antikultúra- kultúra, művészet-antiművészet, nagyon jó, érdemes elolvasni, egyszer majd tanítani fogják az egyetemen a szodoma-kánaán ellentétpárokat

KŐBÁLVÁNY VISSZANÉZ

Kővé válni, az ásványi tudatvilágba alámerülni, mit jelent?

Lót asszonya visszanézett a lángoló Szodomára és sóbálvánnyá dermedt.

A Medúzára nézni nem lehet, ki megpillantja a tekergő kígyós fejű gorgót, kővé válik. Perszeusz, a Pallasz Athénétől kapott pajzs tükréből visszanézve, vágja le a szörny fejét. A feladat: könyörtelenül le kell sújtani, különben kővé dermedünk. Athéné pajzsa az objektív, elfogulatlan szemlélet.

A héber hagyományban a kőnek jó jelentése is van. Jákob feje egy kövön nyugszik, midőn álmában megpillantja az égig érő lajtorját. A Kabala irodalma szerint ebből faragta Mózes a Törvénytáblát és ez a kő lesz Salamon templomának sarokköve.

 

A Kabala diszkrét tudatállapotokat különböztet meg, melyeket az Életfán ábrázolt entitásokhoz, a szefírákhoz kapcsol. Jákob miután megküzdött az angyallal, szemtől szemben meglátta a Teremtőt. A Kabala tanítása szerint ez a legmagasabb tudatszint, amit halandó elérhet, a Debekut. Egyetemes parancs: fölkapaszkodni az égig érő lajtorja garádicsain. Az állati tudat alatt növényi, alatta az ásványi tudat helyezkedik el az Életfa ábráján.

Szodoma az ásványi szintre taszítja az emberi tudatot, ezt jelenti a sóbálvánnyá vált asszony története.

 

Az Ígéret Földjére vezető út a tradicionalista kultúra és művészet, melyet e kor valóságélményéhez kell adaptálni. Stílusjegyeit indirekt módon, a kettős tagadás elvén szeretném meghatározni.

Szodoma formanyelve és anyaghasználata pontosan definiálható.

Egy nép bátran keresztül gyalogol a tengeren, követi vezérét, ha elhiszi, hogy kiválasztott. Egy nép fegyvereit, szerszámait elhajigálja, gyárait, földjeit elkótyavetyéli, ha elhiszi magáról, hogy bűnös, sok ezer éves őstörténete kitalált, még írni is a latinoktól tanult. A recept egyszerű: fertőzd meg kultúráját, ne tudja, honnan jön, hol van, ne tudja, mi történik vele, dermedjen kővé. Ez egy spirituális háború, nem csak életre-halálra megy. Athéné pajzsán pimasz gorgó-fejek tükörképe. Égő Szodoma a merülő kapitalizmus.

Álművész szellemi bűnözők, visszaélve az alkotói szabadsággal, látszólag kaotikus, valójában precíz, szervezett irtóháborút viselnek ellenünk az igazak, a beavatottak ellen. Mert mi vagyunk a föld sója.

 

Korunk vulgáris popkultúrájának formanyelvét és toposzait a néhány évtized előtti avantgárd alkotta meg: ország-csúfító grafiti rajzok csiricsáré piktogramjai először a New York-i absztrakt expresszionista festők vásznain jelennek meg az 50-es években. Néhai performance ötletek a mai reklámfilmeken térnek vissza.

Avantgárd performance a 90-es évekből, budapesti undergrund: Két meztelen, tojáshabbal bekent, fiatal férfi ül egy hatalmas üstben. Három nő jön és elkezdik róluk lenyalni a tojáshabot...Művészet?

 

Serano amerikai képzőművész installációja, 90-es évek: egy Krisztus-feszület, az alkotó vizeletébe beleállítva. Ezzel föltalálta a szagos szobrászatot. Lángol Szodoma!

Damien Hirst az egyik leghíresebb brit popművész alkotása: „ A Thousand Years”: két részre osztott üvegvitrin, a két részt kis ablak köti össze, melyen keresztül legyek röpködnek ide-oda, a vitrin egyik felében cukros tál, a másikban egy már rothadó félben lévő tehénkoponya. Másik híres műve: „Dead Couple Fucking Twice” egy bikatetem egy tehéntetemmel közösül egy hidraulikus mozgató motor segítségével...Damien Hirst mester alkotásai: láncfűrésszel szétdarabolt, oszlásnak indult állattetemek, disznófejek üveg alatt, formalinban. Komoly sajtóvisszhang, kritikusódák, bankok vásárolnak tőle műveket font-százezrekért. Bolondok hajója....

 

Ladik Katalin a 70-es években új fejezetet nyitott az akcióköltészetben: az illetékes hatóság engedélye nélkül a színpadon lehúzta a bugyiját, borotvahabbal fújta be magát. Ma már egy ilyen produkció semmilyen izgalmat nem keltene. Vérnek is kell folyni, mentőautó szirénázzon.

Alföldi Róbert a „pimasz” Nemzetiben átrendezte a János Vitézt. Jancsi homoszexuális, Iluska prostituált. Gyermekelőadás.

Ursula osztrák szobrásznő. Monumentális tengeri sünre emlékeztető faszobrokat alkot. Egy fagömbből csillagszerűen, két méteres, hegyes karók állnak ki, a mű nincs rögzítve a padlóhoz. Mondom neki: „Ursula, ez veszélyes! A kisgyerek mindenre fölmászik, föl akar rá kapaszkodni, borul a szerkezet, és már föl is nyársalta!” Ursula nem gondol gyerekre: emancipált, feminista, értelmiségi nőtípus, kedvenc írója Jelinek. Ursula alkalmatlan a családi életre, anyaságra, sajátmagán kívül senkire nem képes odafigyelni.

 

Polanski pedofil bűntette—kábítószerrel elaltatott és megerőszakolt egy 16-éves lányt--egy pillanatra fölzúdította a józan glóbuszt ez ellen a pózoló, pimasz művészvilág ellen, érezni a szőnyeg alá söpört bűnök szagát.

Nekünk is van Polanski-nk, úgy hívják, hogy Jancsó Miki. A 60-as években teherbe ejtett egy 14-éves (!) lányt. A szülők föl akarták jelenteni a szatírt, aztán elálltak, lekenyerezték őket egy színes tévével. Ég, ég Szodoma!

