jó kis gumicsont ez is a NAV-botrány leplezésére

2008.04.26:

Az internetadó tervének visszavonására szólít fel a Fidesz

“Az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz” - tiltakozott még 2008-ban a Fidesz az akkor éppen a szocialista kormány által bevezetni kívánt adónem ellen.

2014. 10. 21:

Fidesz: Minden gigabyte után adót kell fizetni

Az új adó - ha ebben a formában lép hatályba - alapvetően felborítja a hazai internetes világot. Ezért cserébe 20 milliárd forintot szedhet be a kormány Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint.

Vajda János, költő, honvédtiszti százados (a hadi szolgálatot közlegényi ranggal kezdte), idős korában, 1880-ban megnősült. Az akkor 19 éves Bartos Rozáliát vette feleségül. Fény derült felesége múltjára, ezért kétévi házasság után kiutasította házából.

Emlékirataiban Rozália 19 éves önmagát zárdából hazatért szűznek örökíti meg, holott már megesett leány volt. Szolgálónak kellett szegődnie, és ahogy ez akkoriban előfordult: teherbe esett, fiút szült. Ám ezt titkolta Vajda előtt, erre a titokra csak az esküvő után derült fény, ezért nem csoda, ha zaklatott és szeszélyes volt a két ember viszonya ezekután. Persze, időről-időre Vajdában a Gina iránti vágyakozás is fellobbant. Gina és Rozália a költő halála után állítólag találkoztak.

A "Montblanc-ember" - ahogy Ady nevezte a Húsz év múlva c. vers nyomán Vajda Jánost -, két asszony igézetében telt. Az egyikük múzsa lett, bár erre soha nem vágyott; másikuk bár kívánta, nem kaphatta meg ezt az álomszerepet.

Gináról, teljes nevén Kratochvil Georgináról meglehetősen keveset tud az irodalomtörténet, mert életének eseményeit két meglehetősen elfogult ember görbetükrén át szemlélhetjük. Az egyik a benne múzsáját, tiszta szerelmét látó költő; a másik pedig egy érzéseiben és hiúságában sértett féltékeny asszony, aki egyedüli vagy legalábbis egyenrangú múzsa szeretett volna lenni Vajda életében.

 "Nekünk Brüsszel és a pénzvilág nem diktálhat!

- Nekem Kohl kancellár volt mindig is a példaképem, mármint országvezetés, nemzetépítés, közösségépítés szempontjából, de ma Magyarország számára a legizgalmasabb dolgok nem Németországban történnek, hanem Angliában. Ugyanis az, ami Angliában történik, ahogy Ön fogalmaz, olyan unortodoxia szempontjából, hogy versenyképes a magyar ott. Olyan dolgokat csinálnak, és olyan dolgokat mondanak, amiért Magyarországon megkövezik az embert, ott pedig az angol sajtó és az angol nyilvánosság éljenzése mellett történik mindez. Cameron miniszterelnök úr mondott egy beszédet, talán 10 napja lehetett, ahol olyan dolgokat mondott, aminek én a felét sem merem mondani, habár gondolom. Azt akarom mondani, hogy ma Angliát érdemes figyelni.

az a kijelentés, hogy Anglia megfontolja, hogy bizonyos európai dokumentumokat magára nézve nem tekint majd kötelezőnek, olyan bátorság – hogy okosság-e, az egy másik kérdés, de mindenképpen egy olyan bátorság –, sajátos látásmód, angol nemzeti érdekérvényesítési kísérlet, amit érdemes figyelemmel kísérni.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában (2014. október 10. 07:35)

 Ahogy Orbán korábbi március 15-i beszédeiben, most 2014 márciusában is sokszor előkerült a szabadságharcosság motívuma. Ugyan nem utalt konkrétan az Európai Unióra vagy más nyugati hatalmi központra, de vélhetően nekik szólt az, amikor közölte, hogy „kiálltunk magunkért, és megvívtuk harcainkat” a pénzvilág és a „birodalmi fővárosok” ellen.

 „A magyarok programja és kívánsága 2012-ben így hangzik: nem leszünk gyarmat!” - mondta 2012. március 15-én. Egy évvel korábbi beszéde pedig arról vált híressé, hogy történelmi párhuzamot vont Brüsszel és Moszkva között. Ez azért is volt feltűnő, mert akkor épp Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke. „Eskünkhöz híven nem tűrtük el '48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el '56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk” – mondta Orbán 2011. március 15-én.

„Seregesen senkik jönnek,
megrabolnak, elköszönnek
gúnnyal, szabadon,…”
(Ady Endre, 1912)

Ángyán József: Ezúton tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy alapításának és sikeres működésének 24. évében, „hosszan tartó, súlyos” támadások után, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Tanácsának indoklás nélküli döntése és a SZIE Szenátusának ezt megerősítő határozata alapján, Orbán Viktor 3. kormánya, Balogh Zoltán felügyelő minisztersége, Tőzsér János rektorsága, Gyuricza Csaba dékánsága és Urbányi Béla mb. intézetigazgatósága idején, 2014. szeptember 30-án megszűnik a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete, a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés egyetemi képzési programjának hazai kidolgozója, gondozója, a határokon innen és túl ismert és elismert SZIE KTI.

