Nyílt levél Vona Gáborhoz 

Tisztelt Elnök Úr!

Tudomásomra jutott, hogy a Jobbik Komárom-Esztergom Megyei Szervezete február 14- én lakossági fórumot szeretne tartani Esztergomban, a jelenleg kultúrházként üzemelő volt zsinagógában. Bár az épületben évtizedek óta közösségi rendezvények zajlanak, és annak mindenkori vezetője jogosult bármilyen eseményre a helyszínt bérbe adni, azonban sok polgár érzékenységét mégis sérti a helyszín megválasztása.

A Holokauszt 70. évfordulójának emlékévében mindannyiunk közös felelőssége, hogy az üldözés és népirtás ne ismétlődhessen meg soha többé. Nemzeti ügynek kell tekinteni a tragédiára való emlékezést. A megbékélés, a kollektív gyász, az áldozatokkal való együttérzés színhelyéhez méltón kell viselkednünk mindenkor. A nemzeti ügyek társadalmi elfogadottságához elengedhetetlen, hogy magas erkölcsiséggel, hitelességgel és elkötelezettséggel, a vallási értékek és kegyelet tiszteletben tartásával, a legteljesebb nyitottsággal működjünk együtt. Miután intézkedési jogköröm nincs, ezért ezúton kérem, hogy embertársaink érzéseit tartsák tiszteletben.

Mint Esztergom első embere, kérem Elnök Urat, hogy a tisztességes, emberi, európai normáknak megfelelő, mások érzékenységét nem sértő kampány lefolytatása érdekében módosítsanak rendezvényük helyszínén.

Tétényi nyílt levele Vona Gábornak

"mindannyiunk közös felelőssége, hogy az üldözés és népirtás ne ismétlődhessen meg soha többé"

Pedig már majdnem megismétlődött a holokauszt, még jó hogy Éva résen van!

A függetlenség álarca lehull

- Hétfőnként 18-tól 19 óráig ALAKFORMÁLÓ AEROBIK
- ITT A FARSANG, ÁLL A BÁL, 2014. február 15-én, szombaton 10 órakor
- 2014. évtől minden hónap második szombatján 9-12 óráig
B O L H A P I A C

Éva, ez egy kultúrház, azt érted?
Ki ez a "sok polgár"? Hasamra csapni én is tudok, írtak erről petíciót is? és ha írtak, akkor már nem mehet a Jobbik egy hivatalos kultúrházba? Nem szánalmas, névtelen kisebbségi emberek nem számottevő véleményére láthatatlanul hivatkozni egy olyan ügyben, amihez a Jobbiknak semmi köze? hogy jön a holokauszt a Jobbikhoz?
most álltak ki Londonban ortodox zsidók Vona Gábor mellett, miért ne mehetne egy olyan mai kultúrházba a Jobbik, aminek a történelme a zsidósághoz is kapcsolódik? (mert azért még Magyarországon van ez az exzsinagóga is)

A Holokauszt 70. évfordulójának emlékévében mit nem lehet még csinálni, kedves Éva? Nem akarjuk-e esetleg a tiltólistát megfogalmazni és megszavaztatni a derék magyar képviselőinkkel a parlamentben? aztán lehet még szankcionálni, miért ne? de ugye lesz majd emlékéve a magyarok elleni népirtásoknak is?

Tudja kedves Éva, mi magyarok csak élni szeretnénk. Nem szeretnénk állandóan hamut szórni a fejünkre és nem szeretnénk folyamatosan azt nézni, minden egyes lépésünknél, hogy ez vajon melyik elmebetegnek nem fog-e majd tetszeni? És ha nem tetszik neki, nem fogjuk magunkat, a viselkedésünket, tetteinket megváltoztatni, pontosan azért mert az elmebetegek véleménye nem tényező. persze egy normális államban.

