@tesz-vesz: Bocs, nem tudtam, hogy szűz vagy:

www.forrasfolyoirat.hu/0407/lengyel.html

"Lengyel András - A szabadkőműves Móra"

Az 1918 májusában a páholyban mondott beszédről:

"A másik kiemelendő eleme a beszédnek látszólag ellentétes az előbbiekkel, s Móra politikai radikalizmusát dokumentálja. A retorikai átvezetés a metafizikából politikára, a maga nemében briliáns. Móra egyetlen fordulattal eljut ugyanis a misztikumtól a forradalomig. „Testvéreim – mondta –, nem szeszélyből, vagy az álmaiba szerelmes ember fanatizmusával beszéltem nektek ezeket a szabadkőműves lélek belső természetéről. Bár a fölszínes látszat mást mutat, nem hiányoznak a jelek, melyek azt mutatják, hogy az emberiség az idők víz sivatagán a lélek birodalma felé közeledik” (Hevesi 1960. 355) S ez az átvezetés egyszerre vezet el egy más, gyakorlatiasabb területre, s tölti föl a prognosztizált gyakorlati változásokat spirituális tartalmakkal, a szokványos napi politika szintje fölé emelve azt. S Móra, bár szimbólumokból építkező metaforikus logikával, de meglehetősen radikális perspektívát vázol föl. „A történelemben vannak bizonyos korszakok, mikor a lélek, mely századokon át úgy vergődik az emberiség mélyén, mint egy nagy folyóban a vízbe fúló, ismeretlen törvényeknek engedelmeskedve felszínre kerül és közvetlenebbül nyilvánítja létezését és hatalmát, mint addig. Világos, hogy az emberiség lelke ma nagy erőfeszítéseket tesz. Elhatározó küzdelemre készülődik, s talán soha se hozott működésbe különbözőbb és ellenállhatatlanabb erőket. [...] Minden felől érezzük, hogy újító idők friss és éles szele fú, lengetve új hajnalok piros lobogóit. Ezeken a lobogókon a szabadkőművesség évszázados vagy évezredes eszméi izzanak” (Hevesi 1960. 355). Ez, ha belegondolunk, meglehetősen nyílt beszéd, a „piros lobogó” forradalmi jelképe a magyar irodalomban Petőfi nevezetes versének megjelenése (1846) óta világos és félreérthetetlen jelzés.
Móra itteni diagnózisa, ma már tudjuk, a lényeget illetően pontos volt: amit várt, a forradalom alig fél év múlva bekövetkezett. De nyilvánvaló, hogy beszéde nemcsak egy történeti helyzet „objektív” leírása – legalább annyira előkészítése is a fejleményeknek. Beszédével, aligha szándéktalanul, a Szeged páholy tagságát is befolyásolta, radikális fordulatra ösztönözte. (Csak emlékeztetőül: a beszéd elhangzásakor Móra már a páholy helyettes főmestere, második számú vezetője volt.) "

@ArmaGedeon: ne higgyek a szememnek? hisz nem tudok hinni neki, mert nem látok semmi bizonyítékot csak magánvéleményt!
linkkekkel kérem az érveket

@tesz-vesz: Ezt a dumát egy tipikusan mucsai bunkónak beállított, a szerző szándéka szerint ELLENSZENVES szereplő szájába adta Mikszáth. Röhejessé kívánta tenni ezt a felfogást.

@ArmaGedeon: hát persze persze.
ady népért síró bús bocskoros nemes volt, szociálisan érzékeny:

kkbk.blog.hu/2013/01/05/ady_endre_majusi_zapor_utan_latinovits_zenevel

@ArmaGedeon: lehetne, de mikszáth is egy joviális mucsai "bunkó" volt

ez mind humor, ez nem véresen komoly, de te sértettséget látsz benne

@tesz-vesz: Ez véresen komoly hazaárulás volt Mikszáthtól, aki saját nemesi rétegét is hazugul rágalmazta és a zsidókat (akiket persze utált) jó pénzért a modernizáció, a HALADÁS fáklyavivőinek állította be. Az ilyen belső nemzettudatszétrágások miatt következett be Trianon, hogy a nemzet nem állt ellen, mert saját elitje volt árulással behálüzva.

