"Egy ország hírneve attól függ, hogyan viszonyul a zsidóihoz. Minden más csak másodlagos."

"zsidószervezetek feljelentésére teszik zártkapussá a legfontosabb selejtezőnket"

A FIFA illetékes testülete azért büntette meg súlyosan a magyar szövetséget, mert a 2012. augusztus 15-én rendezett, Izrael elleni barátságos mérkőzésen a hazai szurkolók egy csoportja antiszemita rigmusokat kiabál

A FIFA.com-on megjelent keddi közlemény szerint a FIFA-hoz a Futball a rasszizmus ellen nevű mozgalom európai szervezete, valamint a bécsi Izraelita Hitközség és a Simon Wiesenthal Központ fordult panasszal a meccsen történtek miatt.

paul lendvai és a kedves, nyakkendőre kiérdemesült itthoni barátai?

Én viszont azt mondom, Egervári Sándor a hibás és vigye el ő a balhét, még akkor is, ha utasították, hogy ez a csapat jöjjön ide barátságos mérkőzést játszani!
Hiszen előre tudhatta ő is és vele együtt minden illetékes, hogy nem fog simán lezajlani!
A világon sok száz válogatott csapat van, miért kellett hozzájuk ragaszkodni!

talán mert a budapesti belváros rajongókból áll, szereti ünnepelni a csapatát

Szerintem egyszerűen meg lehetett volna oldani az egész ügyet!Nem kellet volna barátságos mérkőzést rendezni Izraellel!Tudták, hogy biztos lesz sértő bekiabálás!Ennyi erővel játszhatunk volna Izlanddal is így nem lett volna semmilyen rasszista bekiabálás sem!
Mérkőzések szervezésekor ilyen dolgokat is figyelembe kellene venni. Egyébként kettős mércével mérnek az EU-ban. Sajnos másodrangú ország vagyunk!Szlovákok bármit megtehetnek, mi sajnos semmit!

Az 1987-ben világbajnoki címet szerző női tőrcsapat tagjai közleményt adtak ki, miután az egyik kereskedelmi rádió műsorában a műsorvezető megjegyzést tett a korábbi világbajnok vívó, a Szilágyi Áron aranyérmét közvetítő Horváth Mariann teljesítményére. A közleményt alább szöveghűen közöljük.

„Én azért nem hatódtam meg, mert annyira meghatódott a műsorvezetőnő, hogy már zavart... Ez iszonyat volt!... Ott lettem volna, izé, mikrofonnak megnyomom a köhögő gombját, két pofon, és elengedem, na, most beszélhet...”

A fenti mondatok az egyik kereskedelmi rádió reggeli műsorában hangzottak el, egy „sztárriporter” szájából. Ha Bochkor Gábort bármi is befolyásolja abban, hogy egy magyar aranyéremnél elérzékenyüljön, az az ő dolga. De hogy egy hatszoros világbajnokot pofonnal némítana el, amikor kommentátorként meghatódottan közvetít, azt felháborítónak és visszataszítónak tartjuk!

Botrány a Katolikus Püspöki Kar 1951. évi hűségesküje utáni fogadáson

Keresztes Csaba

1951. július 21-én kiemelkedő jelentőségű esemény zajlott le az Országházban: a magyar katolikus egyház vezetői több évi ellenállás után meghajoltak az államhatalom előtt, és letették az esküt a Népköztársaságra, az 1949-es Alkotmányra.

Milyen út vezetett el eddig az időpontig és mennyi küzdelem zajlott le az ezt megelőző években?

A 20. század negyvenes évtizedének a végén egyre gyorsuló ütemben bontakozott ki a harc az ateizmust hirdető állam és az egyházak, főleg a Római Katolikus Egyház között. Ezeket a politikai összecsapásokat a kommunista párt által irányított államhatalom nyerte meg, az egyházakat, főleg a katolikus egyházat pedig folyamatos vereségek és veszteségek érték. Az eseménysor főbb állomásai: 1948 közepén államosították az egyházi iskolákat, ugyanezen év decemberében letartóztatták, és 1949 elején börtönbüntetésre ítélték Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket. 1949 szeptemberétől fakultatívvá (vagyis csak választhatóvá) tették az addig mindenkire kötelező vallásoktatást. Októberben a Minisztertanács rendeletileg tette kötelezővé a Magyar Népköztársaságra, valamint az Alkotmányra leteendő esküt. Ezzel a katolikus klérustól a népköztársaság hivatalos elismerését akarták kikényszeríteni. (Az eskü szövege a következő volt: „Én X. Y. esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami hivatalos titkot megőrzöm; hivatásom körében a nép érdekeinek szolgálatával járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy működésemmel a Magyar Népköztársaság megerősítését és fejlődését előmozdítsam.") Az eskü letételét azonban a püspöki kar és a szerzetesrendek vezetői megtagadták, arra hivatkozva, hogy ilyen cselekményt csak az „Apostoli Szentszék", vagyis a Vatikán engedélyével tehetnének meg.

S ha kiszakad ajkam, akkor is,
e vad, vad március évadán,
izgatva belül az izgatott
fákkal, a harci márciusi
inni való
sós, vérizü széltől részegen,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü malomnak:

Mivel Kipling a 19. század végi terjeszkedő és magabiztos európaiság képviselője volt, az első világháborúban és azt követően hírnevének egyértelmű elhalványulását lehetett sejteni. Személyes tragédiája is beárnyékolta ezt az időszakot, mivel 1915-ben fia meghalt a loosi csatában. Emlékére írta a A fiam, Jack (My Boy Jack) című költeményét. Az író bűnösnek érezte magát, amiért a csupán 17 éves Johnt, akit gyenge látása miatt nem akartak besorozni, bejuttatta az Ír Nemzeti Gárdába.

“Have you news of my boy Jack?
Not this tide.
“When d’you think that he’ll come back?”
Not with this wind blowing, and this tide.

Vörös jelek a Hadak Útján:
Hunniában valami készül,
Rongyos hadak, roppant hadak
Seregelnek vígan, vitézül.

Máma Tűz-ország Magyarország,
Fagyott testét a láng befutja.
Csoda esett. Földre esett,
Benépesült a Hadak Útja.

Ady Endre:

Az Illés szekerén

Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sujt és szeret:
Tüzes, gyors sziveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.

Az Illés-nép Ég felé rohan
S ha megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.

Juhász Gyula:
Dózsa feje

Fehér gyolcsban, setét éjben
- Ezerötszáz tizennégyben -
A kakas épp harmadszor szólt,
Dózsa feje Szegeden volt.

Pálfi bíró fölemelte,
Hajnal előtt sírba tette,
Lenn a sírban, némán, mélyen,
Alszik a fej vaksötétben.

The Gruffalo hunsub-D08
[720x416, 00:26:33]