vigyázó szemetek Sopronra vessétek

- az alternatív helyi fizetőeszközről; soproni Kékfrank - Perkovátz Tamás előadásában  2011.

A kékfrankos honlapja

 Alig egy évvel a soproni kékfrank indulása után már csaknem ötszáz üzlet, vállalkozás és mind több egyszerű vásárló használja a köznyelvben helyi pénznek is nevezett utalványt. A nyugati példák alapján a különböző termékek helyi cseréjét nagyban serkentő, ízig-vérig patrióta filozófia mentén indult kezdeményezés mégis többeknek szúrja a szemét.

Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város

Varga Istvánnak, a soproni kékfrank ötletgazdájának előadása a Nemzeti Vidékfejlesztési Konferencián. (Érpatak, 2010. szeptember 18.),
Varga István a kékfrank szellemi atyja mellett egyben a hivatalos magyar fizetőeszköz, rövidebben a pénz kibocsátásáért felelős Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának Jobbik által delegált tagja.:

Lakatos Pál: A Janus-arcú Orbán (Magyar Világ, 2005. aug. 18.)      

Liberális Izraelben, nép-nemzeti itthon

Mi, itt a Magyar Világban és más helyeken, ha csak egy kicsinyke nyilvánosságot is kapunk, folyamatosan kérdezünk, és tényeket közlünk, a rendszerváltozásnak nevezett, hazugságos másfél évtizedről. Választ viszont soha nem kapunk, ha csak nem tekinthetjük válasznak a szerkesztőségi iroda elleni rendszeres maffiatámadásokat, telefonbeszélgetéseink illegális lehallgatását, az életveszélyes fenyegetéseket és az ellenünk irányuló gyilkossági kísérleteket. De cáfolat az általunk közzétett, nemzetet kirabló folyamatok feltárásával összefüggésben, soha nem érkezik. Mintha nem is magyarul, hanem valamilyen holt nyelven tennénk fel kérdéseinket.

A múlt heti számunkban is közöltünk és kérdeztünk. Nyilvánosságra hoztuk például, hogy mi is történt a Soros-ösztöndíjas, az Európai Liberális Párt egykori alelnöke, Orbán Viktor legutóbbi izraeli látogatásán. Leírtuk, hogy a Fidesz-vezér „izraeli engedélyt kapott, hogy a választások után miniszterelnök lehessen”. Nem Izraelben, hanem idehaza, Magyarországon. Ha most nagyon jámbor akarnék lenni, megint csak kérdeznék, miért kell Izrael engedélye ahhoz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök lehessen Hazánkban? Nem országgyűlési választásokon dől el ez a kérdés? Nem a szavazók akaratából győztes párt elnöke alakíthat kormányt, a köztársasági elnök felkérésére? Egyáltalán, a választások során a köztársasági elnök ad kormányalakítási megbízást annak a párt által jelöltnek, akitől reméli, hogy működőképes kabinetet tud összeállítani? De miért van ehhez szükség Izraelre? Vagy ami itthon, egy-egy országgyűlési képviselői választáskor, miniszterelnök-jelölési megbízáskor történik, az mint csupán kábítás, a nép butítása? Menjetek csak, töltsétek meg voksaitokkal az urnákat, azokat szépen meg is számoljuk, összeadjuk, és eredményt hirdetünk. De a győztest Izraelben nevezik meg?

Orbán Viktornak, ha miniszterelnök lesz „Minden közszereplésének az izraeli és a zsidó érdek megjelenítését is tartalmaznia kell.” Milyen csodálatos is ez a magyar nyelv, azzal az egyetlen „is” szó közbeszúrásával esélyt ad nekünk arra, hogy a miniszterelnök a mi miniszterelnökünk IS lehessen. Legalábbis egy picinyke mértékig. És egy picinyke ideig? Mert a követelésként megfogalmazott kérésből, a leírt és idézett mondatból egyszer csak eltűnik az „is”, és Orbán, ha miniszterelnök lesz, már csak az izraeli és a zsidó érdekek megjelenítésére kötelezhető? Ezért meg miért kellett Izraelbe menni? Nem így történik ez már tizenöt éve, kormányról-kormányra, nálunk? A különbség csupán annyi, hogy a Tel-Avivban megfogalmazott parancsok, ilyen egyértelmű megfogalmazásban, eddig nem kerültek nyilvánosságra.

„Az izraeli beruházók (behatolók) valamennyi befektetése a jövőben kikerül a magyar hatóság engedélyezési köréből” – idéztük tovább „Tudósítónk” segítségével az elmúlt héten a leendő magyarországi miniszterelnökre vonatkozó verdiktet.

Ismeretlenek lőttek rá Gyöngyöspata jobbikos polgármesterére. Juhász Oszkár a barikad.hu érdeklődésére elmondta: a testületi ülés után este tizenegy óra körül éppen hazaindult volna, mikor észrevette, hogy tőle mintegy húsz méterre egy puskacső emelkedik felé. Gyöngyöspata polgármesterére két célzott lövést adtak le, szerencsére azonban nem sérült meg. A lövedékek vizsgálata még tart, információink szerint azt azonban már megállapították a begyűjtött golyók alapján, hogy a lövéseket vadászfegyverből adták le.

