"Nagyon beteg,
Miért ilyen szeméttel töltik fel a MEK-et?
Illetve miért ilyen végekről származó lényeknek adnak Ph.D-t a debreceni egyetemen?"

ő írta a Gyilkosok és cinkosok című cikket, melyben a magyarokat kollektív bűnösnek nyilvánítja, védi a cigányokat erkölcstelenül stbstbstb.

olvassatok bele a kötetébe. nyilván a fenti cikk és az ilyen cikkek az árai, hogy phd-t kapjon és kötetet. ahogy azt Tóth Károly Antall mondja.

 kötet megjelenését 
a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (Pozsony) támogatta, nyilván azért hogylejárassa a magyarokat.

            Kiadta a NAP Kiadó – Dunaszerdahely, 2005
               P. O. Box 72. 929 01 Dunajská Streda
                         www.napkiado.sk
                    FelelOs kiadó: Barak László
                 FelelOs szerkesztO: Csanda Gábor

kiszemléztem a legjobb részleteket: mint ne mondjak, szenzációs:

Ardamica Zorán: Ha majd egyszer újraszületek

Ha majd egyszer újraszületek
senkinek sem árulom el
hogy vagyok
leszek
csak úgy
titokban, láthatatlanul
gyönyörű lányokat erőszakolok meg
(he-he, majd néznek,
mitől támadt orgazmusuk...)
gátlástalan leszek
és hullarabló
és politikus
nevelhetetlen
szabad
a miniszterasszonyok
mellbimbóit ollóval
levagdosom
bárkinek a fülébe köpök
utálnak majd
engem, a láthatatlant
és szeretnek is
személytelenül
csöppet sem lesz terhes az élet
csak a becsvágyamtól
kell szabadulnom...
csókold meg kérlek a homlokom
nagyon beteg vagyok

degenerált felvidéki zsidó.

....aki neves

mind-mind-mind eszdéeszes

ardamica zorán:

kiírom magamból

kiírom magamból a vesém
kiírom magamból a májam
beleimet eléd
papírra szavalom
gyönyörködj szívemben
te állat olvasó
hasson meg hasnyálmirigyem
szépsége
csak a végbelemhez érvén
jöhetsz rá tolvaj
lelkemhez semmi közöd

avantgárd füstkockákban / részlet

 avantgárd füstkockákban
 keseri hangok
 lebegnek
 picasso primitív nőalakjai
 rámosolyognak
 erőtlen nyögéseimre
 feketén hullámzó szem
 éremszőrzetükön kubista
 hajók úsznak a naturalizmus felé
 destruktív happening az álmaimmal
 magyarán
 szétcseszik formalista terveimet

...

                     a füstkockák mögött
                     kis varróleányok
                     pinájára gondolva
                     a fene ebbe a nagy forradalmiságba
                     még mindenki belehalt
                     miért nem lehetek én
                     agyatlan proli akinek a fOnöke az atyaisten
                     mindig csak a forradalom meg a rock and roll
                     egyedül a világ ellen
                     egy szakadt farmerben meg egy csomó dalban
                     Orület
                     mikor leszek már jól fizetett középkáder
                     Káder János a második emeletrOl
                     halott haverjaim sírjaikból kimásznak
                     jól seggbe rugdosnak
                     és hazafiságra köteleznek 

Tél / részlet

keseri bajnok a tél
Oszt verő szomorú gyilkos ember
nem haragszik
de ez a dolga
mint a rendOrnek
       beborít mindent a halállal
kurva nagy hófehér tisztaság
lesz

Radnóti /részlet

                                     sok sebbOl vérzO
                                     Oszinte halálraítélt
                                     magányos angyal
                                     csatornák mocskában
                                     dobogó melegség
                                     jéghegyek között
                                     romantikus pátoszhozó
                                     rozsdás processzorgalaxisok
                                     fölött
                                     lép
                                     lép
                                     lép
                                     lép
                                     halad
                                     lassan halad
                                     háta mögött fények
                                     halad, lassan halad
                                     a kereszt felé
                                     a gödör felé
                                     az osztag felé
                                     a gázkamra felé 

xxx 1

imádom az O
oralitását
kiszippant és Ó
milyen élvezettel
(pedig hangalakja
szokatlanul melankolikus
már-már az ú-val vetekszik)
aztán ajkain lecsurog: Q

 xxx 2

                                               a zárójelek
                                               hüvelye is izgat
                                               () vagy ( )
                                               az eldugott
                                               ki nem mondott
                                               szavakat rejti
                                               és a szemérmest
                                               sosem az állítmányt
                                               kivéve ha azt az
                                               állítmányt
                                               én helyezem belé

nincs már

Nincs már ember
a gépezetben
átzuhant a korláton
saját korlátain
kiesett a raci
onális
indusztrialitásból
és kiszabadult a
posztszocialista maszlag ragacsából is
most még zuhan
az utolsó ember
a mátrix szövegei
alatt repül éppen
Nincs már underground
csak undertext

 psicho

                            a metajelentés
                            a jelentés skizofréniája
                            minél szélesebb a jelentésmezO
                            annál homályosabb a textus
                            személyisége

                            a metatextus
                            a szöveg Ödipusz-komplexusa

                            a fentiekkel való
                            foglalkozás
                            az értelmezés-megfogalmazás szintjén
                            az alkotás paranoiája

 „Ebek a magyarok,
                                     ebek, ebek, ebek,
                                     hűségtől ugatnak,
                                     bajtól nyüszítenek.”
                                                        Nagy László

nagylászló ekkora barom volt?

 szonett-töredék

halott cigányok koldulnak az utcán
öreg zsidók dobnak pénzt nekik
a járdákon rég megfagytak az álmok
ami maradt azt széttéphetik

 Analitikus análpolitikai szabványtöredék

                    A fekete-fehér békeharcos:
                     Maholnap nemigen eszem-iszom tüzesvizet!
                    Te is így gondoljuk?!!!
                     Kultúrpolitikailag...
                     Én sosem keveredem ellentmondásbeeee!
                    Önmagammal sosem!
                     Egymásért soha!
                    Soha-ha-ha, ha önmásért hasem!
                     Értem?! Nemigen...
                     Kérem a következő örvényjavaslatot!

