Demokratikus Görögország? Nigel Farage szerint Lukasz Papademosz egy báb, az országot pedig külföldiek irányítják.
A görög államadósság az utóbbi 10 évben lett kezelhetetlen. Az, hogy visszafizethetetlen a görög államadósság már 2004-2005-ben látható volt. És láss csodát az egyébként tévedhetetlen bankok továbbra is öntötték a pénzt (azt hinni, hogy a bankok meg a Moodysok és Bitchek nem látták a folyamat végét nagyfokú naivitás lenne ). Szóval a kérdés az, hogy kinek felel meg a jelenlegi helyzet...
Tökéletesen egyetértek. Magyarországgal ugyanez fog történni, ha a liberálbolsevista csürhén múlik. Az EU csak szuverén nemzetek közösségeként létezhet, nem pedig egy liberálbolsevista komintern uralma alá hajtott szovjettípusú antidemokratikus birodalomként.
Amikor ez az ember beszél, ebben a hazug pc világban egy ritka katartikus pillanat. Mert kimondja az igazságot.
Az ember nem hisz a fülének, hiszen az ilyesmi már rég nem szokás. Természetesen az ilyen embereket a média befeketíti és lejáratja. Akinek van füle, az mégis felkapja a fejét.
olyan dolgokat tud és olyan őszinte dolgokat mond ki, mintha neki ez lenne a szerepe... de ne legyünk ilyen paranoid pesszimisták.
Nagy-Britanniában egyre többen úgy vélik, mégiscsak az euró-szkeptikusoknak van igazuk.
„A Daily Telegraph honlapján megjelent publicisztikájában Toby Young viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a BBC új vezetőjének mindenféleképpen a Konzervatív Párt, környezetéből kell jönnie. Szerinte ugyanis csak ezzel kerülhető el, hogy a konzervatívok már eddig is meglévő ellenérzései a BBC felé tovább nőjenek. A konzervatívok szerint a BBC liberális vezetői és munkatársai elfogultan közvetítenek bizonyos témákról, mint amilyen a bevándorlás kérdése, az Európai Unió és a közös pénz bevezetése. Ráadásul az utóbbi évek történései is a konzervatívok állításait igazolják és már a BBC több munkatársa, így Thompson is elismerte a szervezet baloldali irányultságát. Legutóbb pedig Peter Oborne és Frances Weaver »Bűnös Emberek« (Guilty Men) című tanulmánya kavarta fel az érzelmeket a BBC körül. A szerzők írásukban rávilágítanak arra, hogy az angol média bizonyos, semlegességüket éberen féltő tagjai, mint a BBC és a Financial Times, milyen elfogultan közvetítettek a már majdnem húsz éve tartó euró-vitáról. Az angol média jelentős része valóban a kezdetektől fogva teljes mellszélességgel áll ki az euró bevezetése mellett, az esetleges ellenzőket pedig jobb esetben ósdi, régimódi emberekként, rosszabb esetben viszont elvakult, fanatikus nacionalistákként mutatták be. Ezenkívül műsoridő tekintetében sem kezelték egyenlő félként a két tábort: a 2000 nyarán lezajlott euró-vitában például a BBC 87 euró-párti felszólalást mutatott, és csak 34 ellenzőt, pedig ennél lényegesen nagyobb számú szakértő ellenezte a belépést. A Financial Times is torzított, amikor rendszeresen a közös valuta beruházás-növelő hatásairól cikkezett, azt viszont elfelejtette megemlíteni, hogy az Egyesült Királyságban az utóbbi években az euró bevezetése nélkül is rekord mértékben nőtt a külföldi beruházások száma.
Decemberben pedig David Cameron miniszterelnök vétóját az angol média többsége olyan lépésként mutatta be, amellyel a szigetország végképp elásta magát, és amellyel végképp egyedül és elszigetelten maradhat a világban. Arról viszont már hallgattak, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az angol választók többsége (62%) egyetértett a miniszterelnök vétójával. A jelenlegi euró-válságban a konzervatívok többsége saját félelmei és állításai igazolását látja, és az egész országban egyre többen úgy vélik, mégiscsak az euró-szkeptikusoknak van igaza. Egyre többen hasonlítják a helyzetet a 30-as évekbeli appeasement (megbékítési) politika kudarcához. Ekkor az angol elit többsége meg volt győződve arról, hogy Hitlert területi követeléseinek kielégítésével igenis le lehet szerelni, az esetleges ellenzőket, mint például Winston Churchillt pedig marginalizálták a közéleti vitákban.”
Utolsó írka