KáKánBéKa
"a hagyományokból táplálkozva példaként utat mutatunk"
Orosz Mihály Zoltán Érpatak polgármestere, számos alkalommal meghívták már Miskolcra, hogy meséljen tapasztalatairól, miként sikerült községében megteremteni a közbiztonságot. A kedvenc rendőrségi szakszervezetemmel, a TMRSZ segítségével.
Nem kell ide semmi liberális eszme vagy pénz, csak az kell, amit minden egészséges lelkületű, értelmes ember tud: egy állhatatos, igazságos vezető, aki akar tenni valamit. és ez kihat a többiekre is, mert kiválasztódik így az érdemes ember.
még a szemetelést is megszüntették a mezőőrök.
még a finnek is ide jönnek tanulni a magyartól, a legélhetőbb ország.
A választásokat függetlenként nyerte, de Érpatak polgármestere nem csupán közleményben állt ki a jövőbeni csendőrség mellett, de már 2007-ben, az Árpád-ünnepség keretében meghívta a Magyar Gárdát és a Jobbikot felvonulásra, a Nemzeti Őrsereggel együtt, ahol a polgármester Árpád-sávos karszalagban haladt a felvonulók mellett. (ezt a Hír tv szemérmesen elhallgatja, a kuruc meg rá akarja húzni, hogy jobbikos polgármester, persze szimpatizál a párttal, de hivatalosan nem tagja, úgy nézem, amit meg a jobbikos média nem akar hangsúlyozni.)
érdemes megézni a Hír tv-s videót, nagyon tetszett. "fegyelemre mindig szükség van". (fenn van a város honlapján, nem tudom beillleszteni, igaz, h 10 percnél meg is akad, de nem baj)
Most az öt új rendőr közül ketten állandóan a településen járőröznek, és a polgármester szerint is jól teszik a dolgukat. Itt nem divat ama országosan jellemző hozzáállás, hogy 20 000 forint értékhatár alatt bajlódjon csak a jegyző a szabálysértésekkel, hajtsa be a behajthatatlan büntetéseket. Tettenérés esetén akár 2 ezer forintos ügyben is rendőri intézkedés történik – erre egyébként a rendőrnek lehetősége is van –, és esetenként a 72 órás elzárás után bíróság elé is kerülhet az elkövető. Orosz nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogy a településen minden szabálysértést rögzítenek. Ennek köszönhetően a „hivatali cirkuszolások” is megszűntek. A polgármesteri autóban is mindig ott van a kamera, a fényképezőgép és a diktafon, de kameráznak a július elsejétől csatasorba állított mezőőrök is, akik a településvezető szerint akár éjjel is figyelik a veszélyeztetett helyeket. Eddig 180 esetben intézkedtek, meg is szűnt a korábban mindennapos tolvajlás.
megszűnt a garázdaság és a másokat zavaró, megbotránkoztató részegeskedés is. Önkormányzati rendelet tiltja a közterületi szeszfogyasztást, és ezt a hivatal szigorúan be is tartatja. Orosz csak egy esetet említ: augusztus 20-án ünnepelték a helyi cigányok a romagyilkosságok tetteseinek elfogását az egyik kocsma előtt. Este tízkor érkezett hozzá a panasz a hangos zene miatt. Kétszer figyelmeztette is a kocsmárost, de néhány perc múlva ismét hangos volt a társaság. Harmadszorra már a rendőrök érkeztek a helyszínre, akik véget is vetettek az élő zenével kísért mulatozásnak. Ugyanakkor a polgármester azt is elmondta: büszke arra, hogy bár az érpataki romák is járőröztek az augusztusi félelem napjaiban, de a településen nem volt önbíráskodás, nem szorítottak le egyetlen autót sem.
kivilágítatlan biciklist sem lehet látni már a faluban. Ezt úgy oldották meg, hogy biciklilámpákat vásároltak, melyeket a rendőrök osztogattak egy hónapig a szabálysértőknek. Csak ezután kezdtek volna büntetni, de erre már nem volt szükség Érpatakon.
Az érpataki minta - Orosz Mihály Zoltán polgármester beszámolója, dokumentumfilm
Érpatak a Közép-Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházától déli irányban mintegy 25 km távolságra Debrecentõl pedig 35 km-re található település. 1800 fő lakja.
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát, mára ez az arány változott, gondolom jelentősen. 2004-ben 20%-os volt a munkanélküliségi ráta.
A község a temetõben talált leletek alapján már a honfoglalás korában lakott településként létezett. A honfoglalás kori temetõ rész feltárását 2008 második felére tervezik. Írott forrásokban a XIII. század végén tûnt fel elsõ ízben a település.
A falut 1280-ban a Gut-Keled nembeli István bán fia, Pál birtokaként jelölik.1307-ben, illetve 1329. októberében (Hwgey, Hugey alakban) oklevelek említik, de szerepel a pápai tizedjegyzékben (1332-1337) is. E név elavult szavunk, jelentése ugyanazon korból, a königsbergi töredék alapján adatolva (ahol Szûz Máriáról írják: "tengereknek fényes hugya") "csillag" volt, melyet félreértelmezve a századelõn, 1908-ban hivatalosan módosítottak Érpatakra - a település határában eredõ forrásvízrõl véve az új elnevezést.
1332-35 között a Szent György tiszteletére szentelt egyházának András nevû papjáról maradt fenn írásos említés.
A következõ évtizedekben a Balogh-Semjén nemzetség tagjai birtokolták, késõbb a Gut-Keled család visszaszerezte, így a XIV. századtól az e nemzetségbõl származó, a közeli Butkáról (ma Butykatanya) elnevezett család tulajdonában volt. A XVII. Század végén Butkai Anna kezével együtt Dessewffy Ferenc kapta meg.
A XVI-XVII. században mások is szereztek a faluban részbirtokot. A tulajdonosok között a legjelentõsebb a Lónyay család volt. Egy 1566-ban kelt dézsmajegyzék tanúsága szerint kb. 150 lakosa lehetett, de a XVII. században jórészt legeltetésre és szántóföldként hasznosították.
A XVIII. században legnagyobb birtokosa Dessewffy Tamás kezdte benépesíteni a pusztát zempléni birtokáról áttelepített görög katolikus, kárpátorosz és szlovén jobbágyokkal. A görög katolikus templomok felmérése során 1786-ban egy régi, romos kis fatemplomot és egy fából épített kétszobás parókiát találtak itt. A XX. század elején már egy görög katolikus és egy evangélikus temploma mûködött. Földbirtokosai a Dessewffyek, Irinyi Csaba és Érpataki Úrbéresek voltak.
2010-ben a bűnöző családok folyamatosan hagyják el a települést, bűnözők és kétes alakok beköltözése szinte teljesen megszűnt, új tendencia, hogy az elszakított területekről (Erdély, Kárpátalja stb.) kezdenek megjelenni dolgos, hazájukat szerető emberek. Számtalan érdeklődő jelent meg Érpatakon az ország különböző helyeiről házvásárlási és letelepedési szándékkal.
veress kriszta, magyar attila riportja, nem ő a fő felelős, de a nevét adta hozzá, vállalnia kell a felelősséget az rtl klub vezetésével együtt a rendszerváltás után.
és ami a csodálatosan korrekt rtl klub összeállításából kimaradt:
és az érem másik oldala, a legfrissebb verzió:
Utolsó írka