Balavány György:
Egyébként ez a szegény, védelemre szorult Kolompár Orbán két hete nyíltan kimutatta rasszizmusát a Hír TV-ben. Amikor kollégáink a keze ügyébe került, majd nyomtalanul eltünt közpénzek iránt érdeklödtek, Kolompár közölte: nem ö hibázott, hanem „magyar származású (!) alkalmazottai”. Majd a következö konzekvenciát vonta le: „Tévedtem, hogy magyar emberekre bíztam a szervezetem gazdasági adminisztrációját.” Ha nem lesz hamar változás, érdekes dolgoknak nézünk elébe. Emlékszünk, milyen elánnal hangoztatta a baloldal Obama megválasztásakor, hogy hazánknak roma miniszterelnökre lenne szüksége? Megérhetjük még, „magyar származásúak”, hogy Kolompár Orbán alkalmazottai leszünk mindahányan. 

Viselkedéskultúra a köztévében
Balavány György

Nap-kelte, vasárnap reggel. Lakat T. Károly ül középen, könnyedén letegezi az illusztris meghívottakat – Heller Ágnest, Czeizel Endrét, Hankiss Elemért, Popper Pétert. Elsõként Popper fejti ki: borzalmas a magyar viselkedéskultúra, s ez meglátszik abból is, ahogy honfitársaink a tûzijáték alkalmával megnyilvánultak. Õ egyébként nem volt ott, de nyilván azt szerette volna, ha az összesereglett nép méltósággal túllép a szituáción, nem pedig sivalkodik, mint a vágósertés, holmi fakidõlések, tûzesõ, elsodort gyerekek, kiszúrt szemek és kicsavart végtagok miatt. Czeizel vitatkozna: ez túlzó általánosítás, a magyar egészségügy például remekül viselkedett, úgyhogy nem olyan szomorú a helyzet. Egyébként a riói karneválon évente húszan halnak meg, abból mégsem származik ekkora feszültség.
Heller Ágnes szerint augusztus 20-án nem is volt igazi pánikhelyzet. Történt egy kis tülekedés, de hát a buszon is tülekszenek az emberek. Egyébiránt a neveltetésünkkel van a baj. Nem mondta meg nekünk senki, ilyen helyzetekben hogyan kell viselkedni. Õt megtanította apukája: viharban ki kell menni a rétre és lefeküdni, azóta mindig így tesz. Csöppet sem zavarja Hellert, hogy a másfél milliós tömeg nem ismerhette az õ bölcs apukáját, s ha ismeri, sem talál rétet, ahová kifeküdhetett volna. „Mi az istennek kell felelõsöket keresni?”, fakad ki a filozófusnõ, tüntetõen áthágva a harmadik parancsolatot. Félre kéne tenni a bûnbakkeresés ismert reflexét, mondja tört magyarságával; ha jön a vihar, ki lenne a felelõs, senki. Még hozzáteszi: New Orleansban sem váltották le a polgármestert a szél miatt, pedig ott aztán igazi pánikhelyzet volt. A természet veszélyes, emeli föl ujját Heller. Igen, Tanárnõ, értjük, máskor jók leszünk.
Hankiss Elemér végre megszólal: szerinte a nép sokkal felelõsebben viselkedett, mint a vezetõk, a katasztrófavédõktõl a politikusokig, akik posztkádári stílusú ködösítéssel akarják elfedni – az igenis létezõ – felelõsséget. A stúdióban megfagy a levegõ. Hankiss szelíden hozzáteszi: Franciaországban még akkor is lemondott volna ilyen esetben az illetékes miniszter, ha épp nincs személyes felelõssége.
Popper annyit tud szólni hirtelen, érdekes ez a beszélgetés. Jó, jó, mondja Heller, legközelebb máshogy kell csinálni a dolgokat. Lakat T. kijelenti, többen is kisméretû gyerekkel mentek a tûzijátékra, ami súlyos felelõtlenség. Czeizel szerint Franciaország nem Magyarország; kifejti, hogy hazánkban nem szabad minisztereket leváltani, mert akkor hat hónapra (?) megbénul az intézmények mûködése. Miután a genetikus megcsúfolta a józan észt, az elemi tisztességet és önnön õsz fejét, az ismét beálló csöndben Lakat T. fölébred, s rémülten unszolja Poppert, mondjon már valamit. Popper lassan tér vissza révületébõl; szerinte igenis szörnyû volt, ahogy az emberek viselkedtek, nagy a feszültség mostanában, ember embernek farkasa, és a közlekedésben is milyen hisztérikusak vagyunk. Lakat T. újra elveszti a fonalat.
A többit gyorsan elmesélem: az emberek nem szolidárisak, milyen hiszti volt ötvenhatban, meg a holokausztkor is – így Popper. Heller szerint a holokauszt idején hét zsidó elfért egy ágyban (?), pedig azelõtt ugyanúgy veszekedtek, mint bárki más. Azután végre elhangzik: ötvenhat szép volt, az egység és a szolidaritás jegyében zajlott. Popper azonban már nem ereszti a holokausztot, s leszögezi, a magyarok a vészkorszakban csúcsot döntöttek a zsidók feljelentgetésével. A mûsorvezetõ rájön, kiszaladt az idõbõl. Nagyszerû téma, máskor folytatjuk, mondja – belebeszélve Hankiss szavába, aki még annyit tud reagálni Popper állítására: ez a feljelentgetés csupán mítosz.
Lakat T. Károly elkövette a hibát, hogy meghívott egy tisztességes embert is a mûsorába; gondolom, máskor nem teszi. Az eddig bevallott adatok szerint öten meghaltak azon az apokaliptikus éjszakán, sok százan megsebesültek, és több százezren kaptak sokkot. Tanulság: szavazzon mindenki Demszkyre, az összes miniszter maradjon a helyén, a magyar nép viszont felelõtlen, nem tud viselkedni, ráadásul antiszemita, úgyhogy szépen dögöljön meg, kedves nézõink; ez volt a Nap-kelte, további jó éjszakát kívánok…

http://naptv.hu/naptv/jsp/program/wmv.jsp?filename=/naptv_upload/visszanezo/200608/20060827-0811.wmv