Gyógyított már kutyát, macskát és ékszerteknőst Hadházy Ákos állatorvos, egyszer, pedig egy éppen Szekszárdon turnézó cirkusz beteg majmát kellett ellátnia. Az éjszaka közepén csöngött a telefonja. Ötvös bohóc vagyok, szólt bele valaki, és ő azt hitte egy pillanatig, valaki hülyéskedik vele. Persze, ha csak ennyi lenne az egész, biztosan nem utaztunk volna órákat, hogy találkozhassunk Hadházy állatorvossal. A harminckilenc éves önkormányzati képviselő azonban nemrég elmondta, hogyan osztották szét a helyi fideszes vezetők saját embereik között a trafik-koncessziókat. Az ügyből óriási botrány lett, Hadházy pedig hirtelen hőssé vált, egyfajta második Ángyánná, aki megelégeli a pártján belüli mutyit, és borít. Odafelé, az autóban még a bátorságon tűnődtünk. Visszafelé már a félelmen.
Egy fideszes képviselő kiteregette a trafikszennyest
A szekszárdi polgármester a trafikpályázatok listájával a kezében érkezett a nem hivatalos Fidesz frakcióülésre, majd egyesével átbeszélték, kiket ismernek a pályázók közül „és ki az, aki megfelelő jelölt lehet” – mondta Hadházy Ákos fideszes önkormányzati képviselő egy a hvg.hu-nak adott interjúban.
Gyorsan eleget tett Lázár János felszólításának Hadházy Ákos szekszárdi fideszes képviselő, és névvel vállalja: a tolnai megyeszékhelyen a polgármester a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy véleményezzék azokat.
Hadházy Ákos: Meggyőződéses konzervatív és jobboldali ember vagyok, már csak a családi hagyomány miatt is: vitézi címem van a dédnagyapám után, kántor vagyok, a nagyapám református lelkész volt. Ez a második ciklusom: 2006-ban lettem először képviselő. Kezdetben a gazdasági bizottság tagja voltam, de most már a kulturális bizottságban vagyok.
úgy látom – mint a legutolsó végvár legutolsó katonája –, hogy amilyen lehetőség volt, annyira káros is a pártnak az ilyen nagyarányú győzelem. Meggyőződésem, hogy egy jól működő ellenzék alapvető szükséglet, illetve alapvető szükséglet lenne bármilyen kormányhoz. Ha nincs ellenzék, akkor előbb-utóbb nem fogjuk tudni kontrollálni a saját döntéseinket, mert nem lesznek visszajelzések, hogy valami, amit teszünk, az rossz. A jelenlegi ellenzék erkölcsileg teljesen vállalhatatlan, és nem jelent semmilyen veszélyt a Fideszre. Mivel nincs külső ellenzéke a párnak, ez elvezetett oda, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyek nem helyesek, és sajnos akár odáig is elvezethet, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyek egyéni érdekeket szolgálnak.
A másik, szerintem nagyon nagy gond épp az, hogy a pártban belső ellenzék sincsen. Azért nincs, mert – egyébként az emberek jogos igénye alapján – le fog csökkenni a parlamenti képviselők száma. Ezt tudják a jelenlegi képviselők is, ezért nyilvánvaló, hogy aki bármit szeretne tenni a jövőben is, döntéshozatali pozícióba szeretne kerülni, annak mindent el kell fogadnia. Igazi negatív véleményt nem várhatunk el tőlük. Ez szintén oda vezet, hogy olyan döntéseket hozhat meg a kormányzat, ami nem jó. Ha eljutunk egy olyan helyzetbe, hogy azt gondoljuk, minden döntésünk helyes, akkor én egy példát szoktam mondani: a lengyel elnökét, Lech Kaczynskiét, aki felült egy repülőre, és úgy érezte, neki mindent meg lehet tenni. Ez a repülő lezuhant, mert olyan időjárási körülmények voltak, hogy nem volt lehetséges a leszállás, de ő beszólt a pilótafülkébe, hogy meg kell csinálni.
Ha egy párton belül nincsenek viták – és e párton belül, legalábbis a mi szintünkön nincsenek – akkor két eset lehetséges. Valamit vagy nagyon jól csinálunk, vagy valami nagyon nincs rendben. Én azt gondolom, hogy a viták szükségszerű előfeltételei egy jó döntésnek. És nagyon sokszor azt látjuk a pártban, hogy 98 meg 100 százalékos döntések születnek. Ez valahogy nem helyes. Azt láttam, hogy még a párt tagságát sem vontuk be a döntések előkészítésébe: a helyi csoportgyűléseket jó, ha évente hívtuk össze, olyankor, ha valamilyen formális kötelesség volt. Sok olyan döntést hoztunk – legalábbis itt helyben – amelyek szerintem nem voltak kellően átgondolva, és sokszor sajnos inkább egyéni érdekeket szolgáltak, mint a városét. Ilyen volt ez a trafikügy is.
...
„Azt lehetett tudni, hogy vannak lobbik, de hogy ennyire nyíltan történjen, azon meglepődtem” – állította.
„Gyakorlatilag végigmentünk ezen a listán, megnéztük, ki ismeri a neveket, arról pedig, akit ismertünk, elmondtuk a véleményünket. Hogy ezután mi történt ezzel a listával, arról én már nem tudok, de hallva és olvasva a többi helyen megjelent eredményt, látva a helyieket is, úgy gondolom, hogy ez nem volt helyes eljárás” – mondta a korábban név nélkül nyilatkozó kormánypárti képviselő a hvg.hu-nak.
Hadházy szerint fellépését sokan árulásnak fogják bélyegezni, de ő úgy látja, ezzel hosszú távon a Fidesz érdekeit szolgálja. A képviselő szerint a jó döntésekhez elengedhetetlen, hogy legyenek viták a pártban, márpedig „nagyon sokszor azt látjuk a pártban, hogy 98 meg 100 százalékos döntések születnek”. „Ez valahogy nem helyes” – mondta. A viták szerinte azért hiányoznak a pártból, mert a külső ellenzék „erkölcsileg teljesen vállalhatatlan, és nem jelent semmilyen veszélyt a Fideszre”, belső ellenzék viszont nincs, mivel a későbbi döntéshozatali pozíció megőrzése érdekében mindenki automatikusan megszavaz mindent.
A fideszes képviselő úgy látja, a nagyobbik kormánypárt a választások megnyerése után is megtartotta azt a „félkatonai irányítási módot”, amivel ellenzékben politizált, pedig már ideje lett volna átkapcsolni „demokrata irányítási módba”. „Sajnos ezt a kapcsolót nem mindig állítottuk át” – vélekedett Hadházy. Szerinte azzal is baj van, hogy a Fidesz nem próbál kommunikálni az értelmiséggel, ami „hosszú távon öngyilkosság”.
A trafikmutyi ügyében a nyilvánosságot először vállaló képviselő azt mondja, ha nyilatkozatát politikai retorzió követné, akkor visszavonulna a politizálástól. Ugyanakkor reméli, hogy kiállása inkább élénkíti majd a párton belüli vitákat, alátámasztva, hogy „a Fidesz demokratákkal van tele, még akkor is, ha a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusokban nem mindig ez látszik”.
A polgármester elhatárolódik
Hadházy Ákos állításaira a Fidesz-frakció nevében Horváth István szekszárdi polgármester közleményben reagált. Horváth István „érthetetlennek és felháborítónak” tartja képviselőtársa nyilatkozatát.
A polgármester szerint Hadházy „az interjúban megfogalmazott állításai nem felelnek meg a valóságnak, hiszen semmilyen egyeztetés nem zajlott sem frakcióülésen, sem politikai, sem pedig egyéb megbeszélésen a trafikpályázatok ügyében. Én magam és a helyi Fidesz-frakció is határozottan visszautasítjuk a képviselő úr állításait, indítékait nem értjük és teljes mértékben elhatárolódunk kijelentéseitől!” – írta Horváth István.
ha érdekli Önöket, hogy miért tettem, amit tettem, szívesen mesélek az őseimről. Még akkor is, ha nagyon egyetértek egy Váczi idézettel: Én nem mások érdemével dicsekszem / nem azzal kezdem, honnan származom. /Tenni szeretnék valamit először, hogy kitűnjön / ki fogadhat fiának, kinek rokonságára van jogom.
anyai dédapám az I. világháborúban megsebesült, vitézi címet kapott, a II. világháborúban pedig önkéntesként szolgált. A háború után kántortanítóként élt még sokáig, hitét és elveit soha meg nem tagadva. Másik ágról anyai nagyapámat kuláknak minősítették, falujából Hódmezővásárhelyre kellett költöznie. Emlékszem, sokszor elvitt magával az Újtemplomba: az ország egyik legnagyobb református templomában általában 15-20 ember hallgatta az igét. Nagyapám szorgalmas és tehetséges ember volt, főiskolai docens lett belőle, de sokszor érezte úgy, hogy „előélete” és megtartott hite miatt kevesebbet tehet a közösségért, mint szeretne. Apai nagyapám viszont református lelkész volt Hajdúhadházán, nagy parókiával. 1956-ban mondott egy prédikációt, amely miatt száműzték az Isten háta mögé, majd' negyven évig egy nyírségi faluban szolgált. Mégis róla az a meghatározó élményem, hogy mindig derűs volt.
