Irán tényleg a Gonosz hatalma? - avagy ami a nyugati mainstream médiából kimarad

Aki nem ismeri Irán/Perzsia történelmét és kultúráját az nem érti meg, hogy a nyugati propaganda, a 8 éves háború (nem ő kezdte, hanem őt támadták meg), és a 3 évtizednyi nemzetközi szankciók ellenére Irán miért nem omlott össze, hanem talpraállt, újjáépült, és a világ top 15 tudományos országa közé került be. Avecenna, al-Khwarizmi és Omar Kayyam országáról beszélünk. Arról az országról, ahol nekik a mai napig szobraik vannak, utcákat és tereket neveznek el róluk, és műveiket (amelyek túlélték az évszázadokat) a mai napig lehet kapni a könyvesboltokban. Az ókor egyik legnagyobb tudományos központjának, a Gondeshapur Egyetem országáról beszélünk. Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!

Iránt a jelenlegi siíta irányzat miatt nem érti meg a nyugati és a szunnitákkal ellenségesnek tartja, és emiatt a hiányos ismeret miatt nem érti a Nyugat, hogy Irán miért akar az iszlám világ vezetője lenni. Meg egyáltalán miért akar a térség vallási vezetője lenni. Nemcsak azért mert Perzsia volt a világ első birodalma, amely a politieizmust végleg lecserélte a monoteizmusra, a mai napig létező zoroasztianizmusra. Nemcsak azért mert a mai Iránban lakik a legtöbb őslakos (még az ókorban betelepült) zsidó. És nem is csak azért, mert Irán legnagyobb keresztény egyháza a mai napig a világ egyik légrégibb, a bizánci kereszténységnél régebbi örmény keresztény egyház. Hanem azért is, mert a világ egyik leghíresebb középkori filozófusa és muszlim vallástudósa al-Ghazali mellett a 6 legnevesebb hadíszgyűjtő mindegyike a történelmi Perzsia (és az akkoriban hozzá tartozó Khoraszán) területéről származik. És a világ legnagyobb mecsetkomplexuma amely a mekkai nagymecsetnél is nagyobb (most még nagyobb, mert a mekkait is folyamatosan bővítik), szintén Iránban van a 8. síita imám, Imam Reza szentélye köré épített mecsetkomplexum, amelyben még a híres Abbaszida kalifának, az 1001 éjszaka meséiben is szereplő, és a bagdadi Bölcsesség Házát (az akkori világ tudományos centruma) alapító Harun al-Rashid kalifa sírja is megtalálható (és a mecsetkomplexumot működtető szervezet a világ egyik legrégebbi mai napig működő vallási alapítványa). Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!

Irán csupán a történelmi múltjának (tudományok, vallás, művészetek, gazdaság, politika) megfelelő helyet akarja újra betölteni. Azt a szerepet akarja visszaszerezni, amelyet az európai hódítok és gyarmatosítók megérkezéséig töltött be. Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!
És Irán nem fegyverekkel, nem hadsereggel akarja ezt elérni. Az elmúlt 150 évben Irán egyetlen egy háborút sem kezdeményezett!!! Az elmúlt 150 évben az összes harca védekező volt az őt megtámadó agresszorokkal szemben. Irán tudományos fejlődése, a művészetei, a gazdasági erősödése, és a diplomáciai manőverezései révén akarja a méltó helyét elfoglalni a világban. Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!

Most egy kicsit jobban bemutatom Iránt/Perzsiát, mert a régió egyik legfontosabb szereplője.
80 milliós lakosságú ( = Németország lakossága), és 1,6 millió km2 területű = Németország + Franciaország + Anglia + Spanyolország területe együtt. Ráadásul elég változatos: magas hegyektől a síkföldön át a sivatagig minden található, valamint 2 tenger mossa partjait. És a világ 4. legnagyobb olajmezejével, és a világ egyik legnagyobb földgázmezőjével rendelkezik. Egy kicsit bővebben bemutatom Iránt a teljesség igénye nélkül csak és kizárólag a legfontosabb dolgokat, amikre a múlt kötelez!

