KáKánBéKa
Safarov a NATO Partnerség a Békéért program keretében részt vett egy, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2004 elején tartott angol nyelvtanfolyamon, amin Gurgen Margarjan örmény tiszttel szomszédos szobában volt elszállásolva. Səfərov éjszaka baltával lefejezte az alvó Margariant, a vele egy szobában lévő magyar katonát azonban nem bántotta. Ezután a következő szobába akart menni, hogy az ott alvó örménnyel is végezzen. A bíróság előtt kijelentette: tettének indítéka az azerbajdzsániak és az örmények közti konfliktusban rejlik, továbbá azt állította, hogy az örmény tiszt folyamatosan provokálta és gúnyolta őt.
Előzetes letartóztatása idején a büntetés-végrehajtási intézményben rátámadt az őrökre, ami miatt újabb eljárás indult ellene
A hazaszállított Səfərovot hősként köszöntötték és hadnagyból őrnaggyá léptették elő. Az azeri média az eseményt jelentős diplomáciai sikerként értékelte.
2004: Ramil Safarov, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem azerbajdzsáni hallgatója egy baltával meggyilkolta az örmény diáktársát. Hazájában hős lett, mert örményt ölni szerintük menő.
2006: A magyar bíróság életfogytiglanra ítélte Ramil Safarovot. Azerbajdzsán folyamatosan kérte a férfi kiadatását, de ezt a magyar állam mindig elutasította.
2012 július: "Orbán Viktor Azerbajdzsánban: szorosabb együttműködés a Kaszpi-tenger térségével."
2012 július: "Az azeri gazdaságfejlesztési miniszterrel tárgyalt Szijjártó Péter kétnapos bakui látogatása során."
2012. augusztus 23: A Figyelőnek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közel álló forrás úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékben vásárolhat 2-3 éves futamidejű magyar államkötvényt. Ez az összeg fedezné hazánk idei évre tervezett devizakötvény-kibocsátásának nagy részét.
2012. augusztus 25: "Örmény civilszervezetek közleményben tiltakoztak a Magyarországon elítélt és büntetését töltő azeri baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarov esetleges kiadatása ellen."
2012. augusztus 31: Ma a KIM az azerbajdzsáni kérésnek eleget téve a elítélt gyilkost átszállította Bakuba, mivel "az azeri minisztérium arról is tájékoztatta a KIM-et, hogy Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján."
Alig hogy megérkezett az elítélt Bakuba, az azerbajdzsáni elnök, Alijev kegyelembe részesítette Safarovot.
"Az örményeknek meg kell érteniük, hogy ez Azerbajdzsán következő győzelme. Safarov Azerbajdzsán hőse." - olvashatjuk a lelkes nyilatkozatokat az APA hírügynökség oldalán.
Nyolc évig nemet mondott a minisztérium a kiadatási kérelemre, ám éppen most - nyilván teljesen függetlenül a kormány egyéb érdekeitől - rábólintott, és villámgyorsan le is bonyolították a hazaszállítást.
Értjük mi, hát persze hogy értjük ...
"Gazdasági érdek" > örménygyilkos.
Remélem Navracsicstől Orbánig mindenki jól fog ma is aludni, hogy kiengedték egy életfogytos gyilkost.
Ki kell adni Orbánt Örményországnak. Tegyenek vele belátásuk szerint.
Megszakítja Magyarországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatait Örményország - közölte az ország elnöke. A durva diplomáciai lépésre annak az azeri baltás gyilkosnak a kiadatása miatt szánták el magukat, aki egy örmény katona megölése miatt kapott életfogytiglant Budapesten, de most elengedték. Az örmény elnök közölte, hogy a népe ezt nem bocsátja meg a magyaroknak. A jereváni konzulátusról tüntetők tépték le a magyar zászlót, az örmény elnök Orbán Viktort, az igazságügyi miniszter Navracsics Tibort hibáztatja.
a fidesz miatt megtapossák a magyar zászlót
Lehetett tudni, hogy ez lesz belőle. Az örmények figyelmeztettek. Mivel a fickó odahaza nemzeti hős.
Most itt nem elég azzal jönni, hogy az azeriek hazudtak nekünk! Ez a magyar külpolitika egy nagy melléfogása volt az ügyben - és akkor még finoman fogalmaztam.
Az hogy megszakították velünk a diplomáciai kapcsolatokat, idehaza sem maradhat következmények nélkül. Valamely politikusnak mennie kell. Akkor meg főleg, ha VALÓBAN az van a háttérben, hogy "kiadunk egy gyilkost, cserében azért, hogy tőlünk államkötvényt vegyenek." Ez a gusztustalan az egészben.
