KáKánBéKa
"kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete?"
Kertész Ákos író február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátuszt kért – áll a 80 éves Kossuth-díjas író sajtóirodájának közleményében. Emigrációjának oka, hogy az Amerikai Népszavában tavaly megjelent publicisztikája miatt hecckampány és üldözés folyt ellene.
Kertész Ákos Magyarországon azután lehetetlenült el, hogy az Amerikai Népszavában megjelent cikke miatt „politikai hecckampány és üldözés" folyt ellene, szélsőjobboldaliak részéről pedig nemcsak verbális támadások, hanem fizikai fenyegetés és tettlegesség is érte, számolt be szombaton a külföldön bejegyzett Amerikai Népszava.
„Háromszor kergettek meg az utcán, de megtámadtak bevásárlóközpontban is, egy alkalommal majdnem a villamos alá löktek a járdáról, a metrón leköptek, az uszodába,
ahova járok, vízbe akartak fojtani” – sorolja a Kossuth-díjas író.
ha nem tűrjük ezt a retardáltat.
örüljön hogy még él az öreg, ha rajtam múlt volna
nem ússza meg ennyivel a vén kubikos
Az író február 29-én utazott Kanadába feleségével együtt. Eredetileg nem kívánta távozását nyilvánosságra hozni, ezért távozásakor nem is adott ki az emigrációjával kapcsolatos közleményt.
Kertész Ákos
Számos film, tévéfilm forgatókönyvének írója vagy társszerzője. Színpadra írt saját műveit külföldön is bemutatták. Makra című regényét 12 nyelvre fordították le, és 1,2 millió példányban fogyott el a világon. Aki mer, az nyer című kisregénye bolgárul Szófiában jelent meg 1984-ben, ugyanitt szintén bolgár nyelven Makra című regényét 1988-ban adták közre. Művei többek között francia, román, német, cseh nyelven is megjelentek. Fő regényei, színpadi művei az 1960-as, 1970-es évek magyar társadalmának tükrei a fiatalok, a munkásrétegek szemszögéből. Színpadi műveit ma is játsszák Magyarország határain túl is, egyik legsikeresebb darabja az Özvegyek című, amelyet egész Kelet-Közép-Európában játszottak és játszanak, sőt még Örményországba is eljutott.„Az Amerikai Népszavában megjelent cikkét követően politikai hecckampány indult ellene nemcsak a fővárosi közgyűlésben, ahol megvonták díszpolgári címét, de kormányzati szinten és a parlamentben is. A kormánypárti sajtó hajtóvadászatot indított ellene, és nyíltan uszította a szélsőségeseket. Ennek köszönhetően állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve, tettleg is inzultálták, az utcán megtámadták, életét veszélyben érezte" – olvasható az Amerikai Népszava internetes oldalán megjelent sajtóközleményben. "Ha egy 80 éves író, akit minden a szülőföldjéhez köt, ilyen elhatározásra jut, és ekkora kockázatot vállal, annak súlyos oka van. Az eset sokat elmond arról az országról is, ahonnan egy írónak bármely írása miatt menekülnie kell" – folytatódik a közlemény.
„Nagyon nehezen jutottam erre az elhatározásra, mert számomra a magyar nyelv jelenti az életet. Magyarország a szülőföldem, az otthonom. Ezt a fájdalmas döntést nem Magyarország és a magyar nép ellen hoztam, amellyel mindig sorsközösségben éltem, hanem erre a lépésre a jelenlegi kurzus miatt kényszerültem. Remélem, hogy egy demokratikus és toleráns, emberséges Magyarországra egyszer még visszatérhetek” – mondta az író, aki e közleményen túlmenően egyelőre nem kíván nyilatkozni.
Kertész Amerikai Népszava portálon augusztus 29-én megjelent (azóta újraközölt) nyílt levelében ezt írta:
"A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van, legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a holokausztért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!
Válasz kertész ákosnak
Pár napra rá közleményt adott ki, amelyben azt írta: „az Amerikai Népszavához írt publicisztikámban szereplő mondatot: „A magyar genetikusan alattvaló” – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. Örömmel értesültem, hogy a holokauszttal kapcsolatban az elmaradt bocsánatkérés ügyében helyreigazítottak mások. Ezzel az ügyet lezártam.”
A Jobbik feljelentette az írót az ügyészségen közösség elleni izgatás, rágalmazás és becsületsértés bűncselekmények miatt. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője bejelentette: a Jobbik megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan lehet visszavonatni Kertész Ákos korábban kapott állami kitüntetéseit, illetve kezdeményezni fogják a közgyűlésben Kertész Ákos budapesti díszpolgári címének visszavonását is.
Kertész Ákos díjai
- József Attila-díj (1972)
- József Attila-díj (1984)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata (1992)
- Arany János-díj (1999)
- Kossuth-díj (2008)
A fővárosi közgyűlés 2011. szeptember 21-én visszavonta Kertész Ákostól a díszpolgári címet. Az indoklás szerint az író a publicisztikájában a magyarságot oly mértékben megsértette, hogy méltatlanná vált az elismerésre, ezért a közgyűlés visszavonja tőle a díszpolgári címet, hangzott el az ülésen. A döntést akkor a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselői megszavazták, az LMP és az MSZP viszont nem.
Mohácsi Viktória tavaly év végén emigrált
Február elején az ismert roma jogvédő és politikus, Mohácsi Viktória is kivándorolt Kanadába. A politikus tavaly decemberben hagyta el az országot, és a kanadai Torontóba ment azzal a szándékkal, hogy ott politikai menedékjogot kérjen. A név nélkül nyilatkozó ismerősök elmondása szerint idehaza nem talált megélhetést, és komoly anyagi gondokkal küszködött.
Utolsó írka