Irán a világ egyik legősíbb civilizációja. A sumerokkal egyidős elámi civilizáció utódja.
A világ első 3 kontinensre (Ázsia, Afrika, Európa) kiterjedő szuperbirodalma az Achaemenida Birodalom idején. A zsidók felszabadítói a babilóni fogságból. Ez volt az ókor első (és sokáig az egyetlen) nem rabszolgatartó birodalma. A világ első transzkontinentális kövezett útja, a Királyi Út. Előszőr ők építettek hidat Európa és Ázsia között a Boszporuszon. A meghódított népek megtarthatták vallásukat, nyelvüket, saját uralkodói rendszerüket, és mégis egy nagy birodalom közigazgatási részeivé váltak a satrapa közigazgatási rendszernek köszönhetően. Ekkor és itt jött létre a politeizmussal szakító monoteista zoroasztrianizmus, amely vallás a mai napig létezik.

Az Achaemenida Birodalom legnagyobb kiterjedése, amely 3 kontinensre terjedt ki Trákiátől (ma Észak-Görögország és Bulgária; de emellett Európából Románia és Ukrajna Fekete-tengeri partvidéke, a Krím-félsziget és a Kaukázus déli része is alájuk tartozott) az Indus-völgyéig (ma ez Pakisztán és India határa) tartott, Afrikában pedig a mai Egyiptom, Észak-Szudán és Líbia területe tartozott alájuk. A területe 8 millió km2 volt (nagyobb volt mint a Római Birodalom).

Nagy Kürosz volt az, aki a Bibliában is szerepel azzal, hogy kiszabadította zsidókat a babilóniai fogságból. Xerxes szintén szerepel a Bibliában (ő volt Eszter férje), de a 300 c. filmmel ellentétben a Bibliában pozitívan.

A Szászánida Birodalom a Bizánci Birodalom riválisa és ellensége volt, oda-vissza foglaltak el egymástól területeket. Ekkor jött létre az ókori egyik legnagyobb egyeteme a Gondeshapur Egyetem, amelynek a mai kórházi rendszert köszönhetjük. A Gondeshapur Egyetemben felhalmozott tudás a muszlim civilizációra szállt tovább, mivel a bagdadi Bölcsesség Házában a tanítók közül nagyon sokan a Gondeshapur Egyetemről kerültek ki.

A Pártus és a Szászánida Birodalom fővárosa Ctesiphon volt, ahol az uralkodói palotának a mai napig a világ legnagyobb boltíve van. Jelenleg a mai Bagdadtól nem messze van Irakban. Így adódott át az ókori elámiak, szúszaiak, médek és perzsák tudása a muszlim civilizáció számára. És nem véletlen, és így már jobban érthető, hogy az Abbaszida Kalifátus (az iszlám civilzáció hőskora) idejében miért a perzsák közül került ki a legtöbb tudós és művész, akik a későbbi civilizációk tudománytörténelmét meghatározták, és akik nélkül a mai modern Nyugat sem lehetne olyan modern.

Az Abbaszida Birodalomban olyan perzsa tudósok voltak, mint Omar Khayyam (mi európában a rubai-ról ismerünk (4 soros versek), de Iránban a mai napig mint tudóst tartják számon, ő készítette el a perzsa naptárreformot, a hiperbola számításokkal évszázadokkal megelőzte európai matematikusokat, és már akkor a heliocentrikus világképet terjesztette, amikor azért itt Európában még máglya járt),