Senki nem vette észre, hogy a Jancsó filmek unalmasak, sematikusak, érzelem-sivárak? Egy forgatáson meghalt egy lány. Meztelenül kellett lovagolnia és leesett a lóról. Persze, hogy leesett, kengyel és csizma nélkül nem lehet lovagolni! Egy lány élete egy egoista szatír hírnevéért?  Képzeljük magunkat vissza a 60-as, 70-es évekbe: a „falnak is füle” volt. „Fönt” tudták, mi folyik a filmgyárban. Miért engedték? Nyilván szándékosan. Ha Cinege elvtárs részegen, helikopterről, géppisztollyal vadászhatott szarvasra, akkor Jancsó-Hernádi elvtársak meztelen nőkkel szolgáltatták föl az italt a vágóvetítésen, mint Caligula.

Volt, akinek mindent szabad volt, és volt, aki egy szovjetellenes verssorért börtönt, kínzást kapott: Bari Károly, a kitűnő cigány festőművész-költő.

Korunk művészetében a gátlástalan pimaszságon kívül szép szerepet kap a butaság is, Erasmus mester dicséretére. Joseph Beuys mondja: ,,Minden művészet.” Leghíresebb performance-ának címe: „Hogyan magyarázzunk meg egy festményt egy halott nyúlnak?” A performance: bemázolt képpel egy nyúltetemnek magyarázza a festményt.

Butaság. Verscím a Parnasszus c. folyóiratból: „Szőrös mellel nincsen kozmosz” Esszécím a Kortársból: „Az értelmiség útjai az esszéhatalomhoz”

Butaság az értelmetlenség is: Christo környezetművész 1995-ben becsomagolta a Reistagot. Becsomagolta a párizsi Pont Neuf hidat, becsomagolta a kaliforniai tengerpartot, becsomagolt kisebb szigeteket...Dollármilliók tengerpart-becsomagolásra egy éhező világban? Semmilyen művészeti könyvben nem találtam, vajon ki finanszírozta ezeket a teljesen eladhatatlan műalkotásokat?

A buták után most az okosokról. A Vágtázó Halottkémek punk zenekar kibírhatatlan zenéjét azzal tudta eladni, hogy ők nem akárkik áám: csillagászok, fizikusok, kandidátusok, kisdoktorok, nagydoktorok...Tény, ahol megjelentek, ott kő kövön nem maradt. Törtek, zúztak, köptek, hánytak, ordibáltak. Antiszociális viselkedésüknek, kábítószeres orgiáiknak nagyon rossz híre volt a 80-as évek Budapestjén. Önimádat, exhibicionizmus, és valami nagyon kellemetlen, zaklatott, idegesítő kisugárzás. Érdekes jelenség: a zenekar frontemberének szabályos személyi kultusza volt: ”az Attila azt mondta” Valaki „fent” hallgatólagosan nekik is megengedte ezt a viselkedést, mint Demszkyéknek a szamizdatozást.

Okosság: Jeff Koons a new yorki tőzsdebrókerből lett popművész, Ciccolina hites ura, 14 millió Euróért adta el, a három léggömböt ábrázoló szobrát, mint a Beaux Arts c. folyóirat írja. Éhen halt buta festők: Modigliani, Csontváry, Derkovics, Győri Elek....

Aki mindenáron híres akar lenni, elérheti, mint Jancsó, vagy a Vágtázó Halottkémek. És akkor mi van? A Kabala tanítása szerint az igazak a rejtőzködést szeretik, nem a föltünést. Az igazságért üldöztetést szenvedni, mint Bari Károly, valami titokzatos kitüntetés. Jeremiás a gödörben. Most is van politikai foglyunk: Budaházy György. A legszebb „performance” volt, mikor 2006-ban Budaházy lefeszítette a szovjet címert a Szabadság téri az obeliszkről. Tűz, víz, gáz, vér, lövések...

A sótlan bohém művész mit meg nem tesz a föltűnésért? Képes fejjel lefelé lógni, elásni, vagdosni, meggyújtani magát. A dilettáns módon megoldott akrobatikus elemek gyakran mentőautó szirénázáshoz vezetnek, a hatás valahogy mégis mindig elmarad: némi soványka tapsikolás. Andy Warhol-on kívül nem sok avantgárdosból lett sztár. De a hérosz típus, a nemzeti hős, egy pillanat alatt híres lesz, egy ország megszereti őt, mint Pap István ezredest. Miért? A hősre mindig valami természetes lényeglátás jellemző, a hőstett rezgésbe hozza a mentális mezőt, a kollektív tudatot. A tojáshabnyalás, döglött nyúl-tanítás lényegtelen. De az afrikai gyerekkatonákat le kell szerelni, a szovjet címert le kell verni, a chilei bányászokat föl kell hozni.

Német nyelvterületen kitüntetett helyzete van Szodoma művészetének. Az ok, a holokauszt bűntudat. A múlt tabu, a német retteg attól, hogy őt bárki konzervatív klasszicistának nézze, mert az a fasizmus előszobája. A megbélyegzett ember mindenét elveszíti. Kővé dermedt civilizáció, táncolnak a gorgók. Martin Valser Egy kritikus halála c. regényében ábrázolja azt az inkvizícióra emlékeztető pszichológiai terrort, melytől Bach, Goethe népe szenved ma. A többség úgy szenved, hogy nem is tudja, mitől szenved, mert ehhez valami szellemtörténeti rálátás kellene. A 2010 duisburgi techno fesztiválon milliós tömeg, százak tapossák egymást halálra. 2010 műbotránya a Lohengrin Beurait-ban, az ünnepi játékokon. A szereplők patkányjelmezben, a díszletek a német nemzeti színekben. Wagner csak a „kiirtandó” teuton heroizmus. És zord, misztikus mélységei? Van ennél nyersebb, szájbarágós bűntudat-sulykolás?  Ennél Nádas vagy Kertész sokkal tapintatosabb, a bűntudat jól fizet, a bűnös engedelmeskedik. Kertész több helyen is megírja: a németeket a magyarokkal ellentétben kultúrnépnek tartja. A német nyelvterület Jancsója, alfa szatír falkavezére: Herman Nitsch. 1957-ben alapított Orgia Misztérium Színházának előadásai a kereszténység és a kispolgári népelem megbotránkoztatását, kővé dermesztő sokkolását célozzák.

Nitsch princdorfi kastélyában lakik, különösen brutális, véres, pornográf provokációit az egykor katolikus Ausztriában követi el, hol a holokauszt tagadásáért 20 év börtön jár. A közutálatnak örvendő Nitsch ellen a megfélemlített osztrák kisember nyikkanni sem mer. Jörg Haider halála, akár baleset volt, akár nem, baljós, fenyegetően mágikus, mintha köze volna a Nitsch féle fekete mágiához. Rituális állatlevágások, állatkínzás, miseruhák, keresztek vérrel, ürülékkel bekenése, keresztre feszítés, vérivás, csak perverz és gusztustalan ötletek.

Amerikában a feléért életfogytiglan börtönt kapna, egy mohamedán, vagy buddhista országban nem élné túl. Nitsch manifesztált célja a keresztény éthosz túllépése, az-az elpusztítása. A tények azt bizonyítják, hogy ez a fekete mágia működik. A performance-ok szadista pornófilmhez hasonlítanak, mégis dolgozik a mentális mezőben a kővé dermesztő radiáció. Nitsch tud valamit, amit érdemes elemezni. A levágott megkínzott állatok vérével, bélsarával mázolt, teljesen igénytelen festményeit dollár százezrekért sózza el gazdag sznoboknak.

A Nitsch istállóba tartozik, a bécsi akcionisták csoportjába: Günter Brus öncsonkító, önmegsebző, vagdaló művész, a „body art” feltalálója. Vér, vér...

A bécsi akcionizmusról azt írja a szakkönyv: „Az adott szuperkonzervatív társadalmi közegben kell értelmezni.” Céltábla az intoleráns kispolgár. Ha intoleráns, ezt miért tolerálja? Paradoxon.

A nemzeti szocializmus periódusának ennél lényegesen igényesebb kultúrája volt, ismerjük be: Oswald Spengler, Knut Hamsunt a nagy norvég író, Richard Strauss a birodalom udvari muzsikusa, Kolbe a neoklasszicista szobrász, Martin Heidegger, Emil Nolde, L. Riefensthal...

Szodoma durván támadja a vallást, az egyházat, de egyes számú ellensége a morál. Az ember belső x, y, pozitív-negatív koordinátarendszerének tudatos összezavarása a célja. Ezt szolgálja a kötelező trágárság a posztmodern szövegirodalomban. Trágárságuk nem népies, hanem szervetlen, riasztóan életidegen. Persze, sohasem dolgoztak bányában, soha nem hallották, hogyan beszél a nép. Álljon itt egy sor Kossuth díjas Esterházy-nktól: „Apám egy geci, aki kiragadta anyám pináját meglévő összefüggésrendszeréből”(Harmónia celestis) Végig ilyen, akárhol fölnyitjuk.  Életszentséget, a minden nőben ott élő Magna Mátert, Szűz Máriát, Boldog Asszonyt bántja, a bennünk élő kozmikus világrend tengelyeit feszegeti. Van még jogom valahol protestálni, mert Esterházy ma érettségi tananyag? Nem visznek el?

Az igazi irodalom élni tanít, eligazodni a világban. Szodoma szándékosan összezavar, tűzesőt rá.

Érdekes jelenségre figyeltem föl. Kortárs irodalmunk panteonjában az ortodox posztmodernisták ragaszkodnak az összefüggéstelen szövegzagyvalék paradigmájához. Esterházy, Parti Nagy, Tandori...Az intelligensebb eresztés: Spiró, Kertész, Nádas időben kapcsolt. Az ő modoruk inkább valamiféle mikro-realizmus, naturalizmus. A posztmodern, grafomániás szövegmenés alkalmas a bomlasztásra, fertőzésre, de történelmi sérelmeket, parciális igazságokat nem lehet vele ábrázolni. A történelmi bűntudat-üzletben teljesen hasznavehetetlen. Oda dokumentum hang kell. Ehhez hasonló trend a kortárs festészetben: a Kossuth díjas Fehér László hiperrealista és figurális eszközökkel ragadja meg a Nádashoz közel álló gondolatvilágot.

Ami az irodalomban a trágárság, művészetben a botrányprovokáció, az építészetben a környezetébe nem illeszkedő épület. Kifelé dőlő üvegfalak, kriksz-kraksz idegesítő montázsépületek, homlokzatszint betartás nélkül. Mintha ki akarnának minket üldözni a saját városunkból. Az éles, hegyes, rideg, ormótlan formáknak mi a lelki üzenete?

Az utóbbi 20 évben a Makovecz tervezőiroda nem kapott Budapesten komoly megbízatást. Az itt élő embereket senki nem kérdezte meg, milyen épületek között szeretnének élni. Az építészeti alkotás nem tud elfelejtődni, kimenni a divatból. Évtizedek múlva is nézni kell: Lehel téri Vásárcsarnok, Francia Intézet, Nemzeti Színház, Terror Háza, Sportcsarnok, a Cet...

A legborzalmasabb az V. Kerületben tervezett „Zeppelin épület” lenne, Forster angol sztárépítész bűntette. Remélem, nem készül el, és ezért tennünk kell!

Még a Nemzeti Színháznál is nagyobb kultúrbotrány, több szecessziós épületet, százéveseket akarnak lerombolni! Ráday és Rogán már a megépítés mellett vannak: ország csúfító kultúrakorrupció.

  

 

Ezek az ellentétpárok Szodoma és Kánaán művészetének legfontosabb jegyei:

 

SZODOMA___________________________________ KÁNAÁN 

                                                                                          

1. Blaszfémia (Herman Nitsch)____________________Szakralitás (Csontváry)

2. Cinizmus ( künikosz=kutyahitű)_________________Hit

3. Trágár_____________________________________ Tiszta

4. Pornográfia_________________________________ Életszentség

    (Esterházy: Kis magyar pornográfia)                         (Molnár V. József:

                                                                                      Az emberélet szentsége)

5. Intellektualizmus (Konrád György)______________Egyszerűség ( Sinka )

6. Butaság___________________________________ Intelligencia

     (Christo becsomagolja a                                          (Németh László:

       Reistagot 1995)                                                    A minőség forradalma)

7. Szervetlen ( „Vaskefe emlékmű”)_______________Organikus ( Makovecz)

8. Destruktív (dadaizmus)_______________________Közösségépítő

                                                                                     ( Gruntvig népfőiskola

                                                                                        mozgalma)

