Nemzetstratéga írása Puzsérről:

Az elmúlt cikkben foglalkoztunk azzal, hogy Puzsér Róbert politikai szereplőnek tekinthető-e, és igenlően válaszoltunk a kérdésre.

2013 november 6-án a következő írás szakadt ki a virtuális tollából. A könnyebb áttekintésért részletekben közöljük, saját megjegyzéseinkkel megvilágítva a szöveg értelmét.

„A Jobbik kapcsán két közkeletű tévedés verseng. Az egyik az, hogy kegyetlen, agresszív fasiszták, akik utálják a zsidókat meg a cigányokat. A másik szerint erről szó sincs, kedves és jámbor emberek ők, akik utálják a zsidókat meg a cigányokat, mint minden rendes fehér magyar. Csakhogy a valóság az, hogy zsákmányra éhes, cinikus bizniszpszichopaták, akik olyan áruval házalnak, amelyben maguk sem hisznek. Mindenki eldöntheti magában, hogy ez számára vajon jó vagy rossz hír."

A fenti állításra a legfényesebb bizonyíték az a szuperkommersz médiakampány, amit néhány napja indítottak útjára. Zöld pázsit, kutya, madárcsicsergés, és egy vonzó kertváros középosztályos idillje, szigorúan harminc alatti és szép szereplőkkel. Lehetne valamelyik mobilszolgáltató reklámja, esetleg egy internetes társkereső cég image-filmje. Árad belőle a reklámipar számtalan gyomorforgató trükkje, amelyekkel az elmúlt húsz év során tudatosan és tervszerűen mosták az agyunkat. A radikalizmus mindössze abban érhető tetten, hogy az új arculat radikálisan hátat fordít mindannak, amit a Jobbik eddig jelentett.

A modern demokráciákban a médiának kiemelten fontos szerepe van. Szeretném ha Puzsér Róbert mondana egy országot, egyetlenegyet, ahol a politikai imázskampány nem játszik szerepet. Egyetlenegyet.

"Lehetne valamelyik mobilszolgáltató reklámja, esetleg egy internetes társkereső cég image-filmje."

Ha valóban így van, akkor az LMP 2010-es kampányfilmje micsoda?

Célunk visszaszerezni és élhetővé tenni országunkat. Ehhez le kell bontanunk a maffiahálózatok kormányokon átívelő uralmát, és száműznünk kell a félelmet a közösségeinkből! – ezzel a felhívással invitálta a Tisztesség és Emberség Szövetsége alakuló fórumára az embereket Ángyán József professzor, a Fidesszel a korrupciós földügyek miatt szakító volt államtitkár.

a professzor szövetségesei az Élőlánc Magyarországért, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, a Váralja Szövetség és a Gazdálkodó Családok Egyesülete voltak.

A TESZ alakuló fórumán részt vevők két ilyen bátor kiállásról személyesen is megbizonyosodhattak. Hadházy Ákos állatorvos, a szekszárdi trafik botrány leleplezője arról beszélt, hogy a maffia emlegetésével óvatosabban bánna, mert későbbi állapotok ábrázolására már nem lesznek szavak. Hangsúlyozta, az országban nincs diktatúra, néhány területen diktatórikus helyzet van, a FIDESZ például ilyen. A választáson azonban titkos szavazás lesz, nem kell félni, viszont a domináns rendszerváltó pártok hatalmát csökkenteni kell, és ez a más politikát akaróknak az összefogásával történhet meg. Jelenleg az a helyzet, mint 25 éve, amikor buta tanácselnökök és párttitkárok döntöttek az emberek sorsáról, a vállalkozásokról – a trafikok esetében ugyanez történt.

Az est másik „kiállója”, a NAV évi min. 1000-1700 milliárdos visszaéléseket nyilvánosságra hozó szakembere, Horváth András elmondta, hogyan jött rá, hogy a multiknál és a hazai nagyvállalatoknál nem lehet az adó vizsgálatokat lefolytatni és hiába keresett meg ezzel kormányzati szereplőket, nem történt semmi. A visszaélések 2007-től kezdődtek álláspontja szerint és máig is tartanak. Úgy véli, alakulóban van egy korrupció elleni kiállás, de ha nem lesz összefogás, az ország elveszett.

Gyógyított már kutyát, macskát és ékszerteknőst Hadházy Ákos állatorvos, egyszer, pedig egy éppen Szekszárdon turnézó cirkusz beteg majmát kellett ellátnia. Az éjszaka közepén csöngött a telefonja. Ötvös bohóc vagyok, szólt bele valaki, és ő azt hitte egy pillanatig, valaki hülyéskedik vele. Persze, ha csak ennyi lenne az egész, biztosan nem utaztunk volna órákat, hogy találkozhassunk Hadházy állatorvossal. A harminckilenc éves önkormányzati képviselő azonban nemrég elmondta, hogyan osztották szét a helyi fideszes vezetők saját embereik között a trafik-koncessziókat. Az ügyből óriási botrány lett, Hadházy pedig hirtelen hőssé vált, egyfajta második Ángyánná, aki megelégeli a pártján belüli mutyit, és borít. Odafelé, az autóban még a bátorságon tűnődtünk. Visszafelé már a félelmen.

Egy fideszes képviselő kiteregette a trafikszennyest

A szekszárdi polgármester a trafikpályázatok listájával a kezében érkezett a nem hivatalos Fidesz frakcióülésre, majd egyesével átbeszélték, kiket ismernek a pályázók közül „és ki az, aki megfelelő jelölt lehet” – mondta Hadházy Ákos fideszes önkormányzati képviselő egy a hvg.hu-nak adott interjúban.

Gyorsan eleget tett Lázár János felszólításának Hadházy Ákos szekszárdi fideszes képviselő, és névvel vállalja: a tolnai megyeszékhelyen a polgármester a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy véleményezzék azokat.

Hadházy Ákos: Meggyőződéses konzervatív és jobboldali ember vagyok, már csak a családi hagyomány miatt is: vitézi címem van a dédnagyapám után, kántor vagyok, a nagyapám református lelkész volt. Ez a második ciklusom: 2006-ban lettem először képviselő. Kezdetben a gazdasági bizottság tagja voltam, de most már a kulturális bizottságban vagyok.

Az LMP vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a min. évi 1700 millárdos NAV-áfacsalás botrány ügyében. Ehhez 78 aláírás kell. Az MSZP azonban nem akarja aláírni, ha a Jobbik is aláírja, mert ők nem közösködnek a Jobbikkal. Még egy vizsgálóbizottság felállításában sem. Az MSZP képviselői nélkül azonban lehetetlen összeszedni 78 aláírást, egyszerű matek: "az MSZP frakciójában negyvennyolcan ülnek, az LMP-jében heten, a DK és a PM függetlenjei pedig összesen tizennyolcan vannak: ez így 73. Ami azt jelenti, hogy a Jobbik támogatása nélkül (az ő frakciójuk jelenleg 43 főből áll) az ellenzéknek gyakorlatilag nincs esélye összehozni semmiféle vizsgálóbizottságosdit."

 
nagyít: katt a képre

A közelmúltban bekövetkezett események (a német kancellár amerikai lehallgatása) rávilágítottak, kihangsúlyozták és felhívták a figyelmet az Egyesült Államok mindenkire kiterjedő felügyeleti tevékenységére, ami azokat a külföldieket érinti -- legyenek gyanús személyek vagy ártatlanok -- , akik adatai keresztülhaladnak amerikai területen. Ez annyit jelent, hogy lényegében az internet összes nemzetközi felhasználóját megfigyelik, állítja Mikko Hypponen, a kiberbűnözés szakértője

A felháborodás követelés formájában fogalmazódik meg: találjunk alternatív megoldást az amerikai vállalatok helyett a világ információszükségleteinek kielégítésére!

és mit adnak el a nagy nyugati internetes multicégek a diktatórikus országoknak? vagy a baráti, szövetséges országoknak, mint például: Magyarország?:

A proletárdiktatúra bukása után az ország legnépszerűbb, református napszámoscsaládból származó politikusaként elfogadta Horthy meghívását Siófokra.

A zsellér késői középkori és újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli fizetésért végzett munkát a gazdaságokban

Az 1920-as, ún. Nagyatádi-féle földreform mintegy félmillió fővel növelte meg a törpebirtokokkal rendelkezők számát, átlagosan 1,7 hold föld kiosztása mellett. 1930-1931-ben a mezőgazdaságban dolgozó cselédek száma így is 560 ezer főre, a napszámosoké pedig 1 250 ezer főre rúgott, előbbiek a társadalomban jövedelemmel rendelkezők 6,9, utóbbiak pedig 14,4%-át tették ki. A keresők átlagjövedelméhez viszonyítva ugyanekkor a cselédeké 38%-os, míg a napszámosoké 34%-os szintet ütött meg. A kínzó földhiány és a megélhetési bizonytalanság orvoslására 1936-ban huszonöt évre szóló programot indítottak el, 34-35 ezer 8-10 holdas családi birtokok létrehozására. A háború miatt befejezetlen maradt.

A 72 éves férfi mondta a rendőröknek, hogy várjanak, hozza a kulcsot, ám a TEK nem akart várni: berúgta a kaput. Az ónodi vásárban vásárolt kispuskája miatt látogatta meg a terrorelhárítás az idős embert.

Horváth András, a NAV munkatársa a Levegő Munkacsoport és a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) pénteki sajtótájékoztatóján lépett a nyilvánosság elé. Horváth azt állítja, hogy az adócsaló nagyvállalatoknál a NAV nem végez érdemi ellenőrzést, ugyanakkor komoly retorziók érik azokat az adóhivatali dolgozókat, akik megpróbálnak fellépni a korrupciós jelenségek, illetve a nagy adócsalók ellen. Emiatt az ügyészségen tett feljelentést, és egyúttal a nyilvánosság támogatását is kéri..

