Groó Diana 1973-ban Budapesten született, a Kazinczy utca környékén nőtt fel. Filmjeiben rendszeresen megjelenik a közép-európai zsidóság, mint téma. Származását élete fontos momentumának vallja. „A zsidóság – életem része; a származásom miatt, és mert izgat ez a kultúra, illetve a még meg nem mutatott területe - »ahogy én látom« - perspektíva.”

groó analfabéta. most komolyan mondom, szerintem teljesen retardált. csak azért állítja magáról hogy zsidó, hogy így kapjon pénzt, de le merem fogadni, hogy nem jár el szombatonként a zsinagógába.

Groó Diana filmje, Vespa:

 

tanuld meg: nem az a hír, ha a kutya megharapja a postást, hanem, ha a postás megharapja a kutyát.

következőkben idézem a kissé debil, de most normális kosersrác blog szerzőjét, ő a legautentikusabb:

Groó Diana új filmjéről kötelező szépeket mondani, mert egy bociszemű cigány kisfiúról szól. Politikailag abszolút korrekt téma, amelyről csak szépet és jót. Nos, tőlem ilyet nem kapnak.

A Vespa filmes szempontból hozza az elvárható szintet, roma improvizációkra épülő zenéje pedig mesteri, "üzenetével" (de utálom ezt a szót) azonban komoly gondok vannak. A film művészi eszközökkel kíván küzdeni a cigánygyűlölet ellen, miközben tele van a többségi társadalommal szembeni sértettséggel és durva, hangulatkeltő általánosítással. „Magyarellenes”-mondhatnánk leegyszerűsítve. 

Orsós Lalika Beregháton, egy cigánytelepen éldegél, kártyázik és néha tanul. Anyja egyedül neveli, a pótapajelöltet pedig képtelen befogadni. A kettejük közötti feszültséget leszámítva a rendező idilli képet rajzol a nyomorban vigadó cigány közösségről. Beregháton mindenki cigány és mindenki boldog. Egyfajta roma Eldorádót láthatunk a falu végén. Lalinak egyedül nem cigány tanárával van baja, aki rendszeresen szívatja az iskolában és még az óráról is kiküldi. Ok nélkül, persze. Annyi különbséggel, hogy a cigány szülők itt nem jönnek be megverni, megalázni a gaz pedagógust. Véletlenül ez a stáció kimaradt...

A kisfiú élete hatalmas fordulatot vesz, amikor egy csokipapírban Vespa-nyereményszelvényt talál. Felmegy hát Budapestre, hogy átvegye a robogót. A zárt roma közösségből kilépve csupa rossz emberrel találkozik: agresszív magyar biztonsági őrökkel, bandába verődött fehérbőrű és primitív utcagyerekekkel, akik céltáblának használják a cigány kapust, rasszista állateledel boltossal és rendőrökkel. Budapesten, pontosabban a cigányputri falain kívül mindenki cigányellenes, vagy legalábbis közömbös. A nagyvilág elutasító a roma kisfiúval szemben. A magyar vállalkozó a nyereménymotort nem akarja átadni neki, Lali végső elkeseredésében ellopja a járgányt. A gonosz és rasszista Budapesten eltévedt kisfiúnak csak egy másik cigány segít. Már-már jóra fordulnak a dolgok és hazafelé tart nyereményével, mikor két "kopasz" magyar elrabolja tőle motorját és jól megrugdossák. Magyar lop a cigánytól-ahogy ez a valóságban is lenni szokott… Lali kék-zöld foltokkal és törött lélekkel tér haza, csalódik a külső világban, amely ellenséges és gonosz.

Groó Diána a cigánybűnözés vádjára és általánosítására a „magyarbűnözés” bevetésével  válaszol. Magyarok csapják be, verik át és rabolják ki a kis Lalikát-a Vespában a cigányoknak kell félnie a magyaroktól. A rendezők olyan képet festenek Magyarországról, mintha itt egyfajta csendes fasizmus uralkodna. Groó Diána k-közép európai apartheidet vizionál. Ez pedig hazugság, erős túlzás. Magyarországon valóban élnek és léteznek a cigánysággal szembeni előítéletek, azonban ezekre nem "magyarozással", hazánk lejáratásával kellene válaszolni. Plusz a cigányságnak sem ártana magába néznie.

