kkbk.blog.hu

Kultúra, poetapolitika, vers, vita, igazság, szociális érzékenység, Nemzet, forradalom, meg amit akartok.

 

Sok helyről jöhetünk, de csak egyfelé tarthatunk, ha valóban értelmesek vagyunk és tisztességesek:

 

Ez az irány pedig a "nemzeti" szociáldemokrácia,
a jóléti állam, ahol minden jóravaló csoport és gondolat képviseltetheti magát, és ahol elég gazdag az alsó középosztály is, hogy vállalkozni tudjon az új ötleteivel és jó iskoláival.

Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a szegény ember gyereke is tudós lehessen; a tehetségtelen gazdagokat pedig el kell zavarni a krumpliföldekre.

Minden adófizető polgár szociáldemokráciában és jogállamban akar élni - csak nem tud róla.

Térjünk mindannyian konszenzusra.

posztos írkák

Nagyon fontos

ist


Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond:

magyar_partok333.JPG

"Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba" Holt Vidék kkbeka KáKánBéKa

Máté, 7. fejezet

15 Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok.
16 Gyümölcseikről ismeritek meg őket.
17 Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
18 Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
19 Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Utolsó írka

információ

A bölcsesség alapja a kétkedés.

 

A hír szent, a vélemény szabad - Pulitzer József

Ha van egy minőségi írása közéleti témában, versmegzenésítése, jó témája, filmje, ötlete, linkje, híre, információja
küldje el nekünk, feldogozzuk egyszer talán, és le is közölhetjük
kkbkorkukacgmail.com
vagy írja be a kommentekbe, csomót nem kérünk.
az értelmes kommentekre igyekszünk válaszolni, mert fontos a párbeszéd, főként félreértések esetén.
Ezen oldal semmilyen komment- és posztíró véleményével nem azonosul,
így kívánja megőrizni saját függetlenségét, elvét, illetve a szólás- és véleményszabadságot.

Az aktaszerű posztok folyamatosan frissülhetnek, a fontos témákban frissülnek is.

codex

 

