KáKánBéKa
Dr. Rózsa Mária bíró
Egy 74 éves magyar asszonyt továbbra is garázdasággal vádol a bíróság, az őt arcul vágó személyt viszont "nem sikerül" beazonosítani
A dr. Gaudi-Nagy Tamás által az ügyészség rendelkezésére bocsátott fényképfölvételek, rendőrségi tanúvallomás ellenére eddig nem sikerült beazonosítani a 74 éves Tisza Istvánné grófnőt súlyosan arcul vágó személyt, a magyar asszony ellen viszont folytatódik a per. Dr. Gaudi-Nagy Tamás kérte a bírót, hogy az elfogulatlanság megállapítása érdekében nyilatkozzon esetleges zsidó származásáról. Nyilatkozat nem történt, viszont a bírónő nyolc főre korlátozta a nyilvános tárgyaláson részt vevő hallgatóság számát.
A személy, akit a hatóság nem képes fölkutatni
Alább olvasható a Budapesti Ügyvédi Kamara elektronikus körlevele, melyben ezt hírül adják tagjaiknak. Ebben az is szerepel, hogy "az elnök nem tekinti precedensértékűnek a 9 évvel ezelőtti hasonló ügyben hozott akkori elnöki döntést". Mint ismeretes, akkor Grespik László kérdezte meg ugyanezt egy bírónőtől - ellene is fegyelmit indítottak, azonban jogerősen megnyerte, még Sólyom László szerint is védői kötelesség ezt ilyen esetben megkérdezni. Az elnök azonban már most, az eljárás elrendelésekor jelezte, hogy ő nem így vélekedik, így sejthető, mi lesz az ügy végkimenetele.
Íme a szerkesztőségünk birtokába jutott körlevél (az eredeti "helyesírással"):
Zsidónak tetszik-e lenni?2013. december 02.Múlt pénteken nem volt maradéktalanul jó ügyvédnek lenni. Egy védő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon "az esetleges elfogultság tisztázása végett" a bíró zsidó származása felől érdeklődött. A tárgyalás után a folyosón interjút adott, amit az interneten bárki megtekinthet. Az eset élénk vitát, egy nem kellemes kontextusban nemzetközi közérdeklődést és mellékesen közfelháborodást váltott ki. Úgy vagy még élesebben, mint a 9 évvel ezelőtt történt hasonló megnyilvánulás. Annak akkori sajtóvisszhangját itt lehet elolvasni. A Kamara elnöke az előzetes fegyelmi vizsgálatot az ügyvéddel szemben haladéktalanul elrendelte és megkereste a bíróságot a tárgyalóteremben történtek pontos tisztázása végett. Az illető ügyvéd egyébként országgyűlési képviselő is.Az elnökség mai ülésén is folyt vita arról, hogy mi is történt és mi történjék? Az elnökség arra az álláspontra jutott, hogy határozatot az eseménnyel kapcsolatban nem hoz, mert ha fegyelmi vizsgálat indokolt, akkor ki kell várni annak eredményét, ha pedig az ügyben nyilatkozni kell, akkor azt az Alapszabály szerint képviseleti jogra jogosult elnöknek kell megtennie. Az elnökség egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül egy nyilatkozatot mindenesetre megfogalmazott.Ez határozati erővel nem bír, de híven tükrözi azt az egységes és fájdalmas megdöbbenést, amit a sajtóhírek és az ügyvéd videóinterjúja keltett. Az ülésen az elnök egyértelművé tette: nem tekinti precedens értékűnek a 9 évvel ezelőtti hasonló ügyben hozott akkori elnöki döntést és mint a fegyelmi jogkör gyakorlója, a konkrét vizsgálat tényanyaga és saját lelkiismerete parancsa alapján fog dönteni. Az elnökség nyilatkozata elítél minden, az eljárásjoggal visszaélő ügyvédi magatartást és az általános érvényű nyilatkozaton túlmenően arra is felhívja a figyelmet, hogy a budapesti holocaust 70. évfordulójának előestéjén különösen riasztónak tart minden antiszemita vagy akként értelmezhető megnyilvánulást.