9. Elidegenedés ( Jancsó)________________________Bensőség ( Huszárik)

10. Alanyi szemlélet___________________________ Tárgyi szemlélet

11. Irónia (posztmodern)_______________________  Őszinteség (József Attila)                                

12. Individualizmus (Tandori)____________________Közösségi felelősség

                                                                                          (Illyés)

13. Csúnyaság (Időkerék)_______________________ Dekorativitás

                                                                                       (Gödöllői festők)

14. Deviancia (Vágtázó Halottkémek)_____________________Autoritás                                                         

15. Érzelemsivárság (Bauhaus)___________________Meghittség (Szecesszió)

16. Embertelen lépték__________________________ Emberi dimenzió

17.  Hagyományellenes_________________________ Tradíciót véd

        (futurizmus: Marinetti )                                      ( Hamvas Béla )  

18.  Kozmopolitizmus__________________________ Patriotizmus                                     

19. Természetellenesség________________________ Természetesség

       ( Krómacél, műanyagszobrok)                            ( Kő, tölgyfa...)

20. Családellenes____________________________ Családot véd

21. Összezavaró_____________________________ Rendező

22. Amorális________________________________ Etikus

23. Kontárság_______________________________ Mesterség                                   

24. Korrupt_________________________________ Intakt

       

                                                          

Csak a legfontosabb jegyeket soroltam föl, a sor folytatható.

Van-e olyan stílusirányzat, mozgalom, törekvés a XX. Században és a jelenkorban, melyeket Szodomával és Kánaánnal azonosítani lehet?

Vegyük például az absztrakt festészetet. Egyik kategóriába sem sorolható. Az absztrakt társadalmi, emberi kérdésekben teljesen indifferens, alkalmatlan az emberélet problémáinak ábrázolására. Az absztrakt festők kivonulnak a társadalomból, remeték, néha remekműveket festenek, mint Piet Mondrian, ne öntsük őket ki a fürdővízzel. Ne öntsük ki a szürrealista festőket, kik nagy műgonddal festik elgondolkodtató, érdekes vásznaikat.

Modernista építészet: pokol és menny. Békásmegyeri lakótelep,  Otto Niemayer: Sydney Opera...Egyik csoportba sem tartozik maradéktalanul, de a Bauhaus-ra  a szervetlenség, érzelemsivárság jellemző.

Hiperrealista festészet: bátran a pozitív oszlopba írható, a 60-as évek amerikai hiperrealista festményeiről valami finom, hűvös, szomorú költészet árad. Aprólékos, szerény kismesterek, őszinte ecsetvonásokkal rajzolnak meg egy sivár, idegen, kihalt világot, ahol szinte már csak a tárgyak élnek. Az objektív valóság önmagában is misztikus, titokzatos. Magyar követőik: Bukta Imre, Fehér László, Méhes László...

Technikai kultúra: csak eszköz, a cél határozza meg, melyik oszlopba írjuk az adott objektumot. Az Internet, amíg nem cenzúrázták, végtelen, szabad, olcsó dimenziónak tűnt. A Pink Floyd koncertek sok millió dolláros fény, lézer show-i

a kultúr-pesszimizmus finom dalszöveg-költészetéhez kapcsolódnak.

Csáji Attila az ezredfordulóra lézertornyot tervezett, spirálfolyosón hologramok a magyar történelmet jelenítették...volna meg. A torony helyett alkották az Időkereket, melynek magyar vonatkozása nincs.

Irodalomban az állítólag létező posztmodern, szinte teljesen a bal oldali, Szodoma oszlopba írandó. Umberto Ecco-t tananyaggá tenni: gyerekkínzás.

A végtelen szürrealista képözön-költészet hasznavehetetlen, Szodoma, Kánaán egyik föld sem tud semmit kezdeni véle. Kassák: A ló meghal, a madarak kirepülnek. Többször elolvasom, nem tudom, miről szól. Hibás az operációs rendszer, nem számol az olvasó agyműködésével. A harmadik kép után, automatikusan kitörli az elme az első képet, hogy helyet adjon a következő képnek. Nincs benne semmi Szodoma, a kővé dermedés elmarad. A realista Kassák, a munkásköltő más, a Mesteremberek becsületes vers.

A tömegkultúrában mozog a legtöbb pénz, Szodoma ellenőrzése totális az összenőtt pop-, film-, reklámiparban. A reklámfilmek nem árucikkeket, hanem életmintákat hirdetnek. Az életével kezdeni semmit nem tudó ember körül, a mentális mező bezáródik, mint a tér a fekete lyuk körül. Az önimádat globális vallássá lett. Body building, tetoválás, piercing, plasztikai műtétek, múmia-kozmetika, fitness, fiatal-maradás kultusz. Extrém étkezési szokások: anorexia mánia, napfényevés...Az egészségmánia hiánybetegségeinek toxikus hatása a kábítószerre hasonlít, sokan belehalnak. Babona azt hinni, hogy csak egy perccel is meghosszabbíthatjuk az életidőt, mi adatott. Az egó nem oszcillál.

A new age tömegkultúrához tartozik a hippi ezotéria: a beavatás nélküli jógameditáció áldozatait kellemetlen, szenvtelen arckifejezésükről lehet megismerni. Aki csak magán akar segíteni, az a saját életét is elveszíti. Nem akarok a Nirvánában elmerülni: hatni, alkotni, gyarapítani akarok. A boldog embernek „dolga van a világban” Itt kell kihangsúlyozni az alanyi-tárgyi szemlélet ellenpontját.

Önimádat. A világ legviccesebb embertípusa az úgynevezett költő: önmagába szerelmes, mint a body buildinges. Petrarca, Dante? Őszintén bevallja négyszemközt, hogy ő sokkal jelentősebb náluk. Aki hallotta már Baranyi Ferencet tíz percnél tovább beszélni, tudja: a Kossuth díj nem hullott méltatlan koszorús főre, egy Homérosz díj is elférne ott. Csak nagy költőket ismerek, mind a leges-legnagyobb. A nagy költők eltévesztették az évszázadot: „tetszettek volna” a XIX. Században születni, akkor istenítették a költőt, mint az 50-es években a focistát, 60-as években a beatzenészt. Miért kötelező a művészekért rajongani? Miért fontosabbak a tücskök, mint a hangyák?

