Az akácnemzetség tudományos nevét, Robinia pseudoacacia, arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ben Európában meghonosította a növényt. Fajai Észak-Amerika keleti részén és észak-Mexikóban (az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen) honosak. Magyarországon a 18. században kezdték telepíteni a futóhomok megkötésére.
Megvédené az akácot a Fidesz
Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő szerint meg kell akadályozni, hogy az Európai Bizottság elrendelje az akác visszaszorítását, netán kiirtását. Ennek érdekében a Fidesz hungarikummá minősítené az akácot és az akácmézet, és módosítaná a magyar erdőtörvényt is, amely eddig veszélyes, idegenhonos fajtaként határozta meg az akácot.
Az Európai Unióról a poszt közepétől szerkesztettem részletesebben.
Molnár V. Attila botanikus, Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék:
az alábbiakban biológusként reagálok. (Hangsúlyozom, hogy véleményemet szakmai érvek alapján fogalmaztam meg és az nem értelmezhető politikai állásfoglalásként.)
Ha valaki beleolvas a Tóth, P. (2013): Magyar Méhészeti Nemzeti Program Környezetterhelési Monitoring vizsgálat 2012–2013. Országos Magyar Méhészeti Egyesület című anyagba nem lesznek illúziói, arról, hogy mennyire ‚fenntartható’ a magyarországi méhészet.
A témát összefoglaló honlap alján levő linkre kattintva elérhető pdf-ben az anyag.

KáKánBéKa
Molnár V. Attila botanikus, Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék



Utolsó írka