Legjobb íróink ilyeneket írtak a haza összeomlása idején:

www.kommunista.net/blog/mora-ferenc-memento

"Móra Ferenc: MEMENTO
Proletárdiktatúránk első hetén túlvagyunk. Talán sohasem volt még a történelemben diktatúra, amely ilyen megalkuvástalan kemény és mégis ilyen istenien emberséges lett volna. A történelem eddig csak véres diktatúrákat ismert. A szegedi lapok egy hétig tele voltak rendeletekkel, amelyek hátterében a statáriális bíróság töltött fegyvere meredezett s ennek a fegyvernek egyszer sem kellett elsülnie. Talán azért, mert mindenki tudja, hogy ez a fegyver komolyan meg van töltve. De a köznyugalomban szerepe van a szegedi józanságnak is, amely nem megy fejjel az elkommunizált falnak. A diadalmas proletariátus nemcsak fenyeget, hanem ígér is: irgalmatlan halált annak, aki moccanni mer az új világrend ellen, emberi megélhetést mindenkinek, aki beéri azzal, amit a maga becsületes munkájával kereshet a más verejtékezése nélkül. "

@Frederick: hát nagyon sokmindenben mi se értünk egyet

@ArmaGedeon: már értem miért gonosz Vörösmarty is ha ez véresen komoly hazaárulás Mikszáthtól. max felségértés, de még az se, ezért és államellenes tevékenységekért az aktív idegenszívű határ-hack győzőt ítélték halálra 1942 körül. na ő biztos szabadkőműves

Mikszáth humor, ezen mindenki nevetett, jobban tennéd ha te is lazábbra fognád a gyeplőd otthon, próbálj meg sportolni, stb.

mit kapna ezért Vörösmarty?
kkbk.blog.hu/2011/09/28/vorosmarty_mihaly_orszaghaza

@tesz-vesz:
jók ezek a gondoltok a daloló sírásóról (még nem olvastam)
és akkor Tormay még nem látta, hogy 70-80 év múlva egy egész fehér Európa fog hasonlóképpen megzavarodva szirénhangokra figyelni, a sírásók szirénhangjaira (vitriollal írt volna, ha ezt is látja?)
a magyarokkal csak előbb kezdődött a történet
„ A magyarság idővel meg fog bocsátani a megtévedettnek”, azt hiszem, én már rég megbocsátottam neki

@tesz-vesz: Nem lehet egy vaknak felnyitni a szemét. Mikszáth nagyon sötéten látta a jövőt, egyáltalán nem humorizált, annál bűnösebb, hogy a sötét leendő összeomlást elősegjtette demoralizáló propagandájával. De te csak aludj és álmodj. A kollégáid sokkal roszabbak...

@tesz-vesz: Nyilván Móra is csak viccelt. 19-ben vörösre csapkodta a térdét a röhögéstől... :-)

@murcielago:
Ady egyébként tényleg szabadkőműves is volt (Martinovics-páholy 1912-től - vsz Jászi Oszkár hatására). Nyilvánvaló, hogy a szabadkőművesek a hazafiságot a babonák közé sorolták, mondván, hogy az akadály az emberiség egyesülése felé vezető úton. Ady ezt a tételt ambivalensen élte meg, ő hazafinak is tartotta magát. Fenntartások nélkül az őt támogató polgári radikális erőkkel sem volt képes azonosulni, mert sokkal erősebb gyökerekkel kapaszkodott a magyar múltba és hagyományba. Talán közelebb áll a valósághoz, ha azt mondjuk, a szabadkőművesség használta ki Adyt, és nem fordítva.

