Groó Diana 1973-ban Budapesten született, a Kazinczy utca környékén nőtt fel. Filmjeiben rendszeresen megjelenik a közép-európai zsidóság, mint téma. Származását élete fontos momentumának vallja. „A zsidóság – életem része; a származásom miatt, és mert izgat ez a kultúra, illetve a még meg nem mutatott területe - »ahogy én látom« - perspektíva.”

groó analfabéta. most komolyan mondom, szerintem teljesen retardált. csak azért állítja magáról hogy zsidó, hogy így kapjon pénzt, de le merem fogadni, hogy nem jár el szombatonként a zsinagógába.

Groó Diana filmje, Vespa:

 

tanuld meg: nem az a hír, ha a kutya megharapja a postást, hanem, ha a postás megharapja a kutyát.

következőkben idézem a kissé debil, de most normális kosersrác blog szerzőjét, ő a legautentikusabb:

Groó Diana új filmjéről kötelező szépeket mondani, mert egy bociszemű cigány kisfiúról szól. Politikailag abszolút korrekt téma, amelyről csak szépet és jót. Nos, tőlem ilyet nem kapnak.

még a végén rászállnak a keselyűk is a témára.

Perkovátz Tamás, Varga István: Soproni kékfrank

 A Washington Post társadalmi kísérleteként kitalált egy játékot: Joshua Bellt, világhírű zenészt kérte fel, hogy inkognitóban játsszon a metró állomáson.

Washington DC. Egy hideg januári reggelen egy férfi leült a metró állomáson, és elkezdett játszani a hegedűjén. Hat Bach darabot adott elő körülbelül 45 perc alatt. Ezalatt az idő alatt – tekintve, hogy a legforgalmasabb órákban ült ki – megközelítőleg 1100 ember haladt át az állomáson, legtöbbjük munkába sietve.

Eszmélet

Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.

1933-1934 tele

Ajánlanék egy nagyon jó könyvet. John Perkins: Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai. Én nagyon sokat tanultam belőle, pedig nem vagyok teljesen oktalan. Ezt a könyvet kötelezővé kellene tenni a keresztény kormányzatnak a középiskolákban, utolsó évfolyam körül.

A legnagyobb befektetés a következő generációk helyes nevelése, amit a Hoffmani minisztérium már el is kezdett (gondolatban) az érettségi előtti közösségi munkával. A jövőnk múlik azon, hogyan neveljünk, mire tanítjuk a mostani ifjúságot. Ezzel tudjuk mi is a legjobban alakítani a jövőnket a kedvező irányba. De mivel is tudhatnánk jobban felkészíteni az életre a diákot, ha nem egy aktuális, gazdasági, társadalmi művel? Ha kötelezővé tennénk ezt a könyvet, nagyot lépne előre az ország kulturális színvonala, ugyanis ez olyan mű, ami rávezet a további kutakodásra, tanulásra, ösztönzi a további ismeretek elajátítására  az embert.

"A gárda, a közbiztonság és természetesen a cigányság is szóba került Pintér Sándor belügyminiszter és a jobbikos Vona Gábor vitafórumán. A tárcavezető szerint meg lehet élni havi 47 ezerből, mire a parlamenti frakcióvezető javasolta: próbálja meg! Sok újdonsággal nem gazdagodtunk, a szélsőjobboldali párt elnöke azonban újból igazolta: jó képességű politikus, véletlenül sem szabad lebecsülni."

"Változnak az idők. Pár éve, amikor Simon János politológus egy romákról szóló konferenciára Vona Gábort, a Magyar Gárdát létrehozó jobbikos pártvezetőt is meghívta, Sólyom László akkori köztársasági elnök lemondta a fővédnökséget, többen pedig bojkottálták a rendezvényt.

Ez 2008 tavaszán történt. Időközben a Jobbik terebélyes párttá vált, az EP-be és a magyar Országgyűlésbe is bekerült. Most ott tartunk, hogy Pintér Sándor belügyminiszter, a Tárcatükör a Közgázon elnevezésű programsorozat keretében, a Corvinus Egyetemen vitázik a Jobbik elnökével.

Az érdeklődésre tekintettel a szervezőknek nagyobb termet kellett keresniük. Néhány egyetemista az egyik bejáratnál arra készült, hogy „stop” táblát felmutatva demonstrál a szélsőjobboldali politikus jelenléte ellen. Vona azonban egy másik kapun át érkezett, elkerülték egymást. Az alkalmi demonstrációt a beszélgetés elején tartották meg. A hátsó sorokban néhányan felálltak, egy fiatal férfi elkiáltotta magát: „Rasszisták haza!”. Közben feliratot tartott a magasba: „Mi az otthonunkba nem engedünk nácikat!”.

"Tisztelt Szerkesztőség!

Tájékoztatjuk önöket, hogy birtokunkba jutott egy olyan valótlannak tűnő - mellékelt - lista, amely alapján esetlegesen feltételezhető a gyanú, hogy becsületes közszereplők és felelős állami vezetők egy másik ország hírszerző szolgálatának, illetve különböző szervezeteknek dolgoztak. Ezekről a listán szereplőkről mi feltételezni sem tudjuk, hogy esetleg idegen érdekeket szolgáltak volna, ezért az igazság megnyugtató kiderítése érdekében kérjék olvasóikat, hogy a nevek szerint jelezzék a témával kapcsolatos információikat és véleményüket. Javasoljuk, hogy szerkesztőségük a lista közlését csak közvélemény kutatásnak szánja és semmiképpen se azonosuljanak a lista eredeti készítőivel, ezt mi sem tesszük egészen addig, ameddig az olvasók konkrét adatokkal nem erősítik meg a feltevést.
Szeretnénk, ha az '50-es évektől a napjaink közszereplőiről a birtokunkba jutott listát ugyanúgy nyilvánosságra hoznánk, mint az eddig - fejléc, iktatószám és aláírás nélkül - megjelent, úgynevezett ügynöklistákat."


Íme a lista:


1. Aczél (Appel) György (Budapest, 1917. 08. 31.)

Az MSZMP KB titkára, a PB tagja, miniszterelnök- helyettes, feltételezett külföldi szervezet , a továbbiakban felt.szerv. : a Szabadkőműves Páholynak és a bécsi cionista szervezetnek a tagja

2. Aczél (Acsádi) Endre

MNVK-2 Csf-ség, a Katonai Hírszerzés főtisztje, sajtó attasé, a NAP-TV szerkesztő riportere, felt. szerv. : Moszad