A Vespa még toleranciafilmnek is kevés, Magyarországot viszont kifejezetten negatív színben tünteti fel. Itt jegyezném meg, hogy külföldön is vetítik, egyfajta anti-országimázsként. 

A párbeszéd és a megértés helyett a két közösség szembeállítására épül. Árokmélyítő és néhol émelyítő anti-eposz.  Jófej cigányok Vs. gonosz, aljas és bűnöző magyarok küzdenek egymással. Hamis kép, kirekesztő liberalizmus.

Magyar filmben járatják le Magyarországot. Nonszensz, de sajnos megtörténhet. Már nem is csodálkozunk.

 

Szilágyi Iván Péter

 komment ott:

azért van egy határ, amit a hölgynek nem kellene átlépnie. Az, hogy a magyar adófizetők pénzéből készít minden magyart negatív színben ábrázoló filmet... na, az már jócskán túl van ezen a határon.

Ez nem más, mint uszítás, gyűlöletkeltés, és Magyarország lejáratása, ebben igaza van a szerzőnek. ... ez így leginkább az ötvenes évek propagandafilmjeire emlékeztet, a jó és a gonosz sarkított párharcára, ezen pedig már túl kellett volna lépni.

Azonban közpénzből Magyarországot lejárató filmet ne készítsen! Ez inkorrekt és gusztustalan.

A Vespa-t egyébként külföldi filmfesztiválokon is vetítik, rossz hírünket viszi a világban...

A "magyar" állam a filmet 170 millió forinttal támogatta. 70 misis MMK támasz, ami vagy ennyi vagy nem, majd jól hiszünk a politikusoknak, akik itthon gerinces és becsületes emberek.

és Groó Diána filmjét csak 91-en látták

az államnak olyan filmeket kéne támogatnia, amitől hazamegy a proli, és nem megveri az asszonyt, hanem jobb emberré válik. amit a proli nem néz meg, azt az állam ne támogassa. majd a művészeket megérti az utókor, és az akkor mindenkinek jó.

Az a helyzet, hogy ez kontraszelektált harmadosztályú, belterjes magyar filmes társadalom ilyen állami pénzekkel a háta mögött nem ér szart sem. Nemzetközi szinten sem fényes a helyzet, de itthon köszönhető a nagy öregeknek nagyon lemaradtak.

Külföldön is levetítik ezt a filmet

A zsidók (illetve egyes zsidók csak éppen ez is hangsúlyozza a zsidóságát, így nem esik nehezünkre "a zsidókról" beszélni) és degenerált identitás nélküli magyarjaik ezt csinálják már 1914 óta. Ha háborúban vannak a magyarok, ők nyíltan kijelentik, hogy az ellenfélnek szurkolnak. A károlyi-féle baloldali párt kijelenetette a háború közepén, hogy ők az ellenség pártján állnak. A mai napig, ezek csak rárontani tudnak a nemzetre, az országra.

Csak elárulni, besározni tudják azt hazugságaikkal, hát nincs egy olyan erő, aki leszámolna már ezekkel örökre?

Ez a film egy abszurdisztáni műremek!
Groó Diána zsidó filmrendező filmet csinál a cigányokról, amiben a magyarságot járatja le.
És ha belegondolunk, abba, hogy kik viselik az adóterhek javát.Hát igen a magyar gyűlölet a magyar adóforintokból valósul meg.
70 millió forint az adóforintjainkból valami döbbenet összeg.Miután Soros Györgyöt megnyugtatták, hogy kellően alázza majd a magyarokat a film , így ő is mélyen a zsebébe nyúlt és így lett 170 millás a végső költsége.