Lehet újat mondok Éva, de MA MÁR SENKI NEM AKARJA KIIRTANI a zsidókat, legalábbis Magyarországon nincs ilyen szervezet, és nincsen már náci Németország se, ahol a koncentrációs táborok voltak.
azt azért megjegyezném, hogy a holokausztot politikai kampánycélra felhasználni nem más, mint ízléstelen kegyeletsértés.
vagy esetleg annyira nincs rend a kedves esztergomi vezető fejében, hogy önként teszi, naiv emberfélősségből, nem csak konformitásból? egy hasznos__ "polgármester".

nem tudok együttérezni az áldozatokkal, ha folyamatosan azt erőltetik, hogy együtt kell éreznem velük, mert a gyászt, nem szokás tukmálni, ahogy a halat a piacon, igenis ízléstelen, gigantikus sablon egy újabb holokauszt film, miközben persze tragédia ami történt, de ha folyamatosan ezt hallom, akkor a "kontraproduktív" a legenyhébb szó, ami eszembe jut; Éva, a magyar társadalmat nem érdekli a holokauszt, a magyar társadalom kiütést kap már a sok holokausztozástól, érti ezt? lehet hogy betonrengetegek dzsungelébe ez a hang nem hallatszik el, de attól még így van.

tudja Éva, én utoljára gyerekkoromban éreztem együtt zsidókkal, amikor holokauszttúlélők könyveit olvastam. azóta felnőttem folyamatos holokausztozás közepette, és most már a holokasztozás nem együttérzést vált ki belőlem, hanem minimum közönyt, talán nem kellett volna annyit holokausztoznia a közéletnek?
ne rángassatok engem mindennap temetésre, csak ennyit kérek.

egy nemzeti, történelmi alak szerepét, egy történelmi korszakot, egy eseményt, nem lehet megítélni KIZÁRÓLAG egy kisebbség szemszögéből! ez nem tudom eléggé hangsúlyozni. főleg itthon Magyarországon...

tehát magyarul: kit érdekelnek a zsidók? nem tényezők elvileg

a numerus clausus nem azért lett, mert 1919-ben gonosz manók elvarázsolták a magyarokat a három nagy 19. századi zsidóemancipáló (!) törvény után, a vörös terror is eléggé hozzájárult a zsidóság rossz megítéléséhez, ahogy írom a zsidókérésről szóló posztomban is, és ezt nem elhallgatni kell, hanem megérteni, és kibékülni a sorsunkkal. most már szeretnénk néhányan a jövővel is foglalkozni, nem a múlton rágódni, persze a hivatalos személyeknek, nem érdeke és alkatilag képtelenek is társadalmi viták lebonyolításához, fontos kérdések kibeszéléséhez. de attól még nem kell újabb és újabb olajat önteni a gumicsontra.

aki zsidó(érzelmű), aki filoszemita, annak fontosak a zsidók, a legfontosabbak, értem, de akkor ne szóljon bele a magyar nemzeti dolgokba, el lehet költözni Izraelbe, ha nem tetszik hogy szobrot állítunk nagyjainknak, Churchill is antiszemita volt, mégis felnéznek rá a mai napig az angolok, akárcsak Napóleonra a franciák, Wagnert is hallgatjuk, mondjuk Wagner tiltólistán van Izraelben, látod ezért küldöm én is oda a filoszemitákat. milyen felháborító lenne, ha nekünk is megtiltanák egyesek, hogy Wagnert hallgassunk. mégis ezt teszik haloványan, ezt próbálja tenni Tétényi is, rossz szemmel nézik, ha "Wagnert" becsempésszük a kultúrházba.

nem lehet köpködni a nemzeti nagyjainkat a vendégeinknek itthon, olyanoknak, akik nem tartják magukat magyarnak, képtelenek a magyar sorsot, magyar mentalitást, magyar szerepet, magyar látókört magukra húzniuk. az ilyenek nemhogy tisztiszolgák, de még polgármesterek se legyenek. Magyarországon.

"Ámbár elismerjük, hogy bizonyos, hazánk területére beszivárgott és Magyarországgal semmi közösséggel nem bíró elemek – legyenek azok zsidók vagy nem zsidók – eltávolítása fontos nemzeti érdek, mégis a legélesebben elítéljük az akciónak összes felsorolt mozzanatait és végrehajtásának a módját."

Budapest, 1941. augusztus 20. Szent István király napján.

Gróf Apponyi György, Slachta Margit, dr. Szabó Imre és gróf Szapáry Erzsébet úti beszámolója a kárpátaljai deportálás körülményeiről. (1941. augusztus 20.)
(Az úti beszámolót közzétette Majsai Tamás: Iratok a kőrösmezei zsidódeportálás történetéhez 1941, Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V. 1986. Budapest)

mert amíg mirólunk van elnevezve az ország, engedtessék már meg nekünk a szabad vélemény, és szabad, szuverén tett.