Lakatos Pál: A Janus-arcú Orbán (Magyar Világ, 2005. aug. 18.)
Liberális Izraelben, nép-nemzeti itthon
Mi, itt a Magyar Világban és más helyeken, ha csak egy kicsinyke nyilvánosságot is kapunk, folyamatosan kérdezünk, és tényeket közlünk, a rendszerváltozásnak nevezett, hazugságos másfél évtizedről. Választ viszont soha nem kapunk, ha csak nem tekinthetjük válasznak a szerkesztőségi iroda elleni rendszeres maffiatámadásokat, telefonbeszélgetéseink illegális lehallgatását, az életveszélyes fenyegetéseket és az ellenünk irányuló gyilkossági kísérleteket. De cáfolat az általunk közzétett, nemzetet kirabló folyamatok feltárásával összefüggésben, soha nem érkezik. Mintha nem is magyarul, hanem valamilyen holt nyelven tennénk fel kérdéseinket.
A múlt heti számunkban is közöltünk és kérdeztünk. Nyilvánosságra hoztuk például, hogy mi is történt a Soros-ösztöndíjas, az Európai Liberális Párt egykori alelnöke, Orbán Viktor legutóbbi izraeli látogatásán. Leírtuk, hogy a Fidesz-vezér „izraeli engedélyt kapott, hogy a választások után miniszterelnök lehessen”. Nem Izraelben, hanem idehaza, Magyarországon. Ha most nagyon jámbor akarnék lenni, megint csak kérdeznék, miért kell Izrael engedélye ahhoz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök lehessen Hazánkban? Nem országgyűlési választásokon dől el ez a kérdés? Nem a szavazók akaratából győztes párt elnöke alakíthat kormányt, a köztársasági elnök felkérésére? Egyáltalán, a választások során a köztársasági elnök ad kormányalakítási megbízást annak a párt által jelöltnek, akitől reméli, hogy működőképes kabinetet tud összeállítani? De miért van ehhez szükség Izraelre? Vagy ami itthon, egy-egy országgyűlési képviselői választáskor, miniszterelnök-jelölési megbízáskor történik, az mint csupán kábítás, a nép butítása? Menjetek csak, töltsétek meg voksaitokkal az urnákat, azokat szépen meg is számoljuk, összeadjuk, és eredményt hirdetünk. De a győztest Izraelben nevezik meg?
Orbán Viktornak, ha miniszterelnök lesz „Minden közszereplésének az izraeli és a zsidó érdek megjelenítését is tartalmaznia kell.” Milyen csodálatos is ez a magyar nyelv, azzal az egyetlen „is” szó közbeszúrásával esélyt ad nekünk arra, hogy a miniszterelnök a mi miniszterelnökünk IS lehessen. Legalábbis egy picinyke mértékig. És egy picinyke ideig? Mert a követelésként megfogalmazott kérésből, a leírt és idézett mondatból egyszer csak eltűnik az „is”, és Orbán, ha miniszterelnök lesz, már csak az izraeli és a zsidó érdekek megjelenítésére kötelezhető? Ezért meg miért kellett Izraelbe menni? Nem így történik ez már tizenöt éve, kormányról-kormányra, nálunk? A különbség csupán annyi, hogy a Tel-Avivban megfogalmazott parancsok, ilyen egyértelmű megfogalmazásban, eddig nem kerültek nyilvánosságra.
„Az izraeli beruházók (behatolók) valamennyi befektetése a jövőben kikerül a magyar hatóság engedélyezési köréből” – idéztük tovább „Tudósítónk” segítségével az elmúlt héten a leendő magyarországi miniszterelnökre vonatkozó verdiktet.
Utolsó írka