És most lehet megkapaszkodni, a nyitó hétvégén , azaz ez ideáig 91 néző látta a filmet.Hát ha Groó legközelebb értéket akar teremteni, akkor ne filmet csináljon, hanem 100 embernek osszon szét majd 2 millát. Így egy csomó időt is megspórol és az országot sem járatja le.

A magyar filmgyártás az MMKA közreműködésével nem szól másról, mint a pénzmosásról.A "liberálisok" panamája az egész.

Még egy kis adalék, hogy mennyire van bőr a képükön és hogy milyen jól élnek az adóforintjainkból.
Groó Diána előző filmje a Csoda Krakkóban az 5000 nézőszám után még azért a biztonság kedvéért kapott 15 milliót a mi pénzükből utólag, természetesen a több-tízmilliós alaptámogatás mellett.

Groó Dianának ajánlatos volna pár évre Berekhátra vagy a kiséri Vajda-telepre költöznie, hogy az ottani kulturált és kifinomult kisebbség megvédje őt az agresszív, verekedő és rabló magyaroktól. Milyen idilli kép: Groó és a romák együtt szavalnak Petőfit, miközben szorgosan dolgoznak mondjuk a fóliákban. Ha pedig ügyeletes orvossal találkozik, amilyen okos és értelmes Groó, nyilván rögtön kitalálja ennek a furcsa szokásnak az okát: a doktor azért jár rendőri kísérettel a romatelepre, hogy a zsaruk megvédjék szegíny romákokat tőle. Mert amilyen brutális szörnyeteg a doktornéni, ha egyedül érkezne, még képes lenne leütni és összeverni az ártatlan és békés kisebbségieket. A rendőrség kénytelen megvédeni a romák testi épségét a deviáns és agresszív orvostól. Bízom Groó magasabbrendű elméjében, ezért úgy vélem, ezen összefüggés felismerése is lazán, erőfeszítés nélkül, egy röpke óra leforgása alatt sikerülne neki.
Sőt, mi több: logikája oly elsöprő, hogy legközelebb a Soros-alapítványtól akár egy krimire is kaphatna pénzt! Például filmesítse meg, hogy Tánczos Gábor miképp vágta el profi módon, kóser vágással (fültől fülig) a kis H. Zsófi nyakát, miképp véreztette ki és hová tette a lányka vérét. A kislányok kivéreztetése ugyanis, tudvalevően, afféle időnként felbukkanó húsvéti népszokás a primitív és babonás magyarok közt.

http://vastagbor.blog.hu/2010/09/29/769_ezer_forintunkba

"Cigánykazár! Kint fekete \ az embered, itt a cigány \ sütné a kenyered"

fabricius gábor filmje:

"elmennek az erdészhez, nem kapnak fát"

pénzért, elvtárs, pénzért kaptok, pénzzel próbálkozzatok, biztos kaptok fát.

látom érdemes ideológia képzésben részesíteni a cigányokat, szavazz az szdsz-re, megvédenek a náciktól!

hogy is volt a titkosszolgálati megfigyelés? leállították a megfigyelést, amikor a megfigyeltek fegyvert vásároltak? ez igaz? ez gyanús.

Fabricius Gábor az LMP építéséről

Abban, hogy az Országgyűlésbe jutott a Lehet Más a Politika, nagy szerepe volt a kampánynak. És hogy még mi minden másnak is, arról Fabricius Gábort, a párt kreatív kommunikációs tanácsadóját kérdeztük.

- az LMP a lehető legjobbkor érkezett, pont, amikor a versenytársai – azMDF, az SZDSZ, az MSZP – meggyöngültek. Annak érzékelése, hogy űr támadt a balliberálisnak mondott oldalon, egyértelműen az LMP-s vezetők stratégiai helyzetfelismerése.

– Vagy a mázlija.