„– ennek a nyomorult népnek a riasztója vagyok – nem vagyok királya, minisztere se vagyok, sose is leszek, de a sorsa az én kezemben is van, hogy mit tudok neki mondani én, Ady Endre, aki úgy látom, mi lett vele, mint senki más…”
„az én magyarságom nincs már sehol énrajtam kívül – a népben van, de benne nem él, mert nem tudatos, néma, én látom, érzem benne, ő nem tudja, nem érzi önmagában – ezért nem látná bennem se – ez nincsen sehol rajtam kívül – én vagyok az utolsó élő magyar”

Szvsz nem Ady és Tisza István között van az utókornak választási lehetősége (mint azt Szekfű nyomán annyian gondolják), mert ők, annak ellenére, hogy gyűlölték egymást, igen hasonlítottak értékeikben, felfogásukban, a tradícióhoz való viszonyukban egymásra. Inkább Ady és Kosztolányi (akik úgyszintén egyáltalán nem kedvelték egymást) jelent két teljesen eltérő irodalom-felfogást.

A mai kanonizált posztmodern Kosztolányit agyon-ajnározza. A konzervatívok meg holmi kis mozgalmárkodás miatt kidobnák Ady verseit az ablakon?

@murcielago: Kosztolányi is utólag volt okos egy kicsit elítélni Adyt, de előtte ő is vakolt. Ady nagy tehetség volt, verseit azért kell "kidobni az ablakon", mert e tehetségét elképesztően káros, nemzetellenes versek írására használta. Mint előtte Petőfi. Az is nagy tehetség volt, politikai versei ettől még károsak, felháborítóak. Mióta felmentő ok a tehetség? A rombolóknak kimondottan nagy szüksége van a tehetségekre, be is gyűjtik közülük azokat, akik hajlandók eladni a lelküket, vagy elég hasznos idióták.

@murcielago: Az persze igaz, hogy Tisza és Ady között nem akkora a szakadék, amekkorának most a radijobb egy része igyekszik legendává kiépjteni. Mindketten veszettül filoszemiták voltak, mindketten bénultan várták az ország összeomlását. Ebben természetesen az egészséges, ereje teljében levő politikus Tisza felelőssége nagyobb, mint az ágyban heverő roncs költőé.

@ArmaGedeon:
egy teljesen elveszni látszó csatához sokféleképpen viszonyulhatsz

hátrahagyhatod a sérülteket és gyengéket, eldobálhatsz mindent (terhet), kiegyezhetsz az ellenség egy részével, és még százféle a kitartás és a feltétel nélküli kapituláció között

nagyon vszínű azonban,hogy a végsőkig való kitartás a feltétel nélküli kapitulációhoz fog vezetni

hátha van a kettő között még járható út?

(Petőfinél én sem értettem az „akasszátok fel a királyokat”-szerű kiszolásokat, mindig úgy éreztem, hogy csak vmi nagyon merészet akart mondani, vmit, ami nagyot szól, de ő nem írta volna alá egy koronás fő halálos itéletét sem, ezt nem tudhatjuk biztosan már sosem…)

@murcielago: Tudja a fene, Petőfi egy versében ajánlkozott, hogy ha kell, saját kezűleg végzi a hóhérmunkát, de elvileg mondhatjuk, hogy nem derült ki, illetve kevéssé esélyes, hogy a szájaláson túl megtette volna-e, mert a csatákban, mint tudjuk, mindig fegyvertelenül bámészkodott, az utolsóban is. Természetesen az ő fegyvere a toll volt, de minek írt annyi harciasat, ami miatt szinte beleprovokálták, hogy menjen már katonának. Viszont a toll gyilkosabb fegyver, mint akár a kartácságyú, tudhatta jól, hogy az ő és társai sok dumája nyomán kitörő felfordulás tízezrek életébe kerül (összességében százezer körül volt a veszteség, ha jól rémlik) és verseiben százezres nagyságrendben csak a kivégzéseket propagálta, a csatákban akár az egész nemzet odaveszését se tartotta nagy árnak, csak szép halál legyen...
Tudniuk kellett a kedvenc francia forradalmuk történetéből, ami a párnájuk volt, (vagy rá verték...), hogy a sokéves felforgató szövegelések nyomában tényleges vérontás jön és ezt ők így szerették.

