A nemrég elvált Lucas (Mads Mikkelsen) egy vidám baráti társaság megbecsült tagja, gondoskodó apa, megbízható munkatárs. Egy óvodában dolgozik asszisztensként, szereti a munkáját, és a gyerekek, kollégák is kedvelik őt. Egyik kolléganőjével randizni kezd, és úgy tűnik, magánélete is mederbe kerül. A harmonikus hétköznapok azonban egy pillanat alatt omlanak össze egy apró füllentés hatására: az egyik kislány, legjobb barátja gyermeke az óvodában azt mondja, hogy Lucas tett vele valamit. A gyermeki hazugság visszafordíthatatlan károkat okozva szabadul el, a magára maradó, védtelen Lucas pedig értetlenül áll az események előtt.

A pécsi Slyven Rendezvényközpontban megszervezett fórumon előadása kezdetén a volt államtitkár röviden vázolta az általa (és a választás előtt a Fidesz által) üdvösnek tartott föld- és vidékpolitikát, amely az európai mintát követő, kis és közepes méretű családi vállalkozásokon alapul, amelyek révén a föld eltartóképessége maximalizálható. Ángyán hangsúlyozta, hogy ezek a kis családi gazdaságok egymással szövetkezve lehetnek versenyképesek. Ezzel reagál a vádakra, miszerint az általa propagált mezőgazdasági modell nem életképes. Ez Európa alapmodellje, a kis és közepes, leginkább családi gazdaságoké, és a szövetkezeti támogatási rendszer - fejtette ki.

A volt államtitkár ennek képviseletére szerződött le a kormányba, ám onnan szűk másfél év után felállt, mégpedig azért, mert az Orbán-kormány földpolitikája ennek szöges ellentétének bizonyult. Ángyán szerint két út képzelhető el: az egyik a családi gazdaságokra épül, a másik a spekuláns tőkére. Utóbbit csak a haszon maximalizálása érdekli, nem a föld hosszú távú hasznosítása és az ott élők sorsa - mondta. Mindez önmagában érthető is az agrárszakember szerint, ám jelen esetben azt látjuk, hogy a spekuláns tőkét kiszolgálja az a magyar állam, amelynek egyik fő feladata épp ennek korlátozása lenne.

A fideszes képviselő nem rejtette véka alá, hogy kikre gondol. Ezek az érdekkörök átlépik a politikai törésvonalakat, ahogy azt a 2011-ben három legnagyobb földalapú támogatásban részesülő vállalkozó, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt neve is mutatja. Az állam dezertál, fogalmazott Ángyán, arra utalva, hogy a korrupció új szintre lépett, lényegében az államapparátus működésének részévé vált.

Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:

a kommentem nem ment át a "demokrata" cenzúrán itt:

kertész ákos cikk

ezért bemásolom ide, mert nagyon zavar, ha hiába írok

Arra a kérdésre, hogy nem örült-e L. Simon László kulturális államtitkári kinevezésének, Szörényi azt mondja: „Dehogynem. Csak éppen kinyírják. Nem baloldalról. Jobbról.”

L. simon kinevezésének örült, akit "most jobbról nyírnak ki", valóban, l. simon rettentő sokat tett a magyar kultúráért, meg se tudom számolni, mint hofman az oktatásban, olyan sokat, kezdjük mindjárt a saját művészetével:

L. Simon László, a fideszköltő  

és valóban most jobbról nyírják ki, jobbabbról, mert fekete nem vér szerinti komcsi leszármazott (vagy még nem nyilvános), csak behódolt a komcsiknak, az ereiben még nem folyik árulóvér, ő csak később vált azzá, nem így született, nem ezt a mentalitást szívta be magába, csak alkalmazkodott, konform(it)álódott a konfrontálódás helyett, talán.

milyen botrányok! elképesztő, radikális változások lesznek most majd a kultúrában,
vajon ki sugallta a fiataloknak ezt a hangoskodást? kapnak ezért egy jelest a színészképzőben?

nem számít, csak álljunk valaki mellé ebben a vitában veszekedésben.

"Az erdélyi szorosokon oláhok jönnek befelé a visszavonuló Mackensen nyomán. A szerbek megszállták a Bánságot, a Bácskát: Temesvár, Zombor a kezükben van. A csehek Kassa irányába vonulnak és miután megrabolták országunkat, most ki akarják rabolni még az ország régi címerét is. A magyar Felföldnek, melyet Slovenskónak keresztelnek, három halmot és kettős keresztet lopnak el tőlünk címerül."

1918. november 13.

Giró-Szász András kiemelte: a kormány célja a változtatásokkal, hogy növelje a felsőoktatásba a bejutók létszámát, valamint minél nagyobb arányban növelje a felsőoktatási képzést el is végzők arányát.

az csak egy gyárban lényeg, a felsőoktatás eredendően nem gyár, hanem minőségi képesítés, amit ha nem képes valaki megszerezni, nem kapja meg, ha senki nem képes egy csoportban, senki nem kapja meg, ez adja a lényegét és értékét ennek a minősítési-képesítési rendszernek.

persze ma az a cél, hogy fizessenek a diákok. minél többet, minél többen, mert kell a pénz, és ezért nem is nagyon rúgják ki őket, ezért nincs is értéke a büfészakoknak (kommunikáció és médiatudomány, mediátor, andragógia, politológus  a filozófus és a pszichológus se tudomány amúgy) se, amiknek gyakorlati értéke a nullához konvergál. nem lehet vele elhelyezkedni túlzottan a "szakmában".

válasszunk inkább egy tisztességes szakmát. ami létezett már 30 éve, az tisztességes ma.

 de ezzel el is szólta magát girószáz, cél hogy sokáig fizess, összeesk-elmélet ha azt mondom, ezért vezették be a bolonyai-rendszert? ez is egy nyugati "ajánlás" volt, ami megtetszett az "okos, intelligens, teljesen független" országirányítóinknak.

A Mexikói Nemzeti Egyetem és a német Leibnitz Tenger-kutatóintézet tudósai, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya szerint reális esélye van a sarki jég elolvadásának, s ezzel a három méteres tengerszint emelkedésnek. Ennek eredményeként olyan jelentős tengerparti területek kerülnének víz alá, mint például Dakka, Kalkutta, Miami vagy Sanghaj.

De egyes számítások szerint az Antarktisz és Grönland jégtakarójának teljes elolvadása akár 13 méterrel is megemelheti az átlagos tengerszintet. Jól jellemzi a helyzetet, hogy jégolvadás nélkül, csak a tengerek hőtágulásának köszönhetően várhatóan majd 60 centivel nőhet a tengerek szintje.

gróf Zichy Ödön (Bécs, 1809. – Lórév, 1848. szept. 30) (kivégezték) udvarhű politikus, nagybirtokos

1844-ig Fejér vármegye főispáni helytartója volt. A szabadságharc idején, 1848. szeptember végén Jellasics megbízásából Roth osztrák tábornokkal akarta felvenni a kapcsolatot, ám Görgey Artúr előőrsei Adonynál elfogták. Zichyt a haditörvényszék hazaárulásért halálra ítélte és Lóréven, a Csepel-szigeten (a mostani kompkikötő közelében) felakasztották. A kivégzés helyének közelében az emlék kápolna most is megtalálható.