– Úgy is mondhatjuk… A siker másik összetevőjének a jól komponált, kreatív kampányt és a termék hatékony márkázását mondják. A Lehet Más a Politika több mint név, egyúttal kampányszlogen. Szerencsésnek bizonyult abból a szempontból is, hogy 2010-ben a remény, a „lehet más” felmutatása fontos politikai üzenetté vált. Kértem is a párt politikusait, hogy megszólalásaikban ne rövidítsék LMP–re a Lehet Más a Politikát. Ráérnek arra évek múlva, ha majd mindenki tisztában lesz a képviselt értékekkel. A kampányban azt a kérdést tettük fel az embereknek, hogy tényleg lehet-e más a politika. Amire lehetetlen volt nemmel válaszolni. Ezzel mindenki egyetértett.

 "A sikeres emberek attól sikeresek, hogy remekül alkalmazkodnak az élethez. Vasalt inget vesznek fel reggel, és kitakaríttatják az autóikat. Általában síelni is elutaznak, vitorláznak, meg lenéznek nyáron a tengerpartra egy kicsit. Sportolnak meg fodrászhoz járnak, és sokat tapsolnak. (...) A hajuk az identitásuk. A sikeres embereknek van még másuk is, ami megmutatja, hogy sikeresek. Ilyen például a nagy és nehéz órájuk vagy a drága töltőtolluk." Fabricius Gábor, a Republic Advertising kreatív igazgatója a közelmúltban megjelent Puha neon fejlövés című könyvében a sikeres emberekről ír. egy hazaáruló vallomása. Arról a társadalmi csoportról ír, melynek maga is tagja.

Az LMP stafétája

"Kemény és kompromisszumok nélküli", "arcot ad a rasszista gyilkosságok áldozatainak", "nem idealizál és nem démonizál" - ilyen, és ehhez hasonló véleményekkel illették a nemzetközi filmes szaklapok, a Screen, a Hollywood Reporter és a Variety kritikusai Fliegauf Benedeknek a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén versenyben lévő legújabb alkotását, a Csak a szél című drámát.

Több német kritika a legjobb filmnek járó Aranymedvére is esélyesnek tartja Fliegauf Benedek Csak a szél című alkotását, aminek világpremierjét csütörtökön tartották a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, miután az Index is dicsérte [1]. A Berlinale Aranymedve díjáért 17 alkotással versenyző filmről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap pénteken azt írta, hogy amennyiben Mike Leigh brit filmrendezőnek, a zsűri elnökének szava lesz a döntő a fődíj odaítélésében, akkor "jó eséllyel" a magyar film kaphatja meg a díjat.

Nagy sikerrel mutatták be a berlini filmfesztiválon Fliegauf Bence cigánygyilkosságokról szóló Csak a szél című filmjét (kritikánkat itt olvashatja a Berlinben debütáló alkotásról), mégis a bemutatót követő sajtótájékoztatón a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szórólapjai kapták a legnagyobb figyelmet.

A kormány ugyanis német és angol nyelvű anyagában előbb a cigánygyilkosságok történetét mutatja be, majd a romastratégiájukat ismertetik. Az anyagban szükségesnek érezte a kormány kijelenteni, hogy a film az események fikciós értelmezése.

A Reuters is beszámolt arról, hogy a rendező mennyire meglepődött azon, hogy a KIM olyan szórólapokat tett ki, amelyben a film fikciós jellegét hangsúlyozza. Az Origo helyszíni beszámolója szerint a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója már a sajtótájékoztatón szerette volna megtudni, miért tett a KIM minden székre egy háromoldalas anyagot. A filmesek annyira nem tudtak semmit az akcióról, hogy megkérték, adják fel a pulpitusra az anyagot (még véletlenül se olvassák el azt, csak összezavarja őket, de ugye látjuk, hogy rángatják a bolsevikok a nemzeti oldalt és a "nemzeti" pártot: úgy rángatják ahogy akarják. még a filmet is az ő pénzükből forgatják, még a "verseiket" is az ő pénzükből adják ki), majd jelezték, hogy a minisztérium munkatársai nekik a brossúráról nem is szóltak.