Ritka és szokatlan jelenettel folytatódott a 74 éves Tisza Istvánné ellen garázdaság vétsége miatt indított per tárgyalása: dr. Rózsa Mária bírónő a vádlott beleegyezése ellenére megtiltotta a kép- és hangfölvétel készítését, s úgymond a tárgyalás zavartalan menetének biztosítása érdekéken nyolc főre korlátozta a hallgatóság számát. Meg kell jegyezni, hogy a megjelent hallgatóság többnyire a perbe fogott idős asszony református egyházközösségének tagjai közül került ki, s a legutóbbi tárgyaláson egyáltalán nem zavarták a bíróság munkáját. Ifj. Hegedűs Loránt, a vádlott lelkésze úgy tizedikként lépett a terembe, s másokkal együtt a bírónő az ő kivezettetését is kilátásba helyezte, amely fenyegetését végül nem váltotta be... A bírónő kérdésünkre válaszolva elmondta: a bíróság, s személy szerint ő nem köteles megindokolni a hallgatóság létszámának korlátozását. Az ügyésznő megkérdezte, hogy őt nem tartja-e elfogultnak dr. Gaudi-Nagy...
 |
Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a vádlott védője a közjáték hatására elfogultsági indítványt jelentett be, mire a bírónő figyelmeztette, hogy az ügyvéd a bírósággal beszél. Gaudi-Nagy viszont azt közölte a bírónővel figyelmeztetőleg, hogy ő meg a védelemmel beszél. A tárgyalás elején dr. Gaudi-Nagy kérte a bírónőt, miután az idős asszonyt, a védencét vélhetően egy zsidó férfi ütötte arcul, az elfogultság egyértelmű kizárása végett nyilatkozzon az esetleges zsidó származásáról. Dr. Rózsa Mária bírónő válaszként közölte, hogy a Tisza Istvánné ellen garázdaság vádjával indított pernek semmi köze a bíróság és mások vallási hovatartozásához, ezért az indítványt elvetette.
|
|
Az ügyészség jelen levő képviselője közölte, hogy a magyar asszonyt súlyosan arcul ütő személy nem azonosítható be, ezért a további nyomozást megszüntették, de a Tisza Istvánné elleni eljárást a férfi kilétének tisztázása nélkül is le lehet folytatni. Dr. Gaudi-Nagy erre kijelentette: ha az ügyészség valakit be akar azonosítani, akkor megteszi. Az ügyészség viszont ezt nem kívánja megtenni, mert előítéletes egy keresztény, nemzeti érzelmű állampolgárral szemben. Tisza Istvánné jogos védelmi helyzetbe került, csatoltuk a verekedő férfi fényképét is, de az ügyészség nem hajlandó földeríteni a kilétét, jelentette ki az ügyvéd, majd kérte, hogy ezért az egész ügyet helyezzék vissza a nyomozati szakaszba, folytassák a verekedő zsidó férfi keresését, már csak azért is, mert Tisza Istvánné az arcul csapása következtében súlyos zúzódásokat szenvedett, operációra szorul, mondta dr. Gaudi-Nagy.
Ha egy olyan egyszerű dologban, mint a sport (lásd foci vb) származási alapon döntik el, hogy ki lehet egy-egy meccsen bíró (pl.: angol-spanyol meccsen nem lehet spanyol bíró), csak azért, hogy az összeférhetetlenség látszatát is elkerüljék, akkor egy bírósági tárgyaláson (ahol ez releváns, mint pl ebben az esetben), nehogy már ne lehessen megkérdezni a bírót a származásáról!