Ami a vesztett csatát illeti, Adynak addigra már csak a meghalás feladata maradt, de Tisza köteles lett volna menteni az életét, és ellenállást szervezni, nem rezignáltan, bambán várni hazája és élete vesztét egy villában, papucsban, háziköntösben. Hol élt ez a faszi az előző években, nem látta, mi készül? Ott élt kedvenc zsidói között, láthatta, hogy a gondos kapitalista apák kommunista fiai mit készítenek elő és hogy ebben apáik finanszírozzák őket.

@ArmaGedeon:
" Mióta felmentő ok a tehetség?"

egyébként, ha egy kis abszurdot elvisel ez a blog /”miazhogynagyonis”/, a tehetség igenis mentő körülmény lehet:
a büntetés ui. korlátlanul enyhíthető, ha a tettes tevőlegesen részt vesz az általa okozott kár csökkentésében és felszámolásában
a tehetséges művész tehát azzal, hogy esztétikai élményt, katarzist, stb. képes nyújtani nemzettársainak (hiszen tehetséges, ebből indulunk ki) képes gyógyírt és vigaszt nyújtani ezen a módon számukra, azon fájdalmakkal szemben, melyet azáltal okozott, hogy nemzettársai ellen irányuló titkos összeesküvésekben, vakoló- üléseken vett részt..

@ArmaGedeon:
egy igazi magyar úr volt, nem egy Kemal Atatürk…
Be szépen is írta róla Ady: „Milyen furcsa, milyen hibás, milyen ártó, milyen dacos, milyen erős, milyen szép, milyen magyar ember.”
Kommenteddel 100 %ban egyetértek.

@murcielago:

„Ady egyébként tényleg szabadkőműves is volt (Martinovics-páholy 1912-től - vsz Jászi Oszkár hatására). ”

1., a református Ady és a kikeresztelkedett református Jászi együtt jártak hittanra „gimis” (piaristás) idejük alatt. Itt lettek barátok. később egy szabadelvűbb református koleszba ment. itt ismerte meg a kikeresztelkedett református Kun Bélát. : )

2. azt ne felejtsd el, hogy egy nagyváradi páholyban jelentek meg először nyilvánosan is marxista, szocialista és szekurális elvek. ez volt az első um. progresszív páholy, melynek nagyrészt a helyi vállakozó, nagypolgár zsidók voltak tagjai, + helyi reformátusok.

3. Ady 1901-1904 között a Nagyváradi Naplóba írogatta a politikai, társadalmi felforgató publicisztikáit, vszeg már itt Nagyváradon marxista-szabadkőműves befolyás alatt volt.

A Nagyváradi Napló a „Célközönségnek, a város polgárságát tartotta, ugyanakkor a zsidóság érdeklődési körét is igyekezett lefedni. Hamarosan hatalmas sikerre tett szert a napilap és bizalommal tekintett a századfordulóra.”

Ady Endre... „ Előtte másfél évig, a szintén nagyváradi, Szabadság napilapnál kezdte újságírói pályafutását, de mivel nagy hatással volt rá a polgári radikalizmus politikai programja, így a Nagyváradi Napló kötelékébe lépett.

Az őszinte hangot kedvelő Ady hamar beilleszkedett az új szerkesztőségbe és hatalmas lendülettel vetette bele magát a munkába. Több témakörben is írt cikkeket, de a legtöbbet a társadalompolitika és a nemzetiségi kérdés ügyeivel foglalkozott. Írásaiból a nagyváradi politikai élet korrajza tárul elénk. Cikkeiben és verseiben arról próbálta meggyőzni olvasóit, hogy a katasztrófából kivezető utat, csupán a „vörös lobogó” alatt lehet megtalálni. Radikális világnézetével, Ady Endre először a váradi majd a magyar ellenzék szószólója lesz.