Archívum

Címkék

1848 (6) 1920 (8) 1956 (40) 2006 (12) 2rule (1) 444 (1) 4k (2) 64 (1) ábrányi (2) ácsné (6) aczél (3) ádám (2) áder (2) ady (20) afrika (4) akác (1) ákos (1) aktuális (8) aláírás (1) áldozat (34) alfödi (1) alföldi (16) alkotmány (4) állam (3) állat (1) almássy (1) álmos (1) ambrus (1) amerika (1) andrás (1) andrásfalvy (1) angol (14) ángyán (29) ángyén (1) animacio (24) antal (2) antall (11) antikultura (111) apáti (3) apor (1) arab (7) arany (6) argentína (2) arisztokrácia (5) arkan (1) arnoth (1) arokaso (33) árulólapok (5) árvai (1) ascher (2) ásotthalom (1) assange (1) aszódi (2) ateizmus (2) attila (1) audi (2) autó (3) autonomia (1) autonómia (1) ávh (1) azer (3) azori (1) b (2) babarcy (1) babics (1) babits (5) bacsa (1) bagemihl (1) bagó (1) bajnai (10) bakáts (1) bakó (1) balassagyarmat (1) balaton (2) balatoni (2) balavány (1) balázs (2) balczó (10) balikó (1) bálint (1) balla (1) balog (2) balogh (2) balsai (1) bana (1) bandó (1) bándy (1) bank (70) bankrendszer (1) bara (1) baranyay (1) barcs (1) bárd (1) bárdok (1) bárdos (2) barings (1) báró (1) bartók (1) bartos (2) bartus (2) bátorfi (1) batthyány (3) bauer (3) bayer (6) bbc (1) becsó (1) bede (1) békés (1) bélaság (1) belénessy (1) belga (2) bencsik (4) béndek (1) bene (2) benedek (1) benkő (2) benzin (13) berecz (1) bereznay (1) berija (2) berkesi (1) bertalan (1) bertha (2) bertók (1) berzeviczy (1) berzsenyi (1) bessenyei (1) bethlen (1) biden (1) bige (1) bilderberg (1) bíró (4) birodalom (1) bíróság (1) biszku (18) bitay (1) bkv (1) blaskó (4) blog (3) blunt (1) bmw (1) Bochkor (1) bocskor (1) bodoky (10) bodrogi (1) bogár (6) bogdán (2) bokor (1) bokros (5) bölcskei (1) boldizsár (1) boldoghy (1) bolgár (1) bologna (1) bombagyár (1) bonafarm (1) bono (1) borkai (1) borókai (1) boros (5) boross (2) boruzs (1) bosnyák (2) bőtös (1) botul (1) brádi (1) brády (6) Bremgarten (1) brenner (1) brezovics (1) bródy (2) bubla (1) budaházy (12) budai (5) budapest (1) bugár (1) bűn (38) búr (1) burány (1) burma (1) bush (2) buza (1) buzánszky (1) carlin (1) Casablanca (2) cegléd (1) ceglédi (1) ceta (1) chaplin (1) Charlie Hebdo (1) che (2) chikán (1) chomsky (1) cia (1) Cicciolina (1) Címkék (7) ciprasz (1) citadella (1) clark (1) colbert (1) coolidge (1) corrie (1) corvinus (1) csalad (10) csángó (1) csányi (13) császár (1) csecsen (1) cseh (15) csendőrség (1) csengey (1) csepel (2) csepreghy (1) csepregi (1) cserdi (1) cserháti (1) csernus (1) csetnik (1) csiba (2) csintalan (1) csipes (1) csiszár (1) csizmadia (1) csókay (2) csonka (1) csontos (2) csoóri (5) csurka (6) cukor (1) czeglédy (1) czeizel (1) czene (1) czettler (1) czike (11) czomba (1) c kategória (63) dajcs (1) Dallaire (1) damm (1) dán (2) dancsó (2) dániel (2) dan reed (1) daróczi (3) darvas (2) debrecen (3) délvidék (2) demcsák (1) demeter (2) demján (2) demokrácia (5) demszky (12) dénes (2) dés (1) deutsch (3) devizahitelesek (10) dézsi (1) dézsy (2) dienes (2) dietmar (1) Dieudonné (1) Digest (1) diktatúra (1) dk (1) dobay (1) dobozi (2) dobrai (1) dobrev (1) dodik (1) dojcsák (1) doku (3) dombóvári (1) donáth (1) dopping (1) dörner (5) dorosz (4) dotoho (1) dózsa (3) drábik (8) draskovics (2) dr morvai krisztina (27) dudits (1) dunaszerdahely (1) dúró (4) dzsudzsák (1) eccleston (2) eger (1) egervári (1) egészség (19) Egyesült Arab Emírségek (1) egyház (2) egyiptom (4) Egyiptom (3) együtt (1) elcoteq (1) élelmiszer (1) éliás (1) elitposzt (80) elnökség (4) elvis (1) ember (14) endre (2) endrésik (1) ensz (1) eon (1) eörsi (6) eötvös (1) ép-kar (1) erdély (7) erdő (2) erdogan (2) erdős (2) erőss (1) érpatak (2) ertsey (5) erzsébet (1) ésik (1) Esperay (1) esterházy (6) eszenyi (1) eszes (1) esztergom (7) eu (50) europai (4) everest (1) evola (1) Fábián (2) fábián (1) fabricius (1) fábry (3) facebook (5) fagyálló (1) faludy (1) falusi (1) farage (4) farkas (2) fazekas (2) fehérlófia (1) fehér kenyér (1) fekete (4) feketejános (4) fekszi (1) felcsút (1) felcsuti (1) felvidék (1) fenyő (1) ferenczy (1) ferihegy (1) ficsor (1) fidesz (369) film (106) filó (1) fischer (4) flaisz (1) fliegauf (1) flier (1) fodor (5) földes (1) földesi (1) földvári (1) forditas (1) forrai (1) francia (8) freedman (2) freud (1) friderikusz (3) friss (1) fülkeforradalom (1) fülöp (3) gábor (1) gajdics (1) gál (3) galácz (1) galambos (1) galilei (1) galkó (1) garancsi (1) garas (1) gárer (1) gaudi (7) gay (1) gazdaság (14) gdp (2) gedeon (1) gelencsér (1) gellért (4) génmódosított (3) geotermia (1) gera (1) gereben (1) gerendai (2) gerendás (1) gergényi (8) gerő (1) geszti (1) gina (1) giró (1) glattfelder (1) glutén (1) gmo (1) göd (1) gőgös (1) gój (1) gömöri (1) göncz (3) gonda (1) goodfriend (1) görgey (2) gorilla (1) görög (5) gosztonyi (2) grant (1) grass (2) gróf (1) groó (1) gulyás (2) guyana (1) guyon (1) gyárfás (3) gyöngyösi (8) gyöngyöspata (12) gyóni (1) győr (2) györgy (1) györgyey (1) györgyi (1) győri (1) győrkös (1) gyulai (1) gyurcsány (23) gyurta (1) habán (1) habony (5) habsburg (1) hack (1) hadházy (7) hagyó (4) hajdu (1) hajdú (5) hajnal (2) hajós (1) halász (3) hamvas (1) hankiss (4) harangozó (1) hargitay (1) haris (1) harrach (3) hász-fehér (1) hatvany (4) havas (1) havasi (2) havros (1) haza (1) hazugsággyár (1) heffentrager (1) hegedűs (2) hegedüs (1) heim (1) héjja (1) heller (4) hellókarácsony (1) hende (1) herceg (1) herczeg (3) herczog (1) herényi (1) hering (1) hernádi (2) hetesi (2) híd (1) himnusz (1) hitel (4) hitgyülekezete (6) hitler (4) hoffman (2) hoffmann (3) hofi (1) hök (1) hold (1) hollán (1) holland (1) holoda (1) hóman (1) homoki (1) homoszexuális (10) Hőnyi (1) horn (4) hornok (3) hornyák (1) horoszkóp (1) horthy (36) horvát (4) horváth (16) hosszú (4) hrabovzsky (1) humor (94) hunvald (2) húsvét (1) huszár (1) huszti (1) huth (4) hutteritak (1) ideologia (4) idiota (2) igazság (3) igazságszolgáltatás (1) II. Erzsébet (1) iklad (1) illés (4) illiberális (2) illyés (1) ima (1) imf (3) incze (3) index (2) indoeurópaiak (2) infláció (2) inotai (1) ipar (2) ír (2) irak (3) irán (5) Irán (2) írnok (1) ISIS (6) iskola (20) isten (1) Isten (1) iszlám (6) ivády (2) iványi (2) izabella (2) izland (1) izrael (1) jakab (3) jáksó (2) jakupcsek (1) jámbor (1) jancsó (2) janet jackson (1) janics (2) jankovics (2) jános (4) janukovics (1) jány (1) jan kuciak (1) ján kuciak (1) járai (1) jászberényi (1) jászi (2) jegybank (1) jeles (1) jensen (1) jezsuita (1) Jézus (2) Jimmy Safechuck (1) jobbik (129) jobboldali (1) jog (1) johan (1) johnperkins (2) jones (1) jordán (1) Jordie Chandler (1) josip tot (1) jövő (1) jövőkép (1) józsef (5) judaizmus (1) juhász (8) julian (1) juncker (1) junker (1) juszt (1) kabai (1) kádár (3) kadirov (1) kaffka (1) kahn (1) kajászó (1) kakas (1) kaláka (1) kalifátus (2) kálium (1) káliumsó (1) kálmán (2) kaltenbach (2) kálvinista (2) kamatozású (1) kaminski (1) kánaán (1) kanada (1) Kancsendzönga (1) kányádi (3) kapitali (1) kapitalizmus (1) kaposvár (1) kapronczay (2) kapu (1) karácsony (12) karafiáth (1) karass (1) karinthy (2) kármán (1) károli (1) károlyi (7) kárpát (1) karsai (1) kásler (5) kaslik (1) kassai (1) kassák (1) kasza (1) Katar (1) katar (2) katrein (1) kaya ibrahim (1) kazincbarcika (1) kazinczy (1) Kazinczy (1) kdnp (32) kedvenc (69) kékfrank (2) kele (1) kémrepülő (1) kende (1) kennedy (2) kepes (1) képíró (2) kerdvenc (1) kerényi (4) keres (1) keresztény (5) kereszténység (8) keresztenyseg (30) keresztes (1) keresztúri (1) kéri (2) kern (1) kertész (8) Kesznyéten (1) kétfarkú kutya (1) kilián (1) kína (4) kincses (1) király (8) királyság (1) kisgazda (2) kisgergely (1) kishantos (2) kiskunhalas (1) kiss (3) klára (1) klebelsberg (3) klein (1) klímaváltozás (1) klub (1) knézy (1) kocsis (6) kóczián (1) koeman (1) kohászat (1) kóka (6) kóla (1) kölcsey (1) kollár (2) kolompár (2) koltay (1) komlós (1) komment (1) kommentár (1) kommunista (5) kommunizmus (2) koncz (2) kondor (1) kongresszus (1) konrád (5) kónya (3) konyár (1) konzerv (4) konzervatív (4) kopátsy (2) kopp (1) koppány (1) körmend (2) kornis (3) korona (6) koronavírus (2) korondi (1) kőrösi (2) korten (1) körtvélyesi (1) kósa (1) kossuth (2) kőszeg (2) kosznovszki (1) koszorús (1) koszta (1) kosztolányi (2) kóté (1) kötvény (1) kovács (9) kovalik (2) kővári (1) kövér (14) köves (1) kozenkay (1) közgazdász (2) közgép (2) kozma (1) krassó (2) krasznahorkai (1) krasznai (1) kratochvil (1) krausz (1) Krawiec (1) krím (3) krug (1) kuba (2) kubatov (1) kukorelly (3) kulcs (2) kulka (2) kultúra (1) kultura (59) kun (3) kuncze (1) kunó (2) kunszabó (4) kuruc (2) l. (1) labanc (2) laborc (3) lackfi (1) ladik (2) lakat (1) lakatos (2) lánczi (1) lanto (1) lantos (8) lányi (2) laogai (1) lascsik (1) lászló (3) latinovits (26) lator (1) latoya jackson (1) lauda (1) lázár (17) lazáry (1) leaving neverland (1) legszebb (1) léhmann (3) leisztinger (2) lendvai (2) lengyel (5) lenhardt (4) lenkei (2) lenkey (1) lepen (1) lépold (1) letelepedési kötvény (1) lévai (1) lezsák (2) Le pen (1) líbia (1) lipták (1) liszt (1) litván (1) lmp (55) lobbi (1) lomb (1) lomnici (2) london (1) lóránt (2) lovakrul (3) lovas (1) lovasíjász (1) lukács (3) M&Ms (2) Macaulay Culkin (1) mack (1) mackensen (1) maczó (2) madách (1) madár (2) madárirtás (1) mádl (1) mága (1) mager (1) magor (1) magvasi (1) magyar (13) magyarorszag (2) magyarország (126) magyarzene (1) Magyar Hang (1) makovecz (6) mal (2) maléter (3) malév (2) malina (2) málna (1) málta (1) mandela (2) mandiner (14) mann (1) mansfeld (1) márai (1) marcell (1) marianum (2) márki (1) Marokkó (2) Marrakech (2) martinovics (1) márton (2) martonyi (7) marx (1) matolcsy (4) matovic (1) mátra (1) matyi (1) máv (1) mdf (21) mécs (4) medgyaszay (1) medgyessy (4) média (8) media (6) megadja (1) meggyes (2) megyeri (1) mekka (1) meleg (1) merkel (6) mese (2) mesterházy (6) mészáros (8) metró (3) mezőgazdaság (12) mhm (1) michael jackson (2) mici (4) micimackó (3) microsoft (1) mihály (2) mihók (1) mikes (1) miklós (1) mindszenty (2) mirkóczki (4) miskolc (2) mítosz (4) mi hazánk (1) mma (1) mohácsi (5) Mohamed (2) Mohammed (2) mok (1) mol (2) molnár (3) momentum (1) monarchia (5) mong (2) monitor (1) monsanto (3) móra (1) morell (1) móricz (2) morszi (1) morvai (1) moszkva (1) moys (1) msz (1) mszmp (1) mszp (164) mta (2) MTA (1) mubarak (1) mugabe (2) müller (1) multikulti (6) mundruczó (1) murányi (1) musk (1) muszty (1) művészet (1) múzeumok (2) muzorewa (1) nacl (1) nádas (2) nagy (4) nagyatády (1) nagykőrös (1) nagy gergely (1) nánási (1) nav (3) navarro (1) navracsics (3) navracsis (1) negatív (1) nemes (1) német (14) németh (12) némethné (1) németország (5) nemzeti (4) neoliberalizmus (1) nép (1) népesség (1) ner (1) neverland (1) nigel (1) nobel (4) nógrádi (1) norvégia (1) nosztalgia (10) novák (13) nsa (1) nulan (1) nyáry (1) Nyékládháza (1) nyelv (3) nyelvcsalád (5) nyelvtan (5) nyemcov (2) nyerges (5) nyíri (1) nyitrai (1) nyugat (1) nyugdíj (6) obama (5) occisor! (13) ókor (1) ókovács (1) olaf (1) olaj (1) olajszőkítés (1) olajügyek (1) olasz (1) olduva (1) olduvai (1) olimpia (4) olvasó (1) onfray (1) ontológia (1) orbán (121) orbán kormány (1) ördög (1) orgován (1) origo (1) örmény (2) orosz (19) orvos (2) őstörténet (3) ostrom (1) oszama (2) osztie (1) osztolykán (2) otp (1) paizs (1) pakisztán (3) paks (4) paksy (1) palácsik (1) palesztina (1) pálffy (6) pálinkás (2) palya (1) panama (2) pándi (1) pap (12) papa (1) pápa (1) papademosz (1) papcsák (2) papp (3) parászka (1) paraszt (1) parks (1) parlament (4) parti (1) partizán (1) pásztor (1) pásztory (1) patai (1) patkány (1) patkó (1) patonai (1) paul (1) páva (1) pavarotti (2) pázmány (6) pécs (12) pécsi (5) pegasus (1) peled (1) pénz (9) pénzrendszer (1) perczel (6) perintfalvi (1) perjés (1) perkovátz (2) perzsa (2) Perzsia (2) peták (1) péter (1) péterfalvi (1) pethő (1) pető (2) petőcz (1) petőfi (4) petri (1) petró (1) picasso (1) piketty (2) pincebörtön (1) pincebörtönök (1) pintér (10) placebó (1) placebo (1) plutokrácia (1) poetapolitika (7) pogány (2) pogátsa (4) pokorni (2) polcz (1) polgármester (3) polgárőr (1) polt (7) pongrátz (5) popper (1) portik (1) pörzse (4) pősze (2) posztkommunista (89) powell (1) pozsgai (1) pozsgay (4) pozsonyi (1) pránanadi (1) prezi (1) princz (1) prohászka (3) prolikrata (45) prolisztokrácia (34) prózavers (1) pruck (1) pszichológia (2) publicisztika (4) puch (1) puch lászló (1) puskás (2) pusztai (1) putyin (6) puzsér (14) pyatt (1) quaestor (1) rab (1) rábaközi (1) rabár (3) rachel (1) rácz (2) ráday (1) radics (1) radio (1) radnóti (2) raffael (1) raffay (5) rahimkulov (1) rainer (1) rajcsányi (3) rákay (1) rákóczi (1) rákosi (2) ranitzki (1) rap (1) raskó (3) rasszista (1) rasszizmus (1) Readers (1) reagan (1) reakció (2) rédly (1) református (1) regnum (2) reichmann (1) rejtvény (1) rendőr (7) repülő (1) réthelyi (3) retkes (1) rétvári (1) revizio (1) rezesova (1) rezi (1) rezsi (1) rickman (1) rijád (3) rizner (1) rmdsz (1) rockefeller (1) rogán (10) röhrig (1) román (5) románia (3) ron (1) róna (3) roosevelt (2) rothschild (1) royalista (2) rózsa (1) ruanda (1) rubint (1) rushdie (1) ruttner (2) safik (1) sajto (5) sajtó (3) sáling (1) sándor (1) sápi (1) sarajevo (1) sarka (2) sárossy (1) Sátoraljaújhely (1) saul (1) schamschula (2) schenk (1) schiff (3) schiffer (15) schmidt (2) schmitt (10) sebestyén (1) sebő (2) sekielski (1) selmeczi (2) semjén (3) seregi (1) seres (3) seuso (1) shaw (1) sickratman (1) siemens (1) sikér (1) síklaky (1) sikó (1) simicska (15) simon (4) simonyi (2) simor (9) siófok (2) skrabski (1) skultéty (2) smith (1) snowden (3) (1) soltész (1) sólyom (4) somogy (1) sopron (1) soros (7) spanyol (3) spiró (3) sport (2) stadler (1) staudt (1) stefán (1) stefka (2) steiner (1) Stiglitz (2) stiglitz (1) stohl (6) storcz (1) strabag (1) stumpf (6) suchman (1) süle (1) süveges (1) sváby (1) svájc (1) svéd (2) svédország (2) sz (1) szabadkőműves (18) szabadpénz (1) szabó (12) szájer (1) szajlai (1) szakács (1) szakály (1) szalai (3) szalay (2) Szalay-Bobrovniczky (1) szamosvölgyi (1) szamuely (2) számvetés (3) szaniszló (1) szanyi (7) szarvas (1) szatmári (1) szaúd (4) szaúdi királyság (3) Szaúd Arábia (3) száva (1) szávay (1) századvég (1) szcientológia (4) szdsz (53) széchenyi (6) szegedi (7) szeivolt (1) székely (8) székelyföld (2) szekeres (1) székhelyi (1) szekszárd (2) szél (4) szele (1) Szelényi (1) széles (2) szemere (1) szemerey (1) szendi (2) szendrő (1) szent (5) szentencia (1) szentendre (1) szentkorona (1) szepesi (1) szerb (3) szerbia (4) szexi kenyér (11) szijjártó (4) szíjjártó (1) szilágyi (6) szilvásvárad (1) szilvásy (4) szima (9) színház (7) Szíria (2) szíria (5) szitka (1) szlovák (11) sznob (1) szó (1) szőcs (3) szodoma (1) szöllősi (2) szolnoki (1) szombathely (1) szombathelyi (1) szörényi (1) szotyori (1) szotyori-lázár (1) szovjet (2) szózat (1) szűrös (3) tab (1) takaró (2) takáts (4) tákos (1) tállai (1) tallér (1) tamás (3) tamáska (1) tanártüntetés (1) tánc (1) tánczos (3) tandori (1) tarlós (8) tárnok (1) tarr (5) társadalom (1) tarsoly (1) tasnádi (3) tasz (3) techet (1) technika (12) ted (2) téglás (1) tej (1) tejfalussy (1) tek (2) teket (1) teleki (1) telekom (1) telex (1) templom (1) tér (3) térey (1) terror (4) tesz (5) tétényi (5) tgm (2) thatcher (1) tibet (1) tikvicki (1) tímár (1) tisza (3) tiszavasvári (3) tíz (1) tmrsz (9) tóbiás (1) tőke (2) tőkés (2) tolerancia (1) toma (1) tomcat (1) torgyán (2) tormay (33) tornyospálca (1) törőcsik (1) töröcskei (1) toroczkai (10) toroczkay (3) török (5) Törökország (3) törös (1) tortenele (1) történelem (4) tortenelem (90) tóth (8) tóthkároly (2) trianon (9) trockij (1) trump (1) ttip (1) tudomany (26) tudomány (8) turbucz (1) turcsány (1) turner (2) túró (1) türr (1) tusup (1) tutsek (1) tv2 (5) ügynök (1) uj (1) ujhelyi (1) ujsagiras (2) ukrán (7) ungár (1) ungváry (4) unio (2) unvári (1) uruguay (1) USA (5) usa (69) usztics (3) Vácszentlászló (1) vadai (3) vágó (3) vajda (1) vajna (3) vajta (1) választás (1) valéria (1) vallás (11) vallas (16) valláspszichológia (2) vámos (1) vámosi (1) vámosszabadi (1) vanczák (1) vankó (1) várady (1) váralja (1) varga (9) varga-damm (1) várhelyi (1) várhidi (1) vári (2) várnai (2) várszegi (1) vásárhelyi (1) vass (4) vasút (2) vaszily (1) vatikán (1) vázsonyi (1) védegylet (3) veér (1) végh (1) vér (1) vérbíró (1) verdi (1) veres (1) verestóy (1) vers (224) vespa (1) veszprém (3) vida (2) video (37) víg (1) viktor (1) vilagrend (7) vilmos (1) vita (1) vitéz (1) vitézy (1) vizi (1) volner (11) vona (27) vona-szabó (1) vörösiszap (2) vörösmarty (1) vukics (2) Wade Robson (1) waldmann (1) walesi (1) weiszfeld (1) welsi (1) welszi (1) weöres (2) who (1) wiesel (1) wikileaks (7) wittner (5) witzmann (1) woodman (1) wtc (1) wu (1) ybl (1) zach (1) zách (1) zacher (1) zagyva (2) zaharcsenko (1) závada (1) zay (1) zeitgeist (1) zelnik (2) zene (163) zétényi (3) zichy (2) Zimbabwe (1) zimbardo (1) zold (37) zoltai (2) zoroasztrianizmus (1) zsák (2) zsanett (1) zsidó (3) zsidók (3) zsóri (1) zs kategória (249) zugló (2)

KKBK

Kultúra, poetapolitika, vers, vita, igazság, szociális érzékenység, Nemzet, forradalom, meg amit akartok. Térjünk mindannyian konszenzusra.

A gaz Zichy Ödön felkötése Görgey Artúr által

2013.03.15. 02:30 | tesz-vesz | komment

Címkék: kedvenc 1848 tortenelem labanc zichy görgey

gróf Zichy Ödön (Bécs, 1809. – Lórév, 1848. szept. 30) (kivégezték) udvarhű politikus, nagybirtokos

1844-ig Fejér vármegye főispáni helytartója volt. A szabadságharc idején, 1848. szeptember végén Jellasics megbízásából Roth osztrák tábornokkal akarta felvenni a kapcsolatot, ám Görgey Artúr előőrsei Adonynál elfogták. Zichyt a haditörvényszék hazaárulásért halálra ítélte és Lóréven, a Csepel-szigeten (a mostani kompkikötő közelében) felakasztották. A kivégzés helyének közelében az emlék kápolna most is megtalálható.




 

"…semmi okom sem volt, hogy a hadbíró előterjesztésétől eltérő ítéletet hozzak, másfelől pedig az a nagy veszedelem, melyben az ország forgott, valamint az e veszedelem elhárítása szempontjából fontos katonai küldetésem sikeres megoldása – melynek fontossága miatt ruháztak fel rendkívüli felhatalmazásokkal – parancsolólag megkövetelte az ilyen gonosztettekre vonatkozó hadi törvények teljes szigorának alkalmazását. Én tehát ítéletképp kimondtam, hogy Zichy Ödön gróf a vádban szereplő bűntetteket valóban elkövette, s ezért büntetésül kötél általi halállal kell lakolnia. A rögtönítélő haditörvényszék az ítéletet egyhangúlag magáévá tette, s ez az elítélten a szokásos lelki vigasz nyújtása után legott végre is hajtatott."