• ibn Sina (=Avicenna, orvos, filozófus és tudós, a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja. Egyike volt a leghíresebb muszlim orvosoknak.) ,
• al-Khwarizmi (algebra felfedezője),
• al-Biruni (= Alberonius: „geodézia atyja”, az „indológia alapítója”, Kritizálja Arisztotelész fizikáját, és azt állítja, hogy a vákuumnak léteznie kell.
• bevezette a kísérleti tudományos módszert a mechanikában. A mechanikán belül egyesítette a sztatikát és a dinamikát. a hidrosztatikát a dinamikával egyesítve megalkotta a hidrodinamikát),
• ibn Abbas (= Haly Abbas), al-Fazari, Shaykh-i Baha'i, Muhammad Baqir Yazdi, stb...
• al-Ghazali (egyik legnagyobb filozófus; a Nyugat filozóssnak tartja, de a muszlimok pedig az egyik legnagyobb vallástudósuknak)
• Nizam al-Mulk nagyvezír, aki sorra alapította az iskolákat és egyetemeket (amiket róla neveztek el nizamiyyáknak, mint pl. a Bagdadi Egyetemet), valamint évszázadokkal Machiavelli előtt megírta a kormányzás könyvét (Book of Government - Siyasatnama)

A 16. sz. legelején vált Perzsia szunnitából siítává a Szafavida dinasztia hatalomra kerülésével. A Szafavidák 2 évszázados uralma alatt nemcsak teljesen újjáépült a mongol hódítások pusztítása után, hanem az akkori világ egyik leggazdagabb és legjelentősebb birodalmává vált. Akkoriban nem annyira tudományoknak, hanem a művészeteknek volt a központja: építészet, városépítészet, kertművészet, festészet, irodalom, költészet. Ekkor épültek ki a hatalmas fedett bazárok, amelyek közül a tabrizi nagybazár a mai napig a világ legnagyobb fedett piaca. A 2 évszád Perzsia 6000 éves történelmében szinte csak pár pillanatnak tűnik, de az ebben 2 évszázadban épített épületek, újjáépített városok, mozaikok, festmények, versek a mai napig meghatározzák az iráni városok városok látképét, és kulturális életét.

2 évszázad hanyatlás, európai hatalmaknak való kiszolgáltatottság (Kádzsár és Pahlavi dinasztiák) után Irán (8 évig tartóháború és 3 évtizednyi nemzetközi szankciók ellenére) újjáépíti magát, hogy elfoglalja a történelmének megfelelő méltó helyet a világban. Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!

A fentiek után nézzünk néhány tényadatot a mai Irán tudományos eredményeivel kapcsolatban:

1. Az iszlám világban oktatás és tudományok terén a legfejlettebb a 3 évtizede szankciók alatt levő Irán. Valamint Törökország, Malajzia és Tunézia, de Pakisztán és Jordánia sem áll rosszul.
2. Az iszlám országok tudományos munkáinak a felét Irán és Törökország készíti.
3. A muszlim országok közül Irán, Törökország, Malajzia és Tunézia költi GDP arányosan a legtöbbet a K+F-re, és a 100.000 főre jutó tudósok száma is ezekben a legmagasabb a muszlim országok közül.
4. A Science-Matrix és a Web of Science szerint Iránban és Törökországban a tudományos publikációk száma a világ átlagának négyszeresével növekszik.
5. Az iráni tudományos publikációk száma az elmúlt évtizedben 575%-kal(!!!) növekedett (SCImago adatai), és 3x annyi könyvet produkál, mint az összes arab ország együttvéve.
6. Nanotechnológiában a világon megjelenő cikkek 4%-át Irán adja, a muszlim országokénak pedig a 42%-át.
7. Irán jelenleg az El Nem Kötelezett Országok (Non-Aligned Movement = NAM, még a hidegháború idején jött létre azon országokból, amelyek egyik nagy tömbhöz sem, vagyis sem az USA-nak, sem a Szovjetuniónak nem akartak alávetni magukat, jelenleg 120 ország az állandó tagja, és 17 ország a megfigyelő státuszú tagja) elnökségét tölti be és először rendeznek a NAM számára tudományos és technológia összejövetelt, amelyet Teheránban tartanak.
8. Ezzel a NAM országok számára a jövőt, a kitörést, az új korszakot akarja Irán megmutatni és elindítani: a tudományos és technológiai fejlődés útjára kell lépniük a NAM országoknak.
9. Az iráni kormány több tagjának van amerikai egyetemen szerzett PhD-ja, mint az amerikainak.