                              rímeket kínzani rémeket hágni
                             diszkurzív férceket sorra elvágni
                             bármire lőni fehéren a cuccot

                             óhajom állja a sáros időket
                             élvezi outsider énjeim csokra:
                             kamera bámul a kurvazsivotba

 úszunk a nagy magyar takonyban

                             úszunk a nagy magyar takonyban
                             „kortárs patkányok között”
                            én és magyarság-emlékem
                            s V. úr ki Pestre költözött

                            szánkból politika bize
                             úszunk dinnyehéj után
                             nagy takony kivet magából
                             hullámzunk valami hamis Dunán

                             lefelé mindig csak lefelé
                             ahogy kocsmákhoz lépcsO
                             úszik föld alá búvárként
                             kocsmabúvárként mint késO

                            vendég lihegve kurva nélkül
                             látjuk a nemzet alszik épp
                            történelmébe belekékül
                            A. úr nem érti semmiképp

                                  késtünk hat évszázadot végül
                            vagy hetet nyolc nem lényeges
                            megszopatott a történelem
                            most vegye be a kékerest

 besúgóblues

O is besúgó volt a kétszíni állat
O is besúgó volt a kétszíni állat
fel is jelentette párszor az apádat

besúgott a szomszéd a brummogós medve
besúgott a szomszéd a brummogós medve
azóta is táncol mindig jó a kedve

besúgtak a kurvák besúgtak a papok
besúgtak a kurvák besúgtak a papok
halkíts a rádión csukd be az ablakot
  szállj fel szabad madár énekelte a nép
                       szabad madár hitted te meg a bamba nép
                       az is besúgó volt ugye hogy milyen szép

                       megetted a kefét mifogsorod eltört
                       lenyelted a békát meg a savanyú sört
                       a tehetetlenség totálisan eltölt

                       fingani se mertél a vécén is halkan
                       fingani se mertél a vécén is halkan
                       szartál az egészre ma abból is baj van

                       gyanúsan néz a hold füle van a falnak
                       gyanúsan néz a nap füle van a falnak
                       ma is halkan beszélsz a nagy testvér hallgat

rém

                                  nemzetálom (egy lászlófelvonásban

                     magyarok lógnak mindenünnen ahova nézek
                 mindenünnen csak bazi nagy meg aprócska  
                 magyarok lógnak le és ki át meg ahova nézek
                     egy csomó halott egy csomó szökevény egy  
                 csomó magyar gyökeret szánó rezervátumi jövevény
                 egy csomó retek tizenöt ötven csak vegyetek jövO
                 héten már nem lesz ilyen friss meg hát a  
                 lótetyi is megrágja
                     az egész világ meghágja hiszen magyar az  
                 istenadta Osi nemzet virágmúlttal vagy csak pici
                 szörnyetegek akik egyenként beleférnek egy
                 III/III-as dobozba használtan már az STB-skatulya
                 is nagyon jól megteszi satöbbi satöbbi a fene aki
                 megeszi ezt a sok mindenhonnan lógó minden  
                 honnal megkent magyart belelógnak az életembe a
                 levesembe néha még az európai boldog végtelenbe is
                     igazán nem kellene mindig elOjönni ezzel a  
                 hímzett magyarsággal az ember nyugodtan már
                 nem is ehet nem is sírhat nem kefélhet  
mindenünnen a magyarokat látja ezekkel mindig
csak a baj van s ha nincs megeszik egymást 
elsiratják egymást megkefélik egymást egymással 
megtesznek bármit saját magukkal persze nem
törOdnek viszont peckesen nyáladzanak büszke 
tohonya kutyaként lógó és kopott nyelvvel
    kihalt népekkel már nincs ennyi gond de ezek a
magyarok idegen kézzel szinte elpusztíthatatlanok
aztán meg ki gyOzi kivárni hogy olyan marha lassan
pusztítják ki magukat sokkal lassabban mint 
egymást:
    nincs rosszabb a magyar magyarnál talán csak
a nemzetiségi magyar aki nem egészen magyar 
éppen ezért még magyarabb a magyar magyarnál is
ez az a fajta amelyikkel nem bír sem a többségi
nemzet sem a magyar nemzet sem a saját 
nemzetiségi bandája ez aztán mindent elkövet hogy
megmaradjon de közben azért is hogy megdögöljön
ezek az alakok irtják egymást kollaborálnak a 
többségiekkel a kommunistákkal a kapitalistákkal
de még az ügynöklistákkal a pistákkal a szent 
pistákkal is amíg bele nem pistulnak aztán kicsit
elméláznak elbéláznak és még még még 
sorolhatnám tesznek-vesznek a máért meg a

stbstbstb, grafomán ízléstelen pióca

hizsnyai zoltánnak meg külön gratulálok a kötet végén található dicséretért. ennyire szereti enni a sarat, vagy tényleg sok pénzt kapott érte.