KáKánBéKa
Két kommunista az ötvenes években:
- te is partizán voltál?
- még nem, de már intézik.
Orbán Viktort a katonai elhárítás 1981/82-ben társadalmi kapcsolatként tartotta nyilván – ezt a HVG hetilap által fakszimilében közölt dokumentum is bizonyítja.
A zalaegerszegi laktanya katonai elhárítása – a Belügyminisztérium III/IV-es csoportfőnökségének helyi kirendeltsége – Orbán Viktort társadalmi kapcsolatként tartotta nyilván.
- orbán a hős, beavatta simicska haverját, hogy jelentenie kell róla, hol a probléma? - védi stumpf-gyerek a gazdáját.
ott a probléma, hogy az antikommunista a kommunistákat szolgálja a mai napig, hisz üngyöklisták nem nyilvánosak, és lusztráció sincsen, mert nem kéne ám az mszmp-seket (meg az aladárjaikat) megtűrni a médiában, közéletben, politikában, magángazdaságban oligarchaként, vagy közcégek élén oligarchaként, rendőrségen, bíróságon, meg az ügyészségen se (lásd polt péter). (dehát saját apját ki ítélné el? hazudni nem kéne az antikommunizmust)
meg ott, hogy nem mindenki volt a haverja, akiről orbánnak jelenteni kellett. akiket nem ismert, akik nem pénzelték a fideszt később, lehet be se avatta, lehet nem is jelentett róla "szépeket", hanem olyanokat amiket a kommunisták hallani akartak. ott a probléma kicsi stumpfom.
meg ott a probléma, hogy orbán 1988-ban EGY KOMMUNISTA MINISZTÉRIUMBAN DOLGOZOTT!
vajon miért? és hogyan, ha korábban állítólag megtagadta a beszervezést?
A magyar származású, évtizedek óta Ausztriában élő Paul Lendvai újságíróról három egykori titkosszolgálati munkatárs is azt állította, hogy önként működött együtt a kommunista titkosszolgálattal.
A Magyar Nemzet szerint a Cole Michael fedőnéven dolgozó Lendvai – az egyik levéltári anyag alapján – a titkosszolgálat egyik legjobb társadalmi kapcsolata volt. A napilap emlékeztet arra, hogy Paul Lendvai tavaly novemberben tagadta a Heti Válasz információit, amelyek szerint együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A hetilap akkor külügyi dokumentumokra hivatkozott; a Magyar Nemzet most az állambiztonsági iratok között talált olyan anyagokat, amelyek az ellenkezőjét igazolják, mint amit Lendvai állít magáról.
A Magyar Nemzet azt írta: a birtokába került dokumentumból kiderül, hogy Lendvai a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökség 3-e alosztályához kapcsolódva dolgozott Cole Michael fedőnéven. A cikk szerint Lendvainak, aki jelenleg is a Europäische Rundschau főszerkesztője és az ORF-TV Európa Stúdiójának vezetője, Cole Michael fedőnévvel 1962. október 6-án nyitottak B (beszervezési) dossziét. Abból kiderül, hogy 1961-ben vette fel a kapcsolatot az alosztály Urbán fedőnevű titkos munkatársával. Lendvai még 1957-ben kért politikai menedékjogot Ausztriában.
Nem először olvasni olyan véleményt,
- hogy Orbán még "társadalmi kapcsolatként" is milyen rendes volt Simicskával,
hiszen közölte vele, hogy jelentenie kell róla és aztán (Simicska szerint) együtt találták ki,
mit mondjon,
illetve,
- hogy a fifikás Orbán ezzel jól átrázta a "hálózati személyt".
Ez azonban - ha így történt -, csak a kisebbik része a dolognak.
Teljesen valószínűtlen ugyanis, hogy az előfelvételis századában "társadalmi kapcsolat"-ként katonáskodó Orbánnal szemben csak az lett volna az elvárás, hogy egyetlen egy katonatársáról (Simicskáról) jelentsen.
