1951. szeptember 23-a szomorú dátum a keresztény magyar állam történetében. Az 1931-ben, Serédi Jusztinián által felszentelt templomot ezen a napon robbantotta fel a kommunista hatalom, majd ezt követően minden arra utaló nyomot, hogy azon a helyen valamikor templom állt, a legnagyobb gondossággal eltüntetett.
A templomépítők hatalmas lelkesedése még az 1929-ben kitörő gazdasági világválság ideje alatt is töretlen maradt, megalkuvást nem tűrő erőfeszítésüknek és gróf Mailáth Gusztáv támogatásának köszönhetően a templom 1931-ben Serédi Jusztinián hercegprímás közreműködésével felszentelésre kerülhetett. Az így elkészült kupolás templom küllemét tekintve a jeruzsálemi Szent Sír templomot idézte, tornyát pedig a Szent Korona másolata díszítette. A templom felépítésének gondolatával kapcsolatos, Prohászka-féle eredeti indíttatás az alapító okiratban is kifejezésre jut:
“Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított egyházunkról és hazánkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés. Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgálja az ezer éves integer-Magyarország, a történelmi Regnum Marianum gondolatát.”
1951-ben, egy évvel a szerzetesrendek feloszlatása után Rákosi Mátyás parancsára a templomot aláaknázták, és szeptember 23-án felrobbantották. A tettet az emberek a templom köré vont élőlánccal akarták megakadályozni, de a kommunista hatalom pribékjei brutális kegyetlenséggel oszlatták fel a tüntetőket.
Még abban az évben, a templom romjait gyorsan eltakarítva kezdték el építeni annak helyén azt a Sztálin-szobrot, amelyet 1956. október 23-a estéjén a forradalmi tömeg nemes egyszerűséggel ledöntött. A Kádár-rendszer idején, egészen pontosan 1969-ben — a Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulóján — ezen a helyen avatták fel a tanácsköztársasági emlékművet, amely azután az 1990-es évek elején került eltávolításra. A templom helyét azóta óta egy fakereszt jelzi, amelyet felállítása óta többször megrongáltak, 2000 novemberében le is döntötték.
A templom és a plébánia jogutódjaként épült fel, illetve alakult meg Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum templom és közösségi ház, ahol a regnumos szellemiségnek megfelelően mind a mai napig kiemelt hangsúlyt kap a fiatalokkal és közösségeikkel való foglalkozás, Hajnal György atya irányításával. A Zoborhegy téri új templom építésének megkezdésekor, három méter mélyről Hajnal atya ásatta ki és szállítatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét, mementóul. A rendszerváltás óta többen igyekeztek hangot adni azon szándékuknak, hogy kezdeményezzék a Regnum Marianum újbóli felépítését, de kísérleteik mindez idáig kudarcba fulladtak. A kilencvenes évek közepén több ezer aláírás gyűlt össze Keglevich István katolikus pap vezetésével, majd 2006-2007-ben az előbb már említett Hajnal György zuglói kanonok jelentetett meg egy hosszabb cikksorozatot, amelyben vázolta ezirányú elképzeléseit.
A rendszerváltás időszakában, amikor a Pálosok visszaszerezték a Sziklatemplomot, két szarvas hibát követett el egyházunk. 1./ Nem követelte és szerezte vissza a Magyar Szentföldet a Hűvösvölgyben, és 2./ nem építtette újjá a Regnumot. Mindez persze nem a rendi vezetés vagy az Esztergomi Érsekség bűne, hanem paskai Lászlóé, aki utolsóként védte a békapapi mozgalmat annak feloszlatásáról való szavazáson is. Gróf Keglevich István atya az említett időszak után sem kapott hivatalos egyház beosztást, noha tömegeket tudott összehozni egy-egy, a Regnumért tartott szentmisére. Hasonló a helyzet a máig "vitatottnak" tartott nagy püspök, Zadravecz István ofm személyének példaképül állítását illetően, de számos meghurcolt és a rendszerváltás utáni paskaista időkben is mellőzött pap esetében is ez a helyzet. Hajnal atya munkásságát nem kívánom sem méltatni, sem támadni, ám ő nem A REGNUMOT építette föl, s ma szó nincs abban a templomban az eredeti regnumi gondolatokról. A Regnum altemploma pedig feltárásra vár, ahol egy földalatti templom kialakítására volna mód, ha meglenne rá az egyházi hajlandóság. Sokat kell pótolnunk, hogy a világi támadásoknak elejét vegyük....
A cikkben kétszer is szerepel, (egyszer a szövegben, egyszer kép-aláírásban) hogy " a Sztálin szobrot elbontott Regnum Marianum Templom helyén építették fel"!
Ez súlyos tárgyi tévedés és csodálom, hogy eddig senki nem tette szóvá!
Az eredeti Regnum Marianum Templom a Damjanich-u. torkolatával szemben állt, ( ott, ahol most a Civil kezdeményezésre felállított, és az egyik képen is látható) hányatott sorsú "fakereszt". A Sztálin szobor pedig a Fasor torkolatával szemben állt, ami legalább 200 méterre van az eredeti Regnum Templom helyétől!
Észrevételem közlésének egyedüli célja, hogy az utókornak a lehető legpontosabb adatokat hagyjunk hátra!
20 éve várom azt a pillanatot mikor a nemzeti kormányzat elhatározza..a R.D.M. templomot felépitik az eredeti helyén...most 2010 jun-ba a fidesz-KDNP igazán bejelenthetné..pl sept23. hogy az állam az öss magyarság felépiti s "forradalmi" tettel egyszer s mindenkorra megszabadit minket a kommunista átoktól..a vaskefét s a gyf diktatúrát ahelyére a szoborparkba takaritja nem feledkezve meg az idökerékröl sem,aztán lenne még mit felépiteni a várban, a hadügy min épületét a vár lépcsöt vagy pl a kommunist szovjet emlékmüvet s a károlyi szobrot is "elintézni" s a szovjet tipusu metro kocsik is szennyezik bp s Mo. egészséges nemzeti érzelmét,,,van munka: tisztelt orbán viktor s semjén zsolt min,eln . urak!tegyétek amig lehet,,van 4év s 2/3 azán 2014ben reméljük marad legalább az egyszerü többség...ki másban bizhatnánk?? itt az idö!
Utolsó írka