A magyar külügy és igazságügy vezetői történelmi- és politikai analfabétizmusról tettek bizonyságot ezzel a durva, keresztényellenes lépésükkel.
Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni katonatiszt kiadatása Bakunak teljes mértékben a nemzetközi joggal összhangban történt - jelentette ki Gyöngyösi Márton. Gyöngyösi Márton emlékeztetett rá, hogy a Jobbik már a 2010-es országgyűlési választások előtt meghirdette a keleti nyitás politikáját, amelyben Azerbajdzsánt stratégiai partnerként jelölte meg. A Jobbik a mostani ügytől függetlenül továbbra is stratégiai partnerként tekint a kaukázusi országra - tette hozzá.
gyöngyösi, miket beszélsz a száddal?
a népirtás egy dolog, a kollektív büntetés ártatlanokra meg egy másik dolog
Mekkora egy féreg nép.
Komolyan hőstett egy fegyvertelen embert álmában baltával agyonverni?
Gratulálok Orbán és Navrasics, szép volt!
-és mekkora féreg nép imidzset szerzett a magyar...
-Ez sajnos most így van.
Ráadásul az azeriek sz*rba sem vesznek minket. Jellemző, hogy annyi nem volt bennük, hogy várjanak egy-két évet.
Még abban sem vagyok biztos, hogy mostmár megveszik az egyébként brutál drága kamatozású állampapírjainkat.
Szégyen és gyalázat. Kinga Gönczova alá is be lehet menni!
-Egy gyáva, sunyi, baltás gyilkos nem cserealap. Innentől ugyanis Magyarországon belül is ez az erkölcsi mérce. Bizonyos romák szubkultúrájában a késelés nem bűn. Ne legyen már ez a mérce.
elképesztő ez az egész.
A minimum az lenne, hogy a magyar külügy, miniszterelnök és minden kormánytag minden fórumon a lehető legvilágosabban elítélné az azeri kegyelmet, és a legmélyebb sajnálatáról biztosítaná Örményországot.
Azonnal. Nem hétfőn, nem kedden, hanem rögtön. Amint kiderült hogy becsaptak minket az azeriek.
Aztán jöhet a belső vizsgálat: hogyan merülhetett fel, hogy a gyilkost kiadjuk? Ki tárgyalt erről az azeriakkal? Tudott-e róla a külügy, a hírszerzés? Kikértük-e előtte Örményország véleményét?
stb, stb...
Ehelyett mivan? Nemzetközi jog szerint cselekedtünk, a kormány lezártnak tekinti az ügyet.
Gerinctelen férgek.
nagyon örménybarátok lettek most az üresfejű millásuk, ez már irritáló primitívség.
Az [origo]-nak nyilatkozó azeriek a baltás gyilkos kiadásának védelmében egytől egyig arra hivatkoztak, hogy Örményország korábban ugyanígy mentette ki saját embereit. Örményország 2001-ben hozott haza hősként egy francia börtönből kiadott örmény robbantót, aki ugyan nyolc embert ölt meg, szabadulását mégis kitörő örömmel fogadták Örményország legfelső vezetői is.
Az örmény származású Varoujan Garabedian 1983-ban a párizsi Orly reptéren akarta felrobbantani a Turkish Airlines török légitársaság egyik gépét, de mivel a csomagjában feladott bomba előbb lépett működésbe, a társaság check-in pultja repült levegőbe. Az Azerbajdzsánban terroristának tekintett férfit, aki korábban az ASALA (Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadításáért) tagja volt, egy francia bíróság életfogytig tartó börtönre ítélte. Az örmény lobbi, a francia hatóságokat ostromló kegyelmi kérvények azonban elérték, hogy 17 évnyi raboskodás után kiadják Örményországnak, ahol Jereván polgármesterétől lakást, munkát kapott, és az örmény miniszterelnök is ünnepélyes keretek között fogadta.
"Ez ugyanaz a sztori, mint Safarové" - mondta az [origo]-nak Ruszlán. "Szóval, ha Safarov nem is tett jót a budapesti gyilkossággal, az örmények kiakadása hatalmas képmutatás. Az örmények csak ne ugráljanak, ők az utolsók, akiknek ez ellen bármi kifogásuk lehet"
A fiatal közgazdász szerint talán a mostani kiadatás is egy ilyen propaganda-gépezet eszköze mindkét oldalon. "Mi az előző konfliktusból vesztesként jöttünk ki, az ország területének 20 százaléka örmény megszállás alatt áll. Valószínűleg a kormányunk ezt a kiadatást akarja egyfajta győzelemként eladni, kiélvezni az örmények feletti diadalt." Ruszlán szerint a baltás gyilkos szabadulását az azeri elnök személyes sikerének tekintik az országban. "Máskor az örmények trollkodnak rajtunk, most egy kicsit mi trollkodunk Safarovval az örményeken. Itt ez a diplomácia."