Mécs Mónika producer kérdésünkre elmondta, hogy a KIM nem egyeztetett velük előzetesen. A Filmunió jelezte, hogy kiadnak majd egy anyagot a sajtótájékoztatón, de erről a producer azt gondolta, a filmmel kapcsolatos szóróanyag lesz. Állítólag az is felmerült, hogy a szóróanyagot eredetileg nem is a sajtótájékoztatóra szánták, hanem a nagykövetségen rendezett, filmet követő beszélgetésre.

A KIM kérdésünkre a következőt válaszolta: "A film egy önálló művészi alkotás, ami nem a valóságot követi. Az általunk megírt háttéranyag viszont részletesen ismerteti a valós történéseket, valamint a kormány romaintegráció kapcsán végzett tevékenységeit. Ezzel is elejét kívántuk venni annak, hogy a filmet félremagyarázva, a valós történéseket nem ismerve, a film hátteréről nem tájékozódó újságírók valótlanságokat írjanak le az ügy és Magyarország kapcsán. Az utóbbi időben a nyugat-európai sajtóban több esetben jelent meg számtalan valótlanság, így fontosnak tartottuk a tényeket is bemutató háttéranyag eljuttatását." A KIM és a NEFMI összesen 18 millió Ft-tal támogatta a filmet, ezzel is jelezve, hogy - mint ahogy azt a rendező is elmondta a sajtótájékoztatón - ma Magyarországon mindenki szabadon dolgozhat fel bármilyen témát.

Rossz fordítás

A Negatív című filmes magazin tudósítója bizonytalan abban, hogy a sajtótájékoztatón kiosztott szórólap valóban a KIM integrációs államtitkárságától származik. Mint írja: "Hogy ez így van-e, abban még nem vagyok egészen biztos, mert a levél nagyon rosszul van lefordítva németre ahhoz képest, hogy egy hivatalos dokumentum". A riporter szerint a Csak a szél a mostani politikai helyzetben éppen olyan film, ami hazájában kritikára számíthat. Egy fesztiválon, mint a Berlinale viszont éppen ezért akár az Aranymedvét is megkaphatná -  és ebben az esetben ez ellen nem is lehetne kifogásokat találni.

A magyar kormányt korábban élesen bíráló Die Welt [4] nem teszi szóvá a a szórólapot, sőt a filmet ismertető cikk végén háttéranyagként idéz a szövegből.

Igen, tény, hogy mind a magyarok, mind a cigányok között vannak bűnözök, és vannak rendes, becsületes emberek. Ugyanilyen tény, hogy míg a magyarok esetében egy bűnözőre jut tíz becsületes, addig a cigányoknál ez az arány éppen a fordítotja (és akkor ez még lehet, hogy egy optimista adat...). Tény, hogy a cigányok nagyrésze életvitelszerűen segélyekből (amiért mások dolgoznak meg helyettük) és bűnözésből él. Emellett rendszeresen követnek el olyan hátborzongató, állatias rémtetteket, amitől az ember úgy érzi, hogy a középkorban van és amikből nem egy ilyen filmet, hanem egy többévados sorozatot is le lehetne forgatni.
A probléma tehát az arányokkal van. A hiteles és kiegyensúlyozott helyzetkép bemutatásához az kéne, hogy egy ilyen filmre jusson 10 olyan, ami a cigányok által folyamatosan elkövetett borzalmas rémtetteket mutatja be. Sajnos ez nyilván nincs és nem is lesz így soha. Éppen ezért tökéletes megértem, ha valakinek a "Csak a szél" kapcsán is inkább a Cozma- és Szögi-gyilkosságok, vagy a vadállatias kegyetlenséggel néhány ezer forintért brutálisan megkínzott és megölt idős vidéki emberek jutnak eszébe...

A Tagespiegel szerint Magyarország olyan hely, ahol a cigányok, és már egy ideje megint a zsidók sincsenek biztonságban. Ahol a nacionalizmus és az antiszemitizmus a politikában és a médiában újra elfogadottnak számít. A Berlinale sajtókonferenciáján a KIM olyan szórólapokat terjesztett, amely a Németországban is tapasztalható idegenellenességre utalt. Szerintük ez biztosan nem használt a filmnek, amely az Aranymedvére is esélyes lehet. A film producere szerint egyébként ez egyáltalán nem igaz, a film életét véleménye szerint nem befolyásolja a sajtótájékoztatón történtek.