A katedrálisok korának kőfaragó mestere elfelejtette remekműveire a nevét bevésni. A kávéházkerülő népi író is ilyen középkori alázattal faragja monumentális remekműveit, gondoljunk Kodolányi tetralógiájára.

Kinek dolga van a világban, szerényen teszi a kötelességét, megtalálja azt, amit Csíkszentmihályi „flow élménynek” nevez. Az áramlást.

Aki a helyes úton jár, érzi az áramlást, oszcillál az egó.                   

A tömegkultúra könnyűzenében egyes áramlatoknak megkegyelmezhetünk, a klasszikus rockzenét talán, egy kis jóindulattal, a jobb oldali oszlopba írhatjuk („Őszintén akarok élni „Piramis), a népzenei alapú, modern könnyűzene komoly érték, jobb oldali oszlop, visszük Kánaánba. De a punk, techno, gengszter rap, a popzene többsége, sztárok személyi kultusza: biztos Szodoma. A szellemi bűnözők gyerekeinket drogozásra, bűnözésre nevelik ipari módszerekkel.

”Ne tiszteld anyádat és apádat, hogy rövid életed legyen, itt a földön”

A Sziget Fesztivál, (melynek előképe megjelenik a 70-es 80-as évek intellektuális ifjúsági szórakozóhelyeivel: Fiatal Művészek Klubja, Fekete lyuk...) minden lélekmérgezésnek, energialeszívásnak gócpontja. Kosz, orrfacsaró bűz, dekadencia, egyszerre tíz irányból, tíz különböző koncert bömböl. Kővé dermedt arcok, a kőbálvány visszanéz.

A West Balkán szórakozóhely tragédiája az iszapkatasztrófához hasonlatos intő jel. A gazdaság korrupciója természeti, a kultúra korrupciója társadalmi, emberi tragédiát okoz.

Ifjúságmételyezésnél szomorúbb a gyermekmegrontás. Már a Barby babával kezdődik. A Móra könyvkiadó vámpírsorozatot ad ki tizenéveseknek, közben visszadob tájszavakból építkező gyermekverseket.

Az ellentétpárok alapján bármely mű értékelhető, de az analitikus szemléletnél, fontosabb az összbenyomás. Ha valamitől kővé dermedünk, az Szodoma, ha reményt ad az úton, érezzük az áramlást, Kánaán.

A XX. Századból két olyan magyar, szellemi, művészeti mozgalmat tudok mondani, melyek maradéktalanul megfelelnek Kánaán föltételeinek.

1.     A Magyar Szecesszió, a Gödöllői Festők mozgalma. Körösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő. Szemléletében Ide Tartozik Kós Károly, Árkay Aladár...Csontváry is a szecesszió spirituális, szimbolista elágazása mentén fest. Közvetve Schmidt Jenő Henrik vonalán keresztül Hamvas is a magyar szellemtörténet ezen áramlatának folytatója...Kriesch Aladár és Nagy Sándor a párizsi Julian Akadémián töltött tanulmányaik idején, ismerik meg az Art and Kraft mozgalmat, Ruskin és Tolsztoj tanításait. A magyar szecesszió több mint izmus. Világkép és életrecept. A magyar szecesszió nem dekadens, nekrofil, mint a bécsi, hanem életigenlő. Nagy Sándor jelmondata: „A művészet gyönyörű kitevője az életnek, de az élet maga a művészet” Önmagába visszatekeredő, növényi indamondat. A gödöllőiek polihisztorok: szépirodalomtól a bábszínházig, sporttól a pedagógiáig, mindenben a finom, érzékeny, nem forradalmi újítás hívei. Szövőiskolájuk a Ruskin-i konzervatív lázadás példája a gyáripar sivársága ellen. Ez ma is nagyon időszerű, már rég meg kellett volna szervezni a Mesterségek Iskolájának Hálózatát, elfelejtett mesterségek fölélesztését. Ez lenne a gödöllői szellem folytatása. Munkanélküliség van! 

2.     A Népi Írók mozgalma. Németh László, Kodolányi, Sinka, Veres, Illyés...

          Szigorú idők, Trianon után vagyunk. Megvetik a kávéházi életet, gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak. Mit eszik a kisbéres, miért verik a

          kisinast? A józan tényvilág érdekes. A népi író nem vágyódik sztárrá    lenni,          egyszerűen csak meg akarja szerelni az elromlott társadalmat.

         Veres Péter: Számadás...egy napszámos élete, árvagyerek sors, a háború...

          A saját életében felismeri az általános kérdéseket, és megírja.

         Sinka          verseskötet cím: Vád

          Illyés: Puszták népe. A valóság képtelenebb, mint egy Dali kép.

        

 

Van-e folytatásuk a kortárs magyar kultúrában? Igen van!

 

  1.    Organikus építészet. A magyar népi szecesszió egyenes folytatása

            Lechner, Kós, Árkay, Medgyaszay nyomán indult el Makovecz,

            Csete.

   2.    Örökség Népfőiskola, Magyar Hagyomány Műhelye: Molnár  V.

            József, Pap Gábor, Szántay Lajos, Hintalan László...A 80-as években szerveződött tradicionalista iskola. Pap Gábor asztrálmítoszi keretrendszerben elemez műveket, Szántay Lajos mitikus történelmet tanít, Molnár V. József a magyar népművészet, őshagyomány univerzumába vezeti be a hallgatóságot. Itt hallottam először: a magyar nem finnugor nyelv.

      3.  A Népi Írók mozgalma azonnali fölélesztésre vár!  A Molnár V. József és Pap Gábor spirituális, szakrális szemléletét ki kell egészíteni Veres Péter és Németh László racionalizmusával. Itt Madár János író, költő nevét említem, kinek munkássága, szemlélete, gyökerei, érzelemvilága, felelősségérzete egyenes folytatása a népi írókénak. Vannak bíztató jelek, Pécsen megalakult a Népi Írók Baráti társasága, Kodolányi emléke. Ács Margit irodalmár nagyszerű tanulmánya a népiek aktualitásáról. A népi író nem azt kérdezi, hogy írjak, mit írjak? Hanem azt: hogyan lehet élni? Az irodalom eszköz, nem cél. Ezért használja olyan természetesen a tollat, mint földmíves a kaszát. Nem önmagát írja, közösségi felelősségérzés hajtja. A népi írót ma is el lehet olvasni. Lehet? Kell! „Mit érdekelne engem a költészet maga?”