Az azerbajdzsáni politikus arról írt, hogy az örmények a karabahi háború alatt több mint húszezer azerbajdzsánit öltek meg, több tízezer azeri falut, várost és műemléket pusztítottak el. Haszanov szerint ennek a "népirtásnak" a fényében természetes, hogy az örmény katonát meggyilkoló Safarov kiadatása nemzeti ügynek, közügynek számított Azerbajdzsánban.
"Természetesen az azerbajdzsáni hatóságok sosem helyeselték azt a cselekményt, amelyet Ramil Safarov elkövetett" - írta. A politikus szerint a magyar hatóságok sem hibáztak, amikor a gyilkosság után őrizetbe vették Safarovot: az "teljesen összhangban volt az elkövetett cselekedettel". A hiba az azeriek szerint abban volt, hogy Safarovval a magyar bíróság "túl kegyetlenül bánt", és "aránytalan büntetést szabott ki rá "az örmények kemény lobbija miatt". "Egy ilyen bűncselekményért európai országokban, Azerbajdzsánban és Örményországban is mindössze 15 év börtönt szoktak kiszabni, hét és fél év letöltése után pedig jó magaviselettel az elítéltet szabadon szokták engedni". Magyarországon viszont életfogytig tartó börtönt adtak a gyilkosnak.
A kockázatok ellenére döntött Orbán
Orbán Viktor döntése volt két héttel ezelőtt, hogy Magyarország adja ki Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki 2004-ben baltával megölt egy örmény katonát Budapesten - értesült több, egymástól független fideszes és kormányzati forrásból az [origo]. A miniszterelnök ezt a múlt héten a Fidesz elnökségi ülésén is elismerte, ahol a példátlan indulatokat és diplomáciai lépéseket kiváltó ügyről éles vita alakult ki a pártvezetés tagjai között.
Örményország augusztus végén jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, válaszul arra, hogy a magyar kormány kiadta az azerieknek a Magyarországon jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot. Bár Azerbajdzsán egy 1983-as Európa Tanácsi egyezményre hivatkozva elvileg azért kérte ki a férfit, hogy büntetése hátralévő részét azeri börtönben ülhesse le, a hazájában hősként ünnepelt gyilkos egyetlen percet sem töltött otthon rácsok mögött, sőt az azeri elnöktől nemcsak kegyelmet kapott, de alig szállt le vele a repülőgép, rögtön elő is léptették.
Az időközben hatalmasra duzzadt nemzetközi diplomáciai botrányban Örményország kezdettől a kiadatást jóváhagyó magyar igazságügyi miniszter felelősségét firtatta. Az örmény igazságügyi miniszter azt ajánlotta Navracsics Tibornak, hogy mondjon le, mert az egyezmény aláírójaként tudnia kellett róla, hogy a hazájában hősként ünnepelt baltás gyilkosnak a kiadatás után mi lesz a sorsa. Éles támadások érték az örmények részéről Martonyi János külügyminisztert is, a kormány első reakciója - a közigazgatási és a külügyminisztérium közös közleménye - pedig rá is erősített a feltételezésekre, hogy a döntésben a két tárcának, illetve a két miniszternek lehet felelőssége. Mindezt tovább tetézte Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentése, aki korábbi nyilatkozatokkal szemben szeptember 3-án elismerte, hogy a kormány tisztában volt azzal, hogy hazájában kegyelmet kaphat Safarov, majd mentségképpen hozzátette, hogy de "nem volt okunk feltételezni, hogy egy baráti gesztusra egy baráti ország meglehetősen barátságtalanul reagál".
Az [origo] információi szerint a viharos múlt hétfői elnökségi ülésen Orbán Viktor a pártvezetés tagjai előtt elismerte, "tudták, hogy balhé lesz", és az azeriek szabadon engedik majd Safarovot. A számításba az ülés egyik résztvevője szerint annyi hiba csúszott, hogy azt gondolták, a férfi csak hónapok múlva, fű alatt, egészségügyi okokra hivatkozva kap majd kegyelmet hazájában. Magyarország ekkor már kisebb valószínűséggel kavarodott volna bele a konfliktusba, ha a lépés miatt kiéleződött volna a feszültség Baku és Jereván között. (Azt, hogy a döntés a kim vagy a külügyminisztérium helyett Orbán Viktorhoz köthető, és hogy a miniszterelnök és környezete számolt Safarov elengedésével, múlt héten a Népszabadság forrásai is megerősítették.)