és még a jobbikosok itt a népirtóak a külföld szemében

korábban már megfenyegették:

Barátim vagytok, azt mondjátok.

Talán nem mondtok hazugságot,

Ez meglehet,

De azért nem adom nektek hitemet,

Nem adhatom; most jó dolgom van,

Jertek hozzám, ha majd napom lejár,

Mert a barátság nappal láthatatlan,

Éjjel ragyog csak, mint a fénybogár.

1846. március, Szalkszentmárton

Remete Péter mutatja az utat Jeruzsálem fele.

A középkori világot az erős vallásos hit jellemezte. Európában a kereszténység volt a fő vallás, míg Dél-nyugat Ázsiában, Észak-Afrikában és az Ibériai-félszigeten az iszlám. Az iszlám vallás egyik követelménye volt a dzsihád, a szent háború, amelyet a hitetlenek ellen kellett vívni. Mohamed próféta halála után utódai, a kalifák, megkezdték az iszlám fegyveres terjesztését.

A hódító hadjáratok egyik fontos mozzanata volt, amikor 639-ben Omár kalifa serege elfoglalta Jeruzsálemet. Jeruzsálem elvesztése a keresztények számára nagy veszteség volt, mivel szent helynek tartották, amiért Jézus itt élt, tanított és a kereszthalált is itt szenvedte el.
Így Jeruzsálem vita tárgya lett a keresztények és a muszlimok között.

Kezdetben az arabok továbbra is engedélyezték a Szent Sír látogatását a keresztények számára, annál is inkább, mert a keresztényekre és zsidókra tisztelettel tekintettek abban az időben.

Egy idő után azonban a békés állapotok megszűntek. A 996-1021 között uralkodó Hakem kalifa uralma alatt keresztény- és zsidóüldözés kezdődött. A kalifa a keresztényeket egy fakereszt, míg a zsidókat egy fa ökörfej viselésére kötelezte. A két vallás képviselőit büntetlenül meg lehetett ölni, akár az utcán is.

Már eddig is közismert volt, hogy a második világháború után Csehszlovákiában több tízezer németet öltek meg. Ennek bizonyítéka az a nemrég előkerült videó is, amely pár hete sokkolta a cseh közéletet.

A filmtekercs évtizedek óta hevert elfeledve egy alumínium tartályban: a hétperces, fekete-fehér alkotás 1945. május 10-én, egy 8mm-es kamerával készült Borsislavkában, a német fegyverletétel utáni napokban. Mindezt az amatőr filmes Jirí Chmelnicek forgatta, aki a térség brutális náci megszállás alóli felszabadítását szerette volna dokumentálni. A képek sokkolóak: az egyik pillanatban egy tankot láthatunk, amelyik katonákat és német menekülteket terel, majd a kép házaikból kikergetett civilekre vált, akiket a Vörös Hadsereg és cseh milicisták terelnek a kivégzés felé.

A film bemutatja, hogy a németeket miképp sétáltatták egy közeli moziba, majd egy kivégzéssorozatot is végignézhetünk. A sérültek segítségért könyörögnek, ám nincs kegyelem: a Vörös Hadsereg teherautója hajt végig a sérülteken. Később németek láthatók, akikkel saját sírjukat ásatták meg.

1919. június 19.

Úrnapja van, de én csak a messze harangzúgást hallom. Templomi zászlók alatt, levett kalappal komoran, szótlanul most megy a körmenet.
A falvak bejöttek, tenger a nép, zeng az orgona. Tömjénfelhőben úszik ki a szentség a templom hajóján át a szabad ég alá és belecsillan a napba.
Két oldalt letérdelnek az emberek. Krisztus jár az ő népe között. Jár ma mindenütt az egész országban és megtiltani nem merik.

     De azért valami mégis készülődött. Utolsó percig meglapult. Csak mikor a körmenet visszatért a templomhoz, rohanták meg zsidó gyerekek és a röpcédulák ezreit dobálták a nép közé.

Szent Iván napja. 88 évvel ezelőtt, 1919. június 24-én Zemplén Szilárd korvettkapitány vezetésével a dunai monitorok (A monitor páncélozott hadihajótípus) fellázadtak Kun Béla vérgőzös vörös rezsimje ellen: kitört a „tengerészeti ellenforradalom”.

A legkiválóbb tisztek, mint Böhm Cosimus korvettkapitány, Mindszenthy Árpád, Görgey Richárd, Csicsery László és Máhr Jenő sorhadnagyok vezetésével a Maros, a Lajta, a Csuka és számos más dunai monitor akciót kezdeményezett a vörös uralom ellen. Az akció, melynek során a Pozsony őrnaszád tűz alá vette a gyűlölt szovjet házat, azaz a Hungária Szállót eleinte sikeresnek ígérkezett, majd a vörös csőcselék túlereje folytán elbukott.

Két közreműködője csicseri Csicsery László és Máhr Jenő sorhadnagyok elestek a vörösökkel vívott küzdelemben, s ezért őket posztumusz vitézekké avatta a Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend.