"A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert (?) a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna."
Pozsgay Imre: "Nem voltam kommunista 80-ban sem"
2009:
- Hogyan jutott el az MSZMP-ből a mai Fideszbe?
Pozsgay: "Nem én mentem át a Fideszbe, hanem a Fidesz jött át hozzám. Én ugyanaz a nemzeti érdekeket képviselő, balközép beállítottságú ember vagyok, aki nem talált ehhez pártot."
A 2010-es országgyűlési választás után Orbán Viktor többek között Pozsgayt is felkérte az Magyarország alaptörvényének kidolgozására, amely szabályozza Magyarország jogrendjét.
2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója egyetemi tanári beosztásban, 2003-ban Magyar Örökség díjat kapott, amit Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben
2016.-ban kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Balog Zoltán kultuszminiszter, Lezsák Sándor író, politikus és Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság volt elnöke búcsúzott tőle a ravatalnál. A temetésen megjelent többek között Áder János köztársasági elnök.
"Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.
Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. (A résztvevők elsöprő, 86 százalékos többsége a közvetlen elnökválasztás mellett voksolt, de ennek nem volt semmilyen közjogi következménye.) A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott."
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ஜ۩۞۩ஜ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
De mi lenne, ha az orvosok választanának egy egészségügyi minisztert is, (aki egész minisztériumát összeállítja), nemcsak az Orvosi Kamarában szavaznának, vagy a tanárok választanák az oktatási minisztert? Az orvosi kamaránál látszik, hogy hiába kaptak jelentős fizetésemelést, az orvosok többségét nem lehet megvenni, és fontos számukra a betegek érdeke, a választásokon ugyanúgy megválaszthatják a miniszterelnököt, csak pár szakmai minisztert nem az elnök jelölne ki a kormányában. A köztársasági elnököt is nyilván megválaszthatják közvetlenül (eltérő időközben mint a pártválasztásokon a kormányfőt).
És az milyen lenne, ha a rendőrök választanák meg demokratikusan a soros belügyminisztert? És pl a jogászok és jogász köztisztviselők választanák meg a mindenkori igazságügyi minisztert, meg a főügyészt? Így az esetleges korrupt kormányoktól függetlenebb lehetne a hatalmi ágak összessége - mindenkor. Szakmai szervezeknél miért számítson a politikai ideológia? A törvények nagyrészét ugyanúgy hozhatja az országgyűlés. És a legfontosabb ágazatot: a gazdaságot is ugyanúgy a kormány irányítja és alakítja.
De a kormány például a belső ellenőrzést vezethetné a rendőrségen, kinevezhetné ezt teljesen külön szervezetként is. Az nem baj, ha az állam munkahelyeket teremt. És erre azért elég pár tucat jólképzett ember.
A kormányfő kormányt alakít, a gazdaság a legfontosabb, azt írányítja, Csak a szakmai szervezeteknek felesleges ideológia. Egy államtitkárt legalább jelölhetne a szakma, de egy ember könnyebben korrumpálható, mint egy egész minisztérium.
Miért kell ennyire védeni a miniszterelnök jogköreit és kormányalakítását? Az a cél, hogy hosszútávon stabil legyen a demokratikusság. Meg az is cél lehet, hogy legyen egy tisztességes politikusi életpálya modell, hogy a korrupció ne történjen azért, mert nincs kiszámítható jövedelme, és kiszámítható jövőképe miközben tisztességesen dolgozik. Bár ezt egy tisztességes választáson tisztességes országban talán konpenzálni lehet.
Ha szakmai szervezetek erősek, azok ellenállhatnak. Nem a polgári oligachák állnak ellen, ahogy a félhülyék és hazug korruptak képzelték 1990-ben, hanem a polgári társadalmi-állami szervezetek. Polgár, akinek van szakmája, amihez tartja magát, van becsülete, erkölcse, gerince, amihez szintén tartja magát, akármilyen nyomás is van rajta.
Utolsó írka