Safarov nem az ár, hanem az alap
Az elnökség tagjai közül egy, a vita részleteit ismerő forrás szerint Kövér László házelnök akadt ki a legjobban az eljáráson. Állítólag Bayer Zsolt aznapi, Magyar Hírlapban megjelent írását idézte Orbánnak, amelyben a publicista azt fejtegette, hogy egy megállapodás ígéretéért a kormány eljátszotta a becsületét. Bayer arra a hetek óta napirenden lévő pletykára célzott, amely szerint a közép-ázsiai ország 2-3 milliárd eurónyi magyar állampapír megvásárlásával segítené Magyarországot a devizaadósság törlesztőrészletének előteremtésében, illetve akár abban is, hogy a szükséges egyensúlyt Magyarország a Nemzetközi Valutaalap bevonása nélkül is megteremtse.
Az elméletet, amely szerint az üzletnek magyar részről Safarov kiadása volt az ára, az örmény politikusok is gyakran hangoztatták az elmúlt napokban, ezt azonban határozottan tagadta az elnökségi tagok előtt a miniszterelnök. A kiadatás állítása szerint nem az üzlet tárgya volt, hanem az alapja, vagyis hozzájárulhatott volna az Azerbajdzsánnal építendő kapcsolatok erősítéséhez, amelynek eredményeként - a gesztust értékelve - Baku valamilyen módon (például kötvényvásárlással) támogatta volna a magyar költségvetést. A diplomáciai botrány esetleges következményeit firtató kérdésre Orbán a források szerint annyit reagált, hogy "nem kell tenni semmit, majd elül magától".
A baltás gyilkos kiadatását információink szerint a kormány előtt is már többször - először még 2010-ben, majd az idén júniusi bakui látogatása után - felvetette a miniszterelnök (azt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára is megerősítette, hogy a téma Orbán Viktor Ilham Alijev azeri elnökkel folytatott nyári bakui látogatásán is szóba került). A lépésről azonban a Safarov által elkövetett gyilkosság "borzalmas voltára", illetve a diplomáciai kockázatokra hivatkozva mindkét alkalommal lebeszélték Orbánt a kormánytagok - az eljárást forrásaink szerint ráadásul legélesebben éppen a diplomáciai botrányban legrosszabb színben feltűnt Navracsics Tibor ellenezte.
Hiába figyelmeztettek Orbánt
Augusztus végén ugyanakkor a téma már nem került a kormány elé, hanem Navracsics Tibort egyszerűen utasította Orbán, hogy az aggályok ellenére írja alá a kiadatási megállapodást. A miniszterelnök a döntésnél azt sem vette figyelembe, hogy a kiadatás előkészítésére felkért igazságügyi minisztérium szakértői az eljárásról készített, a Külügyminisztérium véleményét is figyelembe vevő állásfoglalásukban újból kifejezetten ellenezték, hogy Magyarország kiadja a gyilkost Azerbajdzsánnak.
A 2007-ben elítélt gyilkos elengedéséért indított azeri lobbizás nem most kezdődött. Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök pár napja arról beszélt, hogy az ő kormányát is megkörnyékezték már az azeriek, egy magas beosztású fideszes forrás pedig azt állította, hogy még el sem foglalták posztjaikat 2010-ben az új kormány tisztségviselői, máris számos fronton megindult az azeriek Safarovval kapcsolatos diplomáciai offenzívája. Sőt nem csak az azerieké: amikor ugyanis a forrás szerint az örmények megneszelték, hogy az azeriek lobbizásba kezdek a kiadatásért, az örmények is rámenős ellenhadjáratba kezdtek, nehogy Magyarországnak eszébe jusson kiadni Safarovot.
Az [origo] által megkérdezett vezető kormánypárti politikusok többsége a kialakult helyzetet cikinek minősítette, de egyetértett a miniszterelnökkel abban, hogy nem kell különösebben foglalkozni vele. A források egyike azonban úgy fogalmazott, hogy "nehéz döntés volt, amelynek zajosak a következményei, de legalább lezárult egy évek óta húzódó konfliktus". Azt elismerte ugyan, hogy ezzel egy újabb konfliktus keletkezett, de az egy jól felépített külügyminisztériumi "barátságkampánnyal" szerinte hosszú távon orvosolható.
Utolsó írka