"Egyáltalán nem vagyok büszke arra, hogy magyar vagyok, Isten oda teremtett, azt a kenyeret ettem - mondja Krasznahorkai László , tarr béla barátja - Képtelen vagyok büszke lenni, hogy bolondok közé születtem, és hogy bolondok között éltem. Az én személyes sorsomból következik minden, nem abból, hogy magyar, ukrán vagy szlovén vagyok" - mondta Krasznahorkai. Szerinte magyarnak lenni azt jelenti, hogy az ember magyar, és ez számára inkább geográfiai kérdés. Azt az író is elismerte, hogy problémák azért lehetnek, mert a magyaroknak száz identitást kell összeegyeztetniük, ezért nem csoda, hogy őrültek. "Ez egy elátkozott környék, mindenki identitásválságot kreál, vagy kreálódik az magától" - tette hozzá a lengyel Conrad Festivalon.
Krasznahorkai László (Gyula, 1954. – mielőbbig) Kossuth-díjas magyar író, 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. amúgy nem tudom milyen identitásválságról beszél ez a szerencsétlen hülye.
Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait - emiatt most be is rakom zs-kategóriába (egyértelmű kik reklámozzák, Bíró Zoltán óta tudjuk, ugyanazok a marketingesei, mint esterházinak) . Zusanna amúgy Leni Riefenstahlról meg azt mondta, hogy ő a „A szépség szörnyetege". ő mindenkiről mond valamit, ahelyett hogy inkább egy finom süteményt sütne.
Több alkotását, így például a Sátántangót is megfilmesítette rendezőbarátja, Tarr Béla. vele amúgy személyesen is találkoztam Fehérváron, nem tudtam hogy ilyen körökben forog, ezért elfeljtettem megkérdezni magyargyűlölő-e ő is.
Tarr Béla kapott már közönségdíjat vagy csak a kritikusok imádják egyfolytában? 7 órás filmre nem tudom ki az aki azt mondja hogy: Hmmm hát ez isteni volt. Aki azt mondja hogy egy 7 órás film jó, az sznob vagy hülye.
A Sátántangóról:
„Szóval eltekintve attól, hogy hét és félórás film nincsen, ez igen kiváló film. Az utóbbi évek egyik legkomolyabb szellemi teljesítménye. Öröm, hogy van.”
/ Esterházy Péter, Filmvilág, 1994. június /
Abszolút találó a megfogalmazás, hét és fél órás film tényleg nincs, ez a nézők konkrét fizikai szivatásaValahogy képírókban érdekes lenne TV2-n reggel hétig menne a film
tessék!: nézzétek hét percig a teheneket!:
Satantango - Opening Sequence
bőgnek, mint az új kapura
ilyet én se láttam még,
ez egy film a libsik szerint
kraszanhorka Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét. Ginsberg, aki meleg zsidó volt, emlékszünk még az esterházi posztnál?
"Amikor Allen Ginsberg Magyarországon járt, nekem jutott az a boldogság osztályrészül, hogy levihettem Debrecenbe. És ott az autóban rettenetes köd volt, eső, havas eső, nem láttunk semmit, össze voltunk zárva… Akkor Allen Ginsberg feltette nekem a kérdést, hogy szerintem mi a botránynak az az elviselhető foka Debrecenben, amiért őt nem utasítják még ki Magyarországról. Aztán elmondta, hogy már Kubából és Csehszlovákiából kiutasították…" – írta róla magyar állampolgárságú fordítója, Eörsi István.”
a csodálatos eörsi mátyás édesapja. hát milyen cuki kis belterjes=belvárosi társaság ez, olyanok mint a habsburgok, egymás között házasodnak és degeneráltak, szellemi fogyatékosok meg retardáltak lesznek - kik a történelem szemétdombjára kerülnek.
krasznahorka számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legmagasabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a magyar Irodalmi Akadémiának. 2008-ban S.Fischer vendégprofesszor volt a berlini Freie Universität-en.
díjai:
- 1983 Móricz Zsigmond-ösztöndíj
- 1986 Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja
- 1987 József Attila-díj
- 1987 Mikes Kelemen Kör díja, Hollandia
- 1987–1988 DAAD-ösztöndíj, Nyugat-Berlin
- 1992 Déry Tibor-jutalom
- 1993 Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja
- 1993 Bestenliste irodalmi díj az év legjobb könyvéért /Melancholie des Widerstands/, Baden-Baden
- 1996 Wissenschaftskolleg Berlin, ösztöndíj
- 1998 Márai Sándor-díj
- 2000 a Japan Foundation ösztöndíja
- 2002 Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj
- 2004 a Digitális Irodalmi Akadémia tagja
- 2004 Kossuth-díj
- 2005 a Japan Foundation ösztöndíja (Kyoto)
- 2010 Brücke-Berlin-díj (Berlin)
"Tarr Béla 1994-es Sátántangójában szintén macskát gyilkolnak, ráadásul egy tízperces vágatlan jelenetben: a kislány, miután azt nézi, hogy mindenki tangózik, felmegy a padlásra, kiönti a tejet, beleteszi a patkánymérget, és a kiscicája fejét belenyomja. Végignézi a hosszú haláltusáját, majd kifekszik vele a szabad levegőre, hogy együtt nézzék a holdat, és közben az élettelen tetemet simogatja. Angliában be sem akarták mutatni a filmet állatokkal szembeni kegyetlenségre hivatkozva, majd Tarr a Guardiannek adott interjújában azt állította: végig állatorvosi felügyelet mellett zajlott a forgatás, és a macska a látszat ellenére nem halt meg, sőt a rendező saját háziállata lett." (kinézem belőle hogy megölte)
Krasznahorkai László, Esterházy Péter, Aczél Géza
persona non grata-csokor
Utolsó írka