Görgey Artúr

 

Csepel-sziget déli részén fekszik a Budapestről is könnyen megközelíthető Lórév falu. Az alig 300 lelkes, főleg szerb nemzetiségűek által lakott település határában a Dunaparton – az adonyi komp közelében – található Zichy emlékkápolna igazi történelmi és építészeti különlegesség. A vadregényes környezetben emelt templom előtörténete lebilincselően izgalmas.

1848. szeptember 30-án este “lámpa világnál” itt akasztották fel Zichy Ödön grófot. Zichy Ödön a kor egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb Habsburg-hű főnemese volt. Fejér megyében, ahol a Zichy család impozáns kastélyai ma is megtalálhatók – például: Seregélyes, Soponya, Sárszentmihály, Káloz és Somogyban Zala faluban – , magyar szabadcsapatok tartóztatták fel, és a nála talált gyanús iratok miatt őrizetbe vették a pákozdi csata napján, szeptember 29-én.

 Görgey-induló

Görgei Artúr, a fiatal, becsvágyó őrnagy hívta össze a rögtönítélő haditörvényszéket, mint a térség honvéd parancsnoka. Az ítélet egyértelműen fogalmazott: “ki Magyarország ellenségeivel cimboráskodott, azokat a magyar haza ellen indított pártütő hadban tettleg segítette, a magyar nemzet és szabadság eltiprására irányzott törvénytelen proclamátiókat terjesztő félben elfogatott, mint hazaáruló azonnal kötél által kivégeztessék.” A ráckevei Savoyai kastélyban kimondott büntetést rögtön végre is hajtották.

l4.jpg A templom különös előtörténete az elbukott szabadságharc utóéletének egy sajátságos epizódja. Az 1850-es évek bécsi politikája igyekezett meghálálni azoknak a császári család iránti kiállást, akik ezért életükkel fizettek. Lamberg, Latour és Zichy hivatkozási alapja lett a Bach-korszak elnyomáson alapuló restaurációs politikájának.

Zichy gróf földi maradványait 1849. szeptember 19-én exhumálták, és a Fejér megyei, kálozi katolikus templomban helyezték végső nyugalomra. A kálozi templomban tábla örökíti meg az eseményt, hogy 1852. június 26-án itt esdeklett Ferenc József a “felséges haza iránti hűség itt nyugvó áldozata üdvéért”.

l1.jpg 1859-ben a kivégzés helyszínén szentelték fel a császári család által építettett emlékkápolnát. A kor építészeti stílusának jellemző emléke az épület. A romantikus, neogótikus építészet ismertetőjegye volt az 1850-es évek második felében a polikróm, nyerstéglás anyaghasználat. A megkapóan szép természeti környezetből kiemelkedik a neogótikus stílusú, vörös téglából emelt építmény.

  Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.[2]
– Görgey nyilatkozata Móricz Zsigmondnak

 

Ennek, a korszellem emlékművek iránti vonzódásán és a mártír teremtő politikai szándékon kívül praktikus magyarázata is van. A kivégzés helye ártéri terület, és az árvíz ellen egy kis mesterséges domb alkotta alapzattal védekeztek a külföldi tervezők, amit a bejárat előtti lépcső megépítésével tettek még ünnepélyesebbé. A homlokzatot huszártorony, rózsaablak és szépen megmunkált kőfaragványok díszítik.

l3.jpg A belül is egységes stílusú neogótikus kápolnát az egyszerűség jellemzi. Egyhajós belső terét csúcsíves boltozat zárja. Leírások alapján az oltár két központi alakja a fából kifaragott, keresztre feszített Mária és Magdolna volt. Ma már egy szépen megmunkált feszület az oltár központi eleme. A kis alapterületű kápolnát kétségkívül ünnepélyes, emelkedett hangulat uralja, annak ellenére is, hogy az enyészet kívül és belül kézzelfogható.

A lórévi Zichy-emlékkápolna hazánk egyik kistérségének rejtett történelmi, építészeti kincse. Megóvása és megismerése közérdek.

 

 

Mellesleg "A liberális Kossuth, ha élne, és annyi hatalma lenne, mint egykor volt, a jelenlegi liberálisokat mind kivégeztetné hazaárulás bűntette miatt."

Így ír hosszabban Görgey az esetről, mely Kossuth figyelmét is felkeltette, úgy emlékszem pont ezért nevezte ki Görgeyt (Toporc, 1818. – Budapest, 1916):

 
Küldetésem Csepel szigetére
Kinevezésem a déli népfelkelés főparancsnokává és katonai föladatom – Zichy Ödön gróf elfogatása, rögtönítélő haditörvényszék elé állítása, elítélése és kivégzése

 

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/c/c4/G%C3%B6rgey_Art%C3%BAr_kert%C3%A9szked%C3%A9s_k%C3%B6zben.jpgAhhoz, hogy az ellenségnek Csepel szigeténél a Duna jobb partjáról a bal partra való átkelési kísérleteit (ilyeneknek valószínűségét föltéve) több mint két mérföld hosszában biztosan megakadályozhassam, haderőm elégtelen lévén, arról kellett gondoskodnom, hogy egyrészt csapataim számát, amennyire lehet, a helyszínen szaporítsam, másrészt hogy olyan felhatalmazást szerezzek, melynek erejénél fogva egy sokkal veszedelmesebb ellenséggel is – a közöny, gyávaság és árulás szellemével annak a vidéknek lakói között, ahol működnöm kellett – sikeresen szembeszállhassak. Ennélfogva az akkori miniszterelnöktől, Batthyány Lajos gróftól olyan okiratot kértem, mely fölhatalmazott rá, hogy engedetlenség, gyávaság és árulás esetében katonai rögtönítélő bíróságot állíthassak össze, s az általa netalán hozandó halálos ítéleteket is megerősíthessem és végrehajtathassam. Ezzel az okirattal ellátva* indultam rendeltetésem helyére.

Mindjárt tevékenységem első napjaiban a miniszterelnök rám ruházta egy Dunaföldvárt állomásozó vegyes csapatosztály s azonkívül az Alsó-Duna hosszában fegyverbe gyűlt népfelkelés feletti főparancsnokságot. Egyúttal küldetésem célja s kitűzött hadműveleti köröm is bővült, ti. most már a Roth- és a Jellačić-féle két tábor egyesülését is meg kellett akadályoznom.

A dunaföldvári osztag az új alakulású, mintegy 1200 főből álló úgynevezett Hunyadi-gyalogcsapatból* és kevés lovasságból állott. Nem lévén valószínű, hogy Roth tábornok a maga szakállára meg meri kísérelni az átkelést a Dunán, épp olyan vidéken, ahol a nép rokonszenvére egyáltalán nem számíthat: nem lehetett róla egyebet föltenni, mint azt, hogy iparkodik minél előbb egyesülni a bánnal. Ő azonban már ekkor Székesfehérvárnál járt, míg Roth és Philippovich tábornokok még öt-hat napi járófölddel délebbre álltak.

Hogy az utóbbiakat megtámadjam, ahhoz gyenge voltam, inkább attól kellett tartanom, hogy ők fogják megtámadni és megverni, sőt teljesen felmorzsolni Dunaföldváron elkülönített csapatomat. Ezért ezt a csapatot fölrendeltem Adonyba, a Duna jobb partjára, a Csepel-sziget déli részével szembe, és arra szorítkoztam, hogy a Roth és Jellačić közti közlekedést Soponya táján két párhuzamosan fölállított, keletről nyugatra húzódó őrslánc által megakasszam. Az őrsláncok egyike arccal északnak, Jellačić tábora, vagyis Székesfehérvár felé fordult, míg a másik Roth és Philippovich seregei felé délnek nézett. Lehetetlenné akartam tenni a két, egyesülésre törekvő ellenséges hadtest között minden érintkezést cirkálók, futárok vagy kémek által. Adonyból előretolt őrseimnek a hamarjában összeszedett környékbeli népfölkelés szolgált támaszul.

1848. szeptember 29-én Zichy Ödön és Pál grófokat Székesfehérvárról jövet az említett kettős őrslánc északi vonalán megállították, a vezénylő tiszt gyanúsnak találta, ezért letartóztatta és másnap adonyi főállomásomra kísértette őket.

Az erről szóló jelentés* engem Csepel szigetén ért. A dolog mibenlétéről személyesen akartam tudomást szerezni, és késedelem nélkül visszasiettem a Duna jobb partjára. Adonyba érve láttam, hogy az utcákon sűrűn hullámzik a helybeli lakosság és az ide gyülekezett délvidéki népfelkelés tömege, és haragjuk szemlátomást növekszik a fogoly grófok ellen. Hollétük megtudakolása közben véletlenül összetalálkoztam két törzstiszttel* (egy ezredessel s egy őrnaggyal) a Hunyadi-csapatból. Mind a ketten, idősebb és magasabb rangjukra való tekintet nélkül, miniszterelnöki rendelettel parancsaim alá voltak helyezve.* Tőlük értesültem, hogy távollétemben már intézkedtek, hogy a fogoly grófokat katonai födözet alatt Pestre kísérjék. Mikor az intézkedés okát megkérdeztem, az ezredes titkolózva arra kért, kövessem közeli szállására. Itt nagy önelégülten megsúgta: ő már gondoskodott róla, hogy a foglyok Lamberg gróf sorsára jussanak!

 

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/Lamberg_Ferenc_1791_1848.jpgLamberg Ferenc (Mór, 1791.– Buda, 1848. szeptember 28) – a császári tisztek között ritkán tapasztalható módon – közírói tevékenységet is folytatott. Eleinte a pozsonyi Hírnök című lapban publikált írásokat, később több könyvet is megjelentetett, német és magyar nyelven is. Legismertebb magyar nyelvű könyve, a Még egy Terra Incognita. Ismeretek s tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar nyelvű tartományairól című, 1841 márciusában Pozsonyban jelent meg. 1844-ben szóba került Lamberg Ferenc magyar tudományos akadémiai tagsága is, de ez nem valósult meg.

Az első felelős magyar kormány megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért Mészáros Lázár hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg „az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.

1848. szeptember 25-én az udvar – Jellasics horvát bán sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért szeptember 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba, és kissé naív módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. (Ez a sors várt egy másik királyhű alattvalóra, Theodor Baillet von Latour, osztrák hadügyminiszterre is, akit a bécsi tömeg gyilkolt meg 1848. október 6-án.)

Lamberg halála új szakaszt nyitott a magyar szabadságharc történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy az uralkodó – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a pákozdi csatavesztés híre azonban még nem – október 4-én feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává Jellasics bánt nevezte ki.

 

– Az őrnagy úr – folytatta a másikra mutatván – személyesen veszi át a fegyveres kíséret vezetését, és Pest utcáin izgató beszédet fog tartani a néphez, miközben a foglyokat gyalog kísérik végig a városon. A nép Lamberg gróf esetére* emlékezve bizonnyal lelkesül még a lincselés iránt…

Alig mertem hinni a fülemnek! A terv, ha véghezviszik, két embert csupán a nevük miatt odadobott volna áldozatul a nép vak dühének! – Hasztalan iparkodtam a terv gyalázatos voltát megértetni kiagyalóival, s végül kénytelen voltam följebbvalói hatalmammal élni. Intézkedésüket félrevetve megparancsoltam, hogy a foglyokat ne kísérjék Pestre, hanem azonnal hallgassák ki mindkettőjüket, s aszerint, hogy a rögtönítélő haditörvényszék hazaárulónak vagy ártatlannak nyilvánítja őket, rendelkezzék elítélésükről vagy szabadon bocsátásukról. Erre ezt a feleletet kaptam:

– Tessék hát ennek kivitelét egyedül megkísérelni, s egyáltalán a következményekért a felelősséget vállalni.

Valóban nagyon kétséges volt, hogy parancsom teljesíthető-e. Adony közelében a Duna jobb partján a népfölkelésen és a Hunyadi-csapaton kívül egyetlen ember sem állt rendelkezésemre. A népfölkelés legfőbb feladatának tartotta, hogy végezzen bárkivel, akit gyanúsnak talál, vagy akit gyanúsnak kiáltanak ki előttük, márpedig a két grófot már hazaárulónak mondták. A fegyelem a Hunyadi-csapatban felettébb gyönge lábon állt, s az említett ezredes volt ennek a csapatnak a közvetlen parancsnoka. Ő szervezte meg őket, ő töltötte be a tiszti helyeket; eltűrte minden fegyelmezetlenségüket,* hozzá ragaszkodtak: engem pedig névről is alig ismertek, az pedig, hogy én (az őrnagy) az ő közvetlen parancsnokuk (az ezredes) fölé vagyok rendelve, magát a csapatot is sérthette. Ráadásul a Hunyadi-csapat is fel volt már lázítva a két gróf ellen, s a helyben összegyűlt fegyveres tömegből egyetlen hang sem szólalt fel a grófok mellett, sőt minden szónoklat tovább lázított ellenük.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/5/56/G%C3%B6rgey_Art%C3%BAr_id%C5%91skori_f%C3%A9nyk%C3%A9pe.jpgMindez elég vészessé tette az ezredes előbbi gúnyos figyelmeztetését „a következményekre”, ha a grófokat ártatlanságuk esetén szabadon akarnám bocsátani. Könnyen átláthattam, hogy itt, ha parancsomnak érvényt akarok szerezni, határozott, gyors és főleg személyes föllépésre van szükség. Mindenekelőtt át kellett szállítanom a foglyokat a Dunán Csepel szigetére. Odaát annak a zászlóaljnak 400 embere állt, amelyet magam szerveztem meg, az ő engedelmességükre számíthattam. A szigeten a népfölkelésből ekkor már csak elkésett kisebb csoportok lézengtek, ellenséges indulatuk ellen sikeresen meg lehetett védeni a foglyokat.

