Versailles, Nagy Trianon kastély, 1920. június 4., délután 16 óra 30 perc. A kép közepén Apponyi Albert
Murray Newton Rothbard
(1926 – 1995)
amerikai zsidó író, közgazdász:
Ugyanúgy ahogy Németország összetört és szétzúzott volt a Versailles-i szerződéstől 1919-ben, ugyanúgy Magyarországot, szintén koholt váddal megterhelve, mint „háborús bűnös” az Első Világháború miatt, a győztes és bosszúálló Antant erők (Angol és Francia), feldarabolták az egyenlően utálatos és folyományos Trianoni Szerződés által a következő évben.
Európa térképének újrarajzolása az Első Világháborút követően, a „nemzeti önrendelkezés” Wilsoniánus szlogen minden etnikai csoportnak úgy volt használva, mint az Orweliánus szlogen Az Állatok Farmja-ban: etnikai csoportok felfedezték, hogy némelyek egyenlőbbek mint mások; valamely etnikai csoportok kiválasztattak a háború utáni rend által, hogy uralkodjanak mások felett.
Szegény Magyarország, egy-harmadára csonkították az etnikai és nyelvi határai által körülzárt nemzettestét. És mindazon hetven éves hányattatáson túl, a helyzet még fennáll. Magyarország ma Trianon utáni Magyarország; többszázezer magyar sínylődik szlovák (cseh helyett) zsarnokság alatt Dél-Szlovákiában; és a magyarok melyek belakták észak Vajdaságot, most közvetlenül a szerbek irányítása alatt szenvednek, miután előzőleg fél-autonóm státusznak örvendhettek. És a leggyalázatosabb az összes közül a legendás Erdély státusza, Drakula és egyéb klasszikus vámpírok földje. Erdély le lett szakítva Magyarország kebléről Trianonban és odaadták a „pro-Western” Romániának, és Sztálin visszahelyezte ugyanúgy a Második Világháború után.
Erdély etnikailag magyar vagy román? Mindkét nemzetiség jelen van e földön és nyilvánvalóan egy hosszadalmasabb vitát érdemelne. A kiemelkedő történész, Király Béla vezérezredes, miután kimenekült Nyugatra a hősies de elesett 1956-os Forradalom után, azt mondta nekem, amikor az Erdélyi etnikai határok iránt érdeklődtem: „Utálom kimondani, de valószínűleg a Hitler által kiszabott határ lett volna a legjobb megoldás.” Az a helyzet, hogy a Második Világháború alatt, úgy Magyarországnak mint Romániának a jobb-oldali kormánya jó viszonyban állt Németországgal, úgyhogy Hitler megengedhette, hogy „objektív” legyen és koncentráljon az etnikai igazságtételre a kettő között. Hitler észak Erdélyt megadta Magyarországnak és a délit Romániának. A barátaim azt állítják, ennek a megcsonkított Magyarországnak meg kellett volna kapnia Erdélynek legalább az északi két-harmadát, vagy az egészet.
És még ott van Kárpátalja elhanyagolt problémája, a keleti csücskét a csehek kaparintották meg az Első Világháború után. A Második Világháború után nyugat Ukrajna kebelezte be, Ukrajna visszakövetelvén, mint rég elvesztett területet. Megértem, hogy a kárpátaljaiak kezdenek hangot emelni a függetlenségért, szeretnének Ukrajnából kiválni. Minden esetre, úgy tűnik, hogy a magyar kisebbség követelése ezen a kicsiny területen igencsak gyenge.
De, minden esetre, miért nincs több említés és tett Magyarország visszaállításáért? Magyarország területe mindenképpen ki kellene terjedjen, hogy felölelje: Dél-Szlovákiát, észak Vajdaságot és valamennyit, például két-harmadát Erdélynek. Magyarok ébredjetek!
Természetesen, Magyarországon vannak hazafias mozgalmárok; technikailag ők irredenták, arra felszentelve, hogy megváltsák a megválthatatlant. A nagy drámaíró Csurka István, a kormány egy nemzeti frakciójának vezetője, felhívást tesz egy ilyen mozgalomra. Kicsit militánsabb az „1956-os Anti-Fasiszta és Anti-Bosevik szövetség” agitálása Porubszky István művész vezetése alatt, aki 56 után Kanadába menekült. Az 1956-os Szövetség szintén szervezi a tizenéveseket, Nemzeti Konzervatív- Gondolkodó Fiúk néven, akik magyar történelmet hallgatnak, megünneplik a turul, mitológiai sast, mely a magyar egységet szimbolizálja, és kiáltják „Vesszen Trianon!”
Egyetlenegy felvetést még arról, ahogy ezeket a csoportokat és ezt az agitálást hogyan tekintik a „pro-Western” (pl., szociáldemokraták) magyar alakulatok, meg a New York Times szociáldemokratái és a többi Amerikaiak megállapodott véleménye. Mint minden szociáldemokraták, kik utálnak és gyaláznak mindenféle nacionalizmust, kivéve az Egyesült Államokét és Izraelét, ezek a csoportok félnek és utálják ezeket a nacionalistákat, a fiatalokat „skinhead”-eknek bélyegzik meg, pusztán azért mert ezek a tizenéves fiatalok szeretnek kefehaj frizurával járni.
Világos, hogy a magyarok soha nem fogják megtalálni igazi helyüket a Nap alatt, ameddig a vezetőik inkább érdekeltek az Egyesült Államok kormányának a kegyébe férkőzni, mintsem igazságosak legyenek saját magukkal szemben.
Essay of Murray N. Rothbard,
Edited by Llewellyn H. Rockwell, Jr.
„The Irrepressible Rothbard”, a chapter from this book,
„BUT WHAT ABOUT THE HUNGARIANS?”
Március 1993
Utolsó írka