10. Magfúzió technológia területén a világon a 6. helyen áll
11. Az őssejt kutatásban a 4. helyen áll a világon
12. Az Institute for Scientific Information (ISI) 2008-as listáján Irán a tudománytermelő országok közül kémiából a 32., fizikából a 46., biológiából az 56. helyen áll, 2014-ben a nanotechnológia terén a 7. helyen.
13. Több mint 320.000 középiskolásnak (high school) tanítanak nanotechnológiát, és 5 diákolimpiát tartanak nanotechnológiából, és 49 laboratórium foglalkozik nanotechnológiával.
14. 17 egyetemen posztgraduális képzésben 25.000 nanotechnológia szakértőt képeznek.
15. 148 iráni cég foglalkozik nanotechnológiával.
16. 2012-ben már 31 tudomány- és technológia parkja (science and technology park) volt.
17. Több mint 1500 tudásalapú cég működik az országban.
18. Fejlett géntechnológiai laborjai vannak, vannak saját génkeresztezett állatai (első 10 ország között van a génkeresztezett és klónozott állatok tekintetébe)
19. gyorsan fejlődik a robotika tudománya, és iráni mérnökök és egyetemisták intelligens robotokat terveznek, és Irán azon országok közé tartozik, ahol robotversenyeket rendeznek (ugyanúgy, mint Angliában, USÁ-ban vagy Japánban), idén 2015-ben is (15 országból vesznek rajta részt)
20. Az SJR (spanyol ponzorálású tudományos adatbázis) listáján Irán a a tudományos publikációk számának tekintetében
21. A citation indexe alapján Irán 2005-ben a 49. helyen állt
22. Egy 2002-es brit kormányzati tanulmány szerint Irán a világ 30. legnagyobb tudományos hatású országa
23. A kutató központjai (research centre) közül a top 1000-ben 3 intézettel is szerepel
24. Iránnak van saját űrprogramja, űrtechnológia gyártása, űrügynöksége, és űrkilövő állomása és az első 10 országok közé tartozik, amelyek műholdat lőttek ki az űrbe
25. Van saját nukleáris programja, és egy közel-keleti regionális részecskegyorsító építését tervezi - persze, csak ha nyugat ezt hagyja, mert jelenleg a normál nukleáris programját is ott próbálja meg akadályozni a nyugat, ahol csak tudja
26. Sokaknak furcsának tűnik, de a '79-es forradalom óta az iráni egyetemeken olyan vendég előadok is tartottak órákat, mint Stephen Hawking, a Nobel-díjas Kurt Wüthrich és Pierre-Gilles de Gennes, stb
27. 1979-es forradalom óta az egyetemisták száma 100 ezerről 2 millióra emelkedett
28. A vallási vezetésű ország miatti közhiedelemmel ellentétben kiemelkedően magas az egyetemeken a nők aránya, a fizika szakon 80%
29. Az ICT szektorban több mint 150 ezren dolgoznak

