vigyázó szemetek Sopronra vessétek
- az alternatív helyi fizetőeszközről; soproni Kékfrank - Perkovátz Tamás előadásában 2011.
A kékfrankos honlapja
Alig egy évvel a soproni kékfrank indulása után már csaknem ötszáz üzlet, vállalkozás és mind több egyszerű vásárló használja a köznyelvben helyi pénznek is nevezett utalványt. A nyugati példák alapján a különböző termékek helyi cseréjét nagyban serkentő, ízig-vérig patrióta filozófia mentén indult kezdeményezés mégis többeknek szúrja a szemét.
Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város
Varga Istvánnak, a soproni kékfrank ötletgazdájának előadása a Nemzeti Vidékfejlesztési Konferencián. (Érpatak, 2010. szeptember 18.),
Varga István a kékfrank szellemi atyja mellett egyben a hivatalos magyar fizetőeszköz, rövidebben a pénz kibocsátásáért felelős Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának Jobbik által delegált tagja.:
Benzinkút, autószerelő, hentes, kocsma, étterem, fodrászat, pékség, szerszám- és csavarszaküzlet, méterárubolt – csak néhány a különböző terméket és szolgáltatást kínáló üzletek közül, amelyek előszeretettel használják a forint mellett a kékfrankot. Erről az üzletbe való belépés előtt is meggyőződhetünk, hiszen az ajtóra kiragasztott tájékoztatás egyértelmű. – Ha 2010 májusában, a kékfrank útjára indításakor azt mondtam volna, hogy egy év múlva már ötszáz vállalkozó lesz tagja az utalványt kibocsátó szövetkezetnek, valószínűleg sokan őrültnek néztek volna. A kékfrank köszöni szépen jól van, növekszik – a határ innenső és túlsó oldalán is – az elfogadóhelyek száma és emelkedik a kibocsátás is – mondta ott jártunkkor Perkovátz Tamás üzletember, a soproni pénz másodlagos ötletgazdája.
A soproni kékfrank jogilag nem más, mint egy pénzhelyettesítő utalvány. Ám a kafetéria-rendszerből ismerős egyszer használatos utalványokkal szemben ezzel korlátlan alkalommal lehet fizetni. A rendszer a következőképp épül fel: a kibocsátó Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet tagjainak és szerződéses partnereinek adhat forint ellenében kékfrankot. Az átváltás forintról kékfrankra 1:1-ben történik csakúgy, mint visszafelé, ekkor azonban a váltás értékének 0,25 százalékát plusz áfát számolnak fel jutalékként. A forint adja tehát a kékfrank százszázalékos fedezetét, amelyet a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kezel. A helyi pénz innentől kezdve önálló életét éli, a szobafestő kékfrankért veszi meg az ugyancsak szövetkezeti tag bolttól a festéket, a festékboltos az utalvánnyal fizeti ki az ebédjét, a kifőzde tulajdonosa kékfrankkal fizet a fodrásznál. A lánc a végtelenségig folytatható, elsődlegesen pedig azért éri meg mindenkinek, mert általában kedvezmény jár kékfrankvásárlás esetén. Ám ami ennél is fontosabb, hogy a kékfrankért csak helyi szolgáltatás vehető igénybe, tehát a gazdaság helyben pörög.
Hogyan kerül az egyszerű lakossági felhasználóhoz a kékfrank? – kérdeztük. A kibocsátó szövetkezet vezetőjének szavai szerint ez igen egyszerű. A szövetkezeti tag és a szövetkezet szerződött partnere már szabadon átadhatja harmadik személynek a kékfrankot, ugyan úgy, mint ahogy szülő átadhatja étkezési utalványát gyermekének. – Több vendéglátóhely étlapján forintban és kékfrankban is fel vannak tüntetve az árak. A két fizetőeszköz árfolyama bár megegyezik, kékfrankért majdnem minden olcsóbb. A rendszer működőképes, ezt jól mutatja, hogy jelenleg havi tízmilliós nagyságrendű a kékfrankforgalom, a visszaváltás pedig nagyon alacsony szinten van.
