KáKánBéKa
Baromi jól nősül.
Miből gondolja?
Első feleségének rokona, Lepp Gyula vitte be önt az SZDSZ-be, ahol utóbb pártelnökségig és miniszterségig jutott. Nemrég pedig pont azt követően lett egy informatikai cég, a Cellum Global Zrt. elnök-vezérigazgatója, hogy Lepp bevásárolta magát a vállalkozásba.
Szerintem Lepp Gyula ugyanolyan jól nősült, mint én, hiszen kiváló üzleti partnert talált az exfelesége testvérének volt férjében: bennem.
Ez a hét mondata.
Próbálkozom. Ami pedig az állítás első felét illeti: nem Lepp Gyula vitt a politikába, nála jobban ember nem utálja a politikát, mindig is igyekezett távol tartani magát a pártoktól.
Csak nem sikerült neki. Lepp „SZDSZ-közeli vállalkozó”. Volt, amíg létezett SZDSZ.
Sosem volt SZDSZ-közeli, még abban sem vagyok biztos, hogy SZDSZ-szavazó lett volna.
Mit nem mond!
Jobboldali újságok sokáig az apósomként jelölték meg őt - nagyjából ennyi valóságtartalma van a politikaközeliségének is. Egyébként magamat is üzletembernek tartom, hiszen egészen rövid ideig voltam politikus.
Négy év nem egészen rövid idő.
Felnőtt életemben kétszer annyit töltöttem a gazdaságban, mint a közéletben. A nagybetűs politikába nem 2004-ben, a miniszterséggel léptem be, hanem 2007-ben, amikor elvállaltam az SZDSZ vezetését. A szakminiszterséget inkább menedzseri szerepnek tartottam.
A gazdasági tárca élén állni a Gyurcsány-kormányban nem politikusi munka? Viccel?
Naiv voltam, 2006 őszéig őszintén hittem, hogy a hatékony tárcavezetés leválasztható a politikai harcokban való részvételről. Aztán kiderült, hogy nem egészen.
A 2010-es bukás után visszatalált a bizniszbe. Bár az se politikamentes terület, hiszen az üzleti szféra csúcsa keveredik a politikával.
Nálam? Nem hiszem.
Pedig az ön által vezetett cég e felállás állatorvosi lova. Igyekszem egyszerűen összefoglalni: van egy OTP nevű bank, vezetője Magyarország leggazdagabb embere, Csányi Sándor. Akinek kedvelt időtöltése sportbarátja, a fideszes Orbán Viktor jobbján tekinteni meg futballmérkőzéseket. Az OTP létrehozott egy befektetési céget, neve Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., melynek elnök-vezérigazgatója – csak hogy bonyolódjék a kép – Oszkó Péter, a szocialisták Bajnai-kormányának volt pénzügyminisztere. Nos, ez a Portfolion négyszázmillió forintnyi tőketámogatást adott a volt SZDSZ-es gazdasági miniszter, Kóka János által vezetett Cellumnak. És opciójuk van még négyszázmillióra.
Mi a kérdés? Nem járok futballmérkőzésre.
Ön most kinek az embere? Csányié? Oszkóé? Bajnaié? Vagy még mindig az önt egykor miniszterré emelő Gyurcsányé?
Esetleg Orbáné?
Ez lenne a legütősebb válasz.
Ön túl sok összeesküvés-elméletet olvasott… Az üzlet logikája egészen más. Egy bő tíz év alatt magát a mobilfizetés terén a világ élvonalába felküzdő céghez szerződtem. Lengyelországtól Albániáig, Angliától Vietnamig érdeklődnek a technológiánk iránt. Az, hogy a MasterCard minket választott a mobilfizetési szolgáltatásokhoz partnerül, olyan mintha kijutottunk volna az olimpiára Fantasztikus terméket fejlesztünk és árulunk itthon, és egyre inkább külföldön: a mobilfizetést, ami a telefonunkra költözteti a bankkártyánkat, olcsóbbá teszi a mindennapjainkat. Végre egy terület, ahol a magyarok nemzetközi sikert csinálnak! Igazán szexi technológia.