Politizáltak a családban?
Egy kicsit igen. Nem szerettük például a kommunistákat. Amúgy nagyon demokratikus szemléletben nevelkedtünk. Az édesapám kimondva is irtózott a tekintélyelvű neveléstől, mindig igyekezett megmagyarázni, mit és miért szabad, vagy nem szabad.
Meséljen a képviselői munkájáról.
Legyen elég annyi, hogy tudtam néhány jó dolgot csinálni.
Például?
Az én közbenjárásomra fedtek be a városközpontban több olyan buszmegállót, amit nagyon sokan használnak, mégis évtizedek óta áznak ott az emberek az esőben.
Ez igen... A Fideszbe is azért lépett be, hogy jobbíthasson a világon?
Erről nem szeretnék beszélni.
Pedig ez is a portré része lenne.
Akkor sem szeretnék.
Jó, akkor beszélgessünk csak a trafikmutyiról.
Amit arról egyelőre szerettem volna elmondani, azt már megtettem a HVG-ben. Önök is idézték a cikket.
Tegnap még nagyon készségesnek tűnt. Történt azóta valami?
Semmi, de tegnap is arról beszéltünk, hogy egy portrét szeretnének rólam készíteni
A trafikügy kapcsán.
Mire jó ez az egész? Amit a HVG-nek mondtam, azt vállalom, szóval, ha szeretnék, adják a számba a szavaimat az interjúból.
Ön szerint a szekszárdi polgármester, Horváth István a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, azzal, hogy véleményezzék a listán szereplőket. Azt is mondta a cikkben, hogy mivel nincs külső ellenzéke a Fidesznek, ez elvezetett oda, hogy olyan döntéseket hoznak, amelyek nem helyesek, és sajnos akár odáig is elvezethet, hogy olyan döntéseket hoznak, amelyek egyéni érdekeket szolgálnak.
Ha már ilyen rámenősek, jól van, politizáljunk még egy kicsit. Elmesélem egy meghatározó élményemet.
Hallgatjuk.
Egyszer egy önkormányzati küldöttség tagjaként Szekszárd belga testvérvárosában, Waregemben jártam. A polgármesterre várnunk kellett, mert épp egy fontos gazdasági jellegű tárgyalást folytatott a szomszédos szobában, de úgy ám, hogy az ajtót közben teljesen nyitva hagyták. Aztán a folyosón láttam, hogy az összes szoba ajtaja nyitva van a hivatalban. Ezt fontosnak, jelképesnek tartom. Jó lenne, ha a közügyek az emberek előtt zajlanának. Én a magam részéről olyan törvényt hoznék, hogy minden hivatalban legyenek nyitva az ajtók. Sőt, webkameráznám az egészet...
Na látja. Akkor elmondja, mi történt Szekszárdon?
Már elmondtam...
Fél valamitől?
Nem. Kellene?
Megfenyegették?
Nem. Kellett volna?
Mégsem akar beszélni.
Ebben a pillanatban nem. Lesz egy találkozóm az érintettekkel, azután talán többet tudok majd mondani.
Mégis kivel: Horváthtal?
Vele is.
Miért ül le egyáltalán beszélgetni? Azok az emberek tulajdonképpen lehazugozták, azt mondták, semmi nem úgy történt, ahogy Ön állította.
Egyelőre ne faggassanak.
De mit változtathat meg a találkozó? Megbeszélik, hogy mégsem látott semmit? Pedig most kinyithatná azokat az ajtókat. Tehetne végre valamit.
Azért itt helyben tettem már néhány dolgot.
Igen, befedette a buszmegállót. Ennél azért többet csinálhatna most.
Köszönöm a lehetőséget, de már elmondtam, amit szerettem volna. Sajnálom, hogy ilyen sokat utaztak miattam. Bár a kollégajelölteknek azt szoktam mondani, az autópályának köszönhetően a Nagykörúttól csak másfél órára van a rendelőm...
Akkor: ennyi?
Ennyi.
...
elég ha az ember tisztaszívű, ha naiv mellé még nem baj feltétlenül, ha őszintén gerinces és igazságpárti, bár több ilyen ember lenne
Ángyán véleménye Hadházyról:
Utolsó írka