Sajnos, az a valószínű, hogy nemcsak Simicskáról kellett jelentenie, hanem másokról is. Arról viszont nincs információ, hogy másoknak is ugyanúgy felfedte a dolgot, mint Simicskának. Ráadásul, akkor a dekonspirálódás könnyen a "hálózati személy" tudomására jutott volna és akkor a "dekonspirálódott" okkal szűnt volna meg a op. kapcsolat.
"mi azon voltunk, hogy csináljunk egy jó KISZ-életet" Orbán Viktor.
Stumpf István (a Hazafias Népfront utolsó alelnöke, Göncz Árpád tanácsadója, volt fideszes miniszterelnök-helyettes, ma AB-tag) apósa, Horváth István, belügyminiszter, az MSZMP KB tagja is jóban volt Orbánnal, állítólag még ott volt Orbán Viktorék esküvőjén is. a kommunista belügyminiszter és az "ellenálló antikommunista" kéz a kézben.
de ha nem is volt az esküvőn, stumpf fideszes pozícióival már akkoris kompromittáló önmagában! ahogy erdős péter popcécár fideszes korrupt fattyai is eléggé tompítják és hiteltelenítik a párt antikommunista élét..
az "szdsz-es" göncz és stumpf
Kőszeg Ferenc: Simicska Lajos, Orbán Viktor és az állambiztonság
Kőszeg a Kádár-korszak idején a "demokratikus ellenzék" képviselője volt, 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapítója volt, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő. A rendszerváltást követően a Magyar Helsinki Bizottság megalapítója és első elnöke.
„hírek-álhírek sorozatában kaptam az információt Orbán Viktor és az állambiztonsági szervezet kapcsolatáról is. A történetet több, vélhetően álnéven bemutatkozó tiszt egybehangzóan mondta el. Az egységes »narratíva« épp úgy lehet a hitelesség, mint az összebeszélés bizonyítéka. 
A történet egyébként, ahogy az 1990 januárjában elmondottakra visszaemlékszem, a következő volt. Orbánt, az akkori idők gyakorlatának megfelelően, miután felvették az egyetemre, behívták katonának: szolgálati idejének nagyobbik részét az egyetem megkezdése előtt kellett teljesítenie. Ekkor hívatta magához az állambiztonsági szervezet tisztje: többször beszélgetett vele, úgynevezett társadalmi kapcsolatként kezelték. Az egyetem elvégzése után a Fidesz-vezetőként már országosan ismert Orbánt ismét behívták katonának. Az állambiztonsági tiszt megint felkereste, ekkor azonban Orbán mindenfajta kapcsolatot elutasított.
biztos más dolga volt. épp önéletrajzot írt a komcsi minisztériumba. a titkosszolgálatok meg megijedtek, és nem forszírozták a beszervezést, mert látták orbán szemében az ellenállók tüzét. meg mögötte a belügyminiszter-haver kezét.
Hogy egy sorkatona ne legyen hajlandó szóba állni az állambiztonsági szolgálat katonai szerve – a III/IV Csoportfőnökség – tisztjével, akitől a csapatparancsnokok is rettegtek, még 1989-ben is rendkívüli esemény volt, állította az informátorom, ezért terjedt el széltében-hosszában az állambiztonsági szervezeten belül. Mert a titoktartási kötelezettség a szervezeten belül is érvényes volt, a tartótiszt csak az elöljárójának számolhatott be az informátoráról. A valóságban persze, mint Bajcsi interjújából tudhatjuk, ezt a szabályt is a gulyás-kommunizmus lazaságával tartották tiszteletben.
A Belügyminisztérium III/IV-es Csoportfőnöksége, azaz a katonai elhárítás tisztje, az előírásoknak megfelelően, először javaslatot tett »társadalmi kapcsolat létesítésére« a jogásznak készülő sorkatonával, majd az ezt követő priorálás után jelentette, hogy a kapcsolat 1981. október 20-án létrejött. Célja a »államellenes és a határkörünkbe utalt más bűncselekmények, valamint a KISZ-t károsan befolyásoló jelenségek felderítése«.