A Kulturzeitnek adott interjúban Fliegauf Benedek teljességgel szükségtelennek nevezte a KIM szórólapakcióját. "Nem gondolom, hogy ez sértené a személyemet vagy a filmet. Ez csak egyszerűen teljességgel szükségtelen. Találkozom riporterekkel, belenézek az arcukba és látom, hogy ez sokkolja őket, és nem értik ezt az akciót. Ez kontraproduktív. Semmi köze a filmemhez."

Fliegauf az interjúban az is elmondta, hogy a sajtósa sem tudott a szórólapozásról. "Nem tudom, miért érezheti magát fenyegetve bárki a filmem által. A film nem egy általánosítás Magyarországról, hanem a rasszizmus működéséről szól, történjen az bárhol a világban. Büszke vagyok a magyar kultúra támogatási rendszerére, büszke vagyok arra, hogy ez a film bekerült a versenyprogramba".  A cikk idézte Frauke Greinert, a Berlinale sajtószóvivőjét, aki azt mondta, a fesztivál szervezői közül senki sem tudott a magyar kormány akciójáról.

Német kritikus az Indexnek: Nagyon jó lett a Fliegauf-film

Nagyon jó lett a Fliegauf-film. Kézikameraval, hyperrealista módon követtünk a mindennapi rasszizmust a cigányok ellen, a busz nem áll meg ahol egy kamasz (cigány) lány megvárja, hanem kábé 20 méterre a buszmegállótól, iskolában erőszakolnak egy szőke magyar lányt, a roma lány nem segít, csak fél. A feszültséget lehet érezni, felfogni, ez már nem élet, csak a túlélés próbája. A Fliegauf-film nem egy kizárólag politikai, vagy ideológiai film. A néző érzi az erőszakot. Van egy nagyon kemény jelenet is, ahol két magyar rendőr nyomoz egy cigány család megölése ügyében, és az egyik rendőr mondja: "az a baj a cigánygyerekekkel, hogy felnőnek". Itt Berlinben a kritikusoknak nagyon tetszett a film, szerintem igazi esély van arra, hogy fődíjas lesz. De az biztos, hogy egy fontos medvét hazavisz. (Jörg Taszman, a Die Welt német napilap írója)

 

"Hogy rombolná az országimázst? Épp az rombolta volna, ha ezt elhallgatnánk."

A zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntették ki Fliegauf Bence Csak a szél című, a romagyilkosságokat feldolgozó alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén. A művész az RTL Klub Híradójának elmondta, egyelőre még nem tud örülni a díjnak, mert még nem fogta fel azt. Beszélt arról is, hogy a német értelmiség gratulált a filmjéhez, a magyarországi értelmiség azon része pedig, akiknek fontosak a romák, a kezdetektől a film mellett állnak. Fliegauf szavai szerint a Csak a szél itthoni premierje március végén lehet. Kitért a magyar kormány szórólapos akciójára is, amit elhibázott PR-akciónak nevezett.

 

Fliegauf,

a következő filmed ugye Szögi Lajosról szól, és/vagy a megkínzott, meggyilkolt kis falvakban élő idősekről?

Határon túli magyarokról? A délvidéki magyarverésekről?

Melyik lesz a következő téma? Kíváncsian várom a Szögi Lajos meglincseléséről szóló filmed, a magyarországi cigányterrorról, a csicskáztatásról, a cigánymaffiáról. Te is készülsz ezekre gőzerővel?