A Duna fő ágán Adony és a sziget közt nem nagyon akadtak közlekedési eszközök, így az adonyi parton összesereglett népfelkeléstől és a Hunyadi-csapattól a szigeten nem kellett tartanom. De a feladat neheze éppen a foglyok átszállítása volt, és ezt a tömeg szemlátomást növekedő ingerültsége könnyen kivihetetlenné tehette. Sietnem kellett tehát.

Felkerestem a foglyokat, és éppen ebéd közben találtam őket egy közeli ház szobájában – az őröket az udvaron –, bent a foglyok mellett pedig azt a tisztet, aki idáig kísérte őket. A házat sűrű embertömeg állta körül, és csak nagy üggyel-bajjal tudtam rajta keresztülhatolni. Mikor a szobába léptem, az őrtiszt bemutatta nekem a foglyokat, és Zichy Ödön gróf, mikor a nevét mondták, megjegyezte, hogy ő ennek a vármegyének (Fejér megyének) szerencsétlen adminisztrátora, és személye ellen azért is fordul szenvedélyesen az adminisztrátori rendszer iránt országszerte szított gyűlölködés, mert ő szigorúan tartotta a kezében annak idején a vármegye kormányát.

– Egyébiránt – folytatta – én mindig jó hazafi voltam, sőt azelőtt a szabadelvű párthoz tartoztam.

Szavait fogolytársa szakította félbe, és hazafiúi érzületének bizonyságául elmondta, hogy ő éppen a napokban köszönt le egy cs. kir. lovasezredben viselt tiszti rangjáról,* nehogy hazája ellen kelljen harcolnia. Arra kértem a grófokat, hogy hagyják mentegetőzésüket a hadbírói kihallgatás idejére, most pedig készüljenek, mert azonnal indulunk Csepel szigetére. Azután kimentem, hogy kíséretről gondoskodjam.

Minthogy a fegyveres kíséretnek ezúttal nem is annyira a foglyok szökési kísérletének megakadályozása volt a feladata, hanem az, hogy őket a kivált Zichy Ödön gróf ellen feldühödött adonyi lakosság és a népfelkelők hullámzó tengerének közepette a tettleges bántalmazástól megvédje: elképzelhető, hogy nem nagy számmal akadt arra való egyén. Mindazonáltal sikerült a Hunyadi-csapatból kiszemelnem néhány katonaviselt embert, akik szerencsére még józanok voltak. Ezekből állítottam össze az őrkíséretet, én magam pedig a városból ki a Dunáig menet közben mindvégig a foglyok mellett haladtam, mert tartottam az említett két törzstiszt alattomos izgatásaitól, és az őrkíséretben sem nagyon bíztam. Néhány nemzetőrtiszt, aki még Pestről a szigetre jövetelem alkalmával önként hozzám csatlakozott, ez alkalommal is velem volt, és a foglyok megvédésében tisztességesen gyámolított.

Vagy fél órába telt, míg a Duna partjára értünk. Utunk átszelte a község nagyobb részét, majd pedig a népfölkelés táborhelye mellett vezetett tovább.

Eleinte, amíg csak az a tömeg vett körül minket, amelyet indulásunk előtt rövid beszédben minden erőszakoskodástól eltiltottam, nem történt semmi rendzavarás. De csakhamar újabb tömeg tódult az előbbi helyébe, és a legiszonyúbb káromkodások közt minduntalan megpróbált áttörni az őrkíséreten, hogy a foglyokat hatalmába keríthesse. Most arról volt szó, hogy ezt az újabb tömeget is – ameddig csak lehet – a végső eszközök alkalmazása nélkül féken tartsuk. Mert a sokaság között kavargó számos részeg miatt a fegyverek elhamarkodott használata könnyen éppen szándékommal ellenkező hatást szülhetett volna.

A legbőszebbek támadásai is egyedül csak Zichy Ödön gróf ellen irányultak. Egyesek az őrcsapat közelébe férkőzve erőszakos módon azt követelték, mutassák meg nekik, melyik a kettő közül Ödön gróf, hadd számoljanak le vele – és valahányszor visszaszorították őket, mindannyiszor a legkeserűbb vádakra fakadtak. Ezek a vádak többnyire a grófnak jobbágyai ellen gyakorolt embertelen bánásmódjára vonatkoztak.

Ilyen jelenetek ezer meg ezer változata közepette, melyek egyre fenyegetőbb alakot öltöttek, s egyre lehangolóbb hatással voltak a kíséret legénységére, végre a Dunához értünk. Néhány tisztet előreküldtem, hogy tartsanak készen egy dereglyét az átkelésre. Arra a hírre azonban, hogy én a grófokat csak azért akarom a szigetre átszállítani, hogy annál biztosabban megszöktethessem őket, minden vízi jármű rögtön eltűnt a Duna hátáról, és tisztjeim hiába fáradoztak egy dereglye vagy csónak felkutatásával. A foglyok élete pedig kénytelen veszteglésünk ideje alatt percről percre nagyobb veszélyben forgott. A folyam sík partján voltunk, a felbőszült parasztok egészen a vízhez szorítottak, oltalmazó hajlék pedig nem akadt!

Komp vagy sajka nélkül lehetetlen volt a foglyok megmentése. Mindenáron elő kellett valami effélét teremteni. Kiküldött tisztjeim azonban fenyegetéssel sem tudtak célt érni; végül elfogtak két helybeli molnárt, és keresztülhatoltak velük a tömegen. Az elém állított két embert halállal fenyegettem meg, ha nem teszik tüstént lehetővé, hogy a Dunán átevezzünk. Ez hatott. Néhány perc múlva két molnárladik állt rendelkezésünkre.

A nép dühe eközben tetőfokára hágott. Néhány lépésnyire a helytől, hol a ladikokra vártunk, a népfölkelés fölfegyverzésére szánt sok száz hadikasza hevert halomban. Mellettük zászlóaljamnak egy közvitéze állt őrt. Minthogy az őrkíséret menet közben főleg a fegyveres tolakodókat távolította el közelünkből, végül a körülöttünk levők majdnem mind fegyvertelenek voltak. A part lankás emelkedése lehetővé tette, hogy a rajta hullámzó embertömeg gyűlölsége tárgyát folyvást szemmel tartsa. Ez a körülmény a grófok ellen uszítóknak rendkívül kedvezett. Valahányszor a lázítók egyike-másika ismételten bosszúállásra biztatta a népet, egyúttal mindjárt ujjal is rájuk mutathatott. Ez növelte a hatást. Az ilyenforma rövid szónoklatok, hogy „ezek mind a ketten már régen a legközelebbi fűzfákon lógnának, ha szegény parasztok és nem méltóságos mágnások volnának” – hogy „a gróf számára nincs törvény, a szegény ember számára meg nincs igazság” – s az ezekhez hasonlók mindannyiszor ezertorkú visszhangra találtak.

Szorongva számoltam a perceket a ladikok megérkezéséig. Végre megjöttek. De alig készültünk neki, hogy beszálljunk, valaki felkiáltott:

– Ne eresszük át! Meg akarják szöktetni őket!

S a következő pillanatban mindenfajta fegyverek egész erdeje villogott felénk a közvetlen közelünkben álló fegyvertelenek feje fölött; emezek pedig hirtelen hátrafordultak, és rohammal a felhalmozott kaszáknak estek. Az őr ijedten hátrált. A foglyokat kísérő legénység is ingadozni kezdett.

Válságos volt a pillanat. Rárivalltam honvédeimre, hogy embereljék meg magukat, és fönnhangon parancsot adtam, hogy a legelsőt, aki még egy lépést mer előre mozdulni, irgalom nélkül lőjék le.

A tűzre kész fegyverek megcsörrenése szerencsére meghökkentette az elöl állókat; egy pillanatra veszteg maradtak, és mielőtt a távolabbiak új rohamra biztathatták volna fel őket, én a foglyokkal s az őrkísérettel már a csónakokban ültem, sőt néhány evezőcsapásnyira már el is távolodtunk a parttól.

A szigetre érve, haladéktalanul összeállítottam a rögtönítélő hadbíróságot, hogy kihallgassa a grófokat, és ítéljen felettük. A felbujtott pórnép vak dühétől megmenthettem őket; a haditörvények szigorától nem, hacsak nem akartam volna meggyőződésem ellen cselekedni.

A kihallgatás és a rögtönítélő haditörvényszéki tárgyalás a cs. kir. osztrák hadsereg szolgálati szabályzata szerint ment végbe – ez volt ugyanis előírva az alapjául szolgáló hadicikkelyekkel együtt az új honvédsereg részére is. Az elnöki tisztet magamnak kellett elvállalnom. Más törzstiszt nem volt jelen, csak az említett Hunyadi-csapatbeli ezredes és őrnagy; ezek bármelyikére is lelkiismeretlenség lett volna rábízni a bíráskodást olyan emberek élete és halála felett, akiknek vesztét ők maguk közt már előre elvégezték.

A vizsgálat alapját az őrsparancsnoknak a grófok elfogatásáról írott jelentése és a Zichy Ödön gróf ruháiban és kocsijában talált iratok képezték.

Az utóbbiak között két kiáltvány számos, még a nyomtatástól nedves példánya volt; ezek egyike a magyar nemzethez, másika a Magyarországon állomásozó katonasághoz szólt. Mind a kettő alá őfelsége, V. Ferdinánd magyar király neve és a keltezés: Schönbrunn, 1848. szeptember 22. volt nyomtatva. Magyar felelős miniszter ellenjegyzése mind a kettőről hiányzott. Mindkét írásnak az volt a célja, hogy a Pesten székelő törvényes kormány ellen föllázadt délszláv lakosságú országrészeket a törvény és rend felforgatására irányuló próbálkozásaikban megszilárdítsa, sőt a Magyarországon lévő és a magyar alkotmányra esküt tett csapatokat is rábírja, hogy csatlakozzanak ehhez a pártütéshez.

A kiáltványokon kívül a következő nyílt levél volt még az említett iratok közt:

Roth cs. kir. vezérőrnagy dandárparancsnok úrnak

Tábornok úr!

Zichy Ödön gróf úr kérelmére elrendelem, hogy a gróf úrnak oltalomlevél szolgáltassék ki, és részére egyáltalán minden oltalom megadassék.

Kelt Székesfehérvárt, 1848. szeptember 27-én

Jellacsics altábornagy

Zichy Ödön gróf vallomása lényegileg a következő volt:

Mikor István főherceg, Magyarország nádora nemrég Székesfehérvárra érkezett,* hogy a magyar tábor közelében legyen, ő (a gróf) is elhagyta lakóhelyét, Kálozt, és Fehérvárra ment. Ebben a városban maradt a nádor elutazása s a magyar hadsereg visszavonulása után is. Jellačić bán horvát serege a bán személyes vezérlete alatt nemsokára elérte és megszállta a várost. Fejér vármegyének minden tisztviselőjét, akit csak kézre keríthettek, a vármegyeházában elzárták. A város lakossága őhozzá (Zichy Ödön grófhoz) fordult kérelmével, hiszen őt a horvátok nem bántották, hogy eszközölje ki a bánnál, ne engedélyezzen szabad rablást a horvátoknak. Ezt a kérelmet teljesítette is, mégpedig sikerrel.

Miután neki (Zichy Ödön grófnak) értésére esett, hogy Roth cs. kir. vezérőrnagy 10 000 horváttal Káloz helysége felé közeleg, oltalomlevelet kért a bántól, hogy a kálozi szegény lakosságot a horvátok garázdálkodásától megóvhassa; erre Jellačić bán az idézett Rothhoz szóló levelet adta át neki.

E levéllel ellátva a horvát főseregnek Velence felé indulása után – unokaöccse, a másik fogoly, kíséretében – elhagyta Székesfehérvárt, hogy Kálozra menjen, s ott Roth tábornokot bevárván, tőle a helység szegény népsége számára oltalmat eszközöljön ki a horvátok garázdálkodása ellen; azután azonnal vissza akart térni Fehérvárra, majd onnan Pozsonyba szándékozott utazni,* Kálozon csak néhány órát óhajtott tölteni.

A kocsijában talált kiáltványokat nem terjesztette, és nem is akarta terjeszteni. Azoknak eredeti kéziratát őfelsége futárja, Mensdorff gróf hozta Bécsből, és Jellačić bán utasítására nyomatták ki őket Fehérvárott. A nála talált példányokat két nála beszállásolva volt horvát tiszt hagyta a házában, s inasa tévedésből tette a többi holmi közé.

Zichy Ödön gróf, hogy elhárítsa magáról azt a gyanút, miszerint ő a kiáltványokat át akarta csempészni Roth táborába, minduntalan hazafiúi érzelmeit emlegette; emiatt meg kellett kérdezzem tőle: hogyhogy sokat emlegetett hazafisága ellenére sem jutott eszébe, hogy a horvát segélyhad fenyegető közeledését – melyről, amint azt az előttünk fekvő, az ellenségtől kapott oltalomlevél kelte bizonyítja, a gróf már két nappal elfogatása előtt tudott – valamilyen úton-módon a magyar tábornak hírül adja?