Szexi? Annak idején szexi pártot akart csinálni az SZDSZ-ből. Vagy az nem ön volt?
Kapitalistát. De ez már a múlt.
Mindenesetre termék mindkettő: a párt meg a mobilfizetés is.
Remélem, az utóbbival sikeresebb leszek, ehhez jobban értek. Az OTP-s Portfolion egy EU-s tőkeprogram részeként kutat felfuttatatható vállalkozások, leendő gazdasági sikersztorik után. Nekünk pénzügyi befektetőre volt szükségünk, megversenyeztettük az alapokat, és mivel a Portfolion tette a legjobb ajánlatot, vele kötöttünk szerződést.
Így lett önből legalább egy picit Csányi Sándor üzlettársa.
Döntésünkben kétségtelenül szerepet játszott az OTP kiterjedt nemzetközi hálózata.
Csányi észrevesz egy házon belüli négyszázmilliós üzletet?
Nyilván tud rólunk.
A gazdasági miniszteri múlt segíti az ön munkáját?
Magyarországon – hogy egészen finoman fogalmazzak - alaposan megkopott a közéleti kapcsolatrendszerem használhatósága.
Akkor miért pont önt választották a cég élére? Csak Lepp miatt?
Ugyan már. Régóta figyeltem a céget, mert olyan dologgal foglalkoztak kitartóan, amiben senki nem hitt. Inotay Balázs, az alapító tulajdonos tíz éve hirdeti, hogy egyszer a mobilunkkal fogunk fizetni. Akkor még megmosolyogták, most lassan minden erről szól. Örülök, hogy pont ide kerültem.
Miért pont egy politikától poros figura kellett a vállalkozásnak?
Egyrészt van egy üzleti múltam, futtattam már fel sikeres magyar vállakozást, és voltam multicég alelnöke is Genfben. Másrészt miniszterként hozzám tartozott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok számos ügye, ennek kapcsán sok külföldi politikussal és üzletemberrel ismerkedtem meg. Ezek ma is élő kapcsolatok. Ha külföldön bejelentkezem például egy vállalatvezetőhöz, ugyanolyan gyorsan kapok időpontot, mint politikus koromban. Odakint erősít, hitelesít a miniszteri múltam.
Idehaza futott bele olyasmibe, hogy „János, boltoljunk, persze, de ha egyszer megint visszakerülsz a Parlamentbe, ugye nem leszel hálátlan”?
Ha történne ilyen, azonnal közölném az illetővel, hogy nem tervezek visszatérni a politikába. Az egy kitérő volt, az üzleti életből indultam, ide is tértem vissza. Ráadásul egy olyan piacra, ami éppúgy képes befolyásolni a mindennapi életet, mint a politika. Ahogy az internet a kilencvenes évektől átalakította a mindennapjainkat, úgy fogja a mobilfizetés átalakítani a fizetési szokásainkat. Szóval itt sem kicsi a kihívás, ráadásul gyakoribb a sikerélmény.
Több a pénz?
Az is, de az elismertség is. A politikát a konfliktusok éltetik, a másik kudarca fontosabb, mint a saját siker. Az üzletben kevésbé van így, itt a megállapodás elemi érdek. Nem vágyom vissza.
Mit gondol a Demokratikus Koalícióról?
Időm zömét külföldön töltöm.
Tudja, ők a gyurcsányisták. Hallott róluk?
Persze. De ezen a téren már nem vagyok bennfentes.
Hogyan vélekedik egykori mentora, Gyurcsány Ferenc mostani politizálásáról?
Tisztelem az erőfeszítéseit, de nem értek egyet azzal, hogy meghatározó politikai tényezővé akarja visszaküzdeni magát. Vele ellentétben – ahogy a régi interjúimban is nyilvánvalóvá tettem – nem vallom magam baloldalinak, és végképp nehezen tudok azonosulni a baloldal gazdaságpolitikai elképzeléseivel.
