Matolcsy György jelenleg regnáló nemzetgazdasági miniszter, a Fidesz kormányra kerülésekor nagy ívű víziókkal álmodta meg a magyar gazdaság fellendítését. Az ezek alapján megvalósult gazdaságpolitikát a kezdetektől számos kritika érte, mostanra azonban odáig jutottunk, hogy olyan, a jobboldalhoz közel álló szakemberek nevezik „tankönyvszerűen megvalósíthatatlannak”, mint Chikán Attila, illetve bukottnak, mint Mellár Tamás.

Ezek a bírálatok jobbára általánosságában támadták a „Matolcsyzmus” egyes lépéseit, konkrét számokkal nem támasztották alá, hogy hol és mennyit számolt el a miniszter és stábja. A Ténytár számításai szerint a GDP 5 százalékának megfelelő kiigazítást kellene véghezvinnie a kormánynak  1 év  alatt, ha a kijelölt utat kívánja követni a jövőben is. Ehhez olyan méretű megszorításra lenne szükség, amire még Bajnai Gordon sem vállalkozott.

A belső fogyasztás fellendülése?

 A Matolcsy-féle gazdaságpolitika egyik alaptétele, hogy a belső fogyasztás fellendülése fogja kompenzálni a kieső SZJA bevételeket. Nos, tévedett, nem is kicsit. A fogyasztás (nem) bővülése legjobban a 12 havi, gördülő ÁFA bevételek alakulásán mérhető le:

Látható, hogy az ÁFA bevételek júliusban megtorpantak. A rossz hír pedig, hogy Matolcsy mintegy 200 milliárd forintot tévedett csak ezen a soron. Az eredeti 2011-es ÁFA bevételi cél 2557 milliárd forint volt, melyet később 70 milliárd-al csökkentettek. Mi most úgy látjuk kb. 2350 milliárd forint lehet. Ez azt jelenti, hogy még a módosított becslés is durván 130 milliárd forintot téved, 5 hónappal az év vége előtt.

Ráadásul ez mindössze 2%-kal lesz magasabb a tavalyinál – miközben az infláció 4%. Ez nem hogy a fogyasztás fellendülése, de egyenesen visszaesése, ami egyúttal Matolcsy gazdasági alapvetésének totális bukását is jelenti. Ezen kívül az állam nemrégiben elbukott ÁFA pere miatt idén további nagyjából 250 milliárd forintot kell találni, ha tartani akarják a hiányt. Ez mintegy 380 milliárd forint a jelenlegi tervekhez képest, csak 2011-ben.

Az igazi feketeleves csak jövőre jön

Idén a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit 433 milliárd forinttal pótolja ki a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, ez jövőre már nem lesz elérhető, hiszen ez a MANYUP pénzekből jön. Az ezévi tervben a költségvetési szervek kiadásai 1850 milliárd forintot tesznek ki, de a valóságban a tavalyi évhez hasonlóan alakulnak, azaz 2370 milliárd forint körül. Feltételezzük, hogy az  520 milliárd forintos különbség szintén a MANYUP vagyon felhasználásából jön, így jövőre ezen a soron újra a magasabb összeg fog szerepelni. Kérdéses persze, hogy egyáltalán elő tudnak-e teremteni ennyi pénzt a MANYUP vagyonból, hiszen a vagyonátadás óta az OTP-MOL páros elvesztette értékének mintegy harmadát, így a vagyonelemek értékesítése komoly veszteségekkel tehető meg csak. 

Összegezve a fentieket, az ÁFA bevételekből jövőre is hiányozni fog ez a 200 milliárd forint és az imént említett 2 tétellel együtt ez azt jelenti, hogy Matolcsynak – vagy utódjának – 1150 milliárd forintot kell találnia, vagy még többet, ha a szuperbruttó feloldását is meg akarják valósítani. Mindezt saját rossz számításaik és ígéreteik, nem mások miatt. Olyan a helyzet, mint az elhibázott 100 lépés program után, akkor volt szükség kb. hasonló mértékű egyensúlyjavításra.

Mindent összeadva az látszik, hogy nagyjából a GDP 5%-ának megfelelő kiigazításra van szükség, méghozzá 1 év alatt.

Brutálisan sok, se Gyurcsány, se Bajnai, de még Bokros sem vitt véghez ekkora megszorítást egy év alatt. Ha pedig a MANYUP-okat nem államosították volna, akkor a tőlük visszatartott összeggel (nagyjából évi 300 milliárd forint) is számolva mintegy 9 százalék lenne az idei költségvetési deficit. Ennyire számolták el magukat, ezt kell jövőre rendbe tenni.

Adó, emelés

Adóemelés nélkül ez lehetetlen, ami akár az egykulcsos adó és Matolcsy (valamint a Fidesz gazdaságpolitikájának) bukását jelentené. Persze a kormány következetesen állítja, hogy nem nyúl az egykulcsos adóhoz, de mi sem bizonyítja jobban tanácstalanságukat, hogy határidőre csak egy számok nélküli költségvetést tudtak elfogadni. Persze lehet, hogy addig jó, míg nem látjuk a számokat. Kötik az ebet a karóhoz, hogy betarthassák elhibázott ígéreteiket, miközben a megoldás egyre fájdalmasabbnak tűnik.

Kíváncsian várjuk meddig élvezi a miniszterelnök bizalmát a nemzetgazdasági miniszter, illetve, hogy mégis miként kívánják tartani a 3 %-os hiánycélt. Egy biztos: ez utóbbi már a tavalyi évben sem sikerült.

forrás