Publicistaként már mindent elért. Ő mindenekelőtt költő volt. Tehetsége és hírneve túlnőtte Nagyvárad határait, így Párizsban szeretett volna szerencsét próbálni. 1903-as eltávozása után új fejezet kezdődött a Nagyváradi Napló életében.”

Annyira jól ment neki a biznisz, meg szponzoráció, hogy nagyon laza, bohém (züllő) életet élhetett. így szedte össze Nagyváradon a szifiliszt is.

@ArmaGedeon: Kosztolányi korábban sem szerette Adyt, mert a fiatal pályakezdő Kosztolányi munkáját, az akkor már országosan elismert költő Ady nagyon flegmán lehúzta.

Szóval mikor Ady halála után Kosztolányi kritizálta Ady munkásságát, akkor szakmai és egzisztenciális sértettség is munkálkodott benne. Itt jegyezte meg, hogy Ady megrendelésre szálította a (mucsaizó) tárcáit, háta mögött az ország leggazdagabb szponzorával.

@ArmaGedeon: mi annak az 1945 után indexre tett könyvnek a címe mely egy családban lévő kapitalista apáról és kommunista fiúról szól? (1920-as évekbeli kiadás?)

vhol olvastam, hogy a Galilei-kör _szegény_ zsidó diákokból ált, akikkel még Lukács György sem közösködött annyira. de jópár év múlva már együtt haroltak a belső ellenállók ellen a Tanácsköztársaság zászlaja alatt.

@BZ1975: Hatvani?

@BZ1975:
Déry?

@murcielago:
Szabó Dezső?

@ArmaGedeon: @murcielago:

lehet, hogy ezek is írtak róla. de úgy emlékszem te idéztél belőle Arma és talán D-vel kezdődött a neve (de nem Déri). indexre is került a könyv 45 után, mert jobbos volt.

@BZ1975: Dövényi Nagy, Tarnopolból indult
Fontos mű, tragikus hibákkal és bűnökkel. Élete végéig börtönben ült érte.
Az egy (zsidó) családon belüli kapitalisták és kommunisták teljesen valóságos sztori, példa rá pl. Lukács György, a gazdag bankár fia.

A kérdésem Hatvanival kapcsolatban arra vonatkozott, hogy ő volt-e Ady forradalmárkodásának főszponzora, rá utaltál-e? Mert ez is jó példa arra, hogy az egyik vezető nagytőkés, a GYOSZ létrehozójának fia a társadalmi rend megdöntésére szervezkedőket szellemileg inspiráló irodalom főmecénása.

@Arma Gedeon2: igen, Hatvanira. Kosztolányi is javarészt rá célzott.

@ArmaGedeon: Mikszáth viccel, nyilván nem látsz különbséget 1880 és 1912 között, mert előbbi évszámnál elképzelhetetlen lett volna egy zsidó hatalomátvétel.

@ArmaGedeon: miért nyilván? mitől nyilván?
ha valaki viccel, akkor abból következik, hogy más, móra is viccel?
hogy is?

@murcielago: én nem tartom kosztolányit tehetségesnek, nem találtam jó verseket tőle, de ős is nyugatos volt. nem olyan nagy ellentét ő

@ArmaGedeon: a jó vers megérdemli hogy fennmaradjon, függetlenül attól hogy ki írta.

@tesz-vesz: Mikszáth kis híján megérte a Kommünt és Trianont, csak egy megfázáson múlott, hogy nem érte meg, még nem lett volna matuzsálem. Az eszlári per idején, amiről gyalázatos módon tudósított, vagy az antiszemita párt parlamenti szereplése idején már tökéletesen kirajzolódott a tendencia, hogy mi zajlik. Mikszáth nagyon jól látta ezt és kiszolgálta. Az antiszemiták is jól látták, jóval 1880 előtt is.
Szerinted milyen jele van annak, hogy Mikszát "tréfált"???

@tesz-vesz: Ha hiszed, ha nem, még nem töröltem el a Föld színéről egyetlne jó verset sem... :-)
(sőt rosszat sem)
De hol írt ilyet Ady?