30. Az egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson számítva a 80-as évek óta több mint négyszeresére (4,3-szorosára) nőtt: 1980-ban: 2,974 USD és 2012-ben: 12,986 USD (IMF adatok; a világátlag: 11,964 USD) - úgy, hogy közben a lakossága megduplázódott!!! (ha a lakosságszám változatlan maradt volna, akkor 8x-ra nőtt volna az egy főre eső GDP)
31. Irán 2010-ben GPP-PPP alapon a világ 17. legnagyobb gazdasága (888,355 millió USD), nominal GDP alapon pedig a 26. legnagyobb gazdaság a világon (imf adatok);
32. a The Economist Iránt 2008-ban az ipari termelési rangsorban (ebben csak az ipar!!! van benne, mezőgazdaság és szolgáltatások nincsenek benne!!!) a helyre tette;
33. gyógyszeriparáról sokat elmond, hogy 55 gyógyszergyártó vállalat működik Iránban;
34. Irán a világ 12. legnagyobb autógyártója (az Iráni autógyártás 1998-2008 között 445%-kal növekedett Irán, és 2009-ben 1,39 millió járművet gyártott, aminek 75%-a személygépjármű), és azon országok közé tartozik, amelyek elektromos autókat is gyártanak (adatok: OICA = Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége). Az autógyártásuk túlnyomó többsége belföldre készül, de 60 ezer darabot a környező közép-ázsiai országokba exportálnak, és az autóexportjuk értéke már meghaladja az évi 1 milliárd dollárt. Irán célja az évi 2 millió autó gyártása a mostani évi 1 millióról, jelenleg az ország GDP-jének a legnagyobb részét adja az olajszektor után: a GDP 10%-át
35. Iránnak vannak az autóipar területén saját márkái és gyárai (Khodro, Saipa), de külföldi járműgyártók is megtalálhatóak az országban: német (Volkwagen, BMW, Mercedes, MAN), francia (Peugot, Citroen, Renault), svéd (Volvo), olasz (Fiat), kanadai (Solitac), kínai (Chery Automobil, Anhui Ankai Automobile), japán (Toyota), malajziai (Proton) és dél-koreai (Daewoo Bus Company, Kia motors) járműgyártó cégek)
36. Irán tagja az N-11-nek (ugyanannak a Goldman Sachsnak a 2005-ös listája, amelyik 2003-ban megalkotta a BRIC országok kifejezést; N-11 (Next Eleven) tagok: Egyiptom, Indonézia, Irán, Törökország, Dél-Korea, Vietnám, Mexikó, Fülöp- szigetek, Nigéria, Pakisztán, Bangladesh - azokat az országokat tartalmazza, amelyek a BRIC országok mellett a 21. század legfontosabb gazdaságaivá válhatnak)
37. a Világgazdasági Fórum a versenyképességi listáján (GCI) Iránt a 62. helyre tette a 2011-2012-es listáján (a szigorított szankciók előtti évi listán)
38. Irán a világ 38. legnagyobb exportőr országa (a CIA World Factbook alapján)
39. az idegenforgalmi bevételek szempontjából a 68. helyen áll a világban (ami nem a legjobb, de ahhoz képest, hogy a nyugati országok többségéből nincsenek szervezett utak Iránba, úgy már ez a helyezés nem is olyan rossz)
40. Tagja az OPEC-nek, és az ECO-nak (7 ázsiai és 3 európai ország gazdasági együttműködése), és Shanghai Cooperation Organization (SCO) megfigyelő státuszú országa.

A sumerokkal egyidős 6000 éves civilizáció 2560 évvel ezelőtt lépett fel meghatározó politikai, gazdasági és kulturális tényezőként a világtörténelem színpadán, amikor a médektől a perzsák vették át a hatalmat. Azóta többször is sikerült a világtörténelemben fontos szerepet játszania. Amit a nyugati média elhallgat, hogy az ifj. Geroge Bush amerikai elnök által 2002. január 29-i kongresszusi beszédében a Gonosz tengelyének (Axis of Evil) nevezett Irán elkezdett újra felemelkedni. A képeken Persepolis, a 3 kontinensre kiterjedő Achaemenida Birodalom (amelynek több uralkodója is szerepel a Bibliában) fővárosának romjai (Nagy Sándor rombolta le) és 3D modellje, valamint a nagy óperzsa birodalom uralkodóinak sziklába vájt sírjai: