KáKánBéKa
végre elkészült!
én nagyon beleéltem magam, katt a továbbra
ne feledkezzünk meg azokról, akik vérüket adták a közösségért
A Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírásunk úgy emlegette, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg a mohácsi csata a magyar hadtörténelem legtöbbet emlegetett ütközete.
Kb. 24 000 magyar, horvát hadtestek, spanyolok, németek, csehek, lengyelek, pápai zsoldosok és 85 ágyú, ebből 53 került használatba
Kb. 60 000 fő török, 160 ágyúval
Székely Bertalan: A mohácsi csata
1520-ban meghalt I. Szelim török szultán. Az új szultán, I. Szulejmán követeket küldött Magyarországra a béke érdekében, azonban a magyar főurak börtönbe vetették a követeket.[8] Válaszul Szulejmán 1521-ben hadjáratot indított a Magyar Királyság ellen. Abban az évben (1521-ben) elfoglalta Nándorfehérvárt (Belgrádot) és Szabácsot. 1524-ben fenyegette II. Lajos magyar királyt, hogy a folytonos békeszegés miatt elfoglalja majd Magyarországot és Németországot.
A magyar táborban néhányan azt javasolták, hogy ne ütközzenek meg, hátráljanak, és főleg várják be Szapolyai János erdélyi vajda 20-25000 fős seregét, aki már jelezte érkezését. Hasonlóképp megindult és Zágráb nál járt Frangepán Kristóf a horvát-szlavón bánság haderejével. A Csehországból érkező segélycsapatok is a Dunántúlon voltak már. A magyar sereg többi vezetője azonban köztük Tomori is, akit nemrég neveztek ki fővezérnek Szapolyai Györggyel együtt - a csata mellett döntött. Ennek okairól szintén vita folyik, de az az érvelés, hogy a már közelben levő, nagyszámú és gyors lovassággal rendelkező oszmán sereg elől ekkor már nem lehetett volna biztonságosan visszavonulni, igencsak megfontolandó. Nem biztos továbbá, hogy az említett segélyhadak az előtt megérkeznek, mielőtt a magyar sereg mégis csatára kényszerült volna valahol Buda előtt. Azt sem lehet kizárni, hogy a fővárostól minél távolabb akartak megütközni. Mindenesetre a magyar hadvezetés is úgy döntött, hogy augusztus 29-én vívják meg a csatát.
A lovasságnak a janicsárok sortüzeit túlélő része ekkor már menekült, ám az ágyúk előtt harcoló gyalogságot az oszmánok bekerítették, és nagy részüket lemészárolták. Az alig másfél-két órás csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett. Elesett 4000 lovas, 10000 gyalogos, 7 püspök - köztük a fővezér Tomori és Szalkai László esztergomi érsek és másik 5 püspök - és 16 zászlósúr valamint 12 főúr. A menekülő király a Csele-patakba fulladt (bár később sokan azt állították, a trónra törő Szapolyai gyilkoltatta meg).
Ismét felmerül a kérdés: hol maradtak, miért nem érkeztek meg időben a már említett erősítések. Frangepán Kristóf még szeptember 1-jén is a horvát csapatok gyülekezésére várt, így tulajdonképpen el sem indulhatott. Szapolyait július folyamán hol Havasalföldre küldték a helyi magyar-párti vajda segítségére, hol a fősereghez való csatlakozásra utasították. De ha akart volna, akkor sem tudott volna Mohácsra indulni, mert az erdélyi seregek sem siették el a hadba vonulást, így Szapolyai augusztus 15-én még Tordán várakozott, jó 400 km-re a csata helyszínétől, augusztus 29-én pedig Szeged térségében volt.
A nyugat-európai hatalmak 1521-1526 között az olasz háborúk aktuális epizódjával voltak elfoglalva (amelyek kisebb megszakításokkal 1494-től 1559-ig tartottak). Franciaország először Kelet-Európában keresett szövetségeseket V. Károly császár ellen. Antonio Rincon francia követ többször jár Lengyelországban és Magyarországon 1522 és 1525 között. Az 1522-es Bicoque-i csata után I. Ferenc I. Zsigmond lengyel királlyal próbált szövetkezni, de ez nem sikerült neki. A magyar királyi udvar is visszautasította a franciák ajánlatát, nem úgy Szapolyai János erdélyi vajda, aki hajlandóságot mutatott a franciákkal való együttműködésre, bár a hivatalos szerződéskötés csak 1528-ban történt meg.
balra, fent a képen: Nagy Szulejmán támogató levele I. Ferenchez, a „francia tartomány kormányzójához” (1526).
A menekülő király a Csele-patakba fulladt (bár később sokan azt állították, a trónra törő Szapolyai gyilkoltatta meg).
Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása
legközelebb egy győztes csatát kéne, nem vagyunk mi vesztésre és önfeláldozásra rendeltetve, hiába akarják ezt sulykolni már 60 éve.
erősen hiányos a film, de kifejezetten jófelé indul
Utolsó írka