...Az árhullám néhol két méter magasra csapott, illetve torlódott fel. A szennyező anyag belekerült a Torna-patakba, aminek vizét a környező tározókból próbálták meg hígítani. A szennyező anyag a Marcalon keresztül eljutott a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába és a Dunába.

A vörös ingoványon

Kilenc csillag fenn a gáton
Hull alá a vörös lápon:
Már a szakadáskor meghaltak
Együtt estek le a láppal.
Vágtázó ménkű, öklendező halál
Csilingelő aranypénzek
Galván és nehézfémek, radioaktív cián.
Szintetikus magyar álmok.

2010. október.

Már tíz.

Szabó Balázs szekszárdi Jobbik-vezető azt mondta önről, oda piszkít, ahonnan evett. Cáfolja ezt?

Hát persze.

Mit üzen neki?

Szabó úrnak azt kellene eldöntenie, hogy azt támadja, aki itt trafikokat osztogatott és a szekszárdi emberek egzisztenciáját tette tönkre vagy azt, aki a kockázatokat vállalva ezt leleplezte. Az utóbbi években Szabó úrnak, ahogyan a többi jobbikos városképviselőnek egyetlen egy sajtótájékoztatója, megnyilvánulása sem volt, sőt, egyetlen sajtó megjelenés során sem szólaltak meg a Fideszes városvezetési politika kapcsán. Úgy látom ő meg van elégedve az itteni történésekkel.

Szabó Balázs ezek szerint védi a mundér becsületét, de facto…

Természetesen, ez így van.

Ő kapott trafikot? Vagy a Jobbikból valaki?

Szabó úrnak most ment csődbe a Nemzeti borozója. Nem tudom, mi a jobb, ha valaki meg van győződve arról, amit a Fidesz itt csinál az mind jó ahogy van, vagy, ha valami érdeke fűződik hozzá.

itt is van ez az áruló szekszárdi jobbikos a videón, ökölbe szorul a kezem tőle (4:20-tól):

jobban élünk mint 4 éve.

havi 70 x 660 000 forint a homokozóba!

ilyen jól megy a szekér! nettó 46 millió forint havonta, több mint félmilliárd forint évente. messze van persze az évi több mint 1000 milliárd forintnyi áfacsalástól, de sok kicsi sokra megy, túl nagy havi fizetés egy olyan emberre, aki egy eléggé szubjektív értéket állít elő, már ha érték

 ...

A Magyar Művészeti Akadémia javaslatára létrehozták a Nemzet Művésze díjat. A csütörtöki sajtótjékoztatón csúcsdíjként emlegetett díjat 65 év feletti (vagy cirkusz és tánc esetén 50 év feletti) Kossuth-díjasok kaphatják, a Nemzet Művésze címet 70-en viselhetik, de mivel nincs Kossuth-díjas cirkuszművész, idén 69 főt jelöltek. 
akik mind meg is kapják

A díj havi nettó 655 ezer 500 forint juttatással jár. Az MMA elnöke szerint nagyon alapos, hosszú válogatás alapján folyt a kiválasztás, amelyben a szociális szempontok is döntöttek.

ennyire ne legyél már szociálisan érzékeny az én pénzemen fekete elvtárs, mert sírva fakadok. vegyél belőle inkubátort vén hülye

2011: A szemtanúk szerint a tapasztalatlan lovas és a szervezők hibája miatt pusztult el egy ló a Nemzeti Vágtán.

A Nemzeti Vágta első versenynapján (2011. szeptember 17. szombat) a 10. előfutamban Szigetvár település színében induló lovas az egyik kanyarban a palánknak csapódott. A lovas leesett, az állatnak pedig felrepedt a hasfala, csúnya nyílt seb keletkezett az oldalán. A ló azonban nem állt meg, tovább futott, ami rontott a helyzeten: mire befogták, már bélrendszerének egy része is kitüremkedett

Luciano Pavarotti az észak-olaszországi Modena városában született egy viszonylag szegény családban, Fernando Pavarotti és Adele Venturi gyerekeként. A zenével hamar kapcsolatba került, ugyanis az édesapja amatőr tenorként énekelt a modenai kórusban. Az apa bár pékként dolgozott, rajongott az operáért így a kis Luciano a korszak ünnepelt tenoristáinak lemezein nőtt fel, így például Enrico Caruso lemezeit hallgatta. Emellett nagy hatással volt rá Giuseppe Di Stefano és a hollywoodi filmekkel népszerűvé vált tenorista és színész, Mario Lanza.

 Az apja hatására kezdett el kórusokban énekelni – a templomi kórusban és a helyi operakórusban is énekelt –, de közben kénytelen volt tanárként, majd később biztosítási ügynökként dolgozni. 19 éves korától kezdve képezte a hangját énektanároknál, Arrigo Pola, majd később Ettore Campogalliani voltak a tanárai, majd végül hat kemény év után 1961-ben debütált Reggio Emilia városában ahol Puccini Bohémélet című operájában, Rodolfo szerepét énekelte el. Pavarotti hangja lírai tenor volt, emiatt elsősorban Bellini és Donizetti operáinak tenor főszerepei feküdtek legjobban a hangjának.