Helikopterből, vitorlásból meg a Playboy címlapjáról tényleg falsul szól a szociális érzékenység.
Címlapjáról? Ott sosem voltam.
Pucéron nem. Címsorral viszont igen. Belül meg kapott pár súlyos kolumnát, feszes testű barnázott is nagyot, csuklóján sokmilliós órával.
Nem tudok nem egyetérteni a szavaiban rejlő iróniával, túlontúl sok hibát követtem el politikusként, megérdemlem a kritikát. Akkori gesztusaim az üzleti szférában - ahol szocializálódtam - elmennek, a politikában viszont akkor sem fogalmazhatok nyersen, ha amúgy sok igazság van a véleményemben.
„A mocsár lecsapolásáról nem a békákat szokták megkérdezni.”
Feleslegesen bántó mondat volt. Bár az állami bürokráciát most sem szeretem.
„Jobboldaliságának” a minisztersége után is jelét adta, amikor dicsérte Orbán - baloldalinak egyáltalán nem nevezhető – egykulcsos adóját. „Annyira pozitív, hogy csak üdvözölni lehet” – ezt nyilatkozta. Gyurcsány meg ezt: „Orbánból Kóka legjobb tanítvány lett.”
Mindig azt állítottam: az egykulcsos gazdaságilag szükségszerű, regionálisan kényszerű, társadalmilag igazságos. Csak kéne mellé például vagyonadó és a valóban rászorulókat támogató szociális rendszer is. Sajnos a jelenlegi kormány még egy olyan kiváló instrumentumot is el tud rontani, mint az egykulcsos adó. De hagyjuk is ezt a témát: az kiabáljon be a pálya széléről, aki vissza akar térni oda. Én meg nem akarok.
A végén még ezen a mostani, gazdasági pályán is összekoccantják a bokáját. Tényleg: van félnivalója?
Mitől? Döntően külföldön dolgozom.
Szóval?
Nincs félnivalóm.
Egy Wikileaks-irat szerint ön miniszterként az USA budapesti nagyköveténél járva arról beszélt, hogy Gyurcsány „fegyverszünetet” kérve utasította: ne erőltesse az autópálya-építések alkufolyamatai kapcsán az átláthatóságot. Tényleg találkozott a nagykövettel?
Nagyjából minden második héten.
Hogy megy ez? A birodalom embere int, a miniszter ugrik?
Invitálás történik.
Egyértelmű a hierarchia? Ő fönt, ön lent?
Óvakodnék hierarchikus viszonyt megfogalmazni ez esetben. Hol a követség, hol a minisztérium szervez rendezvényt, fogadást, munkaebédet. A Wikileaks számomra elsősorban azért tanulságos, mert kiderül belőle, hogy az amerikaiak elképesztően precízen, strukturáltan dolgozzák föl és közvetítik anyaországuk felé ezeket a spontán vagy annak tűnő beszélgetéseket. És az is nyilvánvaló, hogy pontosan látják az összefüggéseket, rajta tartják hüvelyküket a magyar politika ütőerén. Ami pedig a rám vonatkozó dokumentumot illeti: a diplomáciai illem azt kívánja, ne cáfoljam és ne is erősítsem meg a vonatkozó hírt. Annyit azért elárulok, hogy rengeteget vitáztam, sőt öldöklő harcot vívtam az autópálya körüli transzparencia megteremtéséért. De ez a harc nem Gyurcsány ellenében, hanem a szocialisták régi gárdájával szemben zajlott. Gyurcsány ebben mellettem állt. Nekem az a legfontosabb abból az időszakból, hogy negyven százalékkal csökkentettem a sztrádák kilométerenkénti árát.
Mert sokkal szerényebb műszaki tartalommal építtetett: kevesebb lehajtóval, sivárabb flórával, keskenyebb leállósávval.
És transzparensebb versenyeztetéssel.
Utasította önt Gyurcsány az átláthatósági „harc” felfüggesztésére?