A probléma a „Holt vidék” életre keltése, ismét 3 millió koldus országa vagyunk. A nyomor kulturális nyomor egyben, a helyzet rosszabb, mint a 30-as években. Kulturális nyomort csak kultúra tud megszüntetni, nem pénz, ezért olyan lényeges beszélnünk a kultúra korrupciójáról! Ezt a szürreális valóságot kell átformálni Kert-Magyarországgá, az-az élhetővé.

A Kert-Magyarország az ökológiai szocializmus, az altruista, organikus társadalom víziója. A tankönyvekben reálutópiának is nevezik. Az ötlet Somogyi Imrétől származik. Kerékpáros vándorapostol, országjáró kertész,

a hasura (gyékényből font palántavédő szerkezet) használatát terjesztette, melyet a bolgárkertészektől tanult. A Kert-Magyarország elképzelés szerint már néhány hektár is képes egy családot eltartani, a rettenetes munkanélküliség, cselédvilág megszüntethető. Somogyi Imre elgondolása egy lehetséges megoldás a problémákra. Ami most van az élhetetlen: roncstelepek, latifundiumok, megélhetési cigánybűnözés, Krisna-völgyek, pénzbehajtó uzsorások, új rabszolgaság megjelenése, ”égig nyúló giz-gazok”, magyar ugar, valami bizarr, idegenség, tanácstalanság. Kapzsi vállalkozók föltalálták ismét a

„Puszták népe” rendszert, a cselédrabszolgaságot: a kapitalista pörölycápa-önzésnek nincs társadalmi kontrolja. Szalmazsákon kucorgó hontalan bérrabszolgák, 12óra munkaidő, 7nap munkahét, éheztetés...”Úgy kell nekik, miért nem tanultak?,, mondják a vasalt nadrágos középosztály Bencsik Andrásai, Pozsonyi Ádámjai. A problémalátó népi író ekkora szodomai butaságot soha nem mond. Ki mit tanul, az csak a családi háttér elvárása, determinált. Gondoljunk Németh László Bűn c. regényére. A népi irodalom feléledésének azért van jövője, mert a mai magyar valóság nagyon érdekes, izgalmas. Minek élményekért Tibetbe repülni?

Somogyi Imrét a nyírségi betyárivadék, autodidakta szobrász, kertészt, a „Kert-Magyarország felé” c. könyv szerzőjét, szovjet katonák 1945-ben egyszerűen agyonverték! Ki adott parancsot? Katona mindent parancsra tesz: szemkilövés, megerőszakolás. Véletlen, vagy bolsevik fekete mágia?

Egyáltalán, ilyen fontos, globális feszültségek fókuszában élő emberekkel szoktak véletlenek történni? „Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen ” Egy József Attila csak úgy véletlenül a vonat alá esik? Vagy ugrik?  Két mozgó kocsi közé, nem a mozdony elé, beugrani cirkuszi akrobata mutatvány! Elmebeteg? Elmebeteg, összefüggéstelen szöveglíra a Tandorié.

A József Attila versek nagy része a népi mozgalomhoz kapcsolható, összefüggő, kognitív költészet. Kristálytiszta logika a legutolsó betűig. József Attila kórképe elmegyógyász konferenciák örökzöldje, depressziónál és neurózisnál többet nem állítanak róla a szakemberek. A depresszió nem elmebetegség. „Fasiszta kommunizmus”-ról ír. 1937 a nagy tisztogatás éve. A birodalom hálózata külföldön is elkövet célzott likvidálásokat. Stephen Koch: Kettős szerepben c. könyvében leírja, a moszkvai Különleges Feladatok Főiskoláján képezték az ítéletvégrehajtó ügynököket. A célzott likvidálásokat általában öngyilkosságnak álcázták. Akárhogy is történt, a vörös fekete-mágia ott dolgozott József Attila mentális terében. A hálózat teljesen beépült a párizsi művészvilágba, a szürrealisták és Picasso kommunista párttagok voltak. Sztálin

nem volt buta, fölismerte az avantgárd hasznavehetőségét, sok nagy művészkarrier mögött a hálózat segítsége állt: L. Aragon. A 68-as diáklázadások főkolomposai Sartre és bűntársai, a hálózatnak köszönhetik karrierjüket. Az Undor nem válhatott volna magától híressé, mert unalmas. A mai francia állapotokat jól mutatja, hogy egy francia művészettörténész hölgy ismerősöm René Guénon nevét sem hallotta (!), bezzeg az Undor szerzőjét ismeri. Sartre a gyalázatos imposztor happeningje: levizelte Chataubrianne, a nagy francia romantikus költő sírkőkeresztjét.

Ez az írás a kultúra korrupciójáról szól, mely teljesen általános a nyugati civilizációban, nem csak magyar jelenség, de igyekszünk fölzárkózni, csomagoljuk a Reistagot. 

Jelenleg a magyar kultúra intézményrendszere Szodoma kezében van!

Egymást szembe dicsérik a képernyőn az imposztorok, Kossuth..., Munkácsy..., József Attila Díjakat osztogatnak egymásnak. A pályázati pénzek körül a szellemi bűnözők hemzsegnek. Zuschlag-Hagyó játéktípus! Film, könyv, kiállítás, színdarab: a pénzvisszaforgatás rendszere hasonló a kultúrában az autópálya építkezésekhez. Milliárdok csurognak ki. A Nemzeti Kulturális Alap és a többi állami alapítvány milliói: Juliska néni adógarasai, a száz év múlva is visszafizetendő hitelek kamatos kamatai, unokáink adóssága. A Mozgókép Alapítvány százmilliói végignézhetetlen művészfilmekre, vagy még rosszabb kurzusfilmekre, mint a Sorstalanság, vagy a Hídember. Ma már egy jobb mobiltelefonnal is lehet művészfilmet készíteni. Nem az államnak kötelessége a kultúrát támogatni, hanem a kultúra kötelessége a társadalmat, az életet megmenteni. Erre a korrupt kultúra képtelen, mert nem tudja a hallgatót, az olvasót megszólítani. Erre csak az intakt, a primordiális képes.