Nekem a röhej csúcsa volt, hogy egy volt belügyminiszter, bizonyos Gál Zoltán (képen: balra; fia: Gál J. Zoltán MSZP-s politikus, államtitkár, korábban újságíró) akinek a kezében futottak össze az összes titkosszolgálati szálak, neki jelentett szinte mindenki és a tudtával sőt parancsára titkosszolgálati dossziékat tüntetett el teherautószámra, illetve gyártatott dossziékat utólag, 1989-90-ben éveken át szocialista párt színeiben parlamenti házelnök lehetett, holott Németországban éveket csücsült volna és gondolkodhatott volna a "dicső" múlton. Továbbá a pofátlanság teteje volt, hogy 1994 után talpig gyászban koszorúzott a 301-es parcellában, ahova még pár évvel azelőtt lovasrendőröket vezényelt. Ezekért is egy következmények nélküli ország Magyarország és nem kevesen nevezik szerintem joggal a rendszerváltást módszerváltásnak.
De ha már így alakult....akkor sürgősen be kellene fejezni mindkét oldalon az ügynökösdit mert 25 év elteltével kezd nevetségessé válni egy a szánalmas kizárólag jelen politikai kis célokat szolgáló játszadozás.Gál Zoltán, balra
Ugyanebből az iratból derül ki, a kapcsolat 1982. augusztus 1-én megszűnt, minthogy a katona leszerelt. A társadalmi kapcsolatok létesítésének távlati célja az előfelvételisek körében az volt, hogy a leszerelt katona már beszervezett hálózati személyként kezdje el egyetemi pályafutását. Az egyetemi besúgók átlagosan öt év múlva kikoptak a szerepükből, folyamatosan kellett tehát az utánpótlásról gondoskodni. Az már egy jóval későbbi, 1987 augusztusában kelt iratból derül ki, hogy »Dr. Orbánt 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozta a BM III/III-2 osztálya, de a beszervezéstől elálltak«. A jelentésben szereplő »ifjúságvédelmi« osztály feladata az egyetemi besúgóhálózat kézben tartása és fejlesztése volt. Hogy Orbán beszervezésétől miért álltak el, az nem derül ki a jelentésből. Az azonban igen, hogy néhány hónappal a leszerelése után, 1983. március 15-én, tehát még első éves korában a Batthyány-mécsesnél rendzavarást követett el. Vagyis együtt zavarta a rendet a demokratikus ellenzékkel (a mostani liberális ellenségeivel), amely akkoriban már minden évben »rendzavarással« ünnepelte meg március 15-ét.
na PROVOKÁTORFIGYELŐRE VELE! vessétek a mókusok elé! orbán rákerülhetett volna egy akkori provokátorfigyelőre. és most finom voltam, mert nem szűnik csak úgy meg egy katonai beszervezés vagy társadalmi kapcsolat, hiába nincsenek papírok.. lásd lent III/III-as tiszt vallomását és a a cigánygyilkosságok ügyét. az is katonai beszervezés volt és jelentések sorozata történt. "A történet egyébként, ahogy az 1990 januárjában elmondottakra visszaemlékszem, a következő volt ... majd az ezt követő priorálás után jelentette, hogy a kapcsolat 1981. október 20-án létrejött.... 1983. március 15-én" kőszeg egész jól emlékszik, kicsit se tűnik megszerkeztettnek a szöveg hivatalból, kicsit se tűnik részbeni dezinformálásnak, gondolok pl az ilyenekre: " nem szervezhették be", meg hogy "orbán ellenálló".
A történet második részére, a hajdani együttműködés kemény megtagadására, nem láttam írásos dokumentumot, sőt az esemény megtörténtével kapcsolatban is kételyek merülnek fel. Nem a megtagadással, hanem a kezdeményezéssel kapcsolatban. Hiszen az idézett 1987-es jelentésből is kiderül, hogy Orbán ellenzéki tevékenységét folyamatosan nyomon követték. 1988. március 30-án megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége, egy hétre rá pedig megkapták érte a szokásos rendőri figyelmeztetést. Vajon kinek juthatott eszébe, hogy ilyen körülmények között megpróbálja feléleszteni a »társadalmi kapcsolatot«, amelyet már 1982-ben sem sikerült életben tartani?
miért nem kérdezed meg pető ivánt, bauert, vagy eörsit erről, te szdsz-alapító? vagy kérdezd az ávós apjukat!
Simicska Lajos, bármekkora szenzációt csinál is belőle a sajtó, semmi olyat nem mond, ami 2012-ben ne lett volna ismert és dokumentált. Az sem szenzáció, hogy Orbán szólt Simicskának, hogy jelentenie kell róla: ezt sokan megtették, besúgó és besúgott meg is beszélték, mi legyen a jelentésben. Van azonban a gazdasági masztadonnak egy kijelentése, amely kétségessé teszi szavai hitelességét. »Úgy tudom, semmi sincs rólam. Ez csupán azért furcsa, mert saját szememmel láttam az aktát 22 évesen«. Simicska 1960-ban született, huszonkét éves 1982-ben volt. Az állambiztonsági aktáknak még a létezése is államtitoknak minősült, hiszen az egész állambiztonsági szolgálat elrejtőzött a rendőrség háta mögött. Kevéssé valószínű, hogy bárki, aki a kezébe foghatott egy állambiztonsági aktát, kockáztatta volna, hogy éppen a célszemélynek mutassa meg."
simicska hiába próbálja játszani most a demokratát, meg az értékelvű keresztény-konzervatívot káromkodós sikerrel, akkor is csak befolyásos kommunista közegből jön, különben most nem lehetne oligarcha. ő is KISZ-es volt, "ő volt egyedül idősebb orbánéknál, és ő is volt a legokosabb köztük"
lenne elég bizonyíték, Nürnbergben is volt elég. csak szándék nincsen
Rainer M. János, történész: Simicskának és Orbánnak is igaza lehet
A történész az Origónak azt mondta, a médiavállalkozó dokumentumokkal alá nem támasztott vádja éppúgy nem bizonyítja, hogy Orbán Viktor ügynök volt, mint ahogy a miniszterelnök korabeli iratokkal alátámasztott reagálása sem cáfolja egyértelműen, hogy nem volt ügynök. Viszont akár mindkettejüknek is igazuk lehet.
Erre reagált azzal Orbán Viktor, hogy újra közzétette a korábban, 2012-ben - ellenzéki képviselői kérdésre - már nyilvánosságra hozott aktacsomagot. Ebből nemcsak az derül ki, hogy őt magát is megfigyelték, hanem az is, hogy megpróbálták beszervezni, de ő nemet mondott. Ezt Simicska szerint Orbán maga is mondta neki, de 30 év után most elbizonytalanodott, elhiggye-e.
simicska pontosan tudja, csak gonoszkodik illedelmesen.
A miniszterelnök már 2012-ben is azt közölte, hogy „sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet - amint az a mellékletből kiderül - sikertelenül végződött". Orbán ezt a védekezést olyan irattal bizonyította, amely a későbbi felesége, Lévai Anikó „Bojtár" kódnevű megfigyelési dossziéjából származik - mondta Rainer M. János.
A történész emlékeztetett ugyanakkor, hogy a „Bojtár" nevű operatív dosszié alapvetően a Lévai Anikóval kapcsolatos iratokat tartalmazta, miközben bizonyított, hogy létezett egy másik, „Viktória" fedőnevű dosszié, amely a szintén megfigyelt Orbán anyagait tartalmazta. Erről a dossziéról azonban nem tudunk semmit, ez nem került elő - hívta fel a figyelmet a történész.
Van viszont más érdekes, az állambiztonság hálózati nyilvántartásából való dokumentum - folytatta Rainer M. János. Ezek egy Győri Gábor fedőnevű hálózati személy anyagából valók. Ezekben a dossziékban ugyanis szerepelt az egyes ügynökök kapcsolatainak nyilvántartása is, hogy tudni lehessen, honnan és kitől szerzik az információikat. Orbánnak éppen azért kellett 2012-ben magyarázkodnia, mert nyilvánosságra került egy irat, miszerint Győri társadalmi kapcsolata lehetett.
orbán győri gábor fedőnevű ügynök társadalmi kapcsolata
(katt: nagyításért)
Orbán saját kezű hálózata.
győri gábor fedőnevű hálózati személy kövér lászlón keresztől kapott infót, vagy győri gábor volt kövér?