Az ügyvéd a tárgyalás folyamán továbbra is kitartott azon álláspontja mellett, hogy a rendőrség által készített, majd a bíróságnak is eljuttatott fölvétel manipulált, mert érdekes módon csak azt nem lehet látni rajta, amit egyébként később az egyik rendőr tanú is megerősített: az ismeretlen férfi komoly ütést mért az idős asszony arcára. A védő ismét hangsúlyozta: a körülmények arra engednek következtetni, hogy magyar- és keresztényellenes koncepciós per tanúi lehetünk. A bírónő bejelentette, hogy a rendőrségi fölvételt szakértővel vizsgáltatják meg, amit egyébként a bíróság a védelem korábbi kérése ellenére eddig nem volt hajlandó elvégeztetni.
Gaudi állásfoglalása a védői munkája miatt gerjesztett hisztériáról és a tisztázó védői kérdés feltételéről - válasz egy híroldal (Mixonline) megkereséséreTisztelt Szerkesztőség!Köszönöm a megszólalási lehetőséget, amely felajánlás a hazai médiavilágban kivételes és korrekt.Az ügy lényege a következő, amely alapvetően a védői jogokról szól és minden más, politikai hisztériát keltő, leegyszerűsítő és megbélyegző értelmezés félreviszi a lényegről a figyelmet, ezért fontos, hogy tárgyszerű és szakmai mederben zajló vita folyjon erről a témáról, amelyet messze a jelentőségét meghaladóan tematizálnak túl az erre különösen fogékony sajtószervek és közszereplők. Sajnálatos, hogy az ügyvédi kamara ennek a nyomásnak nem tud ellenállni és a védői jogok oltalmazása helyett, a mesterségesen gerjesztett hisztéria hatása alá kerülve hivatalból indított eljárást, annak ellenére, hogy tisztában kell legyenek vele: az Alaptörvény kizárja a felelősségre vonást a védői tevékenységgel kapcsolatos vélemények, aktusok tárgyában, így jelen esetben is.A 74 éves - több évtizedes dél-amerikai emigrációból visszatért és a Dániel Péter elleni tavaly májusi tüntetésen egy ismeretlen személy által megütött, de ennek ellenére garázdasággal vádolt - Tisza Istvánné ügyében eljáró bíróval kapcsolatos tisztázó védői kérdés feltétele az ügyvédi törvényből fakadó kötelezettségem volt, miután egy nyilvánvalóan kettős mércés rendőri intézkedés után (a keresztény nőre támadó, őt megütő - emiatt a hölgy szemét meg kell most operálni - többek egybehangzó véleménye szerint zsidó származású embert futni hagyták, a hölgyet előállították és később garázdasági vádat emeltek ellene, a férfit nem hajlandó felkutatni sem az ügyészség, sem a bíróság) a megindult sokak szerint érzékelhetően magyarellenes koncepciós pernek tűnő eljárásban hangzott el a kérdés a második tárgyaláson, miután a bíró a tárgyalás elején mindjárt három, nyilvánvalóan pártatlanságának hiányát igazoló dolgot tett:
- megtiltotta kép- és hangfelvétel készítését (az első tárgyaláson még engedte, a hallgatóság pedig jól viselkedett)
- csak 8 fős hallgatóság bentlétét engedte meg, annak ellenére, hogy a terem kapacitása a dupláját lehetővé tette volna,