Talán az lenne a legjobb, ha átmenetileg, néhány évre, vagy örökre megszűnne az állami kultúrafinanszírozás! Ha ez a mostani, mesterségesen életben tartott antikultúra magától kipusztulna. Mint egy rákos daganat úgy nyomja az egészséges szöveteket, az organikus kultúrát. És ez sokkal nagyobb kár, mint a pályázatokon ellopott pénz. A kultúra korrupt deformálása mérgezi, az ízlést, az életminőséget. A művészetből sugároznak ki a toposzok a tömegkultúrába, ahogy megmutattam a grafiti esetén. Ezért sokkal nagyobb a magas művészet társadalom-faragó szerepe, mint sokan hiszik. A kapillárisokban az áramlás egyirányú, nem a herceg szerelmes a kis cselédlányba, nem az elitgimnazista utánozza a kisinast.

A juhász farag körtefából egy tilinkót, fúj rajta egy nótát, költ hozzá verset: organikus kultúrát teremt, és egy rézkrajcárt se kap Ferenc Jóskától. Filozófusnak nem kutatóintézet való, hanem hordó, tiszapalkonyai remetemagány. Zarathustra barlangja, nem 89 millió pályázati pénz!

Szükség van ennyi művészre? El tud tartani ilyen kevés hangya, ilyen sok tücsköt? És ráadásul a punk zenész tücskök nagyon hamisan muzsikálnak ebben a keserves lagziban! A legnagyobb képtelenség, hogy a tücskök a hangyaboly fundamentumának hiszik magukat. Szerényen csak: „elitértelmiséginek”. Festékkilocsolás, dada-szürrealista költészet, péniszmutogatás, hulladék installáció összedrótozás? Akkor a biokémia, vagy a kvantumfizika mi? A kortárs matematikában sokkal izgalmasabbak a problémák, mint a pályázati pénzekből mesterségesen életben tartott, kortárs szépirodalomban. Példa a fraktálok: olyan egyszerű függvényekből képzett, matematikai struktúrák, melyek bizonyos tekintetben az élet jeleit mutatják. A számítógép csodálatos, folyton változó, egyszerre rendezett és kaotikus sárkányszerű alakzatokat rajzol, mintha létezne az élet az anyagon túl is a cyberspace-ben, a semmiben. Mintha a számítógép Buddha tanításán meditálna: minden üresség, az ürességből jön az élet....és a szuperhúrok?  Még a számítógép is képes magától, a semmiből organikus alakzatokat rajzolni. De egy rideg, geometrikus ország-csúfítás, egy Vaskefe emlékmű megtervezése mi? Elszánt, tudatos fekete mágia. Átoknyíl, acélszobor az acélszobor helyén: Sztálin oroszul acél. A kultúra korrupciója.

A kortárs szépirodalom majd akkor lesz megint izgalmas, ha az élet konkrét problémáit ábrázolja, mint a népi írók tették annak idején. Ha majd megkísérli a fehér mágiát, kipróbálható élet-alternatívákat mutat, boldogságreceptet. Az olvasó akkor, és csakis akkor érzi magát megszólítva, ha a saját életére ismer a műben. Lehet ilyet írni, az olvasás még mindig nagyobb örömforrás a filmnél vagy a számítógépnél. Szinte minden egyéni életprobléma típusprobléma, ettől olyan izgalmasak Németh László történetei. 

Elitizmus, népiesek? Az elit szó önimádó használata háborús bűn. A paraszt szó egyetlen európai nyelvben sem használatos negatív jelzőként, csak a magyarban! Évszázados dzsentribűn, Trianon egyik gyökér-oka. ”Kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk” Itt lehetett volna őket tartani egy kis főddel, egy kis jó szóval. Csak 1902-ben 200 000! Tarisznyájukban egy marék szülőfölddel, sírva szálltak a gőzösre Fiumében. Akkor is lett volna a problémákra megoldás, most is van!

Le kell vágni a Medúza fejét!

A Nemzeti Kulturális Alap és a többi állami alapítvány évente milliárdokat csurgat ki olyan parazitatücsköknek, akik mélyen lenézik a hangyát! Uram-bátyám-sógor-haver-hittestvér-kártyacimbora-vadásztárs...a kuratóriumban. Mit ád, abból a részét visszakapja, ez itt a rend. A hangya vidéki kisember, paraszt, munkás, tanító, ápoló, ács...Névtelenül él, nem önmagát valósítja meg. Teszi a dolgát a földeken, hat, alkot, gyarapít. Igazlátók, beavatottak, mentsük meg a hangyát!

A rendszerváltás idején meg kellett volna teremteni egy régi-új művészeti mozgalmat, irányzatot. A Kánaán vonalát, valami neoszecessziós-népi-nemzeti-keresztény-szocialista-realista-organikus-misztikus-mítikus-meghitt-bensőséges- dekoratív...stílust, ami otthonossá, élhetővé tette volna az országot. Épületek, szobrok, amit szeretnek az emberek, amire szükség van.  Nem a módon, a stíluson, az eszközön, hanem a célon van a hangsúly. Ez az ország-városcsúfítás, vizuális ingerterror már elviselhetetlen. A gyerekek már ebbe nőnek bele? 40-év alatt meg lehetett szokni a panellakótelepeket?

