Amennyiben nem vagyunk hajlandók őszintén szembesülni a közgazdaságtan, illetve módszertana korlátaival és jelenlegi hibáival, akkor a valós világ megragadása és leírása helyett csak nevetségessé válunk.

A tapasztalt és az újdondász közgazdász sétálgatnak. Egyszer csak találnak egy rohadt almát. A tapasztalt közgazdász így szól:
- Ha megeszed a rohadt almát, kapsz húszezer dollárt.
Az újdondász közgazdász gyorsan lefuttatja magában egyéni haszonmaximalizálási programját, s rájön, hogy az ügylet igen jelentős profittal kecsegtet. Meg is eszi a rohadt almát, s elteszi a pénzt. Amint továbbhaladnak, hamarosan újabb rohadt almára bukkannak. Az újdondász közgazdász odaszól a társához:
- No, ha most te eszed meg a rohadt almát, akkor én fizetek neked húszezer dollárt!
A tapasztalt közgazdász gondosan mérlegeli az ajánlatot, s végül elfogadja azt; megeszi az almát, megkapja a pénzt, s tovább sétálnak.
Kis idő múlva az újdondász közgazdász gondolkodni kezd, s így szól:
- Nézd, most ugyanannyi pénzünk van, mint amikor elindultunk, ám mindkettőnknek meg kellett ennie egy gusztustalan, rohadt almát. Nem érzem, hogy sokat nyerünk volna a dolgon.
Mire a tapasztalt közgazdász:
- Hát, ebben van valami, azonban kihagytad a számításból, hogy közben negyvenezer dolláros forgalmat bonyolítottunk le!

"Föl, székely, nézz szembe az ellenséggel;
Ki néz vele szembe, ha nem a székely?"

Petőfi: A székelyekhez

A himnuszügy egy román mezt hordó székely szemével

2011. december 21, népszabadság online:

Becze Tihamér, a román hokiválogatott erdélyi csatára a himnuszügyről
Áll a bál Romániában, a lapok címoldalán, a tévéadók fő műsoraiban ugyanaz a téma: a múlt pénteken Csíkszeredában rendezett, magyarok elleni jégkorongmeccs előtt a házigazdák játékosai a román helyett – a közönséggel együtt – a magyar, majd a székely himnuszt énekelték tele torokból. A helyzet kétségkívül abszurd: a keleti szomszéd nemzeti csapatának huszonhatos keretében huszonnégyen erdélyi magyarok. Becze Tihamér, a román válogatott – huszonegyedik születésnapját tegnap ünneplő – gólzsákja készséggel vállalta az interjút.

- Bár erre majdnem másfél évtizede nem volt példa, most 4:1-re nyertek a tartalékos vendég ellen. Szépen elagyabugyálta Románia Magyarországot...

- Mondjuk inkább úgy, hogy a Székelyföld. A románoknak jóformán semmi közük ehhez a válogatotthoz, meg egyáltalán: az itteni jégkoronghoz sem. A csapatba rajtunk kívül egy ukrán srác és egyetlen román nevű játékos fér be, a kapusunk, de ő is gyergyószentmiklósi, az édesanyja pedig magyar.

meddig tűrjük még ezt a korcs vezetést fidesszel, mszp-vel, lmp-vel együtt? még a román is kultúrnép lesz, a magyarhoz képest, mert nem vagyunk képesek méltó vezetőket választani és elzavarni a degenerált posztkommunistákat!

lássuk a dolgok mögé, a román szdsz-esek talán csak annyit tudtak elérni, hogy ezt a cigányt berakták tanárnőnek. de biztosak lehetünk benne, hogy a rendőrt nem fogják elítélni, meghurcolni (jó pár éve egy román strandról kitiltották a cigányokat bőrbetegség miatt, ki volt írva a táblára: "intrarea interzisa țiganilor - cigányoknak tilos a bemenet"), itthon nem lehetne nyugta a rendőrnek

ha kap egy pofont a rendőrtől, mindjárt abbahagyja (ebből gondolom hogy könnyítéssel lett tanár, szdsz-es módra, nem várta hogy visszakapja a pofont a rendőrtől, mert ki van "képezve"), itthon a rendőrt beperelnék az árulók, a gyöngyöspatai lmp-sek sikerrel.

mikor beszélünk amúgy a könnyítéssel elvégzett cigányrendőrökről? az egyik minap a kocsmában egy vita során elővette a szolgálati fegyverét, kibiztosította és ráfogta a vitapartnerére, úgy kellett kicsavarni a kezéből (rtl klub).

mikor beszélünk arról, hogy miért nem szeretik használni a rendőrök a lőfegyverüket a rendőrtámadásoknál?

nem várta a pofont, nem számított rá, de el is lehetett hallgattatni vele, ilyen egyszerűen megoldható lenne szigorú törvényekkel, és szigorú rendőrökkel, csendőrökkel a mostani helyzetünk is.

ha tudja, hogy megkapja a pofont, nem is kezdte volna el a cirkuszát a cigány.

A nemrég elvált Lucas (Mads Mikkelsen) egy vidám baráti társaság megbecsült tagja, gondoskodó apa, megbízható munkatárs. Egy óvodában dolgozik asszisztensként, szereti a munkáját, és a gyerekek, kollégák is kedvelik őt. Egyik kolléganőjével randizni kezd, és úgy tűnik, magánélete is mederbe kerül. A harmonikus hétköznapok azonban egy pillanat alatt omlanak össze egy apró füllentés hatására: az egyik kislány, legjobb barátja gyermeke az óvodában azt mondja, hogy Lucas tett vele valamit. A gyermeki hazugság visszafordíthatatlan károkat okozva szabadul el, a magára maradó, védtelen Lucas pedig értetlenül áll az események előtt.

A pécsi Slyven Rendezvényközpontban megszervezett fórumon előadása kezdetén a volt államtitkár röviden vázolta az általa (és a választás előtt a Fidesz által) üdvösnek tartott föld- és vidékpolitikát, amely az európai mintát követő, kis és közepes méretű családi vállalkozásokon alapul, amelyek révén a föld eltartóképessége maximalizálható. Ángyán hangsúlyozta, hogy ezek a kis családi gazdaságok egymással szövetkezve lehetnek versenyképesek. Ezzel reagál a vádakra, miszerint az általa propagált mezőgazdasági modell nem életképes. Ez Európa alapmodellje, a kis és közepes, leginkább családi gazdaságoké, és a szövetkezeti támogatási rendszer - fejtette ki.

A volt államtitkár ennek képviseletére szerződött le a kormányba, ám onnan szűk másfél év után felállt, mégpedig azért, mert az Orbán-kormány földpolitikája ennek szöges ellentétének bizonyult. Ángyán szerint két út képzelhető el: az egyik a családi gazdaságokra épül, a másik a spekuláns tőkére. Utóbbit csak a haszon maximalizálása érdekli, nem a föld hosszú távú hasznosítása és az ott élők sorsa - mondta. Mindez önmagában érthető is az agrárszakember szerint, ám jelen esetben azt látjuk, hogy a spekuláns tőkét kiszolgálja az a magyar állam, amelynek egyik fő feladata épp ennek korlátozása lenne.

A fideszes képviselő nem rejtette véka alá, hogy kikre gondol. Ezek az érdekkörök átlépik a politikai törésvonalakat, ahogy azt a 2011-ben három legnagyobb földalapú támogatásban részesülő vállalkozó, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt neve is mutatja. Az állam dezertál, fogalmazott Ángyán, arra utalva, hogy a korrupció új szintre lépett, lényegében az államapparátus működésének részévé vált.

Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:

a kommentem nem ment át a "demokrata" cenzúrán itt:

kertész ákos cikk

ezért bemásolom ide, mert nagyon zavar, ha hiába írok

Arra a kérdésre, hogy nem örült-e L. Simon László kulturális államtitkári kinevezésének, Szörényi azt mondja: „Dehogynem. Csak éppen kinyírják. Nem baloldalról. Jobbról.”

L. simon kinevezésének örült, akit "most jobbról nyírnak ki", valóban, l. simon rettentő sokat tett a magyar kultúráért, meg se tudom számolni, mint hofman az oktatásban, olyan sokat, kezdjük mindjárt a saját művészetével:

L. Simon László, a fideszköltő  

és valóban most jobbról nyírják ki, jobbabbról, mert fekete nem vér szerinti komcsi leszármazott (vagy még nem nyilvános), csak behódolt a komcsiknak, az ereiben még nem folyik árulóvér, ő csak később vált azzá, nem így született, nem ezt a mentalitást szívta be magába, csak alkalmazkodott, konform(it)álódott a konfrontálódás helyett, talán.

milyen botrányok! elképesztő, radikális változások lesznek most majd a kultúrában,
vajon ki sugallta a fiataloknak ezt a hangoskodást? kapnak ezért egy jelest a színészképzőben?

nem számít, csak álljunk valaki mellé ebben a vitában veszekedésben.

"Az erdélyi szorosokon oláhok jönnek befelé a visszavonuló Mackensen nyomán. A szerbek megszállták a Bánságot, a Bácskát: Temesvár, Zombor a kezükben van. A csehek Kassa irányába vonulnak és miután megrabolták országunkat, most ki akarják rabolni még az ország régi címerét is. A magyar Felföldnek, melyet Slovenskónak keresztelnek, három halmot és kettős keresztet lopnak el tőlünk címerül."

1918. november 13.