Zichy Ödön gróf önigazolása így szólt: szeptember 29-e előtt nem indulhatott el Székesfehérvárról, mert Jellačić bán seregével csak ezen a napon távozott el a városból. A mondott napig a várost körülvették a horvátok. Ezek őt (Zichy Ödön grófot), ha előbb hagyja el a várost, föltartóztatták és kifosztották volna, hiszen oltalomlevele csupán Roth táborára szólt. Mikor végre 29-én útnak indult, már fölöslegesnek tartotta a horvát segélyhad közeledését a magyar táborba megüzenni, mert úgy gondolta, hogy ennek a híre már köztudomású. Egyébiránt a legelső állomáson (ahol elfogták) azonnal hírül adta, hogy Roth és serege közeledik. A vád gróf Zichy Ödön ellen így szólt:

1. a gróf Magyarország ellenségeivel összejátszik;

2. a Magyarország törvényes rendje elleni délszláv lázadásban tettleges részt vett az utóbbinak szellemében készült kiáltványok terjesztésével.

Az első rendbeli bűntényre nézve az említett oltalomlevél volt a terhelő bűnjel; a másodikra nézve a sok terhelő kiáltvány.

Zichy Ödön gróf a maga vallomásában mind a két vádat cáfolni iparkodott.

Az oltalomlevélről azt mondta, hogy közönséges menlevél, amelyet a háború idején a hadvezérek még ellenséges ország lakói részére is gyakran ki szoktak állítani egyszerű emberiességi okokból. A kiáltványokat pedig, mint mondta, inasának tévedéséből* hozták el az útipoggyásszal együtt.

Hogy az ellene emelt két vád gyanúja alól még biztosabban szabadulhasson, iparkodott vallomásaiba ismételten beleszőni hazafiúi érzelmeit; azt pedig, hogy a horvát segélyhad közeledésének hírét elmulasztotta eljuttatni a magyar táborba, azzal mentegette, hogy ez az előnyomulás már köztudomású volt. Hazafiúi érzelmeit egyébként azzal is bizonyítani kívánta, hogy Soponyán, mikor váratlanul magyar őrsvonalra bukkant, legott tudtul adta, hogy egy ellenséges segélyhad közeledik.

A hadi rögtönbíráskodás szabályai nem ismerik a védbeszédet. Még a hadbírónak mint a törvény őrének a rendes haditörvényszéknél szokásos előterjesztése (votum informativum) sincs megengedve rögtönítélő bíróság előtt.

Itt a hadbíró, vagy ennek hiányában az őt helyettesítő tiszt, a vizsgálat befejeztével a törvény értelmében hozandó ítéletre vonatkozó előterjesztését egyedül az elnökkel közli, mégpedig titokban; mire az elnök, fontolóra vévén a hadbíró véleményét, egymaga hozza meg az ítéletet; ezt titkosan bírótársai tudomására hozza, majd fölhívja őket, hogy oldalfegyverük kirántásával egyetértésüket vagy vesztegmaradásukkal ellenkező véleményüket nyilvánítsák. A rögtönítélő haditörvényszék tagjai egyszerre szavaznak.

Ilyen előírások szerint a tényleges ítélethozatal joga a rögtönítélő hadbíróságnál csupán az elnököt illeti meg; a többiek egytől egyig, a hadbírót sem véve ki, csupán azt tehetik, hogy minden előzetes tanácskozás nélkül, sőt anélkül, hogy alapos meggondolásra elegendő idejük volna, gyors elhatározással elfogadják vagy elvessék a javasolt ítéletet. A törvény eszerint a rögtönítélő hadbíróság elé állított vádlott élete és halála feletti döntést elsősorban az elnök kezébe adja; és éppen ezért az ő kötelessége vállalnia a vádlott védelmét a hadbíró előterjesztése ellenében – titokban, önnön lelkiismerete előtt.

Ebből a szempontból feladatomnak tartottam, hogy Zichy Ödön gróf állításait, melyekkel az említett bűnvádak ellen védekezni iparkodott, javára és érdekében vessem latba.

A legsúlyosabb vád a grófnál talált ellenséges kiáltványok megkísérelt terjesztésére vonatkozott.

Minthogy Zichy Ödön gróf azt állította, hogy inasa tévedésből tette a kiáltványokat az útipoggyász közé, azon kellett fáradoznom, hogy e magyarázat szavahihetőségét önmagam előtt, a körülményeket egybevetve megállapíthassam. De hiába! Mert a kiáltványokat a gróf állítása szerint a házában beszállásolt horvát tisztek hagyták hátra, és föl kellett tennem Zichy Ödön grófról, mint egy fehérvári ház tulajdonosáról – és a háznak bizonyára több szobája volt –, hogy ő sokszor hangoztatott hazafiságánál fogva nem lakott az ellenséges katonatisztekkel egy szobában, és nem állt velük semmiféle baráti kapcsolatban. A kiáltványok eszerint csak azoknak a szobáknak egyikében maradhattak, amelyekben a horvát tisztek beszállásuk idején tanyáztak. Továbbá: Zichy Ödön gróf mindjárt a horvátok eltávozása után elhatározta magát, hogy, saját állítása szerint, néhány órára Kálozra siet, s onnan mindjárt visszatér Székesfehérvárra. Ilyen kurta kirándulásra nem sok málhát visz az ember, legföljebb olyan tárgyakat, melyekre mindennap, sőt minden órában szüksége lehet. E tárgyak, az elmondottakból ítélve, aligha lehettek azokban a szobákban, melyeket az ellenséges tisztek csak az imént hagytak el, vagyis nem lehettek vendégszobákban állítólag ottfelejtett kiáltványok közelében.

Ezekkel a valószínű tényekkel szemben sehogy sem sikerült elképzelnem, hogy az inasnak, miközben, hihetőleg urának lakószobájában, a néhány órai utazáshoz szükséges tárgyakat összeszedte, hogyan ragadhattak úgy a kezéhez az egészen más szobában hátramaradt kiáltványok, hogy azokat tévedésből az útipoggyász közé keverte. Az ilyen tévedést már a kiáltványok nagy kötege és a többi úti tárgytól feltűnően elütő alakja is elképzelhetetlenné tette: 43 (ez volt a grófnál talált kiáltványok száma) nagy durva nyomdai papír félív.

Sokkal hihetőbbnek hangzott volna, hogy az inas a kiáltványokat szándékosan, mégpedig gazdájának hazafias gondolkodását ismerve, ennek háta mögött csomagolta be.

Lehet, hogy Zichy Ödön gróf a kiáltványok megtalálásakor nyomban felismerte a veszélyt, melyben éppen e fölfedezés miatt inasának élete forgott, és bár a sokszor emlegetett hazafiúi érzületénél fogva cselédje szándékos cselekedete miatt benne bizonyára fellobbant a harag - mégis nagylelkű szánalmat érezhetett az inas iránt, s önnön ártatlansága biztos tudatában cselédje tévedésének nyilvánította bűnös cselekedetét.

Én az ilyen nagylelkűség fellobbanását nagyon is el tudtam képzelni, és mindezek az elmélkedések csak ösztönöztek, hogy a haza ellenségeivel való cimborálás veszedelmes gyanúját, melyet a gróf, talán a legnemesebb indulatból, komornyikja vétkes fejéről önnön ártatlan fejére hárított végzetes módon, azáltal igyekezzem eloszlatni, hogy a tényeknek a mellékkörülményekből kivehető indokait a gróf vallomásával egyeztetve a gróf hangoztatott hazafias érzülete felől tényleges bizonyságra tegyek szert.

A gróf vallomásában csak három olyan pont volt, amelyet e szempontból némileg kedvezően vehettem tekintetbe. A gróf ugyanis azt vallotta, hogy ő:

1. Székesfehérvár polgárai védelmére Jellačić bánnál közbenjárt, hogy vessen véget a horvátok garázdálkodásának;

2. a szóban forgó oltalomlevelet a bántól szintén csupán azért kérte, hogy a kálozi szegény lakosságot Roth tábornok horvátjainak dúlásától megóvhassa; végül

3. az első magyar katonának, akivel Soponya táján az úton váratlanul összeakadt, azonnal tudtára adta Roth tábornok és 10 000 horvátja fenyegető közeledését.

Bármily kedvező megvilágításban vizsgáljuk is azonban ezt a három pontot, nem szabad elfelejtenünk, hogy Zichy Ödön grófnak magának is háza van Székesfehérvárott, Káloz pedig saját uradalma, s így a horvátok megzabolázása mind a két helyen annyira személyes érdekében állt, hogy ez egymaga is tökéletesen elegendő volt az 1. és 2. pontban elősorolt tetteket a gróf részéről a hazafias érzület teljes hiánya esetén is megindokolni.

A 3. pont ellenben az egyidejűleg fönnforgó egyéb körülményeket tekintve éppenséggel inkább a gróf hazafias gondolkozása ellen, semmint mellette tanúskodott. Mert ha a gróf a haza és védői iránt barátságos indulatot táplál, akkor egy magyar honvédőrs váratlan felbukkanásának csak örülhetett – és egyszersmind félthette a mögötte álló fiatal honvéd haderőt a közeledő 10 000 főnyi horvát sereg támadásától. Mind a két érzelemnek kellett volna sarkallnia, hogy siessen a rossz újságot megjelenteni. Ha Ödön gróf a haza és védői iránt barátságos indulatot táplál, kínos lehetett neki a gondolat, hogy a körülmények kényszere miatt a haza ellenségeitől volt kénytelen oltalmat kérni magának és vagyonának; s a magyar őrs felbukkanása azt a reményt kellett hogy felköltse benne, hogy a mögöttük álló magyar haderő elég hatalmas arra, hogy őt kínos helyzetéből most egyszerre kiszabadítsa: ezt a szabadulást óhajtania és bizalmat keltő magaviselettel gyorsan kiérdemelnie kellett volna. De ha (tegyük fel) a két hadviselő fél ügye teljesen közömbös is számára: akkor is a magyar őrs kiáltására – ha igaz járatban volt – józan eszére hallgatva legalább a horvát hadvezér oltalomlevelét azonnal önként fel kellett volna mutatnia, hogy igaz járatban voltát a levél önkéntes felmutatásával bizonyítsa, és elejét vegye annak a veszélyes és méltatlan gyanúnak, hogy ő, a magyar állampolgár, a törvényes alkotmány ellen pártot ütőkkel cimborál.

De Zichy Ödön grófot erőszakkal kellett letartóztatni, és ő csak ezután kezdte emlegetni a horvát segélyhadtest fenyegető közeledését, azt kérdezvén az őt letartóztatóktól: hát nem tudják-e, hogy Roth tábornok 10 000 emberrel nyomul fölfelé? Az oltalomlevelet eltitkolta. Ez csak ruháinak erőszakos megmotozásakor került kézre.

Mindezek, valamint a gróf erőszakos elfogatását szükségképpen megelőző ellenszegülése az őt megállító őrssel szemben, a grófnak azt a kérdését: „nem tudják-e, hogy Roth tábornok közeledik 10 000 emberrel?!” – sokkal inkább fenyegetés, semmint barátságos hírül adás színében tüntették fel, és nemcsak hangoztatott hazafias érzelmei ellen tanúskodtak, hanem oly gondolkodás- és cselekvésmódra vallottak, mely a haza nyílt ellenségeivel mindenben megegyezett – a nyíltságot kivéve!

Sajnos ugyanerre az eredményre vezettek a gróf kijelentéseinek egy másik pontja feletti elmélkedéseim is.

Mikor ugyanis a kihallgatáskor a gróf elébe rakták a kocsijában talált kiáltványokat, ő határozottan felismerte, hogy ugyanazok, amelyeket a fehérvári házában beszállásolva volt horvát tisztek hagytak hátra. A grófnak eszerint az ellenséges tisztek elmenetele és önnön elindulása közti időben a kiáltványokat látnia kellett.

Ha a gróf valóban hazafias érzelmű, akkor a kiáltványokat azonnal megsemmisíti. Hiszen eredetüket és Székesfehérvárra jutásuk körülményeit töviről hegyire ismerte, és a Magyarországon fönnálló törvényes alkotmány ellen irányuló voltuk felől pedig nem lehetett kétségben! A példányok gyors megsemmisítésére a grófnak – személye minden veszélyeztetése nélkül – módja is volt, hiszen az ellenséges katonatisztek, akik a kiáltványokat házába vitték és ottfelejtették, a horvát főtáborral együtt elvonultak.

Zichy Ödön gróf azonban nem semmisítette meg a kiáltványokat, vagyis azok a hazafias érzelmek, melyekkel ő kihallgatása során eldicsekedett, valótlanoknak bizonyultak.

Az az állítása, hogy a kiáltványok csak komornyikja tévedéséből kerültek a kocsijába, most már, az igaz, hihetőbb színt öltött; mert igen valószínű volt, hogy a gróf maga vitte őket tulajdon lakószobájába, a rövid kirándulásra magával viendő holmik közelébe. De az a jellemtelenség, mellyel Zichy Ödön gróf a zsebében talált oltalomlevélről – melynek félremagyarázhatatlan szavaiban az ellenséges hadvezér részéről a gróf baráti érzelmeiben való csaknem föltétlen bizalom van kifejezve – a kihallgatáskor azt merte állítani, hogy ő csak azért nem tudatta a magyar táborral a horvát segélyhad közeledését, mert ezt már köztudomású dolognak hitte; és ugyanaz a jellemtelenség, mellyel saját hazafias gondolkozása mellett azt hozta fel bizonyságul, hogy ő az ellenséges segélyhad közeledésének hírét a Soponyánál talált legelső magyar őrsnek tudtul adta, tökéletesen megfosztotta a gróf többi állításait is szavahihetőségüktől – és ezzel a gróf ellen emelt vád alapjául szolgáló iratok és gyanúokok éppen a vallomásában található ellentmondások miatt csak gyarapodtak súlyban és erőben.