Logikus felvetésnek tűnik, hogy ha - tegyük fel - Simicska igazat mond Orbánról, a miniszterelnök kiskatonaként az említett Győri Gábor fedőnevű hálózati személy kapcsolataként jelentett Simicskáról, és ebben az esetben a „jelentett" nem a klasszikus, ügynöki értelemben értendő.
Csakhogy - hívta fel a figyelmet Rainer M. János - normális esetben a hálózati személy társadalmi kapcsolata nem tudta, sőt nem is volt szabad tudnia, hogy az illető, akinek információkat ad át, az hálózati személy, mert az konspirált, vagyis titkos személy, konspirált tevékenységgel.
A társadalmi kapcsolat az állambiztonsági szervek munkáját viszonylagos rendszerességgel segítő személyek egyik típusa - magyarázta a történész. Az ilyen személyek azonban nem beszervezett emberek, nem kell semmit aláírniuk, vagyis szemben például az ügynökök elhíresült 6-os kartonjával, nekik sem ilyen adatlapjuk, sem munkadossziéjuk sincs.
orbán, göncz (Patkány fedőnéven?), áder
Rainer M. János szerint a társadalmi kapcsolatok „a rendszer peremén" létező személyek voltak, még fedőnevük sem volt - igaz, legtöbbször a jelentésekben meg sem nevezték őket, bár előfordult az is, hogy valódi nevüket is leírták. Esetükben ugyanis nem volt szükség konspirációra.
A történész példája szerint egy fontos szocialista nagyvállalatnál működő operatív tiszt társadalmi kapcsolata volt legtöbb esetben a helyi KISZ-titkár vagy a személyzetis. A társadalmi kapcsolat maga nem is írt jelentést. A hadseregben is volt minden helyőrségben operatív tiszt, akinek két feladata volt: a kémelhárítás, illetve a hangulat megfigyelése.
Az állambiztonság működésében hálózati személyeknek nevezett titkos segítőket szokták némileg pontatlanul összefoglalóan ügynököknek nevezni. Közös jellemzőjük, hogy munkájuk titkos volt, és személyük is konspiratív.
Egy másik nagy csoport a kapcsolatok - esetükben különbség, hogy hiányzik a titkos, konspiratív közeg. E körbe tartozott a "társadalmi kapcsolat", aki viszonylag rendszeresen segített információkkal és az "alkalmi kapcsolat", aki csak egy-egy alkalommal. A "hivatalos kapcsolat" valóban hivatalos kapcsolatban állt az állambiztonsággal - tipikusan ilyen volt egy nagyvállalat személyzeti osztályának vezetője.
orbán operatív kapcsolata győri gábornak. most már szinte tény, korábban erről miért nem beszélt sosem orbán? biztos elfelejtette, amúgy nagyon őszinte, gerinces ember.
A beszervezés feltétele az illető átvilágítása: maga és kapcsolatai lenyomozása, környezettanulmány készítése. Ezután még azt is ellenőrzik, hogy az illető más szervnek - akár a III-as ügyosztály más csoportfőnökségeinek, vagy egyazon csoportfőnökség más osztályainak vagy alosztályainak - nem hálózati személye-e már. A titkosság miatt ugyanis nem volt „összefésült" adatbázis. Ez a priorálás.
megpróbálták beszervezni, de nincs indoklás, hogy miért nem szervezték be (ne keverjük a társadalmi kapcsolat- operatív kapcsolat megszűnését 1981-82-ből, meg a másik beszervezési kísérletet, mert egyetem előtt és után orbánt kétszer hívták be katonának).
Csak figyelmesen kell olvasni!
1. Orbán Viktor a KBH jogelődje BM III/IV-nél szerepelt!
2. Orbán Viktor katonai szolgálatot teljesített 1981-1982 között!
3. Nem sikertelen beszervezése volt Orbán Viktornak a III/III. által, hanem elállt tőle! Egy oka lehet, már a társszerv beszervezte!
