Néhány napja jelentek meg a hivatalos határozatok arról, hogy jú­lius 1-jétől milyen ágyszámmal, ellátási funkciókkal működhetnek az egyes kórházak. Eszerint a kazincbarcikai kórház például a belgyógyászatán kívül minden aktív ellátását elveszítette, több mint háromszáz ágyon csak többféle rehabilitációban kapott feladatot. Demeter Zoltán fideszes országgyűlési képviselőnek azonban sikerült változtatnia a helyzeten. A református lelkész a Magyar Hírlapnak elmondta, a helybeliek aggódását látva fölkereste Balog Zoltánt, az emberi erőforrá­sok miniszterét, valamint az egészségügyi államtitkárságot is. „A térség hátrányos helyzetű, sok itt a beteg, és rengetegen élnek a létminimum alatt. Könnyen elérhető kórházra van szükségük, mert rossz állapotban vannak, és utazásra nekik végképp nem futja” – érvelt. A kormánypárti politikus hozzáfűzte, belátja, hogy át kell alakítani az ellátórendszert, de szerinte bizonyos esetekben érdemes újragondolni a döntéseket. „Az emberekre kell helyezni a hangsúlyt az élet minden területén, és nemcsak hazánkban, hanem Európában is” – emelte ki Demeter Zoltán.

Akkor már az egész világon! Merjünk nagyot álmodni!

A csernovai tragédia (szlovákul Černovská tragédia) néven elhíresült csendőrsortűz 1907. október 27-én dördült el a Liptó vármegyei, Rózsahegy közelében található Csernovában, 15 halálos áldozatot szedve és többeket megsebesítve az Andrej Hlinka mellett tüntető helyi szlovákok közül. A hét, lőfegyvert használó csendőr közül öten szintén szlovák származásúak voltak.

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nemrégiben egy nyilatkozat-javaslatot nyújtott be a parlamentbe az 1907-es csernovai sortűz 100. évfordulója alkalmából. Az SNS javaslatában olyan kitételek szerepelnek, melyek erősítik azt a tévhitet, miszerint „magyar csendőrök” lőttek „ártatlan szlovákokra“. A Magyar Koalíció Pártja kulturális tanácsa egy elemzést készített a 100 évvel ezelőtti eseményről, melyben sokszor hivatkoznak Roman Holec szlovák történészre, aki a csernovai sortűzről megjelent egyetlen monográfia szerzője. Íme az MKP elemzése:

„A régi és ismert ad fontes követelmény elsősorban a különböző pszeudopublicistákat, sőt szó szerint sarlatánokat riasztja el, akik saját elképzeléseik szerint alakítják a történelmet, elhallgatnak vagy egyáltalán nem ismernek bizonyos összefüggéseket, programszerűen teremtenek új mítoszokat és így deformálják a széles körű olvasó nyilvánosság egyébként is torz történelmi ismereteit.”
Roman Holec [1]

Csernova 1907

Az 1200 lakosú falu közigazgatásilag Rózsahegy település részét, valójában egyik „külső“ utcáját alkotta. Szinte kizárólag katolikus és szlovák anyanyelvű lakói a rózsahegyi plébániához tartoztak.

1905 nyarán a csernovai születésű Andrej Hlinkát választották meg rózsahegyi plébánosnak. [2]

This life goes howling like a wind

You’d better get along if you can

We come in ringing like a mockingbird song

Crawling up the skies all night long

Pongrátz Gergely (1932. – 2005. ) a Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnoka az 1956-os forradalom idején.

Nyílt válaszlevél /HUNNIA 103. szám /

Dr.phil.I. und Dr.h.c.oec. Gosztonyi Péternek, aki a dupla doktori cím mellett a „Historiker, Politologe, Publizist” címeket is viseli

Életének 68. évében 1999-ben, Bernben elhunyt Gosztonyi Péter magyar történész - közölte a hírt a svájci magyar nagykövetség.

Az 1956 óta Svájcban élt nemzetközi hírű Kelet-Európa- és Oroszország-szakértőt március elején megoperálták, akkor jobban lett, most váratlanul következett be a halála. Gosztonyi Péter 1963 és 1996 között a svájci Kelet-Európai Könyvtár vezetője volt, és elsősorban hadtörténettel foglalkozott. Számos könyve jelent meg az 1956-os magyarországi eseményekről, valamint a kelet- és közép-európai térségről.