Ezek alapján a hadbíróként beosztott tiszt* tárgyalásvezetői előterjesztése úgy szólt, hogy Zichy Ödön gróf a haza ellenségeivel cimborált, a magyarországi törvényes államrend ellen kitört délszláv lázadásban az annak céljait szolgáló kiáltványok terjesztésével tettlegesen részt vett, és ezért mint hazaáruló kötél általi halállal bűnhődjék.

Mielőtt a rögtönítélő bíróság elnökeként a hadbíró előterjesztését magamévá tettem volna, tisztáznom kellett magamban, nem maradt-e fönn mégis valami kételyem, csakugyan meg vagyok-e erkölcsileg teljesen győződve róla, hogy Zichy Ödön gróf a vádbeli két bűnt valóban elkövette.

Annyit ugyan már eddigi elmélkedéseim is kiderítettek, hogy Zichy Ödön grófban a haza törvényes ügye iránt a legkisebb rokonszenv sem lakozik, de ez még nem volt teljes bizonyság amellett, hogy ő valóban az ellenséggel cimborált. A gróf hatalmaskodó magaviselete elfogatásakor; a magyar előőrsökhöz intézett inkább fenyegetése, mint kérdése, hogy nem tudnak-e a horvát segélyhad közeledéséről; a bántól kapott oltalomlevél eltitkolása – mindezek éppúgy lehettek a gróf erőszakos természetének s az alárendelt sorsú emberekkel való szokásos durva bánásmódjának megnyilatkozásai, mint a meglepetés kiváltotta bűntudatnak és annak a hirtelen felvillanó gondolatnak megnyilatkozásai, hogy őt csak a magabiztos föllépés mentheti meg attól a veszélytől, hogy megmotoztatván, az oltalomlevél és kiáltványok fölfedeztetése után, mint ellenséges kémet a legközelebbi fára felakasszák.

Az ellenséggel való tettleges cimborálás kérdésében csak az oltalomlevél tartalma lehetett a fő bizonyíték, és első pillantásra e levél látszólag nem volt más, mint egy úgynevezett sauvegarde, vagyis menlevél.

E szón általában véve azt a hadi szokást értjük, melyet rendszerint olyankor alkalmaznak, amikor az emberiesség általános érdekében emberéleteket vagy olyan tárgyakat akarnak megóvni, melyek a hadműveletekre semmilyen befolyással sincsenek, vagy pedig befolyásuk már megszűnt.

Ilyenkor például egy városból vagy más helyről kivonuló hadvezér bizalommal folyamodik a nyomában bevonuló ellenség emberies érzelmeihez, és evégre az említett hadi szokással él, melyet minden művelt nemzet hadserege elfogad.

A cs. kir. osztrák hadsereg ilyen esetekben a kérdéses személyeket vagy tárgyakat külön védőrség oltalmára bízza. Ez az őrség köteles a rábízottakat minden káros behatástól mindaddig megvédeni, míg alkalma nem nyílik a tulajdon parancsnokától az ellenséges főparancsnokhoz intézett írásbeli megkeresést és ezzel együtt a rábízottakat is egy ellenséges tisztnek, mégpedig lehetőleg magasabb állásúnak, átadni.

Az ilyen védőőrségeket az ellenség rendszerint nem veti fogságra, hanem saját előőrsi állomásáig vagy legalább önnön őrsvonalán túl illedelmesen visszakísérteti, és szabadon távozni engedi. Innen „szabad menedék” elnevezése e hadi szokásnak, mely kétségkívül legnemesebb virága a lovagias hadviselés módjának.

Ezzel a hadi szokással azonban csak akkor szabad élni, ha a fennforgó eset a vele élő hadvezérnek hadi tekintetben semminemű előnyt nem hajt. E körülménynek annyira szembeszökőnek kell lennie, hogy az ellenségnek ne legyen oka kételkedni benne.

Személyekre, jelesül fegyverfogható utasokra e hadi szokás csak nagy ritkán és csakis rendkívüli esetekben alkalmazható, ti. akkor, ha e személyek múltbeli és jelenlegi hatáskörének a háborúhoz és a háború okához nyilvánvalóan semminemű köze sincs.

Az olyan oltalomlevelet, melyet a horvát hadsereg főparancsnoka egy, a háború oka és célja szempontjából éppen nem közömbös utazónak, és éppen avégből állít ki, hogy az előmutatót ugyanazon horvát seregnek egy másik különálló hadteste, melynek hadműveleti területére utazik, barátnak és ne ellenségnek nézze – az ilyen oltalomlevelet sohasem lehet a „szabad menedék” emberies hadi szokásával összetéveszteni.

A Zichy Ödön grófnál talált okirat eszerint – még akkor is, ha csupán a gróf számára Roth tábornok táborában szabad járást-kelést biztosító részét tekinti az ember – nem egyéb az ellenséges hadvezér által kiváló kedvezéssel fogalmazott útlevélnél, melynek kiállítása önmagában is feljogosít arra a véleményre, hogy az útlevél kiállítója – jelen esetben a horvát bán – Zichy Ödön grófnak a horvát hadi vállalat iránti rokonszenvéről jó előre igen megnyugtató bizonyítékokat szerzett. Megerősítették e föltevést a szóban lévő irat zárószavai, melyek szerint a grófnak minden oltalom megadassék.

Mindazonáltal nem lehet tagadni, hogy egy mutatis mutandis* hasonló oltalomlevél, ha valamely jámbor – teszem tudós – nevezetesség részére mondjuk avégből állíttatik ki, hogy ez természetbúvári vagy más tudományos célú utazásában hátráltatást ne szenvedjen, legföljebb ideiglenes fogságot hozott volna az ilyen útlevél birtokosára, magától értetődően föltételezve, hogy az illető magatartása az őt megállító előőrssel szemben nem olyan gyanút keltő, amilyen Zichy Ödön grófé volt.

Zichy Ödön gróf azonban köztudomás szerint nem volt sem tudós, sem az akkori viszonyok közt ártalmatlannak számító nevezetesség. Zichy Ödön gróf, számos főrendű politikai elvrokonához hasonlóan, igen sokat és sokfélét, befolyásos állást, főnemesi előjogokat, sőt tetemes jövedelmet is veszített a király által legújabban szentesített új törvények következtében. Ezért az, hogy ő, valamint sok más főrendű politikai pártfele is, a március előtti egyiptomi húsosfazekakra visszaáhítozott, s hogy következésképpen az 1848. évi új alkotmány felforgatása iránt és – tekintve a horvát betörés feudális és reakciós jellegét – a horvát betörés iránt is rokonszenvvel viseltetett, több mint valószínű volt. Mint tősgyökeres magyarnak azonban ezt a rokonszenvét a horvát fővezér előtt* be kellett bizonyítania, hogy az oltalomlevelet megkaphassa tőle.

Ez az okirat tehát – összefüggésben a felfedeztetését megelőző eseményekkel – kizárt minden kételyt az iránt, hogy Zichy Ödön gróf magyar honpolgár hazája ellenségeivel ténylegesen összejátszik.

Mihelyt ez az erkölcsi meggyőződés megszilárdult bennem, nem tudtam többé semmi kizáró okát annak, miért ne hozta volna el Zichy Ödön gróf a nála talált kiáltványokat is Székesfehérvárról Kálozra magával, mégpedig egyenesen azzal a szándékkal, hogy azokat terjesztésre Roth tábornoknak átadja. Hiszen e szándék kivitele a Duna mentén fölfelé nyomuló horvát segédtábornak Székesfehérvárhoz való kétségtelen közelségét tekintve, s azon megnyugtató föltevésben, hogy Roth hadteste s a bán főserege között magyar csapatok nem állnak, Zichy Ödön gróf előtt egészen veszélytelen vállalkozásnak látszott, s igen kedvező volt az alkalom, hogy önnön veszélyeztetése nélkül nagy szolgálatot tegyen annak a pártnak, amelyhez tartozott.

Ezek az elmélkedések azt az erkölcsi meggyőződést is megérlelték bennem, hogy Zichy Ödön gróf valóban a nála talált ellenséges kiáltványok terjesztésére törekedett, s éppen e kísérlet kivitelében járt, amikor előőrseink által váratlanul megállíttatván, fogságba esett.

E meggyőződéssel összhangzásban most már érthetővé vált az is, mi bírta rá a grófot, hogy a hintójában talált kiáltványok ittlétét komornyikjának tévedésére, nem pedig bűnös szándékára fogja, és ezzel magyarázza. Korántsem a nagylelkű szánakozás érzete adta ezt az állítást a gróf ajkára, hanem az attól való félelem, hogy komornyikjával szembeállíttatván, ennek ragaszkodásától esetleg elvárhatja, hogy gazdájának megmentéséért egy tévedést magára vállaljon, de a bűnös szándékot nem, hisz annak bevallása az életébe kerülhet.

Ezek után egyfelől semmi okom sem volt, hogy a hadbíró előterjesztésétől eltérő ítéletet hozzak, másfelől pedig az a nagy veszedelem, melyben az ország forgott, valamint az e veszedelem elhárítása szempontjából fontos katonai küldetésem sikeres megoldása – melynek fontossága miatt ruháztak fel rendkívüli felhatalmazásokkal – parancsolólag megkövetelte az ilyen gonosztettekre vonatkozó hadi törvények teljes szigorának alkalmazását.

Én tehát ítéletképp kimondtam, hogy Zichy Ödön gróf a vádban szereplő bűntetteket valóban elkövette, s ezért büntetésül kötél általi halállal kell lakolnia.
A rögtönítélő haditörvényszék az ítéletet egyhangúlag magáévá tette, s ez az elítélten a szokásos lelki vigasz nyújtása után legott végre is hajtatott.

A másik fogoly, Zichy Pál gróf ügye ellenben – minthogy a rögtönítéléshez szükséges bizonyítékok hiányoztak – a rendes törvény útjára utasíttatott.

A bejegyzés trackback címe:

https://kkbk.blog.hu/api/trackback/id/tr771690008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tudi 2010.02.10. 18:56:12

"A liberális Kossuth, ha élne, és annyi hatalma lenne, mint egykor volt, a jelenlegi liberálisokat mind kivégeztetné hazaárulás bűntette miatt."
Bárcsak lenne megint egy Kossuthunk, az akkori liberálisok kicsit mások voltak, mint a maiak, ők hazafiak is voltak.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.09. 14:20:32

nagyon pengeagyú volt az öreg. hihetetlen.

Frederick (törölt) 2012.02.09. 18:11:30

@tesz-vesz: A Habsburg-hű monarchistáknak nem biztos, hogy tetszik a poszt. :)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.10. 14:53:08

@Frederick: árulók voltak ők 48-ban!
dögöljenek meg!:)

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2012.02.10. 17:13:40

@tesz-vesz: A kossuthok, petőfik és más illuminátus ügynökök azt ugatták, hogy ők a "SZABADSÁG" hívei és azt állították, hogy Magyarországon elnyomás van. Természetesen petőfi verseiben elég korán jelezte azért, hogy ő mit ért ezen a "szabadságon", hogy a francia forradalmak története vérfürdőstől az ő "Evangéliuma" és jelezte, hogy ki mindenkit tart a szabadság keretében kiirtandónak, közte saját elvtársait is, akik nem annyira radikálisak, mint ő.

Nos, mit hozott a FORRADALOM és a SZABADSÁG? Hogy sokmindent szabad volt a forradalmi országban, csak királypártinak lenni nem! Azért automatikusan akasztás járt... Vegyük észre, hogy Zichyt királypárti RÖPLAPOK BIRTOKLÁSÁÉRT végezték ki! A Magyar Királyságban a jakobinus per óta, tehát több, mint fél évszázada nem végeztek ki senkit politikai okból! Ez volt az "elnyomás". A forradalmi kormány pár hónapon belül megszervezte Lamberg meggyilkolását fiozetett bérgyilkosok által (ez bizonyjtott), a főszervező Madarász violt,, Kossuth bizalmasa, majd kivégeztettek egy grófot királypártiságért, de tervezték, hogy esetleg szintén "népítéletnek" kellene álcázni az esetet. Majd a debreceni trónfosztást az országgyűlés szabadon választott képviselői az életükért joggal rettegve, madarász bérgyilkosainak szem,e előtt "szavazhatták meg", pontosabban a kutya se számolt ott szavazatot, és az egész egy kutyakomédia volt. A képviselők többsége normális körülmények között nem szavazta volna meg. Tehát egy terrorista rezsim volt a forradalmároké. Ha a kurucok ápolják az aradi vértanúk kultuszát, mi is ápolhatjuk Zichy Ödönét, aki valóban szabadelvű politikusként kezdte, majd meggyőződve annak káráról, a vélemény- és lelkiismereti szabadság jegyében konzervatív lett. Egy illuminátus forradalmi rezsim szemében ez természetesen halált érdemlő bűn.

Frederick (törölt) 2012.02.10. 20:05:50

@tesz-vesz: Úgy van, dögöljenek meg! :)

Mit nem beszél az a német,
Az istennyila ütné meg!
Azt követeli a svábság:
Fizessük az adósságát.

Ha csináltad, fizesd is ki,
Ha a nyelved öltöd is ki,
Ha meggebedsz is beléje,
Ebugatta himpellére!...

Ha pediglen nem fizetünk,
Aszondja, hogy jaj minekünk,
Háborút küld a magyarra,
Országunkat elfoglalja.

Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!...
Hadat nekünk ok izennek,
Kik egy nyúlra heten mennek.

Lassan, német, húzd meg magad,
Könnyen emberedre akadsz;
Ha el nem férsz a borödbe’,
Majd kihúzunk mi belole!