Nem mindenki látja ezt így. Nemrégiben az Index hírportál írt fanyalgó híradást a kékfrankról, egy napra rá pedig a Magyar Nemzeti Bank tett közzé olyakor tárgyi tévedéseket is tartalmazó, negatív elemzést. Perkovátz Tamás kiemeli, a visszaváltási díj nem két, csupán 0,25 százalékos, s furcsállja azt is, hogy szóba került az utalványok hamisításának veszélye is. A bankókat ugyanis a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Állami Pénzjegynyomda Zrt. gyártotta, minden címleten a húszezer forintos biztonsági jeleivel. Az Index-cikk és az MNB-állásfoglalás is kockázatot lát a fedezetet kezelő pénzintézet esetleges csődjében is, amire Perkovátz Tamás válasza a következő: a takarékszövetkezet működési előírásainál fogva sokkal biztosabb lábakon áll, mint egy spekulatív eszközökkel is operáló bank. A takarékszövetkezet mérlege évről évre stabil eredményt mutat. – Ha a tízmilliós nagyságrendben forgó kékfranknál felmerül ez a kockázat, a francia kézben lévő, több száz milliárd forintos éves forgalmat bonyolító, külföldi banki hátterű kafetériaszolgáltatókkal szemben miért nem aggályoskodik a jegybank? Ezen utalványok fedezetét kezelő bankokat az elmúlt években eurómilliárdokkal kellett az uniós polgárok pénzén megmenteni. Ezzel szemben a takarékszövetkezet nem szorult állampolgári segítségre, e helyett évente fizet osztalékot. A helyi pénz ötlete nem saját, az Európai Unióban és Svájcban is számos hasonló kezdeményezés él és virul.
Nem látni a helyi pénz bevezetésének és használatának közgazdasági indokát – reagál erre Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója. A pénzszűke közgazdaságilag ugyanis nem értelmezhető fogalom, a hitelkihelyezéssel a gazdaságba annyi pénzt áramoltathat a bankrendszer, amennyire a gazdaság szereplőinek szükségük van, ha pedig a gazdaság szereplői közötti bizalomhiány miatt szűkös az egymás közötti vagy a hitelintézetek általi hitelezés, azon önmagában egy újfajta papírdarab kinyomtatása nem sokat segít.
milyen ostoba ez a bartha lajos, ostoba és korrupt
Ezek után irány a város. A legtöbb üzlet – szemben az Index állításával – bejáratán hirdeti, hogy kékfrankelfogadó hely. Így van ez a Kiss Csavar nevű szerszámgépeket, villamossági eszközöket és rögzítéstechnikai elemeket árusító üzletében is. Mint azt Kiss István tulajdonos lapunknak elmondta, az utalványos fizetés viszonylag alacsony forgalmat jelent egyelőre, de hónapról hónapra érezhető a növekedés, jelenleg néhány százezer kékfrank folyik be havonta. Forintra eddig nem váltottak át, mivel az áru egy részét a helyi pénzzel fizetik ki a nagykereskedőnek, vagy háztartási cikkeket vásárolnak rajta a vegyesboltban.
Ezzel fizethet a kékfrankot elfogadó helyeken, amiből Varga István szerint nagyjából négyszáz van Sopronban és környékén. Ennek ellenére amikor ott jártunk, kávézni nem tudtunk volna kékfrankért, volt, ahol még csak nem is hallottak róla.
Perkovátz Tamás a kékfrankot érintő terveket illetően elmondta még, hogy gondolkodnak elektronikus számla és elektronikus fizetési szolgáltatás indításán is, a távolabbi jövőben pedig a kékfrank-hitelezés sem elképzelhetetlen. Erre is van nyugati példa: a svájci frank mellett az alpesi ország másik hivatalos pénze a WIR. Ezt hatvanötezer svájci vállalkozás használja mint alternatív, egymás közti elszámolásra használatos csereeszközt. A kékfrankkal számos rokon vonást mutató WIR-ben lehet hitelt is felvenni.
Szeged is megpróbálja? A térség gazdaságának fejlődését segíthetné, s a Dél-Alföldön, a szomszédos romániai megyékben, valamint a Vajdaságban élők regionális identitását is erősíthetné egy helyi pénz bevezetése – közölte Toroczkai László, a Jobbik Csongrád megyei önkormányzati képviselője szombaton Szegeden. A megyei közgyűlés Jobbik-frakciója által a témában rendezett konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta: a regionális fizetőeszköz az egykori nagybecskereki székhelyű vármegye, Torontál nevét viselhetné.
Fényesen bevált a soproni kékfrank - Magyar Nemzet
Utolsó írka