Gosztonyi Péter 1931. december 2-án született Budapesten. Tanulmányait Budapesten, majd 1953-tól a Zürichi Egyetemen folytatta. Részt vett az 1956-os forradalomban, alhadnagyként szolgált Maléter Pál közelében a Kilián laktanyában. A forradalom leverése után Svájcba emigrált. A 1960-as évektől az egyetemi rangú Kelet-európai Könyvtár munkatársa, majd 1964-től 1996-ig vezetője volt az intézménynek. 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatták. Az emigrációban igyekezett ébren tartani a határon kívül élő magyarság tudatában Magyarország felszabadításának reményét, történelmi munkáiban arra törekedett, hogy tárgyilagosan mutassa be az ország második világháborús szerepét, az 1956-os forradalom előzményeit és összefüggéseit. A Rákosi-Kádár rendszer "történészeinek" utolsó csatlós koncepciójával szemben kimutatta, hogy Magyarország második világháborús szerepjátszásában milyen mértékben volt meghatározó az a diplomáciai kényszerpálya, amelybe a Nyugat korabeli dilettáns politikusai a trianoni békediktátummal még a jószándékú magyar államférfiakat is belesodorták. Történészi hitvallása: úgy kell munkálkodni, hogy gyűlölet nélkül ismerjük meg szomszédainkat, s tartsuk be az együttélés szabályait, mert e nélkül sem a Nyugat, sem a Kelet nem segít bennünket. Gosztonyi Péter állandó munkatársa volt több német, osztrák, svájci hadtörténeti, politikai folyóiratnak, illetve újságnak, 1990-től az Élet és Irodalom, a Magyar Nemzet, a Heti Magyarország, a Kritika című lapoknak. Tagja volt a Svájci Hadtörténeti Társaságnak, a Német kelet-európai Társaságnak és a Svájci Szakújságírók Szövetségének. Főbb művei: az 1973-ban kiadott, magyarul 1990-ben megjelent A kormányzó, Horthy Miklós című könyv, A Vörös Hadsereg (magyar kiadás 1993), A magyar forradalom története (1981), Magyarország a második világháborúban I-III. (1984), Vihar Kelet-Európa felett (1990), A magyar Golgota, A politikai megtorlások vázlatos története Magyarországon 1849-1966 (1993), Vlaszov tábornok (1997). A tavaly februárban, a Budapest lángokban 1944-1945 című könyve bemutatóján az író elmondta: hadtörténeti munkáiban nemcsak stratégiai és technikai szempontból, de a történéseket átélő ember szemével is igyekszik láttatni az eseményeket. A "svájci páholy" pedig lehetőséget teremt számára, hogy a Kárpát-medence történetét szűk magyarországi nézőponton túllépve vizsgálja.

sic!

Kedves Péter!

Nem hittem volna, hogy egy olyan ember, aki a fenti címeket viseli, ne tudná, hol a felső határa az aljasságnak. Én igyekszem elkerülni azt az alpári hangot, amit Te ütöttél meg a Vödrös Attilának küldött leveledben és melyet az ÚJ IDŐK hozzájárulásommal leközölt. Ha már feldobtad a labdát, engedd meg, hogy belerúgjak. Olyan tényekkel válaszolok, melyeket bizonyítani is tudok.

Ez a zavaros zsidó lány, Sarah Marshak horogkeresztet festett saját kollégiumi ajtajára a George Washington Egyetemen, de ő úgy jelentette, mintha ő lett volna az áldozat.

De egy rejtett kamera a folyosón megmutatta, hogy valójában ő festette fel a saját ajtajára a svasztikát.

 a Konzultáció kapcsán Miniszterelnök Úrhoz!

 (Barátomtól)

"Tisztelt Orbán Viktor! Miniszterelnök Úr!

Azért fordulok Önhöz, mert, ha jelentős döntések előtt áll az Ország, akkor jó lenne, ha ténylegesen komolyan gondolná azt, amit megfogalmazott.

Mármint..."mi magyarok két éve úgy határoztunk, minden fontos kérdést megbeszélünk egymással. mielőtt döntéseket hozunk".

Ezt már csak azért is kérném Öntől, mert az Ön állításával ellentétben, velem nem határozott együtt az új alaptörvényről ( az Ország azon részéhez tartozom pl. aki nem vallásos, és ez a nagyobbik rész), sem a szociális biztonságról (miért, van olyan??), sőt a nyugdíjasok helyzetének javításáról sem...(egyébként Ön szerint javult??).

Azon gondolatomat, hogy az ezekkel kapcsolatos parlamenti döntéseik, hamarabb születtek meg, mint ahogy a válaszaim, ( a magyar polgárok válaszai) megérkezhettek volna, már fel sem vetem...

Ön Tisztelettel arra kér, lépjek Önökkel kapcsolatba, mondjam el Önöknek is, mit gondolok a föltett kérdésekről...stb.stb...

Őszinte lehetek Önnel Miniszterelnök Úr?

..amikor újra azt hallottam, hogy konzultációra hívja újfent a lakosságot, újabb egy milliárd forintot dobva ki az ablakon (amiből minimum 30-40  iskola, vagy óvoda sürgetőbb gondjait meg lehetne oldani)....enyhén szólva ....eszemben sem volt kitölteni a kérdőívüket, vagy egyáltalán elolvasni.

Sajnos mégis megtettem...a kíváncsiság nagy Úr!!!

Ön Tisztelettel megkért engem arra, hogy "beszéljük" meg ezen kérdéseket, és osszam meg Önökkel a gondolataimat...

Rendben...megteszem!

A tíz legszebb szó

Ember, Élet, Halál, Szerelem.

Szűz, Kard, Igazság, Harag

szigor, szeretet.

2009. szeptember 26, szombat

BM

"Úgy érzem kicsit igazságtalanok vagyunk a magyar nyelvvel amikor csak a 10 legrondább szóról beszélünk, így itt van egy kis ízelítő a szebbek közül.

Sokakat foglalkoztatott már a téma, készültek felmérések és a költők-írók is kinyilvánították véleményüket a kérdésben. Szerintem érdekesek a kiválasztott szavak, jó csemegézést!

Egy felmérés szerint a legszebb magyar szó a pillangó, további helyezettek: édesanya, szerelem, békesség, hópehely, szellő. A magyar nyelv egyik különlegessége egyébként a szerelem szó, talán ezért is került a listára, mivel a legtöbb nyelvben mindenféle nemű szeretetet egy szóval intéznek el, míg nekünk itt van a szerelem szó. A külföldiek számára szépnek tűnt a cipőfűző is, ami valljuk be, nekünk, magyaroknak elég meghökkentő választásnak tűnik. A listákon felbukkannak a következő szavak: szelíd, halk, dűlmirigyrák (te jó ég:D).

Kosztolányi a láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír szavakat találta a legszebbnek,