Itt voltatok csókolózni,
Mostan jöttök hadakozni?
Jól van hát, jól van, jojetek,
Majd elválik, ki bánja meg.

Azt a jó tanácsot adom,
Jojetek nagy falábakon,
Hogy hosszúkat léphessetek,
Mert megkergetünk bennetek.

Fegyverre nem is méltatunk,
Mint a kutyát, kibotozunk,
Úgy kiverünk, jobban se’ kell,
Még a pipánk sem alszik el!

(Petőfi Sándor: Mit nem beszél az a német)
Pest, 1848. május

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.12. 10:23:12

@Arma Gedeon2: kossuthok, petőfik és más illuminátus ügynökök azt ugatták, hogy ők a "SZABADSÁG" hívei "

Kossuthnál, Petőfinél így is volt. ők tényleg a nemzeti szabadság oldalán álltak, az más kérdés, hogy a köztársasági titkos szervezetek esetleg támogatták őket. és megint más kérdés, hogy a hihetetlenül erős nacionailsta magyar közegben, ez esetleges győzelem után, olyan pengeagyú magyarokkal, mint pl Görgey, mennyire tudnak érvényesülni az illuminátus törekvések.

nem azt mondtad, mondjuk állandóan, hogy a rotsildok tehát az illuminátusok, szabadkőművesek, a bankárok, titkos szervezeteik révén mindkét oldal támogatták egy csatában, háborúban?
mindenképp ők nyertek, te is pontosan mondtad, hogy hitler mögött is ők álltak, amit én nem tartok bizonyítottnak, de nem elképzelhetetlen amúgy. de ott álltak a bolsevizmus mögött is, ez egészen nyilvánvaló.
az is nyilvánvaló, hogy a rotsild, kik királyoknak adtak kölcsönöket, 1848-ra már beházasodtak a nemesség közé, nemes rangot kaptak, gondolom már rég Londonban, így a 40-es évek monarchiájának bel és külpolitikai kérdésébe is igen erőteljesen beleszólhattak...

"és azt állították, hogy Magyarországon elnyomás van. "

igaz is.

"Természetesen petőfi verseiben elég korán jelezte azért, hogy ő mit ért ezen a "szabadságon", hogy a francia forradalmak története vérfürdőstől az ő "Evangéliuma" és jelezte, hogy ki mindenkit tart a szabadság keretében kiirtandónak, közte saját elvtársait is, akik nem annyira radikálisak, mint ő."

ezt mégegyszer. ezek hol is vannak?

"Zichyt királypárti RÖPLAPOK BIRTOKLÁSÁÉRT végezték ki! "

nem. a király akkor habsburg volt, a kiáltványok meg nem mint a monarchikus államforma megtartásáról szóltak, hanem hogy gyülekezzenek és fegyverkezzenek fel a nemzeti magyarok ellen.
látszik, amúgy milyen gerinctelen ez a zicsi ödön, összevissza hazudozik, ahelyett, hogy kiállna, és elmondaná a véleményét, lásd az aradi 13-makat kontraként: ők életük végéig a véleményüket mondták! ki mellé állna a tisztességes ember?

"A Magyar Királyságban a jakobinus per óta, tehát több, mint fél évszázada nem végeztek ki senkit politikai okból!"

na látod, a zsidó martinovicsról jobban el tudom képzelni, hogy vakoló.
magasak voltak az adók, ha nem lettek volna magasak, a nép soha nem áll ilyen egységesen a szabadságharc mögé.
persze a milliomosokat nem érdekelte az ilyen földhözragadt kérdés, hogy belepusztul a magyar nép az adókba, mint zicsi ödön pl.

hol a bizonyíték, hogy fizetett vérgyilkosok ölték meg Lamberget?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.12. 10:46:09

@Frederick: így van. a nép nem passzióból és hobbiból fogott fegyvert és hagyta ott a családját, a munkáját. ehhez hasonló, hogy ma se tennék ezt a tömegek százezrei minden csipcsup ügyért.
aki nem a 48-as forradalmat támogatja, hanem az osztrákokat, az nemcsak nemzet-, de népáruló is.
Széchenyi ezekszerint egyikse. ő lassú változást akart, ha jól tudom.

Frederick (törölt) 2012.02.12. 16:10:32

@tesz-vesz: Részedről ez a szócikk szép összeállítás az eseményekről. Gratula érte! :)

Egészen jó, érdekes cikk Görgeyről:
MÓRICZ ZSIGMOND - GÖRGEY ARTÚR
epa.oszk.hu/00000/00022/00493/15290.htm

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2012.02.15. 15:41:40

Erre a témára majd rászánok némi időt, addig csak ízlelgetni itt egy idézet egy hazai főszabadkőművestől, kedvenc Zelnikünktől, aki elég tájékozott abban, hogy ki volt vakoló:

epa.oszk.hu/01300/01343/00055/pdf/20060901-08104.pdf

"Ezzel szembe vethetné a felvilágosodás vallással ellentétes tradicionista gondolkodás, hogy azt is meg kellene vizsgálni, hogyan tört ki olyan „spontánul” az a nagy európai forradalmi hullám 1848-ban, így „spontán módon” Magyarországon is,
miközben állítólag véletlenül Kossuth már évek óta levelezett Mazzinivel, Európa egyik legjelentősebb szabadkőműves vezetőjével. Ugyanaz a tradicionista kör rákérdezhetne,
persze csak úgy történelmietlenül, hogy Trianonból nézve Kossuthnak vagy Széchenyinek vagy még inkább az aulikus gróf Szécsen Antalnak volt-e igaza."

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2012.02.16. 14:20:59

@tesz-vesz: mondom, hogy erre még rászánok egy kis időt. De addig is, egy nagyon hasznos felvetésed, amit magam is szoktam emlegetni, csak persze épp a fordított irányból:

"a nép nem passzióból és hobbiból fogott fegyvert és hagyta ott a családját, a munkáját. ehhez hasonló, hogy ma se tennék ezt a tömegek százezrei minden csipcsup ügyért."

Természetesen, MAGUKTÓL a magyar nép százezrei nem is tettek ilyet! Ehhez egy több évtizedes felforgató tevékenység kellett Európa-szerte. Aminek része volt Kossuth egészen hajmeresztő, a józan észnek ellentmondó karrierje (az illuminátusok felkarolják, amikor erkölcsi hullaként megbukik vidéken, egyből az ország központjában folytathatja országos politikusként, mivel fiatalon gátlástalannak, amorálisnak bizonyult) és a világforradalmi erőkkel való kapcsolattartása.
Tudjuk, ki volt mazzíni, az nekem új, hogy ezekkel az erőlkkel már 48 előtt levelezettt, hisz csak az emigrációban szokás kapcsolatuk létrejöttét ismertetni. Viszont abszolút logikus, hiszen a nemzetközi illuminátusság hazai megbízottai és a velük való szoros kapcsolat nélkül nem vehetett volna részt Magyarország a vörös zászlós Világforradalomban.
Megmagyarázza ez a korábbi tűnődésemet, milyen csoda folytán hívja meg Kossuth magyar fővezérnek a Párizsban élő Dembinskit, az emigráns nemzetközi forradalmárt, vállalva ezzel a hazai katonai vezetők érthető ellenkezését.
Kossuth Mazziniéktől, Marxéktól, az összeurópai forradalom irányjtóitól UTASTÁST kapott erre, hogy a kipróbált internacionalista katonai vezetőknek, Bemmel együtt magyar sereget adjon a keze alá. (amiket elpazaroltak a csatatereken, mindkettő hadvezéri teljesítményéről lesújtó a hadtörténészek véleménye)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.18. 15:44:52

@Arma Gedeon2: én úgy értem, hogy anyagilag el voltak lehetetlenítve. nem a felforgató tevékenység miatt.

a többihez nem értek

valaki76 (törölt) 2012.02.20. 12:33:42

@tesz-vesz:

Azért ez egy kicsit bonyolultabb történet lehet… Az arisztokrácia alapvetően a császárhoz és a birodalomhoz kötődött és nagyon szoros kapcsolatban volt az európai arisztokráciával.

Érdekes lenne ebben a vonatkozásban többet tudni a Zichy család európai kapcsolatairól, birtokairól… Érdekes dolgok derülhetnek ki ebből… olyanok, amelyek választ adhatnak arra, hogy miért maradtak a közhangulattal szemben is hűek a császárhoz.

BTW

A történelmi Magyar Királyság FENNMARADÁSA elsősorban az Osztrák Birodalmon belül volt lehetséges, elvégre az 1840-es népszámlálás szerint a Horvátország nélküli számított magyar állam lakosságának mindössze 46%-a vallotta magát magyarnak

hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_nemzetis%C3%A9gek_1848-49-ben

szvsz

nem volt feltétlenül elvetemült áruló az, aki a birodalomban és a BIRODALMON BELÜLI Magyar Királyságban hitt…

pl. Széchényi is így volt ezzel…

„Széchenyit is kétségek gyötörték, helyesen cselekedett-e, amikor NÉZETEINÉL RADIKÁLISABB KORMÁNYBAN tisztséget vállalt. Naplójában – igazi fekete humorral arról beszél – most írta alá halálos ítéletét, fel fogják akasztani, ráadásul Kossuthtal együtt … de csak azt fogja kérni, hogy legalább egymásnak háttal fordítva akasszák föl. A Kossuth és Széchenyi közötti ellentétek a kabinetbe lépés után sem simultak el, és most, közelebbről nézve MÉG SÖTÉTEBB SZÍNBEN látta a Kossuth politikájától fenyegető veszélyt, ami mindinkább a dinasztiával való szakadás felé vezetett. Ez ellen a minisztertanácsban és a képviselőházban is (augusztus 19.) hasztalanul szólalt fel. Széchenyi közel öt hónapig, 1848 áprilisától szeptember 4-ig állt a tárca élén.”

„Széchenyi távozása a közélettől drámai körülmények között zajlott le. AZ URALKODÓHÁZZAL MINDVÉGIG MEGEGYEZÉST KERESŐ SZÉCHENYI nem tudott megbirkózni a saját, egyedül helyesnek tartott politikai meggyőződése és a valóságos politikai helyzet közötti különbséggel. 1848 augusztusától egyre sűrűbben gyötörte a közelgő NEMZETHALÁL VÍZIÓJA, amelyért önmagát tette felelőssé. Abban a hitben élt, hogy most jött el az utolsó pillanat, most van utolsó esély arra, hogy megakadályozza a nemzet pusztulását. Ezért nap mint nap útra kelt, tárgyalt, győzködte ellenfeleit, s eközben rettenetes lelkiismeret-furdalás gyötörte, nyomasztó önvád mardosta. Utolsó, széttépett levelében azt írta, vértanúhalálhoz fogható az a halálos tusa, amelyet amióta miniszter, kiállt.”
hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n#Kossuth

és a félelme nem volt alaptalan…

A Birodalom felbomlásával 1918-ban a történelmi magyar államnak is vége lett…

valaki76 (törölt) 2012.02.20. 12:47:52

MÁS

Egy jó példa a magyar arisztokrácia „kozmopolita” jellegére

Nagyot néztem, amikor megtudtam azt, hogy 1837 és 1853 között egy MAGYAR FŐNEMES volt Portugália királya

Az ősi magyar Koháry Család feje – II. Ferdinánd portugál király – csábrági és szitnyai herceg Koháry Antónia és Ferdinánd Szász–Coburg–Gotha-i herceg gyermekeként látta meg a napvilágot, magyar főnemesi címéről csak akkor mondott le, amikor portugál király lett

hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_portug%C3%A1l_kir%C3%A1ly

Hát pl. ennek alig van sajtója Magyarországon… Egy nagy fekete pont a magyar történészeknek…

Szvsz

Még a Portugáliába látogató magyar turisták se tudják azt, hogy világörökség részét képező – méltán nemzetközi hírű – Pena palotában egy egykori magyar főnemes rezidenciáját látogatják meg…

en.wikipedia.org/wiki/Pena_National_Palace

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2012.09.30. 01:42:54

kitalaltujkor.blogspot.com/2012/09/a-maradi-vertanuk-napjai-ii-zichy-odon.html

"A Maradi Vértanúk Napjai II - Zichy Ödön "

Dzsentrisvihák 2013.03.15. 09:55:26

Remek poszt, egyben üdítő, hogy végre van egy olyan blog, ahol valaki 1848-49 érdekesebb fejezeteivel is foglalkozik (szerény meglátásom szerint a magyarság szellemi-kulturális talajvesztésének origója ez a vesztes szabadságharc, és a későbbi kiegyezés, szóval aki ezeket boncolgatja, az nagy szolgálatot tesz a nemzeti ügynek). Pláne ilyen terjedelemben. Hiánypótló munka, kalap emel.

Amúgy a forradalom és szabadságharc emlékezetének torz voltát mutatja, hogy kiemelkedő alakjainak sírjánál nemigen szokott állami koszorúzás történni, de egyéb szervezett megemlékezés se nagyon (szemben pl. az '56-os állami ünnepségekkel, koszorúzásokkal). Sőt, tovább merészkedve szerintem azt is kijelenthetjük, hogy március 15-e az egyik legjobban kiüresedett, aktuálpolitikával agyonterhelt nemzeti ünnepünk.
Ezt egyfelől valamilyen szinten szégyenletesnek tartom, másfelől abszolút értetlenül állok a dolog előtt.
Kíváncsi volnék, hogy ti ezt miként látjátok?

