mi a baj a földtörvénnyel?:

Egy hónapon belül harmadszor szabott ki pénzbírságot a parlament Novák Elődre. A jobbikos képviselőt ezúttal havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára, 131 ezer forintra büntették azért, mert cionistának nevezte az ATV-s Bánó Andrást.

"Egy ország hírneve attól függ, hogyan viszonyul a zsidóihoz. Minden más csak másodlagos."

Demokratikus ország nem foglalkozik ennyit a zsidókkal, ezt azért lássuk már be axiómaként (kivéve persze izrael), térjünk mindannyian, mi magyarok, konszenzusra.

a zsidóság egy kisebbség, amit úgy is kell kezelni.
a zsidóság és a filoszemiták érzékenysége nem lehet központi tényező egyetlen ország egyetlen tevékenységében sem. tehát a kulturális életben sem. az hogy volt holokauszt, például nem azt jelenti, hogy a zsidóság nagyobb képviselettel kell, hogy rendelkezzen a parlamentben.

ha egy kisebbség többséggé akar válni (vagy már az), vagy ha egy kisebbség hatalomra akar törni (vagy már az, ahogy most is, látjuk), az a többség ellensége; (előbbi a cigányságra, utóbbi a zsidóságra jellemző úgy hiszem), kisebbségnek hatalomra törni abszolút nem demokratikus tevékenység. a mai asszimilált, filoszemitizmussal átitatott posztkommunista örökséggel terhelt közélet és besúgókultúra nem lehet egy magyarokról elnevezett szuverén ország attribútuma tehát.

mindentől függetlenül, általánosan mondom, úgy, hogy lusztráció és halálbüntetés-párti vagyok, tehát kerényiék, l.simonék nem tevékenykednének sokat az ideálom szerint a mi országunkban.

sajnos amúgy ez az ügy is csupán gumicsont. jelentéktelen dolog, annak ellenére, hogy én nagy Tormay és Bujdosó könyv-rajongó vagyok

"Az eszméletlen Dózsa Lászlót a Szövetség utcai kórházba szállították, majd ÁVH-sok átvitték a Mosonyi úti rabkórházba, amelyről köztudomású volt, hogy vallatóhely. Az egyik vallatótiszt annyira szétrúgta Dózsa fejét, hogy kitört belőle egy csontdarab, és ekkor a klinikai halál állapotába került. Mivel azt hitték, meghalt, tömegsírba dobták, testére meszet öntöttek. Dózsa Lászlót egy ma is élő sírásó mentette meg, aki társa segítségével elvitte a Szabolcs utcai kórházba, ahol nyolcórás műtéttel mentették meg az életét.

egy 14 éves gyereket, kishíján agyonrúgdostak..."

frissítve: Dózsa László legendájáról

 Szerepe 1956-ban

1956. október vége, november eleje között – állítása szerint – "nemzetőr" volt, majd belépett a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspártba MSZMP. Saját korábbi önéletrajzai és más hivatalos okiratok szerint 1956 novemberétől a „forradalmi karhatalmi őrszolgálatnál” volt állományban, 1957 júniusáig. A kommunizmus bukása utáni önéletrajzaiban kezdő időpontnak már decembert tüntette fel.

Bátyja, Géza a forradalom alatt tisztázatlan körülmények között – valószínűleg autóbalesetben – meghalt, Horn szerint forradalmárok ölték meg. Lánya október 30-án született.

az egész  6 perces előadás a tovább után:

A második világháborúban Burmában volt a délkelet-ázsiai hadszíntér fő frontvonala. A brit közigazgatás összeomlott a japán csapatok előrenyomulása következtében, megnyíltak a börtönök, előjöttek a rejtőzködők. Rangoon átállt, kivéve sok angol-burmait és indiait, akik helyükön maradtak. A dzsungelen át nagyjából 300 000 menekült indult Indiába. Közülük csak 30 000 ember érkezett meg. A japánok burmai hadjárata kezdetben sikeres volt és Burma legnagyobb részéből kiszorították a briteket. A britek a Brit Indiai Hadsereg legjobb csapataival ellentámadást indítottak és 1945 júliusára visszafoglalták az országot. Kezdetben sok burmai harcolt a japánok oldalán, de később a Brit Burmai Hadseregben is sok burmai szolgált, különösen a nemzeti kisebbségekhez tartozók.
Az Aung San parancsnoksága alatt álló Burmai Függetlenségi Hadsereg és az Arakan Nemzeti Hadsereg 1942-1944-ben a japánok oldalán harcolt, de 1945-ben átállt a szövetségesek oldalára. Burmában a japánok ellen több tízezer indiai nemzetiségű katona is harcolt a britek alatt.

1947-ben Aung San lett a Burmai Végrehajtó Tanács, az átmeneti kormány elnökhelyettese.

„Nem fogtok lógni!
Munkát a kommunistáknak!” 

Vidám volt az élet a Magyar Október Pártban. Elkeseredett küzdelmet folytattak Münnich Ferenc szobra ellen, harcoltak a róla elnevezett utca átkereszteléséért.

Nem bírták sokáig: kerítettek a flexnek áramot egy BM-ház biztosítéktáblájáról és nekiláttak a szobordöntésnek. De az opportunista lakók fellázadtak: az októberisták áramlopása miatt nem ment a lift. Végül a lelkes párttagok a villanypóznáról oroztak energiát és végre Münnich ledőlt.

 "Münnich Ferenc jelenlétében szokatlan módon zajlott le az elítéltek kivégzése. Végrehajtásra a laktanyában szolgáló sorkatonákat vezényelték ki, de ezek egyike sem vállalta a véres munkát, így a jelen volt karhatalmista egység géppisztoly-sorozattal végzett a húsz éves lánnyal és a huszonnyolc éves fiatalemberrel. Holttesteiket a békéscsabai Berényi úti temető szélén, szemétlerakásra kijelölt helyen földelték el – a Békés Megyei Levéltár adatai szerint az elhantolás helyét 1989-ig államtitokként kezelték a hatóságok."