Nem utólag kellett volna magyarázkodni Baloghéknak, hanem erre a témára nem kellett volna állami pénzt adni.Csinálta volna meg a zsebpénzéből.

szerintem ugyanolyan minőségű mint a vespa. groó diána filmje az.
a külföldi barátok meg megjutalmazzák ezt a Szálljfel gyereket, szerintem nyugodtan elvehetjük a magyar állampolgárságát Szájfel. menjen izraelbe, vagy menjen indiába, mindegy, de legalább itt ne hazudozzon.
iványi gábor a kommunista marha segítette a munkáit fliegaufnak. ezt a szemetet nevezi fligauf erkölcsi nagyságnak és értelmiségnek. mellesleg ő keresztelte meg orbán viktor gyerekeit, hát ezért pénzelte a KIM fligaufot.

"Iványi Gábor lelkészt hajdan bizalmas viszony fűzte Orbán Viktorhoz, két gyerekét is ő keresztelte."

– A Fidesz akkoriban antiklerikális pártnak számított. Orbán Viktorról azóta megtudtuk, hogy református vallású, felesége, Lévai Anikó pedig katolikus.

– Az volt a benyomásom, hogy Viktornak nincs semmiféle vallási kötődése. Anikónak már inkább, de nála se éreztem különösebben erős elkötelezettséget. Rögtön az elején tisztáztam velük, hogy nem akarom „bekebelezni őket” az egyházamba. Fontos, hogy nem metodistának kereszteltem a gyerekeket, hanem metodista szertartás szerint – így szoktuk mondani – Krisztus testébe. A keresztelő után náluk ebédeltünk a feleségemmel, egyszer ők jöttek el hozzánk. Máskülönben nem jártunk össze, a szó hagyományos értelmében nem voltunk barátok. Kellemes, szívélyes kapcsolatként jellemezném a viszonyunkat. Mármint addig, amíg egyáltalán volt közöttünk kapcsolat. Hosszabban utoljára Anikóval beszélgettem. Valamikor 1998 után – annyi biztos, hogy már a Fidesz volt kormányon – eljött ide, az egyházunk Dankó utcai központjába, hogy kikérje a gyerekek keresztelési papírjait. Úgy tudom, egyiket a reformátusokhoz, a másikat a katolikusokhoz vitték át. Kedvesen eltársalogtunk, nyoma se volt közöttünk feszültségnek. Lévai Anikót a mai napig nagyon tisztelem. Szeretném tisztelni a férjét is, de ő miniszterelnökként nap mint nap megakadályoz abban, hogy ez sikerüljön.

gumicsont, ne hazudozz iványi.

Mr. Szájfel. menjen csak Berlinbe vagy ahová akar, csak minket hagyjon békén. nem kell a kedves "segítsége".
nem is tudom hirtelen, ez ilyen naiv, degenerált farizeus, vagy szándékos rosszakaró

- Miközben végigjártam a krízisövezeteket, találkoztam több rasszistával is. Kérdezték, miért a cigánygyilkosságokról csinálok filmet, miért nem arról, hogy az öreg nénit megölte egy cigány. S mint mindennek, e torz és buta gondolkodási sémának is állandóan visszatérő elemei, tartalmi rímei vannak.

- Amellett, hogy a film bemutatja az állandó félelmet, azt a környezetet is pontosan ábrázolja, amiben a mélyszegénységben, nyomorban tengődő családok kénytelenek élni. Ha jól tudom, Cegléd környékén, Csemő mellett forgattátok a filmet. Hogy találtátok meg a helyszínt?

- Csemő egy nagyon takaros kis hely, gyönyörű kis falu. Ott rendben vannak a dolgok. ... És nem akartam azt, hogy bemegyek, mondjuk Borsodba, vagy más olyan helyre, ahol már izzik a levegő. Ez érdekes lett volna, persze, de nem lehetett volna forgatni.”

nyilván a "rasszisták" miatt

 

Jövő héten megyünk Isztambulba, lesz Tel-Aviv, Torontó, Reykjavik, London, és megyünk Bolíviába is. A filmfesztiválok mellett az a fantasztikus, hogy egyfajta polgárjogi aktivistaként is meghívnak ide-oda. Tehát nem filmesként, hanem olyan emberként, aki gondolkodik ezekről a dolgokról. Az mindig szép, amikor egy film túlnő önmagán. nemsokára megyek például Németországba egy nagy emberjogi szervezet és a Heinrich Böll alapítvány által szervezett panelbeszélgetésre. ez nagyon megtisztelő, nagyon örülök.

 

„A mindennapi megaláztatásokat ugyan jól mutatja be a film, cserébe gyakorlatilag nincs benne egyetlen szimpatikus magyar (avagy nemcigány) szereplő sem. Illetve egy igen, a közmunkások főnöke, aki ruhákat ajándékoz a családanyának (Toldi Katalin), de olyat talán még senki sem látott, hogy egy közmunkáscsapat főnöke megpuszilja dolgozóját. Lehet, hogy ez kis részletekbe való belekötésnek tűnik, de más pillanataiban épp az ilyen részletek miatt működik a film.

Nem látjuk azt, hogy a Fliegauf által krízisövezeteknek hívott helyek valójában ennél sokszínűbbek, hogy a szemét és a reménytelenség mellett sokszor van emberség és szépség is, a társadalmi frontvonalak pedig nem ilyen mereven húzódnak meg, a közösségek együttélése ennél lényegesen sokszínűbb. Elég megint csak visszautalni a valóságra – a gyilkosságsorozat elsőrendű vádlottja dobos volt, évekig zenélt együtt cigányokkal.

Az, hogy hatásos a film és megérinti a nézőt, nem kétséges. Mire eldördülnek a lövések, sikerül elérni, hogy azoknak súlyuk legyen, hogy tényleg fájjon az éles hang. Hamis illúzió lenne azonban azt gondolni, közben közelebb jutottunk a háttérhez, és jobban megértettük a helyzetet.”

plankó gergő, index.

ez a fidesz! balog megmutatja az igazi arcát. kisszdsz.

 Horváth Csaba,Gyurcsány Ferenc, Balog Zoltán,és különösen Horváth Aladár, esterházy, györgy péter . Ismét jól összefújta a szemetet a szél. Csak a szél

"Nem romáknak készült a film. "

Persze hogy nem. Hanem a sznob, belvárosi lilaködös szociológus-kultúr antropológus lehánykák-ifjoncok szűk kis csapatának, akik életükben nem jártak még mondjuk Borsodban, de a budai kerületeken/pesti belvároson túl se nagyon, és ezért elhiszik azokat a meséket, hogy Magyarországon üldözik a cigányokat. Nekik nincs is jobb szórakozás annál, mint beülni egy ilyen filmre, majd utána a kávéházban azon filózni füsteregetés közben, hogy milyen borzalmas is ez az ország.

az egyik elkövető 3 évet dolgozott izraelben.

a titkosszolgálat pedig leállította a megfigyeléseket, mikor fegyvert szereztek. komoly, professzionális fegyvereket

Már a kormányközeli sajtó szerint is a cigánygyilkosságok gyanúsítottjairól szóló állítólagos dokumentum közzététele titkosszolgálati beosztottak közreműködésével történt manipulációs kísérlet lehet, mellyel az elhárításba vetett szakmai és társadalmi bizalmat akarhatták megrendíteni.

Elhangzott: néhány napon belül tájékoztatják a közvéleményt a belső vizsgálat eredményéről, ám minden bizonnyal nem túl részletesen. Az ugyanis nem közölhető, hogy az iratokban megjelenő információkból mi volt pontosan államtitok. Ezzel az irat szerzője is tisztában lehetett, amikor valós és valótlan információkat gyúrt össze ilyen szétválaszthatatlanul a levélben.
Az internetes oldalon, melyen a dokumentumot közzétették, csak a megjelentetést közvetlenül megelőzően regisztrált az ismeretlen felhasználó, és azon a lapon e felhasználótól más, további tartalom azóta sem olvasható. A közzététellel egyidejűleg hívták fel a sajtó figyelmét a háromoldalas levélre.

Az NBH várhatóan feljelentést tesz államtitoksértés miatt.

csak a szél, port

vespa, port