Sosem kért tőlem ilyet. Ha kért volna, azon nyomban lemondok.
Abból pedig, hogy nem mondott le, az következik, hogy nem kért öntől ilyet. Logikus. Az imént úgy fogalmazott: a Wikileaks rávilágít, milyen precízen gyűjt infót az amerikai diplomácia. Aztán meg azt állította: pont az önre vonatkozó irat hamis. Ez meg nem logikus.
A nagykövetet kéne kérdezni, miért írta azt rólam.
Úgy véli, az irat valódi, a nagykövet értett félre valamit?
Elképzelhető.
Szóval mégis valós a dokumentum tartalma.
Amivel az irat vádolja Gyurcsány Ferencet, az egész egyszerűen nem igaz.
Az irat szerint ön vádolja ezzel Gyurcsányt.
Sosem vádoltam őt ezzel.
Ha mégis, és ezt most elárulná, annak komolyabb jogi következménye lehetne a volt kormányfőre nézve, mint Sukorónak. Jól gondolom?
Nem tudom. Sukorót egyébként koncepciós vádnak gondolom. Gyurcsányt a politikája miatt lehetne inkább kritizálni. Hogy például magasra tette a reformmércét, majd rendre leverte.
Az M6-ost még ön intézte?
Nem, az már utánam volt.
Nagy botrány van most belőle. Ön szerint ott sokat loptak a kollégák?
A saját volt kollegáimról nem feltételezek ilyet. Nem ismerem az M6-os déli szakaszának szerződéseit, de azt tudom, hogy speciális terepviszonyok között halad a pálya.
Síkságba alagutat fúrni – ez tényleg nem könnyű.
Rengeteg hamis legenda kering az építkezésekkel kapcsolatban. A kőröshegyi völgyhíd előkészítése például Fónagy János alatt történt, az építkezés Csillag István alatt indult.
Az M7. És korábbi ügy.
De ott is elhangzottak vádak. Megnéztem a papírokat: autópályát az önkormányzatok vétójoga mellett csak így lehetett építeni.
Az érintett két önkormányzat vétójogát parlamenti döntéssel – az ordítóan nyilvánvaló közérdekre hivatkozva – elvehették volna. De az M6-ról beszéltünk.
Az M6-osnál már nem olvastam a botránykrónikát, inkább nem formálok véleményt.
Megvan a maga baja anélkül is. Az úgynevezett Dataplex-ügyben az ön neve is felvetődött.
A jobboldali sajtóban. Őszintén szólva azt sem értem, mi a vád.
A Dataplexet 2005 decemberében 2,4 milliárd forintért megvásárolta a Bajnai Gordonhoz köthető Wallis-birodalom vagyonkezelő cége, a Fleminghouse Ltd. vezette konzorcium. Három hónap alatt - nem mellesleg az ön minisztersége idején – kistafírozták a Dataplexet, részben állami megrendelésekkel, majd a Magyar Telekom 5,1 milliárdért megvásárolta a vállalkozást. Negyed év alatt 2700 millió forint haszon. Elég jó.
Az a kistafírozás a Figyelő tényfeltáró elemzése szerint jelentős részben a Google-lal kötött szerződést takarja. Ön szerint a Google magyar állami cég? Szerintem nem. Nincs ügy. Vádaskodás van. A célkeresztben Bajnai áll, én csupán hívószóként kerültem a történetbe.
Ön tudatosan építette a Kóka-imágót. Volt tüchtig infóvállalkozó, aztán helikopterező yuppiminiszter. Most milyen imidzs épül?
Már csak az eredményesség oldaláról nézve sem látok tudatos imidzsépítést.
Hülyeséget is lehet csinálni tudatosan.
Annak idején az életemnek a kelleténél nagyobb részét és a kelleténél harsányabban osztottam meg a külvilággal. Sokat tanultam belőle, ma zárkózottabb vagyok. Az üzlet érdekel.
2011.11.07
Utolsó írka