1.bp.blogspot.com/-gaKGbs3HPy0/TdlHgg6cmLI/AAAAAAAAANI/zHw9dPNQNpw/s1600/049+-+Kerepesi+temet%25C5%2591+%2528Kerepesi+Cemetery%2529.jpg

- duplagondol 2013.03.15. 12:35:39

Egy javítás: Móricz Zsigmondnak már csak időbeli okok sem miatt nyilatkozhatott Görgei, Mikszáth Kálmán a helyes válasz, azt hiszem, Az öreg tábornok c. cikkével.

Éhes_ló 2013.03.15. 18:20:26

Kitűnő post, köszönöm!

Ezekből a mozaikokból állhat össze a mai kor emberének, milyen elképesztő koponya volt Görgey és persze még sok sok kortársa.

Mennyire szüksége lenne ma is a hazának az ilyen - történelmi távlatokból olvasgatva is szinte hihetetlen emberi magasságokban és mélységekben alámerülni és gondolkodni, dönteni, hinni képes - zsenikre.

De nincsenek. Ez a nagy gebasz.

neozsivany 2013.03.15. 18:53:16

Szerintem meg nincs semmi ünnepelni való március 15-én. Egy teljesen jelentéktelen, üres dátum csupán. Egyedül a Kiegyezést követő függetlenségpártiak nosztalgiázása, majd később a baloldalról jövő történelemhamisítások kereteként értelmezhető. Mert mi lényeges történt március 15-én? Semmi. Volt egy kis néphőbörögtetés, de nagyon túlzásba nem vitték.

Például báró Ignaz von Lederer császári, királyi lovassági tábornok, budai hadparancsnok nagyon sokáig azt sem tudta Budáról, hogy Pesten "forradalom" van. Szóval, ha a Petőfi-romantikát elfelejtjük és feltesszük a kérdést, hogy mik voltak a 48-as önvédelmi háború kitörése kapcsán a fontos dátumok, rögtön lehet mondani hármat és egyik sem március idusa.

1848.03.14. Ekkor szavazza meg a pozsonyi diéta a Kossuth által megfogalmazott Ellenzéki Nyilatkozatot, továbbá dönt arról, hogy azt küldöttség viszi Bécsbe és átadja az uralkodónak. Az Ellenzéki Nyilatkozat nagyon sok pontjában összecseng a híres 12 ponttal.

1848.03.17. Az első felelős magyar kormány kinevezése. Érdekes módon a 15.-ei főhőbörgők közül egyik se került bele. Rendszerint be kellett érniük különböző titkári/fogalmazói feladatok ellátásával a miniszterek körül. Ha a kortársak olyan komoly jelentőséget tulajdonítottak volna a "győztes pesti forradalomnak" ez másképp alakult volna. Sőt, azok a kisvezérek, akik túl radikális álláspontjaik okán a nemzeti konszenzus kerékkötőinek bizonyultak, el lettek távolítva a közéletből. Így nem lett országgyűlési követ Petőfiből, így tiltották be Táncsics lapját 48 végén...etc.

1848.04.11. Az uralkodó V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket. Ez az uralkodói aláírás volt az, mely legitimizálta későbbi önvédelmi harcunkat. És erre hivatkoztak joggal a honvédsereg tisztjei is a finálé utáni igazolási eljárásokon. Tessék elolvasni például az aradi vértanúink kihallgatási jegyzőkönyveit, április 11 kivétel nélkül szerepel az összesben, március 15 egyikben sem.

Measurer 2013.03.15. 19:08:20

A BLKÖ internetes életrajzi lexikonban Zichy Ödön kivégzését az arisztokrata ártatlanságát (királyhűségét hangoztatva a személyes bosszúval magyarázzák (hadbíráskodásban résztvevő,állítólag csalás miatt elbocsátott tisztviselő, hálátlan lekötelezett).
Az ingadozó nemesség tömeges átállásában döntő jelentőséget tulajdonítanak a Lamberg felkoncolását követő elrettentő példa statuálásnak.
(BLKÖ:Zichy-Vásonykeő, Eugen Graf (1809–1848))

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.03.15. 23:05:08

@Dzsentrisvihák: köszi,
engem az zavar októberben, hogy (posztkomcsi) senki politikusok és nem Pongrátz Gergelyék nyilatkoznak és mondanak beszédeket

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.03.15. 23:09:32

@- duplagondol:

görgey 1818-1916
mikszáth 1847-1910
és a tanácsköztársasággal szimpatizáló móricz 1879-1942

kkbk.blog.hu/2012/02/25/moricz_zsigmond_gorgey_artur

epa.oszk.hu/00000/00022/00493/15290.htm

móricz szimpatizált a tanácsköztársasággal, meg is "hurcolták" emiatt: szegénynek negatív kritikái voltak. Több, a munkáshatalmat népszerűsítő művet is írt ekkoriban („A földművelés kiskátéja” és hasonlók).

Viszont Fekete István 1939-ben megírta a Zsellérek című regényét, ami oly népszerűnek bizonyult, hogy 1939 és 1944 között hét kiadást ért meg. Mivel a regényben bemutatja a vörösterrort, csak a rendszerváltozás után, 1994-ben jelent meg újra, csonkítatlan formában. Az író 1946 tavaszán tiltó indexre került a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írottak miatt és a politikai rendőrség, az ÁVO is bántalmazta emiatt. Szemét kiverték, szétverték a veséjét és hajnalban egy katonai kocsiból kidobták a János Kórház mellett, ahol két járókelő találta meg

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.03.15. 23:11:30

@Éhes_ló: köszi, és az az érdekes, hogy a kommunisták ezekről az emberekről tanították, hogy selejtek és korruptak. ma is sikeres a tanításuk sajnálatos, de a mindennapokban is megnyilvánul

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.03.15. 23:21:12

@neozsivany: jó, de Táncsicst is kiszabadították egy törvényesen működő börtönből, azért ez több, mint egy kis hőzöngés.
és azért ez is megmutatta, hogy Kossuthék törvénykezési reformjai mellett áll a nép. ez az egésznek a kezdete volt.

viszont jelentéktelennek tűnik a nagy csatákhoz képest

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.03.15. 23:24:58

@Measurer: a személyes bosszút szerintem kizárhatjuk

neozsivany 2013.03.16. 02:42:17

@Measurer: Gróf Zichy Ödön kivégzését nem személyes bosszú indukálta. Annyira nem, hogy a vele együtt elfogott rokona, gróf Zichy Pál - aki Görgey memoárjai alapján bizonygatta, hogy egy császári királyi lovasezredből volt eltávozófélben, csak, hogy ne kelljen saját nemzete ellen harcolnia - a kivégzést követően Görgey Feldunai Hadtestében teljesített szolgálatot. Remélem nem kell agyonmagyaráznom, hogy abban az esetben, ha a hadbíróság ítéletét justizmordnak tartotta volna, nem szolgált volna rokona hóhérának keze alatt...

neozsivany 2013.03.16. 02:46:10

@tesz-vesz: Nem ez volt a kezdet. A kezdet az volt, amit fentebb írtam. A nép meg azért állt Kossuthék mellé, mert kimondták a jobbágyfelszabadítást, ami az uralkodói szentesítést követően vált érvényessé. Ha ez nem történik meg, 100 Petőfi sem tudott volna honvédsereget toborozni...

Measurer 2013.03.16. 03:02:54

@tesz-vesz: Lehet. Ugyanakkor Zichy Ödön védekezése is elfogadható: Kálózra, a birtokára igyekezett, igaz, kerülővel, Adonyon keresztül, tehát a magyar és nem a Jelacic ellenőrzése alatt lévő területen kísérelte meg, hogy odajusson. Roth ekkor még Tolnában volt, észak felé tartott, de csak okt 1-én érte el Ozorát, Kálózt meg persze az "ozorai csata" miatt azután sem. Zichy egy Pozsonyba szóló útlevéllel biztosította be magát, hogy Kálózról is tovább mehessen.
Testvére Pál a Siófoknál Jelacichoz csatlakozó Hardegg ezredtől azzal távozott, s tartott a bátyjával, mert nem kívánt harcolni saját nemzete ellen.

A Zichy Ödön elleni vád egyetlen releváns bizonyítéka a Jelacic által Fehérváron kinyomatott bécsi felhívás volt. Az ellenséges röplapok terjesztése persze megtorlást von maga után, de ezzel együtt a Zichy Ödönnel szembeni statáriális ítélet megalapozatlan, aránytalan és koncepciózus volt.

Mivel a Zichy család Metternichekkel is rokonságban állt (amúgy Batthyányi felesége, Antónia is Zichy lány), nyugodtan lehet mondani, hogy a kivégzés meggondolatlan, fölösleges volt, sőt hosszútávon káros következményekkel járt.

Measurer 2013.03.16. 03:17:28

@neozsivany: Csodálkoznék, ha Görgey memoárjában elismerte volna, hogy hibázott. Amúgy Pál 1849 januárjában kilépett a honvédseregből, mivel a további harcot értelmetlennek találta.

Másképpen: miért nem végezték ki Pált? A hadbíróság sem lehetett meggyőződve 100%-ig arról, hogy helyesen dönt. Akkor inkább az egyik testvért futni hagyta.

A Zichy Ödön ügyet azért sem volt tanácsos bolygatni - legalábbis a szabadságharc végéig- mert a vagyonelkobzás reviziója esetén az un. Madarász-gyémántok sorsát is fel kellett volna deríteni.

jog-ász 2013.03.16. 08:56:02

a rögtönítélő bíráskodásban az a nagy probléma, hogy mindig van valami kényszerítő erő, pl dühös tömeg, közeledő ellenség, elégedetlenkedő katonák stb, ami miatt kellenek áldozatok. lehetett volna hadifogoly, megsemmisíthették volna a röpiratokat de ennél erősebb példát kellett mutatni..és a tévedés lehetősége is jelentős.

neozsivany 2013.03.16. 09:21:54

Gróf Zichy Pál kilépéséhez adalékképpen: A honvédsereg tisztikarának usque 2/3-a döntött a kilépés mellett 1848-1849 telén. Tehát, ez Zichy kishitűségén felül nem sokat bizonyít.

Gróf Zichy Pált egyébként egészen gyorsan tisztázta a hadbíróság, az ő esetleges nem, hogy kivégzése, de akármilyen szintű elmarasztalása még opcionálisan sem merült fel.

Ödönt azért végezték ki, mert háborús körülmények között, az ellenség szórólapjait szállította. És ezek a szórólapok nem amolyan ártatlan királypárti érveléstechnikai kiskáték voltak, hanem egészen konkrétan a délszláv lakosságot bújtogató, magyarok ellen lázító pamfletek. Ez egy ilyen helyzetben bőven elég a kötélhez.

Nyilván hozzátartozik az igazsághoz, hogy példát kellett statuálni és muszáj volt demonstrálni, hogy az új polgári rendszerben, az arisztokratát is ugyanúgy felelősségre vonják tetteiért, mint a közembert, és ha tette annyira súlyos, akkor bizony ugyanúgy fel is kötik.

Measurer 2013.03.16. 10:51:58

@neozsivany:
Káloz magyar lakosságú volt. A káloziak 1848 okt 3-án maguk is részt vettek a horvátok kiűzésében. Ettől persze Zichyék terjeszthették volna a röplapokat vegyes lakosságú birtokaikon.
epa.oszk.hu/00800/00861/00053/pdf/aetas_2011-02_148-158.pdf

Görgey nagyon jól leírja a döntési szituációt, a forradalmi elszántságú (értsd: bosszúszomjas) népfelkelők miatti kényszerhelyzetét.
mek.oszk.hu/04700/04739/html/gorgey1004/gorgey1004.html

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.03.16. 14:24:41

@jog-ász: nagy a tévedés lehetősége? ezért olvasd el a fenti leírást, pontosan ezért mondom, hogy nagy penge volt az öreg észben.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.03.16. 14:27:24

@neozsivany: a nép akkoriban így mutatta meg a foga fehérjét, mégha nem is csináltak jelentős dolgokat 15.-én, akkoris ez a kezdete

Dzsentrisvihák 2013.03.21. 10:31:14

@tesz-vesz:

Igen, '56 közéleti öröksége is megérne egy misét, az biztos.
Sajnos annyi, de annyi hazugság, mocsok, és nyilvánvaló, mégis körmönfont rágalom rakódott arra a forradalomra, hogy ember legyen a talpán, akinek egyszer sikerül kiásnia az igazságot a "kádári közmegegyezés" mocskos düledékei alól...

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2014.03.23. 12:15:10

Újraközöltem a két királyi kiáltványt, melyek birtoklásáért és feltételezett terjesztési szándékáért Zichyt felakasztották, kiegészítve Kossuth ugyanezen a napon kelt kiáltványával. A király felszólítja a sajátjában katonáit, hogy ne szökdössenek el szolgálati helyükről, Kossuth meg épp az ellenkezőjére buzdít.
A bejegyzésben elrettentő példaként linkelem ezt a bejegyzést is... :-)
Tanulságos egybevetni az eredeti forrásokat. Kossuth stílusa megdöbbentően demagóg és primitív.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.03.28. 15:14:30

tévhitek a habsurgokról és más dolgokról, alaposan megcáfolva:

nemzetstrategia.blog.hu/2014/02/24/tenyek_es_tevhitek_a_magyar_tortenelembol_ii

Eddigelé senki sem tudott érdemleges bírálatot megfogalmazni e cikk iránt, konkrétan egyetlen habsurgokat érintő pontban SEM.

Vagyis e pontok vitathatatlanul igazak amíg érdemleges bírálatot kapnak, amit persze kapni soha nem is fognak.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.03.31. 09:15:43

@Nemzetstratégia: Vagyis e pontok vitathatatlanul igazak amíg érdemleges bírálatot kapnak,"

ez logikailag nem oké. de a poszt az nagyon hasznosnak tűnik
süti beállítások módosítása