4. A Környezettanulmány során juthatott tudomásukra a BM III/IV-hez kötöttsége!
DR. ORBÁN-t 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozta a BM III/III-2 Osztálya, de beszervezésétől elálltak. 206-8/21/1982.sz, 11-2110/1982. számom környezettanulmány készült róla.
- Orbán ÖSSZEMOSSA a két ügyet.
Orbán azt állítja, hogy
"sorkatonai szolgálatátom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam",
ezzel azt látszatot kelti, mintha ez visszautasítás a "társadalmi kapcsolat"-ként való tevékenységére vonatkozna.
Pedig nem.
- A társadalmi kapcsolat formula értelmezhetetlen, ügynöki megközelítésben.
Mert ott nem kellett semmit aláírni.
Ad absurdum: lehettél "társadalmi kapcsolat" úgy, hogy nem is tudtál róla.
Elég volt, ha valakivel bármilyen - akár semleges - témában pár szót váltottál.
Ő pedig, az elhárító tiszt, akiről te ezt nem tudtad, társadalmi kapcsolatként szerepeltethetett. Fényezve, vagy csak igazolva a saját ténykedését.
- Kösz, de erre az "érvelésedre" nem vagyok vevő.
1.) "Elég volt, ha valakivel bármilyen - akár semleges - témában pár szót váltottál."
Ez nem igaz.
A "társadalmi kapcsolat"-hoz többször kellett és nem pár szót váltani, hanem elbeszélgetni.
Egy értelmes fiatalember azért hamar rájött, hogy nem véletlenül akar vele többször elbeszélgetni az az illető (aki ha tiszt volt, esetenként nem is az ő századának tisztje volt).
2.) "Ő pedig, az elhárító tiszt, akiről te ezt nem tudtad, társadalmi kapcsolatként szerepeltethetett. Fényezve, vagy csak igazolva a saját ténykedését."
Pontosabb a "hálózati személy" megnevezés. Ilyen az a "Győri Gábor" fedőnevű valaki, akinek "társadalmi kapcsolata" volt Orbán.
A "hálózati személy"-től azért az nagyon kevés lett volna, ha kiskatonákról csupán "társadalmi kapcsolat" kartonokat gyárt.
Orbán Viktor honvéd esetében
a "TÁRSADALMI KAPCSOLAT"
a belügyminiszter 09/1975. számú parancsának 8. pontja szerint értelmezendő:
"Az állam elleni és politikai jellegű bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében az állambiztonsági szempontból érdekelt területeken az operatív tisztek alakítsanak ki folyamatos együttműködést olyan személyekkel
(továbbiakban: társadalmi kapcsolat),
akik elhelyezkedésük, lehetőségük és alkalmasságuk alapján képesek az állambiztonságot érintő kérdésekben rész- vagy kiegészítő információkat szolgáltatni az adott területen jelentkező egyes jelenségekről, eseményekről, személyekről.
Társadalmi kapcsolatként történő együttműködés csak
hazafias meggyőződésű,
a szocializmushoz hű állampolgárokkal,
az önkéntesség elve alapján alakítható ki."
1989-ben orbánt még mindig használták, vagy újra kezdték használni eszerint: (érdekes, hogy a minősítést 1999-ben törölték)
Ha minden stimmel, pontos terv alapján megkezdődik a beszervezés: ki, hol, milyen körülmények között végzi. Azt is eltervezik, hogy milyen technikával gyakorolnak rá nyomást: hazafias érzelmeire apellálnak, esetleg megfenyegetik valamilyen, birtokukban lévő információval.
- Azért vagyunk itt, hogy megerősítsük a kormányt, Orbán Viktort és legközelebbi harcostársait - mondta Csurka a halála előtt. (fedőneve: Raszkolnyikov)
A történész szerint ez utóbbi a pressziós beszervezés, ahol előadták dokumentumokban, hogy mi minden kompromittáló van az illető ellen, és az tulajdonképpen egy kihallgatási jegyzőkönyv, ami megy az ügyészségre, kivéve, ha „maga ezt aláírja, mert akkor eltesszük, és soha nem vesszük elő".
