Napjaink el nem mesélt történetei közé tartozik Kishantosé. Pedig a Fejér megyében, Hantos településtől 3 km-re található vidékfejlesztési központ huszonegynéhány éves sztorija éppen rendkívül szomorú végkifejletéhez közeledik. A 452 hektáros mintagazdaságot működtető kft.-nek egy tavaly kiírt pályázat eredményének értelmében szűk hónapnyi tartózkodása van Kishantoson: ezt követően át kell adni területeit az új, nyertes gazdáknak, alkalmazottai pedig mennek munkanélkülinek, vagy legalábbis arra, amerre ötletük van.

Aki nem ismeri a történetet, akár a fenti videóból is kaphat néhány benyomást, hogy mekkora kár ezekért az emberekért és a munkájukért – és hogy milyen fájóan értelmetlenül rúgják ki őket saját két évtizedes művükből. Lehet, hogy több olvasónak ismétlés jön, de fontosnak tartom, hogy itt is nyoma maradjon.

Tehát a tavaly októberi pályázat értelmében a 452 hektáros területre összesen 10 pályázatot írt ki a Nemzeti Földalap; a Hantosnál most látható üzem és iskolai rendszer alapjait évtizedekkel ezelőtt megteremtő és ott jelenleg is gazdálkodó nonprofit társaság mindre beadott versenyanyagot – majd az összeset elbukták. Írd és mondd: a kishantosiak egyetlen négyzetcentiméter földet sem nyertek.

A pályázat persze nagyon nehezen támadható: a rendszer úgy lett kitalálva, hogy a pályamunkákra adható pontok 40 százaléka szubjektív; vagyis a bírálónak annyit kell mérlegelnie, hogy tetszik-e neki vagy sem az adott gazdálkodási terv. Ízlésekről pedig nem vitatkozunk.

A nyertesek összetétele itt-ott igen problémás: van köztük például salgótarjáni (!) építési vállalkozás, mely a pályázat beadása előtt változtatott székhelyet és nevet, bár a tevékenységi kört elfelejtette.

Ráadásul a biogazdálkodás folytatása nem volt feltétele a pályázatnak, így semmi garancia sincs arra, hogy az elmúlt évtizedekben kitalált módszerek és hagyományok megmaradnak.

Ezen a ponton felhívnám a figyelmet, hogy Kishantosnál nem valami rossz parasztromantika miatt kell siránkozni. Ezt az oktatási és termelési központot annak idején német-magyar kormányközi program keretében indították, szakmai alapjait a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete tervezte meg, dán közreműködéssel. A fő profil (bio vetőmag előállítása) mellett működik itt népfőiskola is, melynek német és dán kapcsolatai is vannak. (Nem véletlen, hogy a pályázat mostani üzemeltetetők számára kedvezőbb elbírálásáért – legalábbis a kishantosiak ezt mesélték több helyen – a dán nagykövetség is közbenjárt.) Ugyan személyesen nem ismerem sem Ács Sándornét, sem a gazdaság többi vezetőjét, de másodkézből úgy tudom, jó szakemberek, és nem mellesleg tisztességesen dolgoznak régóta ezen a helyen.

Persze fel kell tenni a kérdést, hogy ha ennyire rendben van ez a kishantosi dolog, akkor mégis miért alakult úgy a pályázaton a soruk, hogy november elsejéig el kell hagyniuk a gazdaságukat. A válasz szerintem nagyjából a bosszú kifejezéssel írható le. Kishantos mostani állapotában Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár bázisa. Ács Sándorné régi kollégája; Ángyánnak az egész rendszer kitalálásában óriási szerepe volt.

...mandinerblog cenzúrázva... a Kishantoshoz hasonló helyekre akkor is szükség van: mert az ökológiai innováció színterei, mert modelleznek valami olyat, ami ha nem is az egyetlen, de az egyik lehetséges válasz lehet a környezetünkben zajló változásokra. És nem utolsó sorban azért, mert tisztességes és küldetéstudattal rendelkező magyar emberek dolgoznak és tanulnak bennük.

Kishantos története a mai rendszer legrosszabb arcát mutatja meg. Ezért fontos beszélni róla.

mandinerblog.

majdnem egészben

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ közleménye

A kormányzati nyilatkozatok valótlan állításai miatt jó hírneve megsértéséért bírósághoz fordult a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.

Az NFA döntése alapján november 1-től a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság elveszíti 21 éve bio módon művelt földjeit, vagyis megszűnik. A döntést a Kormány a céget lejárató, valótlan állításokkal próbálta igazolni a közvélemény előtt, ezért a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ jó hírnevének megsértése miatt bírósághoz fordult. Nem felel meg a valóságnak, hogy cégünk „jelentős bérleti díj hátralékot halmozott fel”. 1998. óta soha, semmilyen „elmaradásunk” nem volt. Társaságunk gazdálkodása átlátható és nyereséges, ráadásul mindezt nonprofit jelleggel végezzük. A nyilatkozatban említésre került a 2004. óta 452 hektárra kapott 163 millió Ft területalapú támogatás is. Ezt a támogatást minden gazdaság kapja, ezért a szomszéd gazdaságokkal érdemes összevetni - a Mezőfalvai Zrt. esetében ez 3,25 milliárd Ft (9000 ha), a másik szomszéd, a Simon Kft. esetében 1,05 millárd Ft (2900 ha).

A kormányzati nyilatkozat szerint „ az NFA 8 kisebb helyi gazda gondjára bízta Kishantos sorsát” . "Helyi gazda" lett például a mezőgazdasági tevékenységgel egyáltalán nem foglalkozó salgótarjáni székhelyű építési vállalkozás mutációja. A legnagyobb nyertes pedig egy ifjú hölgy, akinek férje és apósa a 2900 ha-os Simon Kft. tulajdonosai, tehát a valódi nyertes ez a nagyüzem, mely több, mint kétszeresen haladja meg a pályázati maximum 1200 hektárt. A szintén nyertes mezőfalvi polgármester feleségével együtt éppen ennek a cégnek felügyelő bizottsági tagja és a másik cég tulajdonosának főnöke.

Kishantoson 15 munkahely szűnik meg, a munkatársak utcára kerülnek. A világszínvonalú gépek fölöslegessé válnak, miközben a nyertesek között vannak olyanok, akik egyáltalán nem rendelkeznek az elnyert föld megműveléséhez szükséges eszközökkel. Az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges szaktudás pedig egyiküknek sincs birtokában..
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetői, hazai és külföldi partnerei elfogadhatatlannak tartják a Kishantos ügyében történteket.

http://ots.mti.hu/hirek/89791/a_kishantosi_videkfejlesztesi_kozpont_kozlemenye

www.kishantos.hu

www.kishantos.hu/news/-n54.html

Ácsné véleménye a GMO-ról: