2010:  A magán-nyugdíjpénztárak válságban vannak, súlyos veszteségeket szenvedtek el, ezért a kormánynak gyorsan lépnie kellett, hogy megvédje a pénztártagok befektetéseit, vagyonát. - jelentette be Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott.

 Orbán: megmentettük a nyugdíjrendszert az összeomlástól

2011. február

Pénzügyi egyensúlyban kell lennie a nyugdíjkasszának: a nyugdíj befizetéseknek tehát egyenlőnek kell lenniük a nyugdíj kifizetésekkel. Ma számos, nem nyugdíj típusú ellátást fizetünk a nyugdíjkasszából, ahelyett, hogy azt egy különálló, szociális alapból finanszíroznánk. Ezt az egyensúlyt még ebben az évben meg lehet teremteni – szögezte le Orbán, aki szerint megvédik a nyugdíjak reálértékét. Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta: gazemberség, hogy az államadósság ilyen mértékben növekedett az előző kormányok idején.

Orbán: A magyar nyugdíjrendszer pillanatokon belül össze fog omlani

2012. április

„A magyar nyugdíjrendszer pillanatokon belül össze fog omlani. Ezért nekünk egy új nyugdíjrendszert kell létrehoznunk" – nyilatkozta a Kossuth rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök.

 A kijelentés már csak azért is meghökkentő, mert a kormány néhány korábbi intézkedéséről azt állította: sikerült megvédeni az emberek nyugdíját.

A miniszterelnök beszámolt az Európai Bizottsággal a bírák nyugdíjkorhatáráról folytatott vitáról, s ennek kapcsán mondta az összeomlást. 

– A kormányzás átvételekor azzal szembesültünk, hogy a magyar nyugdíjrendszer a csőd szélén egyensúlyoz – mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. – A nyugdíjrendszer megmentése érdekében a kormány számos döntést hozott: megszüntettük a kötelező nyugdíjtőzsdét, biztonságba helyeztük az emberek időskori megtakarításait, egységes nyugdíjkorhatárról döntöttünk. Ezek mindegyike szükséges a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú, kiszámítható, biztonságos működéséhez.

– Akkor omolhat össze a mostani ellátás, ha a kormány a nem adja fel azt a tervét, hogy nyugdíjat csak az erre a célra beszedett pénzből fizesse – magyarázta Mihalovits Ervin, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Nyugdíjas Választmányának elnöke. – A járulékok nem elegendőek a mostani ellátásra, ahhoz évente akár 5-600 milliárd forintot is hozzá kell tennie a költségvetésnek. Ez nem magyar sajátosság, a világ sok országában ki kell pótolni a nyugdíjkasszát az adókból.

A szakértő ezért úgy látja: ha a kabinet nem változtat az álláspontján, akkor a mostaninál sokkal több járulékot kell beszednie. Meg kell fogni azokat, akik feketén dolgoznak, vagy eltitkolják valós jövedelmük egy részét. De ha ez nem sikerül, úgy a nyugdíjak csökkenése sem lesz kizárt.

2010: A kormány 2010-ben 60 milliárd forint, a jövő évben pedig 360 milliárd forintos bevételre számít a 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának átmeneti felfüggesztéséből - mondta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár.
a korábban tervezettnél magasabb bevételt teljes egészében az állami nyugdíjalapban helyezik el, amelyet kizárólag a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére használnak fel.

Cséfalvay Zoltán ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a javaslat abban is segít a kormánynak, hogy a lakosság életszínvonalának csökkentése, illetve a megszorító gazdaságpolitika káros következményei nélkül teljesítse az Európai Unió felé vállalt költségvetési hiánycélt.

Hozzátette: a kabinet egyértelmű szándéka, hogy visszaadja az embereknek a nyugdíjakról való választás szabadságát, vagyis biztosítsa az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést a biztos és kiszámítható nyugdíjra vágyóknak.

 

A kormányfő azt mondta, azon is dolgoznak, hogy a mostani rendszerrel ellentétben, az államnak befizetett nyugdíjjárulékot is mindenkinek a saját nevére szóló számlán kezeljék.

 

A következő 10-20 évben csak az állam tud biztosan nyugdíjat adni - indokolta a magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztését. Orbán Viktor szerint a magánpénztárak nyugdíjtőzsdeként működtek, az emberek pedig azt hiszik, hogy a pénzük biztonságban van. A nyugdíjmegtakarításokat is kezelő alapok komoly károkat okoztak az elmúlt években, azért a kormányfő mindenkit visszalépésre bíztatott.

"Pénzügyi egyensúlyban kell lennie a nyugdíjkasszának: a nyugdíj befizetéseknek tehát egyenlőnek kell lenniük a nyugdíj kifizetésekkel." - hazudja orbán, tehát ha több a nyugdíjas, mint a befizető munkavállaló, akkor csökkentik a nyugdíjakat?

Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója szerint a nyugdíjszámlákkal kapcsolatos módosítás várható lépés volt, a Fidesz lényegében beismerte, hogy értelmetlen volt egyéni számlát ígérnie. A nyugdíjszámítás módszerének megváltoztatása nélkül ugyanis ennek kevés értelme van.

Jelenleg a nyugdíjak értékét a munkavállalók korábbi nettó fizetései és a szolgálati ideje alapján határozzák meg, egy eléggé bonyolult és meglehetősen hosszadalmas eljárás alapján. Elvben mindenkiről van adata a nyugdíjbiztosítónak, hiszen minden munkáltatónak kötelezettsége jelenteni, ki, mennyiért dolgozik nála – ám az adatok az évek során nem azonos formában érkeztek, nem mindenről van elektronikus formában adat, és van olyan is, hogy valamit valamikor elírtak, de arra is akad példa, hogy egy-egy munkáltató elfelejtett jelenteni, vagy elvesztek a róla szóló adatok. Ezért aztán a nyugdíjjogosultság előzetes megállapítása is jó néhány hétig tart, míg a végleges nyugdíjat csak hónapok múlva állapítják meg – és ekkor is mindenkinek érdemes azt megnéznie, hogy szerinte is jó adatok alapján számolt-e a biztosító.

Az egyéni számlának akkor volna valódi értelme, ha a munkavállaló látná: mekkora volna a nyugdíja, ha épp akkor kérné. Ez ugyanis többeket ösztönözhetne arra, hogy tovább dolgozzanak vagy esetleg megtakarítsanak, időskorukra gondolva. Csakhogy ennek épp az a nyilvántartás volna az alapja, ami teljes körűen nincs meg. Létrehozása évtizedes probléma – már 2001-ben, az első Fidesz-kabinet idején se sikerült a szükséges informatikai fejlesztést végrehajtani.

Bő tíz évvel ezelőtt ezért a Fidesz azzal helyettesítette ezt, hogy mindenkit értesíteni kellett levélben: mennyi járulékot fizetett utána a munkáltatója. Ennek annyi értelme volt, hogy így legalább a munkavállaló látta, befizették-e utána a járulékokat – az más kérdés, hogy az összeg átutalása nem feltétlenül kell, hogy bárkit is érdekeljen. Emlékeztetőül: a nyugdíjba nem a megfizetett járulék, hanem az igazolt kereset és a szolgálati év számít. Vagyis: ha a munkáltató rendesen jelentett, de egy fillért se utalt, a nyugdíj attól még jár.

Amikor tehát a magán-nyugdíjpénztári pénzek „államosításakor” a Fidesz azt ígérte, hogy egyéni számlára kerülnek a pénzek, már tudható volt: ennek a lépésnek vagy a nyugdíj-megállapítás új módszerét kell magával hoznia (amikor a befizetett járulékhoz kötik a nyugdíjat valamilyen formában), vagy tökéletesen értelmetlen marad.

...

ugyanez lesz majd Pakssal, meg az orosz hitellel.

2014: Továbbra is nagyon kedvezőnek tartja a paksi bővítésről oroszokkal kötött megállapodást Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta: az orosz kölcsön finanszírozható lesz, a Roszatom pedig igen jó áron építi majd az új paksi blokkokat. Hangsúlyozta: a hitel költsége nem fog beépülni az áram árába.