Még szintén 1987 első hónapjaiban egy másik dokumentum szerint már egy újabb nyomozás folyt Orbán ellen, „FUTÓ" fedőnéven. Előbbi nyomozást a BM III/III-as, vagyis a belső reakciót elhárító csoportfőnökségének 2-es, vagyis ifjúságvédelmi osztálya végezte, míg utóbbit, ugyanennek az osztálynak az „a" jelzetű, a felsőfokú oktatási intézményekkel szembeni elhárításért felelős alosztálya.
"Sok fiatalt a katonai elhárítás, a III/IV-es csoportfőnökség szervezett be, még sorkatona korukban. Az előfelvételisek tancsoportok szerint szolgáltak, így azokat, akik jól működtek együtt a katonai elhárítással, a belső elhárítás sem hagyta parlagon, miután leszereltek a seregből, és elkezdték egyetemi tanulmányaikat" - mondta egy egykori III/III-as tiszt tíz évvel ezelőtt az Origónak.
"Sűrűn bejártunk az egyetemekre, ismerhették az arcunkat, még a portás is előre köszönt nekünk" - emlékezett vissza a tiszt, aki nehezményezte, hogy szinte csak a III/III-at helyezték a szégyenpadra, noha szerinte a többi csoportfőnökség sem volt különb. "Alig lehet hallani például a III/IV-esekről, noha ugyanazt csinálták, mint mi, csak a katonaságon belül.
Öt egykori III/III-as (politikai rendőrség belső elhárítással foglalkozó része 1962 és 1990 között.) tiszt vallott a saját állambiztonsági múltjáról, a hírhedt belső elhárítás belső életéről, a beszervezésekről, iratmegsemmisítésekről, félelmeikről, a rendszer bukásáról. Vannak köztük, akik azóta sikeres emberek lettek a magánszférában, és olyan is van, aki teljesen lecsúszott.
Elég egybehangzóan ítélték el a megszólaltatott állambiztonsági tisztek a szocialista kémelhárítást (III/II), a hírszerzést (III/I) és a katonai elhárítást (III/IV), amelyek pedig, ha más névvel is, de tovább működtek a rendszerváltás után is. "A hírszerzésbe és a kémelhárításba protekciósok, a kádergyerekek mehettek, nem véletlenül voltak olyan gyengék" - vélte az egyikük, míg egy másik tiszt megjegyezte, hogy például a kémelhárítás teli volt egykori ÁVO-sokkal.
kövér elvtárs és az mszmp-kb-s intézeti belépője aczél györgy igazgató elvtárs aláírásával - bár ez lehet hamisítvány
"Nem véletlen, hogy a rendszerváltás után számos kollégámat átvette az akkor alakuló Nemzetbiztonsági Hivatal.A beszervezések könnyen mentek: nagyon kevesen mondtak nekünk nemet, szinte mindenkit elvi, internacionalista alapon bírtunk együttműködésre" - állítja a tiszt, aki csak mosolyogni tud, hogy valahányszor egy ügynök lebukik, arra hivatkozik, hogy zsarolták és kényszerítették az együttműködésre. "Ha sokat mondják, tán még maguk is elhiszik" - véli a volt titkosrendőr, aki szerint az alosztályán elvétve fordult elő, hogy valakit terhelő alapon szerveztek be, mint ahogy az anyagi alapon való beszervezések is ritkák voltak. Legfeljebb költségtérítést kaptak a hálózati személyek, meg egy-egy nehéz helyzetben levő diák némi ösztöndíj-kiegészítést.
"A III/III és a III/II (a kémelhárítás) például olyannyira nem volt szétválasztva, hogy egy épületben működött a két szolgálat" - mondta a tiszt, aki szerint az, hogy ki melyik osztályon dolgozhatott, elsősorban a protekciójától függött. "A legnagyobb hátszél a III/I-hez (hírszerzés) kellett, ahogy akkor mondogatták, nem nagyon lehetett bekerülni oda anélkül, hogy a családban legalább egy 'Szocialista Hazáért' érdemrend ne lenne, a kémelhárítókhoz kisebb protekcióval is be lehetett jutni, míg akinek nem volt semmi külső támogatása, az csak III/III-as lehetett" - sorolta a volt III/III-as tiszt, aki szerint nem véletlen, hogy jobban és hatékonyabban dolgoztak a kémelhárítás vagy a hírszerzés munkatársainál.
