Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond:
"Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba" Holt Vidék 
KáKánBéKa
A bölcsesség alapja a kétkedés.
de csak a gonoszok tartanak mindenkit gonosznak.
A hír (a tény) szent, a vélemény szabad - Pulitzer József
Ha van egy minőségi írása közéleti témában, versmegzenésítése, jó témája, filmje, ötlete, linkje, híre, információja
küldje el nekünk, feldogozzuk egyszer talán, és le is közölhetjük
kkbkorkukacgmail.com
vagy írja be a kommentekbe, csomót nem kérünk.
az értelmes kommentekre igyekszünk válaszolni, mert fontos a párbeszéd, főként félreértések esetén.
Ezen oldal semmilyen komment- és posztíró véleményével nem azonosul,
így kívánja megőrizni saját függetlenségét, elvét, illetve a szólás- és véleményszabadságot.
Az aktaszerű posztok folyamatosan frissülhetnek, (lehet hogy csak a kommentekben), a fontos témákban frissülnek is.
Elérkeztünk hát Kézai Simonhoz, aki meg akarván cáfolni Anonymust megírta saját krónikáját.
Anonymus után az ő munkája a második magyarországi történeti alkotás, mely önálló formában ránk maradt. 1282-1285 között vetette papírra Simon, IV. (Kun) László jegyzője. Szakított a korábbi meglehetősen vézna őstörténeti tudósítások szövegével a magyarok számára merőben új őstörténetet adott. Ő örökítette meg számunkra Ménrótot és a csodaszarvas legendát.
Arany János - 1817-1882 - költő. "A XIII. században a zsidó és izmaelita uzsorások elszaporodta egyike lőn azon okoknak, melyek a nemzet sülyedését elősegítetté
Berzsenyi Dániel - 1776-1836 - költő „...a falusi zsidók többnyire oly egészen demoralizált népcsalók és orgazdák, hogy azokat a nép között megszenvedni, vagy még azokkal bort és húst árultatni csupa veszedelem"
| Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. |
| Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen |
| néz téged, mert örül, hogy lát ma itt |
| fehérek közt egy európait. |
Ady Endre: Nekünk Mohács kell
"Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szivű sihederje,
Verje csak, verje, verje."
József Attila: Kései sirató
"Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő,
ki csal és hiteget!
Suttyomban elhagytad szerelmeidből
jajongva szült, eleven hitedet.
Cigány vagy! Amit adtál hizelegve,
mind visszaloptad az utolsó órán!
A gyereknek kél káromkodni kedve -"
.jpg) | 1. ábra |
Most fog elkezdeni bonyolódni a továbbgomb után. |
"Nimród volt a neve", vagy Ménrót?
„Hunor s Magyar, két dalia,
Két egytestvér, Ménrót fia.”
Óriási vita folyik a magyar őstörténetről, honnan származunk, hová tartunk? Sajnos, akárcsak a politika, a magyar tudományos élet is két táborra szakadt, amelyek nem állnak szóba egymással, átjárás alig van köztük, ha esetleg mégis megtörténik a csoda, az újonnan érkezett azonnal felveszi a helyét a lövészárokban és gondolkodás nélkül tüzelni kezd volt harcostársaira. Néha a változatosság kedvéért a saját sorok közé is leadnak egy egy sorozatot, csak hogy érdekesebb legyen a lövöldözősdi. A közönség pedig ész nélkül szurkol a választott ideológiájának.
Ezen szeretnék kicsit változtatni és bár szerintem lehetetlen, de minél inkább megközelítve a történészi ideált, „harag és elfogultság nélkül” utánajárni néhány kérdésnek. Az első kérdés: Ki az a Ménrót?
"Az államunk - intézményeivel, költségvetésével, törvényhozásával - átállt a globális tőke oldalára. A magyar kormány tagjai a globális tőke helyi rezidensei, akik a saját tőkeérdekeik mentén mintegy kiszolgálják, előkészítik a terepet a multinacionális tőkének. Majd ezt követően, amikor az extraprofitot megszerzik, megosztoznak ezen a profiton."
Dr. Ángyán József előadását ajánlom figyelmetekbe (a könnyebb fogyaszthatóság érdekében egy kicsit megrövidítettem):
Többnyire baloldali szavazóknak szól a következő írás, egyszerűsége, hangvétele miatt.
„Író vagyok, a szellem embere. A cselekvés rabszolgái evickéljenek kis kényszereik között, segítsenek magukon s pártjaikon, ahogy tudnak. Az én szolgálatom: megőrizni népem legtisztább erkölcsi hagyományait, nem engedni, hogy az igazság szelleme elavuljon. A kezdődő barbárság lámpája közt ébren tartani a lelkiismeret sajgó nyugtalanságát. Megóvni egy jobb idő számára az emberiesség megvetett eszméit, a szellem és szabadság tiszteletét. Ezek a nemzet igazi szentségei."
/Babits Mihály, 1938./
egy örök emlék:
Betlen János (Budapest, 1946. július 27. – ) közgazdász, tolmács, műfordító végzettségű televíziós műsorvezető.
Betlen Oszkár újságíró, történész fia. 1958-ban Oroszországban volt úttörőtáborban, ahová mint jó oroszos kerülhetett.[1] Egyetemi tanulmányait a Marx Károly. Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. (Videó a festményre kattintva előjön és már lent is be van ágyazva)
Pályáját a Magyar Rádiónál kezdte 1969-ben, ahol a külföldi adások munkatársa – ezen belül rövid időre főszerkesztője – egészen 1994-ig. 1984-85 között a Soros Alapítvány budapesti irodájának titkára, 1989-ig külső munkatársa.
Hogy nehogy az mondják ránk sznobok vagyunk, mutatunk ilyen zenét is
A homoszexualitás kérdése egy mesterségesen gerjesztett hisztéria, amivel el lehet terelni a figyelmet a lényegi gondokról. Egy príma kis gumicsont, mellyel hergelni lehet az embereket, pro és kontra. A jóléti társadalmak műproblémája, amely a jelenlegi rendszer összeomlásával gyakorlatilag meg fog szűnni, s mint gazdaságilag veszteséges mentalitás (ha nincsen nyugdíj, csak a gyereked tarthat el, ha nincsen, éhen döglesz öregkorodban) egy nem pazarló életrendben létjogosultságát veszti. Mégis kénytelen vagyok rá néhány sort vesztegetni, ugyanis ördögi szómágiával próbálják átkondicionálni az emberek agyát, melyet nem hagyhatok szó nélkül…
Utolsó írka