- bejelentette, hogy indítványom ellenére nem nyilatkoztatta meg a rendőrséget arról, hogy a térfigyelő kamera teljes vágatlan felvételét bocsássa rendelkezésre, mivel a megtekintett vágott felvételből arra lehetett következtetni, hogy manipulációról van szó, amely éppen az inkriminált részeket nem tartalmazta.Mindemellett a bíró példátlanul tiszteletlenül beszélt velem mint védővel és a vádlottal szemben, megsértve ezzel a bírói etikai kódex idevágó rendelkezéseit.Nos, ezek után már nem tehettem meg, hogy ne tisztázzam az elfogultsági körülményeket, amelyet követően kértem is kizárását az ügyből a tapasztalt elfogultság miatt. Ebben a bíróság elnöke kell döntsön.Az ügyvédi kamara korábban Nagy László és Grespik Lászlóval szemben hasonlóan érzékeny perben feltett hasonló kérdések miatt indult fegyelmi eljárásokat jogkövetkezmény nélkül megszüntette mivel a korábbi Alkotmány szerint a védőt a védelem során kifejtett véleménye miatt nem érheti hátrányos jogkövetkezmény. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdés második mondata ugyanezt tartalmazza.Tehát egyértelmű, hogy fegyelmi vétséget nem követtem el. Bármilyen jogkövetkezmény alkalmazása elnehezítené a jogbiztonság és jogállamiság szempontjából döntő jelentőségű védő tevékenység zavarmentes gyakorlását, ez pedig egyetlen jóérzésű embernek sem lehet érdeke.Végül egy fontos kérdés: vajon miért van az, hogy jogvédő, ügyvédi tevékenységemmel kapcsolatban éppen csak ezt az ügyet emelik ki, bár ebből bőven meríthetnek a www.gaudi.jobbik.hu honlapon?Vajon miért nem azért keresnek meg, mert hála Istennek a múlt héten végre sikerült elérni hét - szintén magyarellenes koncepciós perben -, 13 hónapig előzetesben tartott délvidéki magyar fiatal szabadlábra helyezését, amelyhez nem kizárhatóan hozzájárulhatott az utóbbi hetekben aktív részvételvemmel folyt lobbizás az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben, illetve az Áldozatból bűnös c. dokumentumfilm, amelyet közvetlenül a szerb elnöknek is átadtam. Ez vajon miért nem érdekli a hazai sajtó jelentős részét?A választ találja meg mindenki legjobb tudása szerint és ossza meg velem.Tisztelettel,Gaudi-Nagy Tamás
Az elsőként meghallgatott rendőrségi tanú megismételte korábbi vallomását, miszerint Tisza Istvánné zászlórúddal fejbe csapta az ügyészség által nem talált férfit, aki erre hátracsapva arcul vágta a vádlottat. Elmondása szerint az ütő férfit erre elhúzták a helyszínről, elvitték a rendőrök oldalra. A bírónő azon kérdésére, hogy miért nem állították elő a verekedő férfit, a rendőr azt válaszolta, hogy nem tudja, ez nem az ő feladata lett volna, mert neki vissza kellett állnia a sorfalba... Magyarán, a rendőr nem tudott választ adni arra, hogy miért hagyták futni a verekedő férfit. A tanú később, Gaudi-Nagy kérdéseire válaszolva korábbi állításaival többször is ellenmondásba keveredett.
A tárgyalás után a bíróság folyósólyán megtartott rögtönzött sajtótájékoztatón dr. Gaudi-Nagy Tamás megerősítette korábbi véleményét, miszerint a Tisza Istvánné elleni per kifejezetten magyarellenes koncepciós eljárás, amit az is bizonyít, hogy a hatóság nem hajlandó beazonosítani és bíróság elé állítani azt a zsidót, aki a védencét brutális módon megütötte. Az ügyvéd hangsúlyozta: a bírónő nem tett eleget azon indítványának, hogy vizsgálják meg a rendőrségi fölvételt, amelyen mindent lehet látni, csak azt nem, hogy a zsidó, vagy a vádlott ütött volna. A védő elfogultság miatt a bírónővel szemben kizárási indítványt nyújtott be a bíróság elnökének. A verekedő zsidót a hatóság kerítse kézre és vonja felelősségre, már csak azért is, mert az egyik rendőrtanú is megerősítette, hogy az ő szeme előtt ütötték arcul az idős asszonyt! - mondta az ügyvéd.
 Ifj. Hegedűs Loránt, Tisza Istvánné és dr. Gaudi-Nagy Tamás a bíróság folyosóján |
Ifj. Hegedűs Loránt református lelkész, a perbe fogott magyar asszony papja a sajtótájékoztatón elmondta: ez a per is bizonyítja, hogy fenntarthatatlanná vált az a rendszer, amely magyarságunkat és hitünket fojtogatja. A bírónő a tárgyalás legelején olyan hangulatot teremtett, amellyel egyértelműsítette, hogy kizárólag az ő prekoncepcióinak adnak teret, jelentette ki a lelkész, majd arra kérte a magyarokat, hogy a 2014. február 6-ra elnapolt tárgyaláson minél többen legyenek ott rokonszenvező hallgatóságként, legyen tele a folyosó is magyarokkal, s lássuk meg, meddig merészkedik el az eljáró bírónő, mondta ifj. Hegedűs Loránt.
Hegedűs Lorántné, a Jobbik országgyűlési képviselője Tisza Istvánné perének korábbi, tehát a mait megelőző tárgyalásán a tudósító jelenlétében arra kérte dr. Rózsa Mária bírónőt, hogy a következő tárgyalást folytassa le egy nagyobb teremben, mert a vádlott református egyházközösségének tagjai közül már akkor is sokan a folyosón voltak kénytelenek várakozni. A tisztelt bírónő az országgyűlési képviselő kérését úgy "teljesítette", hogy még kevesebb, mindössze nyolc hallgató számára engedélyezte a tárgyalóteremben való jelenlétet... Megismételjük: a korábbi tárgyalás folyamán a közönség részéről senki nem zavarta meg a bíróság munkáját.
Nagy György budapesti lakos, a tárgyalóteremből a bírónő döntése alapján kívül maradt érdeklődő polgár az ügyben írásos panaszt terjesztett elő dr. Ribai Csillának, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökének. A panaszos hangsúlyozza: a tárgyalóteremben szemlátomást volt még üres hely, a bírónő ennek ellenére a hallgatóság létszámát nyolc főre limitálta, majd arról sem tájékoztatta a kívül maradtakat, hogy döntését milyen okból hozta meg. Nagy György megemlíti még, hogy ez a per az egész magyar társadalmat érintő politikai jelleggel bír, ezért a tárgyalásról való kirekesztését, és másokét is, kifejezetten antidemokratikus lépésnek tartja.
Tisza Istvánné perének tárgyalása folytatódik 2014. február 6-án, 13 órakor a Pesti Központi Kerületi Bíróság Markó utca 25. szám alatti épületének III. emelet 390-es tárgyalótermében.
Ez az ügy tökéletesen rámutat arra, hogy Hazánkban az államhatalom, szűkebben a jogszolgáltatás nem egyenlő mértékben szolgálja az egyes társadalmi és etnikai köröket. Amikor Morvai Krisztina azt mondta, "Vegyük vissza a hazánkat!" - éppen erre és az ehhez hasonló igazságtalanságokra gondolt...
Ha egy hivatásos sofőr munkája közben elüt valakit, akkor tettéért felelősséggel tartozik. Ez így van rendjén az élet minden területén. Csak azt nem értem, hogy az igazságszolgáltatás rendszere miért úgy van kialakítva, hogy a bíró, aki munkája során emberek, s közvetve családok életéről, sorsáról dönt napi szinten, szintén követhet el hibákat (szándékosságról most nem is beszélek), és ezekért semmilyen felelősséggel nem tartozik senkinek. Ha ártatlanul küldött a börtönbe valakit, és ez kiderül, nem lesz semmilyen retorzió. Akkor a bírót mi motiválja munkája során, hogy lelkiismeretes legyen és a lehető legigazságosabb döntést hozza meg? Semmi. Ezért ilyen a rendszerünk. Ezen kell gyökeresen változtatni. Milyenek lennének a kamionsofőrök, ha tudnák, hogy nem vonják felelősségre őket, ha szabálytalankodnak, vagy bárkit elütnek? Többsége normális maradna, mint ahogy a bírók többsége is az, de a többiek akkora káoszt teremtenének, ami mindent káoszba borítana. Ebben a káoszban élünk most. Kérdezem: a bírók miért nem vonhatók felelősségre? És amíg így marad, addig miért várunk normális döntéseket?
Utolsó írka