A HVG internetes oldalán közzétett III/III-as tisztek listája igencsak hiányos, ráadásul az is tévedés, hogy az 1989-es állapotot tükrözi. Ez a névsor Kiszely Gábor Állambiztonság című könyvéből való, amit egy kicsempészett belső telefonkönyvből állítottak össze - állítja a volt titkosszolgálati tiszt, aki szerint lehet, hogy 1989-ben lopták ki azt a hivatalból, azonban a telefonkönyv korábbról való, talán 1986-ból. Ezt más tisztek is megerősítették az [origo]-nak. "Tehát a lista nem egy pontos nyilvántartás alapján készített lajtsrom, olyannyira, hogy az alosztályom kétharmada nem szerepel rajta" - jelentette ki.
"Amikor már lehetett tudni, hogy a politikai változások visszafordíthatatlanok, pánik tört ki az elhárításnál. Hajnalonként bejártunk, és az iratmegsemmisítő gépek segítségével daráltuk be az aktákat. Valósággal égtek a gépek. Ittunk és zúztunk, másképp nem lehetett elviselni. A nálunk levő iratok mintegy 95 százalékát sikerült megsemmisítenünk. A nyolcvanas évek végéről így nem sok jelentés maradhatott" - tekintett vissza az egykori tiszt.
másik tiszt: "...Közben megjelent az állambiztonsági helyettes parancsa a zúzásról, így minden aktát ledaráltunk a pincében. Az is fárasztóan unalmas volt. A Duna-gate kirobbanása után azt a kevesebb mint tucatnyi fiatalt, aki jogsértő ügyben nem szerepelt, átvette az akkori kémelhárítás.
Nógrádi György dr. (Raguza fedőnéven) "6-os kartonja szerint elvi-hazafias alapon szervezték be 32 éves korában, ifjúságvédelmi vonalra. A BM III/III-2-a. alosztály kezdte el foglakoztatni (Ez a részleg felsőfokú intézményekben folytatott belső elhárítás.) Beszervezője és tartótisztje Nagy Sándor r. hdgy. volt.
1987-ben átkerült a BM III/III-6-a. alosztályra. (A BM III/III-6. osztályon foglakoztak az ellenséges propagandaanyagok készítésének és terjesztésének elhárításával.)
Az intézkedési terv szerint "Raguza" rendszeres kapcsolatban állt a BND (német titkosszolgálat) és a CIA képviselőivel. "
Az egyik volt megyei III/III-as vezetőnek pedig annyira sikerült átállnia az új rendszerbe, hogy október 23-a alkalmából kétszer is jutalomban és kitüntetésben részesült a belügyminiszter javaslatára.
A pártállam hírhedt titkosszolgálatát 1990 januárjában oszlatták fel, amikor a Duna-gate botrány kirobbanásakor kiderült, hogy továbbra is megfigyelés alatt tartották az akkori ellenzéki erőket. "A régi belbiztonsági szolgálat elvesztette funkcióját, és már korábban elvesztette a társadalom bizalmát" - indokolta döntését a kormány. A III/III-as csoportfőnökség vezetőjét a katonai ügyészség nem sokkal később megrovásban részesítette.
"Nem önszorgalomból hallgattuk le és figyeltük meg a demokratikus ellenzéket a kerekasztal-tárgyalások idején, hanem pártutasításra, a jelentéseinket olvasták a kerekasztalnál tárgyaló állampárti vezetők" - jelentette ki az állambiztonsági tiszt, aki abszurdnak nevezte, hogy akkor és most is úgy tesznek az akkori vezetők, mintha semmi közük nem lett volna az egészhez.
nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb? az MSZMP(-s katonai ügyészség) hazudott a megrovással.
Utolsó írka