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) tapasztalható visszásságok és az ezeket támogató kormányzati körök teszik lehetővé azt az évi több mint 1000 milliárd forintnyi áfacsalást, amit szervezett bűnözői körök követnek el Magyarországon – állítja Horváth András, a NAV munkatársa, aki feljelentést tett az ügyészségen.

a    2. részben  - parlamenti reagálások, riportok sok videóban

 1. rész

Ezeknek az óriási mennyiségű és értékű oda-vissza számlázásoknak az egyenes következménye, hogy szakemberek néha négy-, néha hárommilliós magyarországi sertésállományról beszélnek (de lehet, hogy még ennél is kevesebb van?), hogy nem tudjuk, mennyi kávét fogyasztunk (más élelmiszertermékek esetében még ennél durvább eltérés is lehet a statisztikai és a valós adatok között), s hogy megmagyarázhatatlan mennyiségű gabonakészletek kerülnek elő.

Hogyan lehet ilyen körülmények között megalapozottan tervezni, ágazati stratégiákat, hitelnyújtási és támogatási elképzeléseket kidolgozni? Ilyen torzult fogyasztási adatok mellett mennyire lehet megalapozott az adóbevételek tervezése, illetőleg az ágazati áfa-kulcsok megváltoztatásának a hatásának előrebecslése?

Nagy kérdés, hogy mennyire tekinthető hitelesnek bizonyos áruféleségek magyar termék védjeggyel történő ellátása, ha az oda-vissza számlázások és fuvarozások, valamint adott termékek rendszeresen előforduló átcsomagolása miatt igen nehezen meghatározhatóvá válik az, hogy ténylegesen hol és milyen alapanyagból készültek a csalárd számlázásokkal érintett élelmiszerek.

Azt sem nehéz kitalálni, hogy miért vannak tele a magyar bevásárlóközpontok olyan, Szlovákiában és Romániában készült élelmiszerekkel, amelyeket mi itthon is elő tudunk állítani, mi pedig a szóban forgó termékeket az említett szomszédos országokba visszük ki. Több multinacionális gyártó mindegyik országban jelen van, mégis a másik államból „kell” beszerezni a termékeit. Az értékesítők jellemző módon áfa-visszaigénylők, míg a szomszéd ország vevői eltűnő kereskedők.

Az Európai Bizottság megbízásából készített (IP-13-844 számon közzétett) tanulmány szerint Magyarország 2011-ben a GDP 3,7 százalékának (!) megfelelő, vagyis 3,7 milliárd euró (1110 milliárd Ft) áfabevételtől esett el. (A tanulmányról a Napi Gazdaság 2013.09.19- i száma adott hírt.)

A teljes adócsaló vertikum teljesítménye viszont ténylegesen a meghatározott érték között lehet: a 2011. évi áfa-befizetési és -kiutalási adatokat figyelembe véve, szerénynek tekinthető 30%-os adóelkerülési aránnyal számolva 1.650 milliárd forintot tesz ki, ami 300 Ft-os árfolyamon számolva 5,5 milliárd eurót jelent. (S azóta a helyzet nem javult.) A Bizottság és saját számításom közötti különbözet pontosan abból adódik, hogy én a csalárd hátterű áfa-visszaigényléseket is hozzáadtam a be nem fizetett áfa-összegekhez. A 22 milliárd eurós nettó összeget tekintve – figyelembe véve azt, hogy az adóelkerülő magatartások egy része a kisvállalkozói, ill. a szolgáltató szektorban jelentkezik, valamint a csalárd ügyletek egy része határokon belül marad –, több milliárd euró juthat a fiktív számlázási hátterű export és import ügyletekre. Mindezek pedig jelentősen torzíthatják és hitelteleníthetik az állami szervek által közölt külkereskedelmi egyenleg adatait.

A kormányzati felelősség

Az előző fejezetekben ismertetett számadatok, tények és történések azt bizonyítják, hogy a 2010-2012. években még a korábbi évek szintjét is számottevő mértékben meghaladó növekedés következett be a csalárd áfa-ügyletek vonatkozásában, s mindez a 2010. évi kormányváltás után történt. Igazságtalanok lennénk azonban akkor, ha azért a leépülési folyamatért, amiről az előzőekben beszéltem, kizárólag az Orbán-kormányt tennénk felelőssé. Tény, hogy az ellenőrzési szakterület fokozatos, napjainkig tartó lepusztulása az APEH-nál végrehajtott 2007. évi szervezeti és személyi változásokkal vette kezdetét, akkor indultak be az addig nem tapasztalt mértékű belső mozgások (melynek csak részben voltak okozói a szervezeti újítások), s akkor indult be a máig ható, súlyos működési problémákat okozó kontraszelekciós folyamat. Éppen ezért nagyon sokan megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy az új kormányzat és az új APEH (majd később NAV) elnöke továbbra is bizalmat szavazott sok olyan vezetőnek, akik a korábbi időszakban a működésképtelenség irányába terelték az adóhivatalt. Személyi változások ugyan voltak (főként az új szervezeti felállás következtében), azonban a hivatal belső működése felett nagy befolyással rendelkező hatalmi centrum (mondhatnánk azt is, hogy vezetői hálózat) gyakorlatilag érintetlen maradt.