A 70-es években az avantgárd a kommunizmus kereteit feszegette, ezért tolerálni méltóztatott kontárságait. Hibásan töltöttünk ki egy IQ tesztkérdést, mely imígyen szólt: ” Nyugaton jólét, szabadság, demokrácia van, szinte hivatalos művészet az avantgárd.(A) Itt diktatúra szegénység, hivatalos művészet a szocialista realizmus. (B) Melyik a helyes?  A többség a hibás (A) válasz ikszelte a helyes (B) helyett. A kérdés nem a politikai, eszmei tartalomra vonatkozott. Az amerikai hiperrealisták is a (B) választ ikszelték...mert nem akartak az emberi léptéktől elszakadni. Voltak, akik helyesen válaszoltak, európai rangú mesterek: Kondor Béla, Csernus Tibor, Somogyi Győző, Szabó Vladimir....Makovecz Imre már a hetvenes években sem tervezett lapos tetőt: konzervatív lázadás. A tradicionális, népi, nemzeti, keresztény eszmevilágot nem lehet a liberális kapitalizmus formanyelvén, avantgárd-posztmodernnel kifejezni. Kondor Béla óva intette a festőket attól, hogy elhagyják az emberi dimenziót, a teret a síkért, kitántorogjanak a sivár ürességbe, mit Kassák hozott batyujában Párizsból. Kassák a múlt század elején gyalog kimegy a fény városába, egy kukkot nem tud franciául. Hazatoloncolják csavargásért. A Nyugatiban a vonatról az avantgárd apostola száll le. „Tessék, tessék: futurizmus, dadaizmus, konstruktivizmus....izmus, izmus, izmus...” Szakember legyen, aki megkülönböztet egy Kassák festményt egy Malevicstől. Az ok egyszerű: vonalzóval nem lehet személyes hangot, egyéni stílust teremteni. Az avantgárd jelszó: légy epigon! Amit nyugaton kitalálnak, azt rögtön leutánozni. Egy példa: Nádler István a nagy festő a francia Soulages absztrakt képeit másolja, szinte egy az egyben. No, egy Soulages képet nem olyan nehéz rittyenteni, mint egy Leonardo-t. Itt „ezek” úgy sem tudják ki az a Soulages. Egyéni hang csak a nagy mesterségbéli alázat finom szűrőjén jön át, a festékkilocsolás durva, személytelen, elidegenítő. Somogyi Győző mondja:

„ Az avantgárdnak nincs jövője, mert nincs közönsége.” Az avantgárd-posztmodern, izmus, izmus megvan közönség nélkül is, megél titokzatos forrásokból. Ismerek olyan festőt, aki azzal dicsekszik, hogy a felesége tartja el, akit megcsal húsz évvel fiatalabbal. Ez a szentendrei magas művészkörökben igen jól hangzik: menő, vicces. A cinizmus mindig Szodoma attributuma.

A legfőbb forrás a pályázat, a kuratóriumok bensőséges belvilága. De mit várunk tőlük, akik idomtalan, környezetbe nem illeszkedő szobraikkal, elcsúfítottak egy szép barokk kisvárost? Kultúrakorrupció!

Ellenpont: a Somogyi Győző életmű teljesen megfelel a Kánaán föltételeinek. Közösségi felelősség, érzékenység a társadalmi, emberi problémákra. Valami kedves, vicces, keserű, szomorú humor, a magyar lélek humora. Szép-csúnya emberek, magunkra ismerünk. Az elfelejtett, tananyagból kimaradt történelem panorámaképe.
Az organikus építész a kánaáni úton jár. Az „Elsodort falu”, a népi építészet formavilága életre kel. Az organikus építész, mint a népi író: a szakma csak eszköz, cél az élhető élet. Imhotep a legelső építész, akinek fönnmaradt a neve, Dzsószer fáraó lépcsős piramisának alkotója pap, csillagász, csillagjós és orvos: ezek a tudományok akkor szerves egységben éltek. Az organikus építész is gyógyító.    
Egy szociális társadalmi berendezkedés, ahol nincsenek ekkora kontrasztok, élhetőbb lenne. Ez emberléptékű művészetet igényelne. Az is tény, a realizmus, a figurális ábrázolás, a lineáris történet: alkalmasak emberi problémák ábrázolására. A posztmodernkedés, a botrány-provokáció avantgárd-performance, szürrealista versfolyam, hulladék installáció nem. Az csak problémák gerjesztésére, kővé dermesztő fekete mágiára. A realizmus nem szocreál, a nemzeti szocializmus nem nácizmus, a nemes modernizmus nem hagyományrombolás! Egy élhető életvalóságot elképzelni és ábrázolni. Igazi kultúra nélkül nem lehet élni. A kultúra által appercipiáljuk a valóságot, a kultúra építi tudatunkban fel a világot. Művészet vezet a sors labirintusaiban. Ezért van ősidők óta minden népnek művészete.
Fontos a finom szűrő: a Szodoma-Kánaán ellentétpár nem azonos a modernizmus-konzervativizmus ellentétpárral, erre utaltam a technikai kultúra, modern építészet kapcsán. Szodoma nem modern és nem konzervatív, hanem morális minőség. Első a morál, második a hit, harmadik a művészet. Művészet nem támadhat vallásra, mint ahogy a vallás se támadhat az erkölcsre inkvizítorként. A morál és nem az esztétika inercia rendszeréből bírálom Szodomát. A bűnök, gondok akkorák, hogy itt izzó harag szükséges. Korbáccsal kell kikergetni a templomból a szellemi bűnözőket! Ország csúfítás, pályázati korrupció legyen szégyen, menjen ki a divatból.
A kultúra megmentheti Magyarországot: Kert-Magyarország egy szobrász gondolata, Minőség forradalma egy íróé.
A legegyszerűbb elmélet, a Szodoma-Kánaán tengely. A kultúra korrupciója a civilizált Nyugat halálos bűne. A korrupció állami és privát. A rabszolgahajcsár kapitalista nem a saját pénzét szórja tengerpart becsomagolásokra, csak azt hiszi, hogy a sajátját. A kultúra-korrupció legnagyobb kártevése, nem az ellopott pénz, hanem az, hogy életképtelen életmintákat hirdet, és az életképes embertípust üldözi. Így lesz gúny és nevetség tárgya a heroikus magyar paraszt, a megvesztegethetetlen porosz hivatalnok, az Újvilág protestáns pionírja, vagy a kedélyes osztrák kispolgár. És követendő életminta a teljesen életképtelen műember: a cyber-punk, a feminista, a hedonista, a perverz, az álművész...
A korrupció nem politikai jelenség, fölötte áll politikának, minden pártban ott van. A korrupció az archaikus férfi klánok viselkedési szkémája. Megrontással, átokkal, fekete mágiával tör uralomra.
A globális ellenstratégia kidolgozásra vár.
Ne nézz vissza Szodomára!  
Párnából törvénykő, törvénykőből sarokkő.


                                                                                                  Pécsi Sándor


Irodalom:
1.Ruhrberg-Shneckenburger-Fricke-Honnef: Művészet a 20. században, Taschen
                                                                                                                     2004.
2. Ben Shimon Halevi: A Kabala útja, Vízöntő  1994
3. Somogyi Imre:  Kert-Magyarország felé,      Püski  1997
4. A. Von Schönburg: Pénz nélkül gazdagon,   Holistic  2005        
5. Stephen Koch:   Kettős szerepben,            Bp.   2004.