakötete. Ez év szeptemberétől a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója lett.

1978-ban jelent meg a Magvető Kiadónál az Emlékek választása, majd 1981-ben a Tárgyak ideje című verseskötete.

1982-ben József Attila-díjjal, 1983-ban Janus Pannonius-díjjal tüntették ki.

1986-ban a Magyar Írók Szövetsége Választmányának tagjává választották, itt 1995-ig volt választmányi tag.

1988-ban a Somogy Megyei Tanács Művészeti Díjával jutalmazták, 1989-ben pedig a Furkálja a semmit a szó című verséért Graves-díjjal tüntették ki.

1990-ben Déry Tibor-díjjal jutalmazták.

1992-ben a Magyar Írószövetség Elnökségi tagjává választották, de a tisztségről egy év múlva lemondott.

1995-ben hatvanadik születésnapja alkalmából a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki.

1996-ban ment nyugdíjba a Pécsi Városi Könyvtárból.

1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett.

2002-ben Radnóti-Fődíjjal, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

2004-ben szülőfaluja, Vése díszpolgárává választották.

2005-ben, 70. születésnapja alkalmából jelent meg Platón benéz az ablakon. Versek 1954-2004 című verseskötete, majd a Duna Televízió bemutatta a születésnapjára készített Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. című portréfilmjét.

Bertók László költészetéről gazdag és igényes szakirodalom szól. Emlékezetes esszéket írt róla Ágh István, Tandori Dezső, Domokos Mátyás, Margócsy István; kötetnyi elemzést publikált Széles Klára és Csűrös Miklós; monográfia értékű „beszélgetés és tanulmány”-kötetet jelentetett meg Nagy Imre. 2005-ben Talán a kérdezés... címmel, Ágoston Zoltán válogatásában és előszavával jelent meg kötet a róla szóló írásokból. Recepciója rangos és folyamatos, és erre azzal szolgál rá, hogy bár nem lesz hűtlen önmagához, rendkívül változatos a versforma és hangnem tekintetében.

 Versek, kötetei online itt

    * Lengő fényhidak (1964)
    * Fák felvonulása (1972)
    * Emlékek választása (1978)
    * Tárgyak ideje (1981)
    * Ágakból gyökér (1984)
    * Hóból a lábnyom (1985)
    * Zöld pajzs alatt. Versek és bibliográfia (1985)
    * A kettészakadt villamos (1987)
    * Kő a tollpihén (1990)
    * Ha van a világon tető (1992)
    * Három az ötödiken (1995)
    * Deszkatavasz (1998)
    * Válogatott versek (1999)
    * Ceruzarajz - Skizze. Versek magyarul - németül (1999)
    * Februári kés (2000)
    * Dinnye Döme (2000)
    * Valahol, valami (2003)
    * Háromkák (2004)
    * Platón benéz az ablakon. Versek 1954-2004 (2005)
    * Hangyák vonulnak (2007)
    * Két lepke csapkod (Szalai Kata illusztrációival) (2007)
    * A város neve (2009)

Prózák

    * Így élt Csokonai Vitéz Mihály (1973)
    * Így élt Vörösmarty Mihály (1977)
    * Priusz (1994)
    * Dongó a szobában (1998)
    * Hazulról haza. Ősök, műhelyek, élet. (2005)

Bibliográfiák

    * A Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárának története 1948-1973 (1974)
    * Várkonyi Nándor (1984)
    * Pákolitz István (1986)
    * Bárdosi Németh János (1989)
    * Szederkényi Ervin és a Jelenkor (1991)
    * Csorba Győző (1993)

Díjak, kitüntetések

    * Baranya Megyei Tanács Művészeti Díja (1964)
    * Radnóti-díj (1973)
    * József Attila-díj (1982)
    * Janus Pannonius Művészeti Díj (1983)
    * Munka Érdemrend ezüst fokozata (1985)
    * Év Könyve Díj (1986) (Hóból a lábnyom című kötetéért)
    * Somogy Megyei Tanács Művészeti Díja (1988)
    * Graves-díj (1989)
    * Déry Tibor-díj (1990)
    * Szinnyei Júlia-Emlékdíj (1991)
    * MSZOSZ-díj (1991)
    * Kortárs-díj (1991)
    * Weöres Sándor-díj (1993)
    * Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1995)
    * Pro Civitate Pécs (1995)
    * A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1997)
    * Radnóti-Fődíj (2002)
    * Kossuth-díj (2004)
    * Vése díszpolgára (2004)
    * Pécsi Polgárdíj kitüntetés (2004)
    * Pro Alma Máter érem (2004)
    * Artisjus-díj (2008)
    * Pécs díszpolgára (2008)
    * Martyn Ferenc-díj (2009)

Portréfilmek Bertók Lászlóról

    * Szülőföldem Belső-Somogy (1991) (Szerkesztő, forgatókönyvíró: Major Sándor)
    * Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. (2005)

Írások Bertók Lászlóról

    * Csűrös Miklós: Bertók László (1995)
    * Nagy Imre: Bertók László. Beszélgetés és tanulmány. (1995)
    * Talán a kérdezés... Írások Bertók Lászlóról. (2005) (Szerkesztette Ágoston Zoltán)